10-barat | barba-cipel | cipoc-elene | elenk-etkek | etkez-foleg | folto-hatod | hatol-izeli | izese-kezel | kezem-kreme | kreta-magya | magza-minde | mindh-oregs | oregu-porto | post-sogor | sohaj-szora | szori-tojas | tokaj-veran | verar-zuzma
Fejezet
4507 11| összegyûrõdött, mint a papír, arca krétafehér volt, az a kis hús, melyet
4508 9 | elkészített, kihegyezett krétákkal.~Galló osztott.~Ákos kezébe
4509 9 | lantjával és kardjával, a krinolinos spanyol hölgyet, castagnetteével,
4510 3 | Régen megboldogult szülei kriptájára sírkövet állított, sötétbarna
4511 6 | A nagyítóüveg két kerek kristálykörébe csakhamar belibbent a primadonna.~
4512 6 | közeledett a csoport felé. Õk a kritika óta nem beszéltek egymással.
4513 12| ezeken az estéken, akár csak kritikáiban, dicsérte Lator Margit hangterjedelmét,
4514 6 | szóló szigorú, de igazságos kritikát.~Csak akkor ugrott föl -
4515 6 | Immári márki lakodalmát a krizantém ünnepén. Az is, kit Fehér
4516 6 | és kétoldalt, kecsesen, krizantémet tûzött belé. Mandula szeme
4517 11| visszaviszem - és az új krokodilbõr-tárcájára mutatott. - Még sem akarnám.
4518 4 | vászonbõröndjüknek, meg egy krokodilbõrtárcát. Ettõl az asszony nem is
4519 8 | Még ma éjszaka el akarom küldeni a kocsissal, ki éjfél után
4520 13| egy üveg ringlóbefõttet küldtek, egy egész disznósajtot
4521 4 | erõnevelõ anyagukat most küldték szét a véráramba.~Az érdeklõdés,
4522 4 | hogy mégiscsak kibékülnek.~Külföldi hírek szálltak köröttük,
4523 11| kényelemmel fölszerelt, külföldinek tetszõ hölgy állt sállal
4524 7 | testben-lélekben megtörve külföldre utazott, ott is halt meg.
4525 3 | rekeszektõl elválasztva, mindennap külön-külön darabonként letörölgetve
4526 7 | és finom teremtés lehet. Különb, mint az itteni lányok.~-
4527 7 | hónapos szobájában írt. Különc hírében állott, ki lelkes
4528 3 | éveit jobbára lefoglalta.~Különösebb izgalmat csak akkor érzett,
4529 5 | Szórakozottan lapozgatta.~Semmi különöset sem lelt benne, hiszen ismerte
4530 10| rongypokrócon is, mely a külsõ ajtóig futott.~Itt elfogta
4531 3 | gyanús házba is, valami külvárosi bordélyházba, hol ronda
4532 4 | közkedvelt komikus, a másik kürtõkalapban, nagyon elegánsan, mintha
4533 11| kedves „Mátékám”, Zányi Imre kürtõkalapjában, Szolyvay, ki a váratlan
4534 5 | magas, elegáns úr volt, a kürtõkalapos, ki már tegnap föltûnt neki,
4535 6 | Orosz Olgáé fölé helyezte, Küry Klárához hasonlította õt,
4536 3 | Mihály foltozó varga volt, küszködõ, õszbe csavarodott kisiparos,
4537 6 | tekervényes trombitáját, mintha küszködött volna vele, mint valami
4538 4 | Milliók és milliók éppúgy küszködtek, mint õk. És ezek a harcok
4539 12| hogy átlépje az otthon küszöbét.~ ~
4540 4 | dicstelen, nem érdektelen küzdelmébe. Nem sokat értettek belõlük,
4541 4 | ellene meg az atyjafiai ellen küzdött, azt hitte, hogy nem egészen
4542 11| tegnap Ákosnak kibicelt, az a kuka alak, ki pityókos korában
4543 9 | a mélabúban. Füzes Feri kukorékolt, Hartyányi Olivér dörmögött,
4544 10| csak nem mondja. Miattad kuksol folyton itthon. Azt hiszi,
4545 3 | fehércsíkos gyapjútakaró meg a kulacs, de úgy ment, mintha terhet
4546 2 | tavasszal, õsszel és nyáron.~- A kulacsban ott a víz - figyelmeztette
4547 1 | kosárra a fedelét.~De a kulcs nem fogott, a zár mindig
4548 8 | Megtaláltátok-e a kamra kulcsát, melyet az utolsó percben
4549 3 | zsebébõl a mindig nála levõ kulcskötegeket, kinyitotta a fekete rácsos
4550 6 | Csúf, csúf, csakugyan - kuncogott az asszony.~- Hess, hess -
4551 7 | és görbék, lelkük befelé kunkorodik. Nincs tragédiájuk, mert
4552 6 | látszott, bajusza villásan kunkorodott, úgy, ahogy sohasem viselte,
4553 6 | copfjával legyezve magát híres kupléját énekelte:~Csúf, csúf, csakugyan,~
4554 9 | dúdolgatta, a tréfás kínai kuplét, mely így kezdõdik:~Csúf,
4555 9 | elõtte a gyûrött bankók, nagy kúpok rézpénzbõl, oszlopocskák
4556 9 | hatalmas huszonegyest, a földön kuporgó, csibukos törököt, a honõröket,
