10-barat | barba-cipel | cipoc-elene | elenk-etkek | etkez-foleg | folto-hatod | hatol-izeli | izese-kezel | kezem-kreme | kreta-magya | magza-minde | mindh-oregs | oregu-porto | post-sogor | sohaj-szora | szori-tojas | tokaj-veran | verar-zuzma
Fejezet
3505 9 | könnyû szilványi”, oly ízesen mondta, hogy Ákos megitta
3506 11| félrenézett. Gyermekesnek, ízetlennek tartotta a tegnapi jelenetet.
3507 10| a szó, mert önkívületes izgalma ellenére gondolkodott azon
3508 7 | fogsága idején belehalt izgalmába.~Akkoriban az újságok is
3509 3 | Megnyugodva, mosolyogva elõbbi izgalmukon, levetkõztek, eloltották
3510 1 | kezdtek, és a rendkívüli izgalomban csak ide-oda bódorogtak.
3511 10| Mind a ketten reszkettek az izgalomtól.~- Részeg vagy - szólt az
3512 5 | milyen. A vanília idegen, izgató illatát nagyon kedvelem,
3513 11| munkást, és a lelketlen izgatókra gondolt.~- Tessen arra jobbra -
3514 11| tetõpontjára a szülõk riadalma.~Ha izgatott állapotban vagyunk, akkor
3515 8 | ujjával nyitotta ki, oly izgatottan, hogy nemcsak a borítékot
3516 6 | elvesz egy színésznõt. Ez izgatta õket. Vallatni akarták,
3517 6 | bajusz két szárában. Folyton izgett-mozgott, hajlongott, integetett,
3518 11| patikában kinek-kinek egyéni ízlése és betegsége mérve szerint
3519 4 | helyett, selyempénztárcák, ízléses halmokban bársonyok és ruhaszövetek,
3520 13| bérmaajándékul. Micsoda ostobaság és ízléstelenség. Szégyen, szégyen. Nem is
3521 8 | körében költöttem el az ízletes, párolgó vacsorát, kedélyes
3522 9 | büdös sajt, melyhez istenien ízlett a büdösvizes, savanykás
3523 9 | vézna karján megfeszítette izmait.~Közeledett hozzá. Igen,
3524 2 | jelentkezett, az idegek és izmok görcse, mely összeszorította
3525 3 | kínosan ráncolják, kissé izzadnak és elpirulnak, mikor beszélnek.~
3526 6 | fejérõl, a vastag festéken izzadságcsöppek gyöngyöztek át. Ákos nem
3527 6 | akart vége szakadni. Egyre izzóbbá, parázslóbbá vált az ölelkezés,
3528 12| is azt mondta.~- És ez?~- Ja, igen. A kalitka.~- Micsoda?~-
3529 10| Jaj, mennyire sajnálom, jajajaj.~- Miért sajnálod? - kérdezte
3530 10| asztalra.~- Szegényke - jajgatott -, szegényke, csak õt sajnálom.~
3531 12| meghûlt volna. A kocsik jajgattak, a fék nyöszörgött. Nem
3532 10| Meggyújtod az ágyat - jajveszékelt anya -, meggyújtod az egész
3533 11| és a hatalmas mozdony a jámbor sárszegi publikum szórakoztatására
3534 8 | fogalmazványok hatása alá került, Janecznét látta maga elõtt, egykori
3535 10| olyan mennyország? Hernád Janka férjhez ment. Záhoczkyné
3536 7 | gyönyörû családot.~Ijas Jánost, Miklós atyját, ki a megyei
3537 4 | minthogy késõn kelt, és a sok járás-kelés ellenére még mindig nem
3538 9 | eléggé ügyelt a kártyák járására, s a végén már nem lehetett
3539 1 | a tanya háromnegyed órai járásra volt. Mindenben megállapodtak.~
3540 12| homály mélyébõl, ingadozó járással, kissé kacsázva egy nõ közeledett.
3541 9 | szükség. Ákos ismerte a járást. Minden úgy volt, mint régen.~
3542 10| tizennégy forintba került. Nem járatjuk-e tisztességesen, ahogy hozzánk
3543 4 | pesti újságot.~Egy hírlapot járatott, melyet még apja rendelt
3544 9 | mindenki ivott.~Egy paraszt a járda szélén álldogált, majd pár
3545 4 | föltûnt a Széchenyi utca járdáján egy hatalmas termetû, sárga
3546 1 | útján, mely a Petõfi utca járdájától a kertbe vezetett, egészen
3547 9 | billentve tovább ment, de a járdán még egyszer megállt, tétovázva,
3548 3 | ez a házikó. Itt szokott járkálni hátratett kézzel, belefáradva
3549 13| majd fogorvoshoz kell járnod. Ne hanyagold el.~Ákos nem
3550 8 | papírdarabokat.~Nem törõdve a járókelõkkel, kik belébotlottak és rábámultak,
3551 9 | humillimus, van szerencsém, hol jártál eddig?~Voltak, kik megfeddették:~-
3552 3 | mások a jövendõmondóhoz járulnak, úgy zarándokoltak õhozzá
3553 6 | szoknya földig érõ. Ehhez járult egy fekete cérna félkesztyû.
3554 10| legalább egyszer társaságba járunk, és elvisszük õt. Aki nem
3555 6 | elértette a tréfát, jó példával járván elöl, kegyesen össze méltóztatott
3556 10| Felesége nem akart belemenni a játékba. Szerepe különben is könnyebb
3557 9 | ismerik a tréfát, és a komoly játékosok pillanata, kik már nem enyelegnek
3558 5 | õ az. Még sohasem látta játszani, de már hallott felõle.~
3559 9 | álltak ott, ezekre fölírták a játszók nevét az elkészített, kihegyezett
3560 5 | a hõsszerelmes. - Mit is játszunk?~- A Gésák megy - szólt
3561 6 | Várjatok, most jön a java.~Környey, mint színházi
3562 5 | tekintett, ki az asztalfõn már javában evett.~Erre mintha elhatározna
3563 10| szegény, véres fejecskéjére a jeges tömlõt, elcsigázódtam, tönkrementem.
3564 4 | délelõtt részeg volt.~Csuklója, jéghideg csuklója, reszketett az
3565 6 | ott hevertek az elhajigált jegyek, a cukorkák papírjai, narancshéjak.
