Fejezet

 1 2 |      jelentett semmit. Mindig ezt mondta az anyja: télen, tavasszal,
 2 2 |        Hát Isten veled, leányom - mondta Ákos, összeszedve minden
 3 3 |  zsebóráját.~- Kettõ negyvenhét - mondta vasutas nyelven -, öt húszkor
 4 3 |       halotti könyvecskével - így mondta mindig: könyvecske - a városba
 5 3 |       folyosón.~- Majd kibírjuk - mondta apa.~- Péntek, szombat,
 6 3 |          is majd nevetünk, anya - mondta minden meggyõzõdés nélkül,
 7 3 |             Ki valaki?~- Valaki - mondta az anya félénken -, valami
 8 3 |        vont. Majd alig hallhatóan mondta:~- Ugyan.~Zsebóráját nézegette.~-
 9 4 |              Nagyon éhes vagyok - mondta apa.~- Én is - mondta anya.~
10 4 |             mondta apa.~- Én is - mondta anya.~És mosolyogtak ezen
11 4 |           Isten hozott, Ákoskám - mondta, mielõtt asztalukhoz ért
12 4 |           együtt.~- Muzsikálnak - mondta anya.~- Igen, valaki mulat.~-
13 4 |        botorkáltak.~- Nem látok - mondta Ákos.~- Talán csavard be
14 4 |  követelései elõl.”~- Szegények - mondta anya, és maga sem tudta,
15 4 |     mégiscsak haladunk.~- Tyûha - mondta Ákos. - Minálunk is. „Lelketlen
16 4 |        Arról ma nem ír az újság - mondta apa.~Mindenesetre benne
17 5 |      szégyenkezett.~- Éhes vagy - mondta az asszony -, az a bajod.
18 5 |             Nem, kérlek alássan - mondta -, én már tizenöt év óta
19 5 |              Talán egy kis sört - mondta Vajkay, és Gálra tekintett,
20 5 |            csöndesen éldegélünk - mondta Ákos, és a levegõbe nézett -
21 5 |       feleség tanácskozott.~- Ó - mondta az asszony elpirulva. -
22 5 |      fitymálón Füzes Feri.~- Az - mondta Környey, fejével gyökintve. -
23 6 |            Jöjj velem a városba - mondta az asszony. - Úgyis be kell
24 6 |          lesz? - kérdezte.~- Jó - mondta Ákos elégedetlenül, mintha
25 6 |     jártak színházba. Leányuk azt mondta, hogy inkább otthon marad,
26 6 |    köszöntötte Ákos.~- Szervusz - mondta Ijas.~Együtt mentek a cukrászdáig,
27 7 |          Vagy negyvenen lehettek, mondta, köztük a budapesti kormánybiztos
28 7 |     fõvárosi hírlapban.~- Lehet - mondta Ijas. - Igen. Emlékszem
29 7 |           Mióta az apám meghalt - mondta -, nem jártam Budapesten.~
30 7 |        alig emlékszem az arcára - mondta Ijas szomorúan.~Egy gázlámpa
31 7 |       vált fájdalomból.~- Nekem - mondta Ijas - most már mindegy,
32 7 |        nem hazudik, mert keményen mondta, acélosan lépdelt.~Mindenesetre
33 7 |           a becézõ nevén.~- Nem - mondta -, péntekre várjuk.~- Képzelem,
34 7 |          hiányzik.~- Végtelenül - mondta az asszony. - De... itthon
35 7 |      jóindulatú.~- Áldott lélek - mondta az asszony, szemét az égre
36 7 |   melegséggel, ily jóságosan.~Nem mondta azt, hogy szép, azt sem,
37 7 |       bennünket.~- Bátor leszek - mondta Ijas.~A Vajkay-ház elé értek.
