Fejezet

 1 1 |               körülnéztek a szobában, és mikor látták, hogy nem maradt
 2 1 |               Pacsirtának, nagyon régen; mikor még énekelt. Azóta a név
 3 2 |                  mégiscsak férjhez adja. Mikor azonban valami történt a
 4 2 |                 egérszürke ruhájában, és mikor a Széchenyi térre jutottak,
 5 2 |               tizenötödiki ünnepélyeken, mikor a zászlók, szavalatok, szónoklatok
 6 2 |                 késõbb számított, akkor, mikor majd megérkezik a pusztára,
 7 2 |               fölött. Hisz annak elõtte, mikor még rájuk tekintett, mindnyájan
 8 3 |             egymást, pár szót váltottak, mikor így, alkalomszerûen találkoztak.~
 9 3 |                  izzadnak és elpirulnak, mikor beszélnek.~Géza közéjük
10 3 |                csak akkor rezzent össze, mikor Cifra Géza kesztyûs kezét
11 3 |           háziorvosa, meg a pesti tanár, mikor fönn járt, az érelmeszesedése
12 3 |              izgalmat csak akkor érzett, mikor a temetkezési egylet egy-egy
13 3 |              valaki, majd kilenc tájban, mikor rendesen le szokott feküdni,
14 4 |                  nyitották föl szemüket, mikor a féltizenkettõt is elverte.
15 4 |       levegõétkeivel, színes fátylaival. Mikor azonban felöltözködtek,
16 4 |                 orrukat elfintorították, mikor beléptek a Magyar Király
17 4 |              tanyázott, és rejtély, hogy mikor gyógyított, meg Priboczayt,
18 4 |           Vajkayék már indulóban voltak, mikor belépett Környey Bálint,
19 4 |         megkoszorúzza az asztaltársaság, mikor Környey beszél, az ifjak,
20 4 |                csak annyi, hogy Környey, mikor vadászott a birtokán, pár
21 4 |                  a szobában, és furcsák, mikor évenként egyszer-kétszer
22 4 |                cserepes tanyám...”~Ákos, mikor esteledett, a levéltartóból
23 4 |           méltánylással beszélt róla, és mikor fölbontotta címszalagját,
24 5 |                eléggé dicsérni. Régente, mikor társaságok jártak ide, valósággal
25 5 |          tulajdonképp ki is ül mellette. Mikor hallotta, hogy õ Zányi Imre,
26 5 |              hazamenésre.~Fél négy volt, mikor megjelent egy ötven év körüli
27 6 |             tarkóját, s bekötötte fejét.~Mikor leoldta róla a kendõt, Ákos
28 6 |    visszavágyakozott az egérszürkébe. De mikor teljesen felöltözködött,
29 6 |                  és azok bejártak hozzá, mikor nem volt otthon az ura.
30 6 |                  ki ebbõl a helyzetébõl, mikor Molly alakítója lépett a
31 6 |                nézett maga elé, s örült, mikor ismét felgördült a függöny,
32 6 |            gyorsan, mint egy automata -, mikor a Hentzi-szoborról meg a
33 6 |                   Már nem volt tolongás, mikor kiértek a színház elõcsarnokába.~
34 7 |                   Csak az volt a kérdés, mikor találkoznak. Mindenkinek
35 7 |             errõl egyet-mást. Különösen, mikor az apa tragédiáját követte
36 7 |              hanem megtanult angolul, és mikor a botrányról már keveset
37 7 |            Cikkeket. Ilyen nehéz idõben. Mikor minden tótágast áll. A Dreyfus-pör,
38 7 |              elrántotta, mint mindenkor, mikor ki-nem-elégített irodalmi
39 7 |                  hallott, mint rendesen, mikor idegeskedett, és hangjával
40 7 |                szorgalmas.~- És önökkel. Mikor sétálnak, erre kifelé. Mindig
41 7 |        kérdéseket téve, mint Gál doktor, mikor beteghez hívják. Majd képet
42 8 |             délután épp indult hazulról, mikor a kapuban eléje jött a levélhordó.