3566 12| akaró vasutasnak a leánya jegyét, õ becézgette kedves madarát:~-
3567 12| az utasok jórészt átadták jegyüket a vasutasnak, ki a kijáratnál
3568 12| kivette, hosszan bámulva a jegyzetet, valamin tépelõdve.~És kezébe
3569 11| megörökíttessék a párducok jegyzõkönyvében, melyet Füzes Feri vezet.~
3570 12| szeme elõl. Legott kivette jegyzõkönyvét, és álló helyében fölírt
3571 6 | olykor félreérthetetlen jeleket adott a fiatalembereknek.
3572 11| ízetlennek tartotta a tegnapi jelenetet. Nem szólt róla. Felesége
3573 2 | vége szakad az elnyújtott jelenetnek.~- Meg ne fázz - szólt anya
3574 13| és emlékeivel, múltjával, jelenével, jövendõjével, melyet mind
3575 10| nõ felé sem segítõ kezét.~Jelenléte azonban mégis nagy volt,
3576 5 | lebeg az Isten, ki mindenütt jelenlevõ, és mindenütt ugyanaz, Sárszegen
3577 7 | Közlöny vasárnapi számaiban jelentek meg, a nyilvánosság teljes
3578 11| nem sokáig néztek ki a jelentéktelen állomáson. Legfölebb félrevonták
3579 4 | odautazik, és ki fogja jelenteni, hogy ez a tartomány mindörökké
3580 7 | telefon kilenckor szokott jelentkezni.~ ~
3581 4 | el az az édes, semmit sem jelentõ, idétlen mosoly, melyet
3582 10| fölült ágyában.~- Te - mondta jelentõsen -, megint láttam.~Az asszony
3583 11| állapotban vagyunk, akkor minden jelentõssé válik, amit különben meg
3584 11| látható ok nélkül örökös jelképévé dermed lelkünkben az élet
3585 5 | hogy azt a vándorbotot jelképezze, melyet a nemzet napszámosai,
3586 6 | áttanulmányozta Smithnek a jellemrõl szóló mûvét. Ezt dicsérte,
3587 9 | hogy állandóan kormánypárti jelöltre szavaz, félénk ember, szíve
3588 12| ajtaját.~Ekkor kongott a jelzõharang.~Összeborzongtak. Egyedül
3589 7 | követte a legnagyobb fiúnak, Jenõnek a tragédiája. Az Sárszegen
3590 7 | Katonásdit játszottak a Jenõvel. Mi a verandán ültünk. Annál
3591 9 | szótlanul ült Ákos mellett, mint jóakaratú kibic, töltött. Már négy
3592 3 | készülõdés utolsó éveit jobbára lefoglalta.~Különösebb izgalmat
3593 5 | rá. Semmi többet, semmi jobbat. Weisz és társa azonban
3594 8 | hogy a konyhán én vagyok a jobbkeze. Délután Józsival, a kertészfiúval
3595 2 | sétájukon: középütt Pacsirta, jobboldalt anya, baloldalt apa.~Anya
3596 10| Harmincöt éves, még mindig jöhet valakije. Sohasem lehet
3597 6 | apa.~- Miért?~- Így nem jöhetsz színházba. Nézd, milyen
3598 6 | hajtókáján korpa fehérlett.~- Jöjj velem a városba - mondta
3599 10| sötétbe kémlelõdve nézte, hogy jön-e. Aztán visszajövet elfelejtette
3600 12| vissza-visszafordulva, hogy jönnek-e már.~Nem esett az esõ, a
3601 10| okosan beszélni. Hajnalban jössz haza, fölfordítod a lakásom,
3602 11| tárgyak álltak, az emberek jöttek-mentek.~Nyugat felé dalmahodó,
3603 3 | csak afféle közönséges jöttment.~Mi mindent tudott azonban
3604 8 | Berci is.~Csak egy nem örült jöttömnek: Tigris.~A hû, kedves kutya
3605 5 | csak füstöltek, iddogáltak. Jöttükre mindenki fölállt, hogy illendõen
3606 3 | vízfestékkel. Szerény állására, kis jövedelmére való tekintettel nem kérelmezhette
3607 13| emlékeivel, múltjával, jelenével, jövendõjével, melyet mind összefogunk,
3608 3 | múltban. És amint mások a jövendõmondóhoz járulnak, úgy zarándokoltak
3609 11| mihez kell tartania magát a jövõben. Náthás hangján kérdezte:~-
3610 3 | s a jövõre gondolt.~De a jövõbõl csak annyi látszott bizonyosnak,
3611 10| vádolsz? Most is mindig vele jövök-megyek. Õ az én egyetlen barátnõm.
3612 5 | Priboczay most már dühös lett.~- Jog, törvény, igazság? - bosszantotta
3613 3 | kapták, címerüket is õsi usus jogán használták. Dolgozószobája
3614 4 | hatalmasan, követelve a maga jogát, elnémítva minden más panasz-szót.~
3615 10| igazságszolgáltatást, ~melyre mindnyájan jogosan számot tarthatunk)~A részeg
3616 3 | kamarásságát, noha sokszorosan jogot tarthatott rá. De ez nem
3617 7 | Úgy tetszett azonban, hogy jóindulatúan hallgatják, és bizalomra
3618 4 | kanalával morzsolgatta össze. Jóízûen, gyorsan evett. A levet,
3619 11| piros arccal és valamin jóízût nevetett.~Most hágott tetõpontjára
3620 8 | hogyha meggyújtják a lámpát, Jókai regényét olvasom, „A kõszívû
3621 9 | társaságot. Én végtelen jókedélyû fiú vagyok.~Még Hartyányi
3622 9 | mulatsághoz, és Környey széles jókedvében lövöldözni szokott, a levegõbe
3623 2 | Weisz és társa. A kereskedõ jókedvû görögdinnye-fejét süttetve
3624 10| várta, hogy csak beszéljen. Jólesett a szava, minél kíméletlenebb
3625 11| Azt sem tudja, éhes-e, jóllakott-e, melege van-e vagy fázik.