38 8 |         Rossz pénz nem vész el” - mondta Béla bácsi az õ aranyos
39 8 |           mentek.~- Semmi. Azaz - mondta - Pacsirta írt.~- Hol a
40 8 |          Hol a levél?~- Itt van - mondta s zsebébe nyúlt.~Az egyik
41 9 |       szemügyre vehesse.~- Öreg - mondta csodálkozva -, te egészen
42 9 |      szeme alatt.~- Teringettét - mondta Priboczay -, valóságos gavallér
43 9 |             Öreg vagyok, pajtás - mondta végül -, véncsont, akár
44 9 |         dukál.~- Isten éltessen - mondta aztán.~- Isten éltessen.~
45 9 |           félvállról Ákos.~- Az - mondta az asztalnál Galló, a rokonszenves
46 9 |     beadta derekát.~- Nem bánom - mondta nevetve.~Környey könnyülten
47 9 |   fondorlatra készülnek?~- Pász - mondta.~- Pász - visszhangozta
48 9 |      talónból.~- Segít a huszas - mondta.~Doba, Ladányi ismét pászolt.~
49 9 |          Tous les trois.~- Ejha - mondta Ákos magában -, tous les
50 9 |            de erre iszunk egyet - mondta Kárász.~Werner, osztrák
51 9 |     könnyû szilványi”, oly ízesen mondta, hogy Ákos megitta a könnyû
52 9 |    mogorva troglodita.~- Dehogy - mondta Füzes Feri, feszesen -,
53 9 |      szerencséje volt.~- Kilenc - mondta folytonosan.~Halomban álltak
54 9 |         vagy, édes, édes öregem - mondta Ladányi -, derék, magyar
55 9 |          Semmit sem parancsolok - mondta Ákos csúfondáros éllel -,
56 10|   belépett a hálószobába.~- Apa - mondta kérdõn, feddõn, kissé ámuldozva.~
57 10|         asztalra.~- Itt maradok - mondta fenyegetõen -, azért is -
58 10|        nem lesz ez sem. Mindegy - mondta szomorúan -, mindegy.~-
59 10|       belepottyant.~- Hallatlan - mondta az asszony, hogy leültette. -
60 10|    bajszára hullt -, az a bajom - mondta mély, határozott hangon -,
61 10|            rumot.~- Idd meg ezt - mondta Ákosnak, ki már az ágyon
62 10|      Mulattál, anya?~- Vártalak - mondta az asszony egyszerûen -
63 10|           árva.~- Holnap megjön - mondta az asszony közönyt tettetve. -
64 10|         Aludj már.~- Nem alszom - mondta Ákos hepciásan. - Azért
65 10|          a pillanatban meg...~Nem mondta ki a szörnyû szót. De így
66 10|          is, majd egész csöndesen mondta. - Azért, mert csúnya.~Elhangzott,
67 10|           Ákos -, maradj kicsit - mondta szinte könyörögve.~Az asszony
68 10|       ugráltál, mikor a tanár azt mondta, hogy már nincs is rá szükség.
69 10|   megszólalnia. Mintegy önmagában mondta, összefoglalva mindazt,
70 10|       akkor? - kérdezte.~- Igaz - mondta Ákos zengéstelen, remény
71 10|        kezdte.~- Imádkozni kell - mondta maga elé, inkább magának,
72 10|       Ákos fölült ágyában.~- Te - mondta jelentõsen -, megint láttam.~
73 10|     megint fölült.~- Ég a pokol - mondta tréfásan.~A gyomra égett,
74 11|         sem.~- Milyen sötét van - mondta.~- Igen, késõre jár. Mingyárt
75 11|          Végy majd õszi kabátot - mondta aztán -, mert megfázol.
76 11| visszafordult a kapuból.~- Várj - mondta, - ezt visszaviszem - és
77 11|        fél órát késik.~Közönyösen mondta ezt, aztán eltávozott. De
78 11|       késik?~- Hallottad, azt nem mondta.~- Meg kellett volna kérdezned.~-
79 11|          a vonat.~- Majd begyön - mondta a munkás -, várni köll.~-
80 11|   barátjára:~- Megszöktél, öreg - mondta szemrehányóan -, vén párduc,
81 11|           Akkor kialudtad magad - mondta Környey, beleásítva kesztyûs
82 11|        Füzes Feri nem.~- Pardon - mondta élesen.~- Si tacuisses,
83 11|         az asszony.~- Nem tudom - mondta Ákos.~Számosan akadtak ilyenek,
84 11|         még most sincs itt.~- Ó - mondta Füzes Feri -, már féltizenkettõ.~-
85 12|         lehet.~Úgy is lett, ahogy mondta.~Mikor legkevésbé várták,
86 12|      tolták kifelé.~- Nem látom - mondta Ákos.~Az asszony nem felelt.~
87 12|      Inkább csak önmagát erõsítve mondta félhangon:~- Lehet, hogy
88 12|      Dehogynem. Csak ez a sapka - mondta anya.~- Rosszul áll?~- Nem.
89 12|      önálló.~- Etelka néni is azt mondta.~- És ez?~- Ja, igen. A
90 12|            Ma ünnep van?~- Igen - mondta Pacsirta. - Kisasszonynapja.~
91 12|              Még lehet szép idõ - mondta Pacsirta.~- Lehet - mondta
92 12|        mondta Pacsirta.~- Lehet - mondta anya.~- Lehet - mondta apa
93 12|            mondta anya.~- Lehet - mondta apa is.~A Petõfi utca sarkán
94 13|            Isten hozott, lányom - mondta apa, ki szerette a szertartásosságot,
95 13|     asztalára.~- Mást is hoztam - mondta Pacsirta.~A rokonok két
96 13|       Pacsirta.~- Nagyon jó kép - mondta anya. - Ezek itt a Thurzó-lányok.~-
97 13|          épek, fehérek.~- Ejnye - mondta anya, és kicsit fölágaskodott,
98 13|     legyintve kezével.~- Kérlek - mondta anya, tréfás büszkeséggel -,