4557 11| mikor hirtelenül a földre kuporodott. A ruhaszekrény hátsó lábánál
4558 10| közvetlen ablakuk alatt részegek kurjongattak, talán a párducok egy csoportja,
4559 9 | másik Panna nénihez, kinek kurtakocsmája hajnalig nyitva volt, és
4560 8 | mely épp belefért az õ kurtaujjú földmíveskezükbe. Ebbõl
4561 8 | káromkodnak, nyaklevest, kurtavasat kapnak az õrmestertõl, de
4562 6 | torzonborz bajusszal, mely kuszáltan fölfelé borzolódott, és
4563 11| s a rozsdás, szivattyús kutat meg az állomásfõnök ablakaiban
4564 7 | tovább érdeklõdött, tovább kutatott.~Az asszony örült a figyelemnek,
4565 3 | sétáltak a smaragd gyöpön. A kútnál edény állt, benne poharak,
4566 2 | kulacsot, melyet otthoni jó kútvízzel töltött meg, az útra.~Vajkay
4567 8 | jöttömnek: Tigris.~A hû, kedves kutya nem ismert meg, sokáig ugatott,
4568 10| zenélt, és utána a környék kutyái ugattak. Nemsokára határozottan
4569 9 | szomorúnak látszott.~Ugattak a kutyák közel-távol a palánkok mögött,
4570 3 | ibrikek, a csöpp porcelán kutyusok, az ezüstözött kancsócskák
4571 9 | kompániákba oszladozva, távolabb kvaterkáztak, vagy az ablakmélyedésben
4572 9 | Egyszerre gyökeret vert a lába.~Künn a teraszon megpillantott
4573 9 | ferdén hányva hátsó, véznább lábaikat, s rövidlátó szemükkel fölfelé
4574 5 | nehezen mozgott vékonyodó lábain. Bemutatkoztak.~Átvették
4575 9 | udvarán szokott üldögélni. Lábaira bolyhos plédjét borította.~
4576 13| kaparászni kezdett kacska, körmös lábaival, félrefordítva szelíd, buta
4577 11| kuporodott. A ruhaszekrény hátsó lábánál megpillantott egy aranyat.
4578 6 | Joó Anny, Feledy Teréz, Labancz Lenke nevét.~Most a színfalak
4579 12| tapogatózva, hogy valakinek a lábára ne lépjen. A mozdony minden
4580 11| mikor dõlt ki és ért haza, lábon-e, kocsin-e, egyedül-e, vagy
4581 5 | ármányokról, Dreyfusról, Laboriról, hátradõlt székében, és
4582 9 | hajnali zenét, a buzgalomtól lábujjhegyre állva.~Az ablak alatt, melyben
4583 6 | érdemes, hogy beletöröljék a lábukat. Mit törõdnek azonban ezzel?
4584 9 | õt.~- Derék 48-as vagy, Laci, tudom.~- Te is az vagy,
4585 9 | Kárász legyûrte Ákost és Ladányit.~Akik körülöttük álltak,
4586 6 | megpuhította volna, az arca lágy, mint a banán omló bele,
4587 5 | politikáját. De Kossuth Lajosnak is, mint mindenkinek a világon,
4588 9 | véleménye, mint Kossuth Lajosról: Darwinnak is megvan a maga
4589 5 | Én tisztelem Kossuth Lajost és politikáját. De Kossuth
4590 5 | Svarcgelb zsoldos, bécsi lakáj.~Füzes Feri mégsem tûrhette,
4591 3 | ki innen, mely Vajkayék lakásába is beszüremkedett. A varga
4592 10| rendetlenséget az õ tiszta lakásában, maga sem tudta, miért.
4593 3 | egyiknek vagy a másiknak lakásán, s itt kiröhögtek mindent,
4594 6 | Orosz Olgához rohant a lakására, a Bólyai utcába. Egyszerre
4595 7 | tagjai látják egymást a közös lakásban.~Csak az volt a kérdés,
4596 7 | talált sehol.~Belülrõl, a lakásból motozást hallott, az öregek
4597 10| jössz haza, fölfordítod a lakásom, elszemeteled a pénzt, fejemre
4598 6 | harisnyában, magassarkú lakkcipõben, kezében vörösréz-gyertyatartóval
4599 4 | koponyájában. Hegyes orrú lakkcipõje csikorgott az aszfalton.~
4600 9 | szunnyadozhattak. Egykor a lakodalmán is õ muzsikált, és sok ezres
4601 6 | ünnepelték Immári márki lakodalmát a krizantém ünnepén. Az
4602 5 | tiltakozott Ákos -, lucullusi lakoma - tette hozzá nevetve, és
4603 12| bizonyos általános, mélyen lakozó, századvégi mélabúra, és
4604 6 | szõlõfürt. Valami romlatag báj lakozott benne, a korai hervadás
4605 1 | A fogkefe - szólt apa.~- Lám, a fogkefe - bólintott anya -,
4606 12| szüleim nem is örülnek. Lám-lám, már meg sem ismernek.~-
4607 11| távíróhivatalban aranylott a lámpafény az ablakokon. Itt, ezen
4608 6 | rémlett feléje.~A rivalda lámpái visszás fényükkel úgy világították
4609 12| Széchenyibe tért, melynek lámpáit, minthogy itt zene nem játszott,
4610 12| elment.~Két meggyújtott piros lámpájával, mint valami véres szemmel,
4611 9 | falakon, a mennyezeten égõ lámpáknak sem sikerült szétoszlatni.