3626 7 | becsületéért, tudták, hogy jómódú, s ha sokat is költött,
3627 5 | Zenéjét szerzette: Sidney Jones.~Fordították: Fáy Béla és
3628 6 | neveit olvasta, Virág Márta, Joó Anny, Feledy Teréz, Labancz
3629 3 | alkalmasabb kérõt. Csak ilyen jóravaló, megbízható, „házias” fiatalemberekrõl
3630 12| jártak már emberek, az utasok jórészt átadták jegyüket a vasutasnak,
3631 6 | több, mint a szelídség és jóság, szeretik õt, ki semmi szeretetre,
3632 2 | öregedett meg szeretetben, jóságban, sejtette, mirõl lehet itt
3633 10| Ákos nem visszhangozta a jóságos szóáradatot, mellyel felesége
3634 7 | ennyit, ily melegséggel, ily jóságosan.~Nem mondta azt, hogy szép,
3635 13| valaki.~Nem volt ott Szabó Jóska, az ispán, az a negyvennégy
3636 9 | Valahol a Szajna partján ennyi jószándékból, ennyi színbõl és érzésbõl
3637 4 | kezdõdött az emésztés: az ételek jótékony, erõnevelõ anyagukat most
3638 7 | Utóbb buzgón mûködtek a jótékonyság terén. Lelencházat tartottak
3639 9 | szesztõl, szivartól, minden jótól, ami az élet, és õ ilyen
3640 9 | rovásodon, öreg, ezt ma jóvá kell tenned.~Környey azonban
3641 13| kinyúlhatott benne, mert jóval szélesebb volt, puhább is,
3642 11| sarkallja a kötelesség, hogy jóvátegye hibáját vagy elintézze teendõit,
3643 13| az öregség, a közönyös, jóvátehetetlen vénség, mely már nem is
3644 9 | feszesen -, nagyon közvetlen, joviális úriember.~Az volt a szokás,
3645 10| emberek röpülnek.~Csak a józanok hiszik, hogy ide-oda imbolyognak,
3646 13| a tarkövi dívány, és már józanul foglalkozott teendõivel.~
3647 8 | vagyok a jobbkeze. Délután Józsival, a kertészfiúval bemegyünk
3648 4 | a kis plakátok, melyek a júliusi „velencei éj”-t jelentették
3649 6 | hogy „a munka megnyeri jutalmát”, a „rossz elõbb-utóbb elveszi
3650 4 | gulyáshúst, kirakta az M. K. monogramos porcelántányérra,
3651 10| Felesége az egérszürke kabát belsõ zsebébe nyúlt, onnan
3652 6 | torzonborz lett, elhanyagolt. Kabátja hajtókáján korpa fehérlett.~-
3653 10| hogy levetkõzzék. Levetette kabátját, nadrágját, letépte nyakkendõjét,
3654 11| ablakot.~- Végy majd õszi kabátot - mondta aztán -, mert megfázol.
3655 9 | a pénzt, nadrágzsebébe, kabátzsebébe, felsõ és alsó mellényzsebébe,
3656 11| akkor veszi észre, hogy kábult, fáj a feje.~Az asszonyt,
3657 4 | asztaltársaság, de a lárma, kacagás csak most hágott tetõpontra.
3658 6 | vágódott. Rengett a színház a kacagástól. Ákos és felesége nevettek.~
3659 8 | Erre az egész társaság kacagni kezdett, s õ is kacagott.~
3660 9 | kiabáltak.~- Önmagát hívta ki - kacagtak mindnyájan, álmélkodva.~-
3661 10| leányoddal. Jaj, be jót kacagtunk sokszor. Nincs igazam?~Ákos
3662 10| magát, oly erõsen, hogy kacaja áthallatszott a nyitott
3663 13| tudja elnyelni kipukkanó kacaját.~Háttérben szintén egymásba
3664 6 | melyek ellenállhatatlan kacajt fakasztottak. A szerkesztõ
3665 10| kalapját. Fején tiszteletlenül kackiásan sötétedett a fekete keménykalap.
3666 11| szólt Ákos.~- Tanulj tõlem - kacsintott a vén bûnös. - Pincér, egy
3667 9 | maradt.~Majd ravaszdian kacsintva feléjük, egymás után hívta
3668 13| villanyfényt, kaparászni kezdett kacska, körmös lábaival, félrefordítva
3669 9 | származik, akár vitéz eleink, kacskaringós, keleti gondolkozás szükséges
3670 6 | Heliotrop.~A párás, kellemes kacsó nem engedte el az öreg kezet.
3671 9 | világosságra. Õsi dühvel kaffogtak az állatok e holdkórosai,
3672 11| könnyedén, boldogan, majdnem kajánul fordulnak be egy rikítóan
3673 13| durva félparaszt, az a kajla bajszú, zömök özvegyember,
3674 6 | Ákos a márványlapra tette a Kakas Mártont, melybõl egy íródeáktól
3675 6 | páholyok, a zártszékek, a kakasülõ, tapsolt kihajolva páholyából,
3676 6 | utóbb is megírta, hogy: „a kakasülõnek játszik, s a Vun-Csi alakítása
3677 8 | verandán megbékítettem. Kalácsomat tejbe mártottam és neki
3678 7 | ozsonnát. Fõképp a foszlós kalácsot dicsérte.~A Széchenyi tér
3679 11| nemes társasöröm, annyi kaland után - amint Szunyogh mondotta:
3680 11| Homlokán szederjes sáv maradt a kalap szoros bõrbetétjétõl. Csak
3681 6 | merev, mintha öntött vasból kalapálták volna ki. Álla azonban sima,
3682 4 | rívó csecsemõjüket, kik kalarábés-kötegek között mozogtak, valahol
3683 9 | úr elõtt, elvette botját, kalauzolta befelé.~Erre nem volt szükség.
3684 9 | piros betûvel bejegyezve a kalendáriumba, de azért Sárszegen olyan
3685 11| szájáig, gyakran nyelt, szíve kalimpált. Azt képzelte, hogy elájul
3686 13| kattantotta el a villamos lámpa kallantyúját, és sötétben maradt. Mélyet
3687 6 | Belépett Gyalokay, Széll Kálmán új fõispánja.~Gyalokay valóban „
3688 5 | Exlexrõl, delegációról, Széll Kálmánról beszéltek.~- Á - szólt Környey -,
3689 5 | vitában. Bánta is õ Széll Kálmánt meg Kossuth Ferencet. Nagyobb
3690 4 | zsinóros díszruhában, s kalpagjuk szalagja libegett. Aztán
3691 3 | néptelen mellékutcákon a kálváriáig és vissza. Most nem mentek
3692 3 | kérelmezhette a császári és királyi kamarásságát, noha sokszorosan jogot
3693 4 | divatos szalmakalapját, télen kamásliját.~Megyei kocsik repültek.