43 8 |           másképp fejezte ki magát, mint mikor beszélt, az iskolai fogalmazványok
44 8 |               tinálatok van, és sokszor, mikor nevetünk, elszomorodom,
45 8 |            színpadon, Orosz Olgát látta, mikor Reginald Fairfaxot szájon
46 9 |              vissza a csütörtök estékre, mikor tegnap Környey az egész
47 9 |              párducok.~Ákos ide tartott.~Mikor benyitott, eleinte semmit
48 9 |       áthevítette.~Zsebkendõjét kereste.~Mikor fölitatta könnyeit, Ákost
49 9 |                  veszedelem közeledtére, mikor valaki szökni akart, mindig
50 9 |                   Gyakran emlegette ezt, mikor úri portája elõtt megjelentek
51 9 |           magyarul, csak németül tudott, mikor józan volt. Ilyenkor, részeg
52 9 |              kívülrõl a társaságot, mint mikor belépett ide, a füst fojtó
53 9 |                 haddelhadd, az új párti. Mikor kiosztották a kártyát, Ákos
54 9 |           szemöldökeit rángatta ide-oda, mikor beszélt.~Füzes Feri mellé
55 9 |                  tétetett hegedûjére, és mikor ismét belekezdett, rágyújtott
56 9 |         cserebogár, ~Nem kérdezem tõled, mikor lesz nyár...~Sárcsevits
57 9 |                  és alsó mellényzsebébe, mikor egy borostás arcot érzett
58 9 |                  a mámor e pillanatában, mikor egészen átfogja önmagát,
59 9 |              kell mennie, különben vége. Mikor leérkezett az utcára, a
60 9 |                  polgárok is tudták ezt. Mikor csütörtök éjszakán ilyen
61 9 |              gondolkoznia, mit feleljen, mikor köszönjön el -, jó éjszakát
62 9 |               köd eszébe idézte az idõt, mikor utoljára járt Pesten, s
63 10|                esett meg, hogy felesége, mikor kilenc óra lett, nyugtalankodni
64 10|                   Gyakran játszotta ezt, mikor húszéves volt, nyári reggeleken.
65 10|         tükrözõdött.~Három óra lehetett, mikor azt érezte, hogy elfáradt.
66 10|                  magára húzta a paplant, mikor valahol a közelben cigány
67 10|              hogy magára eszméltesse, és mikor látta, hogy ura megsértõdik,
68 10|                  is. Nem is szólt közbe, mikor ura beszélni kezdett.~Ákos
69 10|              mégsem így képzelte el ezt. Mikor a leányáról beszélgettek,
70 10|              Sohasem lehet tudni. Akkor, mikor legkevésbé várjuk. Szólítsam
71 10|              öreg, kedves apuska. Akkor, mikor az történt, magad sürgönyöztél
72 10|              mint az õrült, és ugráltál, mikor a tanár azt mondta, hogy
73 10|                 Tavaly is mit csináltál, mikor elrontotta kicsit a gyomrát.
74 11|                mutatta.~Indulni akartak, mikor hirtelenül a földre kuporodott.
75 11|                 vézna és színtelen, mint mikor elutazott leánya.~- Igyál
76 11|                  megérkezett, még akkor, mikor nem voltak itt, vagy késõbb,
77 11|                semmit. Soha többé.~Aztán mikor Környey elé tették az üvegcsizmát,
78 11|             kellett beszámolnia: hogy ki mikor dõlt ki és ért haza, lábon-e,
79 11|                  mulattak”.~Hajnal felé, mikor mind eláztak Panna néni
80 11| Fegyverkabátjáról még csöpögött a víz, s mikor tovább haladt a reggeli
81 12|               Úgy is lett, ahogy mondta.~Mikor legkevésbé várták, a szemhatár
82 12|               lépésnyire lehetett tõlük, mikor anya a nõ háta mögött megpillantotta
83 12|              pillantott ki az utcára is, mikor meglátja Vajkayékat, kik
84 13|               fölakasztotta szekrényébe. Mikor becsukta a szekrény ajtaját,
85 13|                összefogunk, mint sorsot, mikor magunkra eszmélünk, s kimondjuk
86 13|                   kerülte társaságát, és mikor ránézett, lesütötte szemét.~