4612 11| maguk a tárgyak is - egy lámpaoszlop, egy kavicsos út, egy bokor -
4613 12| együtt teáztak, kis kék lámpával „misztikus félhomály”-t
4614 6 | teaház homlokzatát látta, lampionok lengettek az indigókék ég
4615 6 | vászonhátát, rikító fénnyel. A lampionokat, melyek a színpadon szerepeltek,
4616 4 | között”. „A parasztoknak száz lánc földet ígérnek a miniszterelnök
4617 6 | pillanatban nyitott födelû landaui hintó robogott elõttük,
4618 11| bugyborékolt. Néhány zöld láng lobogott a pályatest fölött,
4619 1 | verandáig.~Beállított egy langaléta kamasz, ki a bõröndöt, kosarat
4620 10| tragédia magasztosságát, a lángész és forró szeretet végtelenségét
4621 9 | kedves emberét látta, mint lángnál a háj, olvadozott attól
4622 11| nap virrasztottak itt a lángok. Szemrehányást tett magának
4623 3 | napraforgó hajlott szárán a lángoló nyugat felé emelte napimádó
4624 10| fény fogadta. Két lámpa lángolt, melyet anya égve felejtett
4625 11| emelte.~Szunyogh azonban a lángot egy lehelettel elfújta,
4626 10| szivarral föllehelte a tüzet, az lángra lobbant, s megpörkölte bajszát.
4627 12| egyaránt káprázott. Minthogy lankadó figyelmüket már nem voltak
4628 9 | beszélnek: a pagátot, emberfejes lantjával és kardjával, a krinolinos
4629 5 | jönnek feleségeik, eladó lányaik. Fiatalemberek kísérik õket,
4630 8 | Én nem tudnék ezekkel a lányokkal rokonszenvezni. Zelma, a
4631 13| sovány.~- Isten hozott, lányom - mondta apa, ki szerette
4632 13| összevissza csókolom az én lányomat.~Cipp-cupp, cuppogtak a
4633 4 | tekintete, kik bizonyára vidám lányos házakhoz járnak, kaucióra
4634 2 | könyvét, bámulta a zokogó lányt, és közben többször száján
4635 7 | akármennyire dicsérte is Ijas lapjában a szecessziót.~Zsebébõl,
4636 2 | térdeitõl kezdve vonagló lapockáiig valami, amit nem lehetett
4637 4 | hogy elolvassa a pesti lapokat, s noha még nem reggelizett,
4638 10| Aztán a hangjegyfüzetekben lapozgatott, kiemelte a sok kötet közül
4639 6 | süllyesztett zenekarban kottáikat lapozgatták, hangszereiket próbálgatták.
4640 1 | megsimogatva, hogy egymásra lapuljanak.~Sógora, Bozsó Béla, az
4641 9 | Szabódott, hogy nem mehet el. Lárifári. Különben is elígérkezett
4642 9 | az égrõl. Haragjuk süket lármába halt el.~A Bólyai utca sarkán
4643 8 | ágyban.~Reggel aztán éktelen lármára ébredtem. Künn a verandán
4644 4 | minden színben, minden lármával. Kofák zsákjában vörösen
4645 12| tette a homályt.~Ezenkívül lármáztak is. Az utasok hordárok számait
4646 10| Föltette szemüvegét, hogy lássa a kottát, s addig ismételte,
4647 4 | szellõzõdjenek.~Nem iparkodtak. Lassacskán, módosan sétáltak, lépegettek
4648 3 | diáktréfáikat, disznó vicceiket.~Lassanként el is hidegedett a közte
4649 5 | hogy még szánalmasabbnak lássék, talán, hogy azt a vándorbotot
4650 2 | nyûglõdõ gondolatainak. Lassította lépését, leánya mellé állt,
4651 7 | kiadója.~Ez a szakállas, lassú észjárású, de mûvelt, lelkiismeretes
4652 9 | maradt még ülve, Ladányi László, Sárszeg szabad királyi
4653 13| hátrahõkölt, mint az, aki rémet lát.~Ott, a tálca szélén hevert
4654 5 | volt, s étvágyát az ételek látása növelte. Most már azért
4655 7 | Pacsirtához. Igaz, elsõ látásra érdektelenek mind, torzak
4656 6 | ütemét. Nem bánta már, ha látcsövezik. A tömeg láza tovasodorta
4657 5 | elõtt, a derült kék égben, láthatatlanul és irgalmasan, igazságosan
4658 5 | szerencséje a színházban láthatni.~- Mi, kérem, csöndesen
4659 11| diákja volt, mint gyenge latinista, sokszor beszekundázott,
4660 5 | adományozó-levelek középkori latinságáról néhány becses, szakszerû
4661 9 | ebben a derengésben igazán látja önmagát, azt, ami elmúlt
4662 3 | hogy van valahol, de nem látjuk õt, akár azokat, kik meghaltak.