3694 4 | rakják, az Agrár Bankba, ötös kamatra.~Zsibongott a piac a ragadó
3695 8 | ronda. Csak az orchideát és kaméliát kedveli.~Berci a kisebbiknek,
3696 8 | leányotok? Megtaláltátok-e a kamra kulcsát, melyet az utolsó
3697 4 | komoran, elfogódottan.~Kanalak, villák, kések zengettek
3698 4 | s a tojásdad burgonyát kanalával morzsolgatta össze. Jóízûen,
3699 6 | ragyogott. Mintha kissé kancsi is lett volna. De ez jól
3700 3 | kutyusok, az ezüstözött kancsócskák és aranyozott angyalkák,
3701 11| holnap ehhez a részeges kancsóhoz a segédeit.~A párducok pénteki
3702 4 | címlapját már kiszívta a kánikulai nap. Az öregurat ezek a
3703 10| Felesége hozta a teásfindzsát, kannát, rumot.~- Idd meg ezt -
3704 9 | van ugyanis a kanzsúr.~A kanzsúrt a kaszinóban tartják a párducok,
3705 5 | De ez jó borkorcsolya - kapacitálta a fõparancsnok. - Megkívánja.
3706 9 | elõtte állt, és a többiek kapacitálták, õ is fölkelt. Magyar emberek
3707 13| meglátva a villanyfényt, kaparászni kezdett kacska, körmös lábaival,
3708 13| fejüket. De késsel le lehetett kaparni a tölteléket, s így is igen
3709 2 | összeszorította torkát, úgyhogy kaparó érdességet érzett, mintha
3710 8 | vonalakat vonva, mintha varrótû kaparta volna ki a papírt. Mire
3711 4 | Szervusz, szervusz.~Már nem sok kapcsolat volt közöttük, csak annyi,
3712 13| Tiszteltetnek benneteket - és kapcsolva blúzát, vetkõzni kezdett.~-
3713 4 | törvényszék elõtt.” Az a francia kapitány, kirõl annyit beszéltek.
3714 2 | igyekeztek, hogy jó helyet kapjanak Pacsirtának, a nõi szakaszban.
3715 2 | fuldokolva, többször levegõért kapkodott. Néhány belégzés, és a lekötõ
3716 5 | is ott leszek.~- Csak nem kapok kosarat? - pillogott a színház
3717 3 | szobája valaha tiszta, fehér kápolnához hasonlított.~Festései azonban
3718 4 | ajtajában a cinóberfesték. Káposzták teregették ki világoszöld
3719 11| nagyvárosi élet incselgõ káprázatába.~A pesti gyors percnyi pontossággal
3720 6 | büntetését”, és abba a kellemes káprázatba ringatnak bennünket, hogy
3721 12| öreg szeme-füle egyaránt káprázott. Minthogy lankadó figyelmüket
3722 6 | ismert ábrándokkal.~A színpad kápráztató volt.~A japán teaház homlokzatát
3723 1 | levél, melyet a pusztáról kaptak, azzal végzõdött, hogy jöjjenek
3724 3 | perbehívó executionale vagy káptalani vallató fassio, melyrõl
3725 12| haját. - Etelka nénitõl kaptam. A köpenyt is. Hogy meg
3726 8 | indult hazulról, mikor a kapuban eléje jött a levélhordó.
3727 11| utcára értek, visszafordult a kapuból.~- Várj - mondta, - ezt
3728 6 | feleségéhez, ki a színház kapujában várta.~- Egészen úgy nevet -
3729 3 | kereste, nem találta sehol. Kapukon zörgetett, kocsmákban érdeklõdött,
3730 6 | hogy szeretõinek külön kapukulcsot is csináltatott, és azok
3731 10| hallotta, hogy zörögtek a kapun, mint már eddig sokszor,
3732 5 | vendéglõbe. Késõn van. Nem kapunk helyet.~Siettek is. Oly
3733 3 | kinyitotta a fekete rácsos kaput, bementek.~A szobaajtót
3734 12| valamin tépelõdve.~És kezébe kapva irónját, három nagy felkiáltójelet
3735 9 | barát, együtt játszott, Kárásznak Doba segített, ki szemben
3736 8 | mely nem árnyalt, csak karcolt, halvány, alig látható vonalakat
3737 5 | ringatóról s a leánykáról, mely karcsú üvegben kerül elénk. Leányka.
3738 4 | becsületbíróság, nehéz lovassági kard, bandázs, öt lépés avansz,
3739 11| madárképû ripacs, valami kardalos, ki a seregélyre emlékeztetett,
3740 6 | színlapot betûzte egy ideig, a kardalosnõk neveit olvasta, Virág Márta,
3741 7 | történtek után méltó-e a tiszti kardbojt viselésére. Õ azonban nem
3742 11| felöltõjében, sapkával fején, karddal oldalán, aranycsillagokkal
3743 11| hõst, mire õ kirántotta kardját. Majd tisztelgett, s amint
3744 9 | emberfejes lantjával és kardjával, a krinolinos spanyol hölgyet,
3745 9 | Bal kezét csípõjére téve a kardkötõ felé, mentéjét félretolva
3746 6 | ide-oda ringott, és a lépcsõ karfájára támaszkodva olykor félreérthetetlen
3747 10| kezével megfogta a bársony karfáját, mert a zsöllye kissé fölemelkedett
3748 11| nyikorgott.~Õszikabátot viselt, s karjára sietve fölgyûrte a piros
3749 13| feléje emelte mind a két karját, heves mozdulattal, melyet
3750 11| vagy tízen, kik a kaszinói kárlátóról jöttek, melyen ma délután
3751 3 | emlékek, a balatoni emlékek, a karlsbadi poharak, melyeket egy életen
3752 6 | sokáig tartott. Kopogott a karmester, rázendítettek a nyitányra.~
3753 2 | rokonszenvvel, melyet belül káröröm bélelt, pirossal.~Erre az
3754 2 | vállalja a rokonszenvet, a kárörömöt, s szokása szerint kissé
3755 12| gyepágyában fehérre meszelt karók álltak üveggolyókkal, és
3756 8 | parasztfickókba, kik a kaszárnyában káromkodnak, nyaklevest, kurtavasat
3757 10| Dörmögve haladt befelé, káromkodott, hogy ebben a házban semmi
3758 7 | szigorú az iskolában. Diákjai kartontesteket vittek utána, korongokat,
3759 9 | arc éppoly fontos, mint a kártya. Mit forralnak, milyen bombát
3760 9 | a zöld posztóval bevont kártyaasztalok, a beléjük mélyesztett sárgaréz-hamutartóval.~
3761 9 | Az urak megtekintették kártyáikat, aztán egymás arcába néztek,
3762 9 | indul a tengeren. Remek kártyája volt.~Az urak megtekintették
3763 9 | gyakorlott ujjaival, üdvözölte a kártyákat, melyek a régi világról,
3764 9 | világegyetemben él, melynek síkjait kártyalapok rakják ki.~- Volát, bika,
3765 10| maga sem tudta, miért. A kártyanyereséget mind a ketten piszkos dolognak
3766 10| nõegyleti bálba. Elvette egy kártyás semmiházi, fél év alatt
3767 9 | játék rabul ejtette. Aki kártyázik, az a felejtés teljes mámorát
3768 4 | iszom, nem dohányzom, nem kártyázom. Aztán, kérlek alássan -
3769 7 | sokat is költött, és néha kártyázott is, talpig becsületes embernek
3770 10| azokat, kik nagyban, komolyan kártyáztak.~Az asszony a pénzdarabok
3771 10| megnyugodtak. Csak ezt kérdezte:~- Kártyáztál?~Ákos rábámult, és megindult
3772 4 | között mozogtak, valahol a kasban. Kikotorták a csizmaszárból
3773 1 | emelkedett a háromszobás „kastély”, oldalt tágasabb teremmel,
3774 8 | nyírt parasztfickókba, kik a kaszárnyában káromkodnak, nyaklevest,
3775 2 | aztán nem látta többé.~Kaszárnyafalak, tornyok, szénaboglyák keringõztek,
3776 6 | kipödört bajuszával föltûnt a kaszinó-páholyban, a városi urak között. Tisztelkedett
3777 9 | a kanzsúr.~A kanzsúrt a kaszinóban tartják a párducok, kik
3778 9 | az eszmeváltó körbõl, a kaszinóból, melyet az úri társaságok
3779 9 | Estefelé eltolatta magát a kaszinóig, és az ajtótól két hajdú
3780 6 | felvonás végeztével átment a kaszinópáholyba, magával vitte Ákost, elszívni
3781 6 | hallgatott. Most is hallgatott.~A kaszinópáholyból Füzes Feri és Galló könyökölt
3782 4 | kurta pipával agyarukon kaszinóztak. Marhavészrõl meg adóról
3783 11| valamikor reggel kilenckor kászolódtunk haza.~A tejre mutatott.~-
3784 3 | a nõkrõl, a Klárákról, Katalinokról, Erzsébetekrõl, kik Mária
3785 13| bizonyos öregasszonyos katona-regulával - egyenesen. Hadd nézzelek
3786 9 | Nagyapját 1849-ben a császár katonái fölakasztották egy körtefára.
3787 2 | Egyháznak ez a kis, szerény katonája, ki visszautazott falujába,
3788 7 | volt akkor, hat-hétéves. Katonásdit játszottak a Jenõvel. Mi
3789 4 | rugón halkan, aranyzajjal kattant, és ránézett Szunyoghra.
3790 13| alszik.~Pacsirta épp ekkor kattantotta el a villamos lámpa kallantyúját,
3791 4 | lányos házakhoz járnak, kaucióra számítanak, más, egészen
3792 9 | legtöbb mûfogakat viselt elöl, kaucsuk-ínyt. Eltûntek a kondor, fekete
3793 10| teát is loccsantott belé, kavargatta. Az asszony az ágyba feküdt,
3794 4 | ki folyton vendéglõkben, kávéházakban, színházban tanyázott, és
3795 3 | idõrõl beszélgetve, a Baross kávéházig kísérte, és Pacsirta, a
3796 13| piskótatésztából készült s kávékrémmel volt töltve - és maguk közt
3797 11| citromos, vöröshagymás kaviárpépet készítettek, egymás után
3798 3 | Lehorgasztották fejüket a pálya kavicsait bámulva, nem kevésbé búsan,
3799 11| sínek közé, és a nedves kavicsokon botorkált, hogy valakitõl
3800 11| is - egy lámpaoszlop, egy kavicsos út, egy bokor - fokozottan
3801 11| üvegcsizmát, mohó élvezettel kebelezte be a gyöngyözõ, hûs sört
3802 12| üggyel-bajjal kotorászták elõ keblükbõl a bilétát.~Cifra Géza értésükre
3803 3 | levéltáros s felesége, született kecfalvi Bozsó Antónia, nézett a
3804 10| nadrágzsebeiben, sokáig, kecmeregve. Egyszerre mind a két zsebét
3805 8 | õszintén szólva, nem nagyon kecsegtet a Thurzó-lányok társasága
3806 6 | Mimózafrizurát, és kétoldalt, kecsesen, krizantémet tûzött belé.
3807 3 | imádkozna -, aztán hétfõ, kedd, szerda, csütörtök - és
3808 9 | Nem rosszindulatból, hanem kedélybõl.~A sárszegi polgárok is
3809 5 | derültség közepette, mert ez a kedélyeskedés rosszul állt neki, merõben
3810 9 | ferbli és makaó. Vége volt a kedélyességnek: a komoly ivók pillanata
3811 10| neki maradjon minden, amit kedvel, a legjobb. Vagy nem neveltettük?
3812 5 | idegen, izgató illatát nagyon kedvelem, fölöttébb kellemetes lehet,
3813 2 | purzicsándohány, melyet egyedül kedvelt, rokoni csókja is dohányszagú.~
3814 9 | Ákoskám. Csak egyet tégy a kedvemért. Dobd ki kertedbõl azokat
3815 8 | tréfából.~Ma is én vagyok a kedvence. Maga mellé ültet, megölel,
3816 5 | házigazdák szerepét, és kedvesek, figyelmesek voltak. Pincéreket
3817 13| Csak hazudott, mosolygott, kedveskedett mindig, mindenkivel, de
3818 6 | felületes, tartalmatlan kedvességgel. Hangját túlzás lenne szépnek
3819 5 | tiltakozott, így õ sem rontotta kedvét, tovább beszélgetett a maga
3820 3 | reggeltõl estig dolgozott, kedvetlenül és lassan. Áporodott csirizszag
3821 6 | észre. Hiába mosakodott, kefélkedett, az csak nem tûnt el róla.