4663 8 | nevetünk, elszomorodom, mert látlak benneteket az ebédlõben,
4664 7 | ideje, Miklós - szólt. - Látogasson meg bennünket.~- Bátor leszek -
4665 3 | padot is, melyen a temetõi látogatások idején merengeni szokott.~
4666 3 | hogy ide helyezték, a tiszt látogatást tett házukban, és Vajkayék
4667 10| fölnézett a kaszinóba, két látogatót is fogadott. Az egyik a
4668 4 | félhomályban botorkáltak.~- Nem látok - mondta Ákos.~- Talán csavard
4669 6 | egyszerûbb, áttekinthetõbb látványába.~A Gésák japáni nyoszolyólányoknak
4670 12| lehetett valami fölemelõ látványnak nevezni.~Zökkenve a váltókon,
4671 6 | ha látcsövezik. A tömeg láza tovasodorta õt is, feleségét
4672 11| ilyenek, kikkel tegnap a bor lázában nyilván te-poharat ivott,
4673 12| csak föl-fölsóhajtott, hogy lázát táplálja.~- Jaj, csak már
4674 5 | és emellett a vasárnapi lázban csupa figyelem, hidegség,
4675 3 | még elmennie. Ádámcsutkája le-föl mozgott gugás nyakán.~Zavarában
4676 2 | Tarkõnél a pap segítette leadni holmiját. Béla bácsi egy
4677 9 | ruhát viselt, és oldalt, egy leanderbokor mellett üldögélt, poharára
4678 2 | azonban valami történt a leánnyal, és Pacsirta megváltoztatta
4679 13| szemmel, ezen a meddõ, hideg leányágyon, melyen még nem történt
4680 9 | gulyáinak, családja, fiai, leányai, unokái virágoztak. Micsoda
4681 10| képzelte el ezt. Mikor a leányáról beszélgettek, és kíméletesen
4682 8 | mert elvégezte a felsõbb leányiskolát. Stílje azonban merev volt.
4683 13| pedig, két fia s egy hatéves leánykája, Mancika, kit õ nagyon szeretett
4684 5 | Kedves Leányka. Édes, édes Leánykám...~Nyílt az ajtó.~Az asszony
4685 5 | ezerjóról, ringatóról s a leánykáról, mely karcsú üvegben kerül
4686 5 | el volt ragadtatva. Csak leánykorában találkozott efféle tapintatos,
4687 10| dalt tudott kívülrõl, még leánykorából: „Hullámzó Balaton tetején...”
4688 1 | Etelka néni, levelet írt a leánynak, a leány válaszolt rá, az
4689 10| megvédeni az én leányomat, a te leányodat, veled szemben. Szégyelld
4690 10| mulatságos voltál. Kinevettünk a leányoddal. Jaj, be jót kacagtunk sokszor.
4691 3 | fölvidéki sasfészkeikben laktak, leányokat raboltak, a nõkrõl, a Klárákról,
4692 8 | éjfél után áthajt Tarkõre a leányokért. Sokszor csókol és ölel
4693 13| egészen, amit akart.~A Thurzó leányoknak folyton útjában volt, akármit
4694 10| megtiltom, hogy így beszélj a leányomról. Õ az én leányom. Nekem
4695 2 | Csak most pillantott a leányra, kék szemével, mely az Istennel
4696 1 | is a folyosóra, onnan a leányszobába, hogy a zománcos bádogmosdóról
4697 4 | hallgatóztak, de a szomszédos leányszobából semmi nesz sem hallatszott.
4698 13| ajtót, mely a hálószobát a leányszobától elválasztotta. Hallotta,
4699 1 | elküldik maguk helyett a leányukat, egy hétre. Õ úgyis sokat
4700 3 | Soha egy ujjal sem nyúlt leányukhoz, nem hitegette, nem csalogatta,
4701 3 | álmaikban sem szemelhettek ki leányuknak alkalmasabb kérõt. Csak
4702 3 | itt kiröhögtek mindent, lebecsültek mindenkit, fõképp egymást.
4703 5 | igazságosan és rettenetesen ott lebeg az Isten, ki mindenütt jelenlevõ,
4704 5 | ételt ajánlotta, másikról lebeszélte, mert õ ismerte a vendéglõi
4705 8 | változatosságával, üde színeivel lebilincselte érdeklõdésemet, és figyeltem
4706 2 | elé lépett, mely nem volt lebocsátva, de itt az üvegen megpillantotta
4707 6 | rendje és módja szerint leborotválta a segéd, hajának esett neki,
4708 3 | Szunyoghról. Még nem volt lecke. Ma kezdõdtek az iskolák.~
4709 7 | látszott. Egy napraforgó lecsüggesztette fejét a sötétedõ éjszakában,
4710 3 | volt csukva, függönyeik leengedve, krémcsipkéik az ablakpárnára
4711 9 | mennie, különben vége. Mikor leérkezett az utcára, a kaszinó elé,
4712 10| szólt csak:~- Ötéves korában leesett a padlás följárójáról, bezúzta
4713 3 | leánya fölkeljen, aztán hogy lefeküdjön, hogy megterítsék az asztalt,
4714 11| discrimina rerum - hazamentek lefeküdni.~ ~
4715 13| betegeskedett, nyomta terhével lefelé, mint hulla a ravatalt.
4716 9 | színezte homlokát, s a két leffentyûs bõrzacskót is a szeme alatt.~-
4717 5 | asztalukhoz mentek, melyet tegnap lefoglaltak. De ott egy három tagból
4718 5 | nyújtotta, a piros lé felé, lefoglalva magának ezt az élvezetet
4719 11| beszámolót, mely kiterjedt a legapróbb részletekre, egy lelkiismeretes
4720 4 | lakást átjárta a lanyha légáram, melyen arany por-oszlopok
4721 5 | Mosolyogva - a legalázatosabb, legbarátibb mosollyal - csodálkozását
4722 8 | elnézésteket kérem.~Kezdem a legelején.~Kitûnõen utaztam. Hogy
4723 3 | és Cifra Gézát családi legendával övezték, mely egyre nõtt
4724 9 | Ladányi megölelte Ákost.~- Legény vagy a talpadon, Ákoskám.