3822 6 | jó példával járván elöl, kegyesen össze méltóztatott verni
3823 10| Fájt neki. Fölháborította a kegyetlensége, az õszintesége. Egy nõt
3824 10| tréfásan.~A gyomra égett, kegyetlenül, nyelve tövéig. Szódabikarbónát
3825 10| nagyon csúnya - kiáltott Ákos kéjelegve -, csúnya és öreg szegény,
3826 6 | Húsa azonban porhanyó, kéjesen-fáradt, mintha a sok idegen ágy,
3827 6 | gyönyörûséget, tépdesve a kéjt, melynek nem akart vége
3828 6 | sem, vajon fekete-e vagy kék-e? Néha valóban feketének
3829 9 | Básta, a városi hajdú, kék-fehér díszruhájában megállt Ákos
3830 4 | bábu lékelt koponyáját, kék-vörös üvegszemét, véres szívét
3831 5 | Nem.~- Sokkal jobb, mint a Kékasszony és az az új divatos operett.
3832 4 | tejet.~Késõbb besétáltak a kékbeli parasztok is. Odaálltak
3833 3 | díjtételt, s kezével, melyen kéken puffadtak a kemény, meszes
3834 4 | repültek. Hajdúk ültek a bakon, kékfehér zsinóros díszruhában, s
3835 6 | feketének látszott, néha kéknek, legtöbbször pedig - a kettõ
3836 11| kerékvágásba. Ámolyogva kel, de sem szobáit, sem meghitt
3837 8 | töltöm itteni napjaim. Korán kelek, már hatkor, nézem a fönséges
3838 8 | Etelka néni mellett, de itt kellemesebb. Én nem tudnék ezekkel a
3839 4 | címszalaggal.~Ma, minthogy késõn kelt, és a sok járás-kelés ellenére
3840 8 | tömtek), úgy hogy fel kellett keltenem Etelka nénit is. Ne aggódjatok,
3841 3 | a szobában, hogy föl ne keltse alvó férjét. Hallotta szaggatott
3842 6 | elõcsarnokba, hogy feltûnést ne keltsenek, onnan pedig a földszint
3843 4 | is.~- Ezt föl kell írni a kéménybe, fekete krétával - és nevetett. -
3844 7 | Miklós arcán is. Csakhogy keményebb álarc, kõvé vált fájdalomból.~-
3845 7 | tanulságot vitte magával. Keményebben, biztosabban lépdelt, hogy
3846 9 | borbély tiszaújlaki pedrõje keményedett, kis ravasz mosolyka bujdosott,
3847 8 | egykori szigorú tanárnõjét, keményített gallérjában, fekete nyakkendõjével,
3848 10| kackiásan sötétedett a fekete keménykalap. Szemüvege nem volt az orrán.
3849 9 | holdfényben, és félrecsapott keménykalapja árnyékot vetett homlokára.
3850 2 | Leszállt a vonatról. Fekete keménykalapját mélyen szemébe húzva ment
3851 9 | ecetes vizében fejessaláták s keménytojás szeletkék áztak. Letette
3852 10| Petõfi utcába, és a sötétbe kémlelõdve nézte, hogy jön-e. Aztán
3853 11| Kõszénfüst szállt, a levegõben a kén sátáni szaga érzett.~Fél
3854 10| Az asszony csak horgolt kendõjét kapta magára, és úgy, ahogy
3855 6 | többször megírta róla, fürge, kénesõeleven mozdulatokkal, torzonborz
3856 6 | a pénztár elõtt állott, kenetesen üdvözölte Ákost, kezet szorított
3857 11| állomásfõnökségtõl, melynek kenetlen ajtaja nyikorgott.~Õszikabátot
3858 8 | pincékbõl, Béla bácsi nagyban kénezi a dongáit. Hallom, nagy
3859 6 | erre a förtelmes perszónára kénköves esõ kellene, és virág hull
3860 12| összekeverje a vagy másfél kiló kenõcsöt, és átadja neki. Távolabb
3861 6 | finom tiszaújlaki pedrõvel kente, melynek hat krajcár doboza,
3862 13| és megvárta, míg Pacsirta kényelembe helyezi magát. - Isten vezérelt
3863 11| villanyfényes ablaknál európai kényelemmel fölszerelt, külföldinek
3864 12| és polgárok. Weisz úr is, kényelmes rézágyában, és társa is,
3865 5 | törökmintás szõnyegén. A kerevet kényelmetlen volt, keskeny, kurta, mint
3866 12| talán, egy mindenesetre kényelmetlenebb rézágyban.~Az Úri Kaszinó,
3867 12| visszaérkezett a városba, mely kényelmével sok mindent elfelejtet,
3868 4 | Gyurka ácsorgott. Száraz kenyeret majszolt, melyen a vastag,
3869 5 | is hosszan piszkálgatják, kenyérgalacsinokat gyúrnak, melyekkel szívesen
3870 3 | megismerni.~Fiatal korában kenyérkeresetbõl ûzte „a törvényes származás
3871 6 | szerint nem megbecstelenítõ, kenyérkeresete az, hogy áruba bocsátja
3872 4 | akarnak.~- És miért nem kényszerítik õket?~Ákos vállat vont.~-
3873 8 | bocsátotta rendelkezésemre. Kénytelen vagyok irónnal írni. Ezért
3874 13| a boldogságos szent Szûz képe, ki térdein nagy, halott
3875 10| megtalálta a Vajkayak, Bozsók képeit harmadíziglen, Pacsirtát
3876 3 | valahányszor lefeküdtek. A képek is mily fájóan meredtek
3877 10| azt szopogatta. Nézte a képeket, melyeket annyiszor látott,
3878 2 | határozatlanabbul látta, elmosta képét, tompító köddel vette körül,
3879 10| a kiinduló gondolatra.~- Képtelen dolgokat mondottál. Nincs-e
3880 9 | viszonyban volt Ákossal.~A képviselõ - véres szájúnak hívták -
3881 6 | magyar kormány tekintélyét képviselte.~Ebben a forró hangulatban
3882 6 | semmiféle munkát, hol a képzelet otthagyta bûvös nyomát.
3883 8 | is a tarkõi pusztát látta képzeletében, nem a díványt, melyen Pacsirta
3884 3 | emlék, mely visszaréved képzeletünkben. Tudjuk, hogy van valahol,
3885 8 | azóta sok minden történt. Képzeljétek, a dombon kert van, délszaki
3886 2 | ajánlja fel. El sem tudta képzelni, mi történhetett vele. Azt
3887 12| gondolt õ már semmire, nem képzelõdött, hogy mi történhetett és
3888 8 | deres s én valahogy másképp képzeltem el. Nem is tudtam eleinte
3889 11| levegõben, óriási gõzfelleg képzõdött körülötte. Az egész leírhatatlanul
3890 7 | megvacsorázzék, Fehér tatától kér kölcsön, mégis önérzetes.
3891 4 | söpört aszfalton, melyet keramit-téglák kereteztek, fogadták a sétálók
3892 10| vigasztalt meg. Fölkelt, mintha kérdené, ki segíthet rajta, ki segíthet
3893 11| Az bõbeszédûen válaszolt kérdéseikre, és egy vasúti szerencsétlenség
3894 5 | Nagyobb gondok, mélyebb kérdések foglalkoztatták.~Magába
3895 7 | errõl-arról, néha olyan pontos kérdéseket téve, mint Gál doktor, mikor
3896 10| kíméletesen kerülgették a kérdést, azt gondolta, hogy egyszer
3897 9 | sárga cserebogár, ~Nem kérdezem tõled, mikor lesz nyár...~
3898 5 | Ismét figyelt az asszonyra, kérdezett és hallgatott, összeszorítva
3899 6 | feleségére tekintett, mintha kérdezné, mit szól ehhez az ildomtalansághoz.~
3900 11| mondta.~- Meg kellett volna kérdezned.~- Igen.~- Én talán sürgönyzök.~-
3901 13| jól vannak.~Ott is ezt kérdezték:~- Különben mi újság?~-
3902 5 | Vajkay, és Gálra tekintett, kérdõen, a háziorvosára. - Abban
3903 10| hálószobába.~- Apa - mondta kérdõn, feddõn, kissé ámuldozva.~
3904 5 | siránkozó hangon, mint egy kéregetõ, és meghajolt, mint egy
3905 6 | igazította. A nagyítóüveg két kerek kristálykörébe csakhamar
3906 9 | sem parancsolok. És nem is kérek tõled semmit. Csak látni
3907 8 | szobában, este kiszöknek a kerekerdõbe, kíséret nélkül, és késõn
3908 11| belehelyezkedjék a rendes kerékvágásba. Ámolyogva kel, de sem szobáit,
3909 3 | jövedelmére való tekintettel nem kérelmezhette a császári és királyi kamarásságát,
3910 8 | szakíthatok idõt.~Napok óta keresek tollat.~Tegnap egyetlen
3911 6 | páholyszékeken kézitáskáját keresgélte.~Már nem volt tolongás,
3912 4 | élnek itt, csak meghalnak. A kereskedõk pedig benn ültek boltjukban,
3913 10| lakást megvizsgálja, és keresse azt a rablót, kit sohasem
3914 8 | vendégszobába négy nagy bõröndjüket. Kérésüket szívesen tejesítettem. Egész
3915 1 | napokon mégis sürgönyök keresztezték egymást, melyek a legkisebb
3916 10| Karjait hõsien vetette szét a keresztfán, fölistenítve minden emberi
3917 3 | természetesen még mindig a barátság keretén belül, és képesek lettek
3918 4 | aszfalton, melyet keramit-téglák kereteztek, fogadták a sétálók üdvözlését,
3919 5 | törökmintás szõnyegén. A kerevet kényelmetlen volt, keskeny,
3920 5 | dolgozószobájában hevert, kerevete törökmintás szõnyegén. A
3921 3 | dolgozószobája nyikorgó kerevetén, melyet törökmintás szõnyeg
3922 5 | bajod van?~Ákos fölkelt a kerevetrõl, titkos bûntudattal, mint
3923 4 | omlatagnak látszó vajastészta kérge alatt. Csak futó pillantást
3924 9 | ott, hol elhagyta. Merev kérgek engedtek föl benne, koponyája
3925 11| takarított. Ákost ez a zaj kergette ki az ágyból. Hamar felöltözködött.
3926 10| Tegyük fel. Akárkihez, aki kéri. Mert ilyent mindig lehet
3927 7 | szolgált, mint honvédhadnagy. A keringõ hírek alapján ellene is
3928 2 | Kaszárnyafalak, tornyok, szénaboglyák keringõztek, oszlopok rohantak, lila
3929 12| csak egy rendõr járkált a kerítés elõtt, ki Vajkay Ákosnak
3930 12| az aszfalton. Benéztek a kerítésen.~Középütt, a park gyepágyában
3931 3 | palánk mellõl, mely az õ kerítésükre emlékeztetett, Pacsirta
3932 11| valakitõl fölvilágosítást kérjen, valami megnyugtató választ.
3933 7 | értette. Nagyzoló, gyerekes kérkedésnek tartotta. De rátekintett,
3934 7 | mindenki nevében bocsánatot kérne azért, ami történt.~- Szervusz,
3935 3 | ki leányuknak alkalmasabb kérõt. Csak ilyen jóravaló, megbízható, „
3936 3 | a sürgönyhordót, künn a kertben, de mert itt nem találták
3937 9 | tégy a kedvemért. Dobd ki kertedbõl azokat a randa napraforgókat.~-
3938 8 | jobbkeze. Délután Józsival, a kertészfiúval bemegyünk a méhesbe, s nem
3939 3 | Többször körüljárták a kertet, egymás mellett, egyre gyorsabb
3940 10| sokat tárgyaltak suttogva a kerti padon, a vadgesztenyefa
3941 10| beszélgettek, és kíméletesen kerülgették a kérdést, azt gondolta,
3942 9 | összevissza. - Ákoskám, kerülj beljebb, foglalj helyet
3943 7 | emberek. Budapestre szeretnék kerülni. Múlt héten Budapesten jártam.