4725 3 | szépszülõket, dédszülõket, aztán a legérdekesebbet, az Õst, a Vagyonszerzõt,
4726 1 | veranda felé nézett, melynek legfelsõ lépcsõfokán állt apa és
4727 10| tizennégy éves korában, babával, léggömbbel, sziklán ülve merengõ helyzetben,
4728 3 | vastag falszõnyeg függött a léghuzam ellen, azt most is gondosan
4729 10| maradjon minden, amit kedvel, a legjobb. Vagy nem neveltettük? Elvégezte
4730 11| mondott még:~- Reméljük a legjobbat. Kisztihand - és megemelve
4731 11| õ az egész társaságban a legjózanabb. Csak vastag, vörös orrában
4732 7 | gombostûvel, azt írta, hogy ez a legkevesebb, mivel tartozik apja becsületének.~
4733 2 | szavalatok, szónoklatok magasabb légkörbe emelték lelküket. Ezeket
4734 6 | tulajdonsága, hogy összefogja a legmakrancosabb magyar bajszokat is. Végül,
4735 3 | idõben roppant tetszett. Legmerészebb álmaikban sem szemelhettek
4736 6 | hogy a kortina utolszor is legördül, és a közönség a ruhatár
4737 3 | tükre az ajtó mellett, a legsötétebb sarokban lógott, északnak
4738 2 | palotára is, a város egyik legszebb épületére, melyben az Úri
4739 9 | közé tartozott, a szélsõbal legszélsõbb szárnyához, ki bizalmas
4740 3 | beszélgettek, fõképp a két legszigorúbbról, Málvádyról, a számtan és
4741 9 | párducnak már aranyfoga volt, legtöbb mûfogakat viselt elöl, kaucsuk-ínyt.
4742 4 | vendéglõjét, mint ahol még legtûrhetõbb a koszt.~Mindhármuknak lesújtó
4743 2 | dérrel-durral, de aztán a legutolsó percben mindig akad valami
4744 9 | terem egyik sarkába, hol a legvastagabb füstben, lógó lámpa alatt
4745 5 | magát, még Környey is, még a legvénebb mamelukok is nevettek, kik
4746 11| és egy szót sem szólt.~Legvitézebb volt közöttük Szunyogh.
4747 10| Neki is kell szórakozni. Ne légy oly önzõ.~- Milyen árva -
4748 3 | cirádás emlékalbumok, báli legyezõk, telefirkálva nevekkel,
4749 9 | Széchenyi téren, abban a legyezõszerû fényben, melyet kissé messzebb
4750 6 | remekelt. Bús, hosszú copfjával legyezve magát híres kupléját énekelte:~
4751 13| Rettenetes - felelt Ákos, legyintve kezével.~- Kérlek - mondta
4752 10| Jó?~Örült, hogy felesége legyõzte õt érvekkel, és most, hogy
4753 4 | erõszakot kellett tenniök, hogy legyõzzék undorukat, melyet maguk
4754 9 | vett, hogy Doba és Kárász legyûrte Ákost és Ladányit.~Akik
4755 1 | Aztán szeretett így maradni, lehajtott fejjel, munkájára bámulva,
4756 13| mert fejét, amint szokta, lehajtotta, és haját tartotta a lencse
4757 10| ujjai forogni kezdtek, és a lehangolt zongora acélosan zengett
4758 10| görcs szorította össze, lehanyatlott a zsöllyébe, és zokogni
4759 9 | évezredek óta szeretnének leharapni az égrõl. Haragjuk süket
4760 11| Szunyogh azonban a lángot egy lehelettel elfújta, a gyufát kiütötte
4761 5 | az idegen nyelv zamatát leheli, aztán sajtokról, a kövérekrõl
4762 7 | omlott, végtelen fiatalságot lehelve.~Vajkayékat meglátva föltekintett.
4763 6 | Kicsoda?~- Szolyvay.~- Az lehetetlen.~- Nézd meg a színlapot.
4764 10| ellentmondásnak, eszmecserének, lehetõségnek. Fájt neki. Fölháborította
4765 7 | Ákost sértette a nevetés. Lehetséges-e, hogy valaki ilyen nyíltan
4766 7 | fõispánnál.~Vagy negyvenen lehettek, mondta, köztük a budapesti
4767 9 | Aztán a földbirtokos évente lehívatta birtokára. Tavaly minden
4768 10| agyrázkódástól tartottak. Emlékszel, lehivattuk a pesti tanárt is. Két álló
4769 3 | gyötörhették a két öreget. Lehorgasztották fejüket a pálya kavicsait
4770 2 | útközben ne igyék idegen vizet, lehúzta a függönyt, hogy ne süsse
4771 10| Akkor? - segített neki Ákos, lehúzva szájáról a paplant, mert
4772 9 | FEJEZET~(melyben a kanzsúr leírása foglaltatik, a párducok
4773 11| képzõdött körülötte. Az egész leírhatatlanul kedélyes, elmés, ötletes
4774 2 | az Úri Kaszinó székelt. Lejjebb üzletek következtek, festékbolt,
4775 9 | Még Hartyányi Olivér is lejött, az „ateista”.~Szegény Olivérnek
4776 9 | nekigyürkõzött, még kézelõit is lekapcsolta, összeszedte minden erejét.