3944 10| tényleg hibás vagy, hogy kerülöd az embereket. Utóbb egészen
3945 3 | alagúton át, mindenféle kerülõkkel, valami fatelepre jutottak.~
3946 4 | krétával - és nevetett. - Hogy kerülsz te ide?~- Ebédeltünk - szólt
3947 13| elmaradt, nem jött oda, kerülte társaságát, és mikor ránézett,
3948 3 | darabonként letörölgetve kerültek, és összerezzentek, valahányszor
3949 11| cserbenhagytál. Hánykor kerültél haza?~- Három felé - szólt
3950 3 | meglepetésére, pár perc késedelemmel érkezett haza a vacsorához,
3951 4 | elfogódottan.~Kanalak, villák, kések zengettek mindenütt, ezüst
3952 4 | véres szívét tárta föl, késelt hasát tette közszemlére,
3953 5 | Környey.~- Taktika - bólongott keserûen Priboczay. - Hát az is taktika,
3954 2 | mintha aszúbort nyelne, aztán keserûséget, mely már elviselhetetlen.~
3955 3 | folyton gondolt, azt, ami sok keserves csalódást, arcpirító fölsülést
3956 9 | hangját, mely a sok nemzeti keservtõl mindörökre megrepedt. Ákost
3957 8 | tirólatok. Az idõ röpült. Késés nélkül érkeztem meg. Kocsival
3958 4 | volt, nem olyan, mint az õ keshedt vászonbõröndjüknek, meg
3959 11| a feje.~Az asszonyt, ki késõ délután öt felé nyitotta
3960 11| sötét van - mondta.~- Igen, késõre jár. Mingyárt itt a vonat.~-
3961 11| után sántikált, hogy el ne késsék. Kocsira szálltak.~Künn
3962 13| nézték, csóválták fejüket. De késsel le lehetett kaparni a tölteléket,
3963 3 | megcsonkítva, kopaszra nyírva, késszúrásokkal mezítelen mellén, holtan.~
3964 8 | úgy minden szava, mintha kést forgatnának szívében, miért
3965 9 | A pincérek jelentették, kész a vacsora.~Átmentek az olvasóba.
3966 5 | is. Igaz, hogy az ételek készítésében egyéni. Sohasem használ
3967 9 | kesztyûre.~Ákos máris húzta kesztyûjét.~- És - folytatta Priboczay -
3968 9 | gavallér lettél - és ránézett a kesztyûre.~Ákos máris húzta kesztyûjét.~-
3969 9 | cselvetésre, fondorlatra készülnek?~- Pász - mondta.~- Pász -
3970 10| elkövetkezik az évek óta készülõ, nagy leszámolás, ~és hõseink
3971 3 | meg akkor. A halálra való készülõdés utolsó éveit jobbára lefoglalta.~
3972 6 | használták.~Ákos körülményesebben készülõdött. Nála ez mindig nehezen
3973 2 | múlva fölkelt, vállára vette kétcsövû puskáját, megemelte tollas
3974 6 | Imre ült szalmasárga hajú, kétes hölgyike társaságában.~-
3975 7 | otthon és a Magyar Királyban. Kétféle hal volt, vesepecsenye mártással,
3976 12| egy másodpercig tart ez a kétség, már nem bírja ki egyikük
3977 10| ami fáj, és szívét olyan kétségbeesés szorította, hogy majd összeroskadt.~
3978 13| a mozdulata látszott, a kétségbeesett menekülés mozdulata, mely
3979 11| történhetett ez. De az õ kétségei, melyek kevésbé voltak véresek,
3980 5 | Meg az Agrár Bankban vagy kétszázezer forintocskája.~Napi teendõi
3981 8 | el, hanem maga a levél is kettérepedt, középen és oldalt. Ezért
3982 6 | onnan pedig a földszint kettes páholyba. A nyitogató kitárta
3983 4 | elnöke, híres sportember, ki kettétöri az ezüstforintost, a diákversenyre
3984 9 | órára, mely vele szemben ketyegett a falon. Elmúlt már fél
3985 11| mérve szerint gyógyszereket kevert folyadékokból, leemelte
3986 3 | majd rögtön arra, hogy kevés ideig volt itt, és nem lehet
3987 5 | a háziorvosára. - Abban kevesebb a szesztartalom. Egy pohár
3988 3 | nélküle?~Ákos nem válaszolt. Õ kevesebbet beszélt, többet érzett,
3989 12| láthatatlan terhet, az õ kevesektõl ismert terhét, melyrõl tegnap
3990 6 | cselekmény nem érdekelte, mert kevésre becsülte azokat a koholt
3991 8 | a fogam újra bolondozni kezd, ezért maradtam itthon Béla
3992 8 | Ezért is elnézésteket kérem.~Kezdem a legelején.~Kitûnõen utaztam.
3993 3 | házasság alatt elvesztette kezdeményezõ erejét, ismételte:~- Milyen
3994 7 | harangját, mely az elõadás kezdetét jelezte, sokszor szaladt
3995 11| másiknak hitt. Felesége viszont kezdettõl fogva azt tartotta, hogy
3996 7 | tragédiájuk, mert itt el sem kezdõdhetnek a tragédiák. De milyen mélyek,
3997 4 | Melegség ömlött el tagjaiban, kezdõdött az emésztés: az ételek jótékony,
3998 3 | Még nem volt lecke. Ma kezdõdtek az iskolák.~Fél óráig tartott,
3999 7 | azért is itt maradtam. Írni kezdtem. Hidd el, most messzebb
4000 6 | fölvonását fél órával késõbb kezdtük. A közönség már nem tudta,
4001 12| szorongassa. Mindkettõjük keze hideg volt. Reménytelennek
4002 8 | hasonlítottak, és valamit az anyja keze-vonására.~Még az utcán föltépte a
4003 13| hangját. - Milyen sovány. A kezecskéje is milyen sovány.~Pacsirta
4004 9 | belõle mindent, csiklandozza, kezelje. Kényelmesen, úri nemtörõdömséggel
4005 5 | az új ismerõst, azonnal kezelni kezdte.~Mosolyogva - a legalázatosabb,
4006 9 | Ákos nekigyürkõzött, még kézelõit is lekapcsolta, összeszedte
|