4777 9 | köszönt.~Cifra Géza köszönt.~Lekapta panamáját, fölugrott.~Ákos
4778 6 | megtisztogatta, a puha nyakkefével lekefélte tarkóját, s bekötötte fejét.~
4779 4 | mûtõágyak, s a bonctani bábu lékelt koponyáját, kék-vörös üvegszemét,
4780 12| félhangon:~- Lehet, hogy lekésett, és holnap jön.~De ha még
4781 2 | kapkodott. Néhány belégzés, és a lekötõ indulat után következett
4782 11| nézte ezeket a fakó arcokat, lekókadt fejeket, fõként Szunyoghot
4783 1 | szükségletek beszerzésével, lekvárok fõzésével, cseresznyés,
4784 3 | férjét. Hallotta szaggatott lélegzését, mely a kiabálást elõzi
4785 11| szájába, úgyhogy elállt a lélegzete. Az asszonyt is emelgette,
4786 6 | nõk és férfiak egyaránt - lélegzetüket visszafojtva lesték, mi
4787 13| volt ez az én, testben, lélekben, egy a húsával és emlékeivel,
4788 6 | fölháborító, minden ember- és lélekismeret nélkül való vidéki komédiázás,
4789 9 | figyelem, lelemény, állandó lélekjelenlét. Hosszú, mint egy furfangos
4790 9 | régi ismerõse, jó barátja, lélekkel cifrázta. Soha szebben nem
4791 9 | szükséges hozzá, figyelem, lelemény, állandó lélekjelenlét.
4792 3 | a primus acquirenst, ki leleményével egész nemzedék szerencséjét
4793 7 | mûködtek a jótékonyság terén. Lelencházat tartottak fönn, Mária-egyletet
4794 5 | a bécsi Albrecht-szobor leleplezésére? Õ, a magyar miniszterelnök.
4795 9 | agyafúrtan állta helyét, leleplezve minden cselszövést, megelõzve
4796 7 | megbékélésnek, és az asszony lelkében, ki mohón hallgatta õt,
4797 8 | pompájában, csak ott szólt lelkemhez az õ csöndes, vigasztaló
4798 4 | Mint mindennap, most is lelkére igyekezett beszélni. Dicsérte
4799 8 | rendszerint emelkedettebb, lelkesebb lett, mint ahogy akarta.~
4800 10| mocskos arcát, gyötrõdõ lelkét.~Az asszony azonban kiegyenesedett.~-
4801 5 | kóvályogtak fejében, arcán a rossz lelkiismeret árnya sötétedett. Feleségére
4802 4 | inniok kellett napszámban, lelkiismeretesen, akár bírták, akár nem.
4803 7 | mind, torzak és görbék, lelkük befelé kunkorodik. Nincs
4804 2 | magasabb légkörbe emelték lelküket. Ezeket az alkalmakat majdnem
4805 11| örökös jelképévé dermed lelkünkben az élet egész céltalanságának.~
4806 5 | lapozgatta.~Semmi különöset sem lelt benne, hiszen ismerte már
4807 4 | házat. Végül a konyhában lelte meg. Reggel kivitte a teafõzéskor,
4808 1 | tisztázták. Már nem lehetett lemondani az útról.~Anya visszajött,
4809 12| Fényes-fekete volt, mert lemosdott az esõben, de folyton prüsszögött,
4810 5 | betûzgetni és a szemüveg lencséjét megkétszerezve, azon vizsgálta.~
4811 10| suttognak mögötte folyton, lenézik, kiröhögik. És mi, anya,
4812 3 | valami is táplálná. Hol lenézték, hol vádolták, hol pipogya
4813 6 | homlokzatát látta, lampionok lengettek az indigókék ég hátterében,
4814 4 | meglepetéstõl. No de ilyent. Kezét lengetve intett neki, és vidéki szokás
4815 13| tartotta. Tompa sötétség lengte körül, mély feketeség barátian,
4816 9 | kontusovszkát és egyéb erõs lengyelpálinkát ittak.~Környey ügyelt, hogy
4817 10| világosság, a falon fényes léniák inogtak, és az utcáról a
4818 6 | Anny, Feledy Teréz, Labancz Lenke nevét.~Most a színfalak
4819 7 | mindenkitõl, mint ha Amerikában lennék.~Hogyhogy? Ákos ezt nem
4820 10| gondolkozva. - Gazember? Miért lennél te gazember?~- Azért - szólt
4821 8 | hogy szegrõl-végrõl rokonok lennénk. Megnéztem pecsétgyûrûjét,
4822 12| annak, kinek egyedül kell lennie.~Alig várta, hogy átlépje
4823 5 | ezt beszívta szájába, és lenyalta.~Utána borjúszegyet rendelt,
4824 6 | bársonypárnáján. Haja, noha lenyírták, többnek látszott, bajusza
4825 11| a tükör márványlapjára, lenyomtatva a két kapcsos arcképalbummal.
4826 6 | s bekötötte fejét.~Mikor leoldta róla a kendõt, Ákos a márványlapra
4827 6 | vörösréz-gyertyatartóval ide-oda ringott, és a lépcsõ karfájára támaszkodva olykor
4828 1 | nézett, melynek legfelsõ lépcsõfokán állt apa és anya. Õt nevezték
4829 6 | szent.~Sietve lépkedtek le a lépcsõkön, áthaladtak a kisajtón,
4830 3 | mûhelyfélébe ért, melybe több lépcsõn kellett lemenni, a föld
4831 6 | emeletére értek, a vörös márvány lépcsõre, melynek széles fokain egykor
4832 3 | temessék. Testamentumát lepecsételt borítékban íróasztala alsó
4833 6 | hátsó fogasán lógott ez, lepedõvel borítva, s évenként csak
4834 2 | hogy ne kelljen mellette lépegetnie.~Itt volt a Városháza, itt
4835 4 | Lassacskán, módosan sétáltak, lépegettek a söpört aszfalton, melyet
4836 4 | lovassági kard, bandázs, öt lépés avansz, végkimerülés viharzott
4837 3 | állott, és most határozatlan lépésekkel az iroda irányába ment.~
4838 12| éppen nem értették.~Négy-öt lépésnyire lehetett tõlük, mikor anya
4839 12| hogy valakinek a lábára ne lépjen. A mozdony minden pillanatra
4840 3 | Most, hogy az aszfalton lépkedett, nem volt már nála a fehércsíkos
4841 11| reményüket. Ruganyosan lépkednek tompult embertársaik között,
4842 6 | erre, annyi szent.~Sietve lépkedtek le a lépcsõkön, áthaladtak
4843 6 | könyvek közé temetve üldögélt, lepkelánggal világított üvegkalitkájában.
4844 11| hidegvérével és a rossz diák leplezetlen zavarával.~Végigmustrálta
4845 4 | világban élnek, mint õk. Hogy leplezze zavarát, melyet a sok ráirányuló
4846 11| öltözködnek, és frissen lépnek ki a homályos utcára. Az
4847 9 | kimondhatatlanul. Jaj, ha lepofozhatta volna fejérõl a szemtelen
4848 9 | csütörtök-estéken látott, zúzmara lepte be, pusztán a bajszokon
4849 12| parknál jártak. Kopogtak lépteik az aszfalton. Benéztek a
4850 10| járt már senki. Pusztán lépteinek nesze reccsent a padlón,
4851 9 | törõdve velük, határozott léptekkel iparkodott hazafelé.~Egyszerre
4852 6 | szomorú volt, és okkal. Lépten-nyomon csalta a felesége, nyíltan,
4853 5 | Pincéreket csöngettek oda, azok lesöpörték nyomban az asztalt, tányérokat,
4854 4 | Vastag törzse ide-oda ingott, lesoványodott lábai reszkettek. Aztán
4855 10| asszony az ágyban aggódva leste, hogy mi történt, homlokát
4856 6 | lélegzetüket visszafojtva lesték, mi következik ezután, rájuk
4857 2 | közeledését, s szemüket lesütötték. Így védekezett ellenük.~
4858 5 | Tisza-szivart, egész természetesen leszakította szalagját, és meg sem várva,
4859 12| bukkantak ki az alakok, kik leszálltak a személyszállító kocsikból,
4860 8 | hiszi, hogy a kisvárdai ág leszármazottjai, a Nemzeti Múzeumban pedig
4861 3 | megterítsék az asztalt, aztán hogy leszedjék az asztalt. Tett-vett nyugtalanul,
4862 11| elájul a rosszulléttõl, leszédül a székrõl, és menten vége.
4863 10| levetkõzve. - Mingyárt jobban leszel.~Ákos a findzsát teleöntötte
4864 3 | zegzugos szújáratot, és közben leszívni, mélyen, a penész savanykás
4865 8 | látszik, sohasem tudja majd leszoktatni. De már nem vacsorázik,
4866 5 | bográcsgulyást nem lehet letagadni sem égrõl, sem földrõl.
4867 11| csak a zongorát kellett letakarítani, elrakni róla a hangjegy-füzeteket,
4868 12| teherkocsiján ponyvával letakart árukat, petróleumhordókat,
4869 2 | gimnázium, évtizedek óta letaposott, rozoga kõlépcsõivel, kis
4870 1 | Apa a kezével még egyszer letapsikolta a holmikat, gyengéden megsimogatva,
4871 7 | rendõrségre vitte, és ott letartóztatták.~Az eset rejtélyes volt.
4872 8 | csodálkozik, hogy leány létemre milyen bátor vagyok. Bezzeg
4873 10| Levetette kabátját, nadrágját, letépte nyakkendõjét, mely kapcsával
4874 11| ki már ébredezett.~Itt letérdelt, és ronggyal tisztogatta,
4875 9 | katona, kit eltalált a golyó. Leterítette a hatalmas szesz. Úgy is
4876 9 | hogy egyetlen ökölcsapással leterítse, maga alá teperje, üsse,
4877 9 | kezében, asztalkendõvel leterítve. Az urakat kínálta, haptákban.~
4878 3 | az állomás felé.~De most letértek a rendes útról, és egy kevésbé
4879 1 | elkészültek.~A kosarat is letették a földre, a bõrönd mellé.
4880 9 | hüledeztek.~Ákos mindenkit letiport. Csak akkor pillantott az
4881 3 | kis morzsakefével azonnal letisztogatott. De azért most is milyen
4882 3 | külön-külön darabonként letörölgetve kerültek, és összerezzentek,
4883 2 | keresett. Ezt úgysem lehetne letörölni. Nyíltan sírt a két férfi
4884 2 | elrendezett, kikönyökölt a letolt vonatablakon, és észrevette,
4885 5 | volt mûvészi utánzatban, letolta a bõrleffentyût, mely a
4886 6 | kirakatba osont, hozta a táskát, létrára mászott, új táskákat emelt
4887 3 | keretén belül, és képesek lettek volna neki halálosan ártani,
4888 10| mondta az asszony, hogy leültette. - Mi bajod? - kérdezte
4889 9 | s mind, kik ott vannak, levegõbõl lennének.~A pincérek jelentették,
4890 2 | száj fuldokolva, többször levegõért kapkodott. Néhány belégzés,
4891 4 | Fektükben még kitömte az álom, levegõétkeivel, színes fátylaival. Mikor
4892 2 | kiszívott a puszták egészséges levegõje, ragyogott. Cigaretta égett
4893 4 | pezsgéssel telítették a szoba levegõjét, melyben éltek, és belekapcsolták
4894 5 | illatszerek nyilallnak a levegõn, egymással feleselve. Az
4895 11| Üdülni ment, kérem.~- A levegõváltozás - szólt Füzes Feri, mint
4896 3 | halálosan ártani, névtelen levélben följelenteni, kitörni a
4897 8 | FEJEZET~(melyben Pacsirta levele olvasható, teljes terjedelmében)~
4898 7 | agyonlõtte magát. Utolsó levelében, melyet atillájára tûzött
4899 3 | latin nyelvû adományozó leveleket - litterae armales -, melyeket
4900 13| megszólalt:~- Igaz, megkaptátok a levelem?~- Meg, meg - sietett nyugtázni
4901 10| és nem olvasta Pacsirta levelét sem, mely mély benyomást
4902 8 | mikor a kapuban eléje jött a levélhordó. Ajánlott levelet hozott.~
4903 9 | hanem a jobb is, mert orra a levelibékánál is jobban megérezte az idõváltozást,
4904 8 | szórakoztatásomról, hogy levélírásra csak ma este szakíthatok
4905 3 | lüktetett bennük, hogy nemesi levéllel nem is rendelkeztek, mert
4906 12| nem nagy pompájában, arany levélszõnyegével és gyümölcsös koszorújával.
4907 3 | címertanhoz, a diplomatikához, a levéltanhoz és a sfragistikához, a pecséttanhoz
4908 3 | együtt a szomszéd megye levéltárába, hogy újabb adatokat gyûjtsön,
4909 3 | Ákos, nyugalmazott megyei levéltáros s felesége, született kecfalvi
4910 4 | Ákos, mikor esteledett, a levéltartóból behozta a pesti újságot.~
4911 4 | konyhában. Ó, az ottani levesek, az ottani húsok és az ottani
4912 5 | hanem hús, olvatag, puha, leveses hús, mely azonnal elomlik
4913 4 | arccal, micsoda moslékszerû levest, mócsingos, rágós húst,
4914 10| fölkelt, hogy levetkõzzék. Levetette kabátját, nadrágját, letépte
4915 11| gõzfürdõben semmi áron sem akart levetkõzni. De azért megfürdött. Sárgagombos
4916 13| idején belehajigáltak.~Aztán levetkõzött. Anya is bejött, lábujjhegyen,
4917 3 | mosolyogva elõbbi izgalmukon, levetkõztek, eloltották a lámpát, mind
4918 10| Ákosnak, ki már az ágyon ült, levetkõzve. - Mingyárt jobban leszel.~
4919 10| megemberelte magát, fölkelt, hogy levetkõzzék. Levetette kabátját, nadrágját,
4920 11| tûzoltókat, kik parancsára levízipuskázták a kompániát. Innen tûzoltókocsikon
4921 10| ilyenkor. Leült a szemben lévõ zsöllyébe, minden ízében
4922 11| róla a hangjegy-füzeteket, lezárni kulccsal. A kulcsot bevitte
4923 10| tizennyolc éves korában lezárták a zongora födelét, kulccsal,
4924 2 | összeszedve minden erejét, lezárva a beszédet, határozottan
4925 9 | korhelyek üvöltése, csak pár éji lézengõ járt erõsen tántorogva.
4926 4 | összekötõ vasúti hídról lezuhant egy vonat. Harminc súlyos
4927 4 | díszruhában, s kalpagjuk szalagja libegett. Aztán föltûnt a Széchenyi
4928 3 | Ákos elsõ álma gyakran lidérces volt, melybõl szívdobogva,
4929 3 | vonat után, mely kifelé lihegett, és a szemhatár alján nemsokára
4930 12| észre ne vegyék, a pénztár likõrös üvegei mögé bújva figyelte
4931 5 | asztalfõre került Priboczay, a lilahajú patikárus mellé, kinél gyomorcsöppeket
4932 4 | megõszülni, csak halvány lilaszínûvé vált, mintha festené.~De
4933 8 | hanem arany, viszont a liliom nem arany, hanem vörös.
4934 4 | selyemfodraikat, szõlõk fürtje lilult, tök fehéredett, túlérett
4935 13| hasábfákkal és azzal a limlommal együtt, melyet nyár idején
4936 6 | bõrén itt-ott kisebb-nagyobb lisztes foltocskák maradtak. Kezére,
4937 12| csomag nélkül, a jobb kezében lóbázott, olykor magasra emelve,
4938 10| föllehelte a tüzet, az lángra lobbant, s megpörkölte bajszát.
4939 11| bugyborékolt. Néhány zöld láng lobogott a pályatest fölött, az üres
4940 2 | tekintett, kik zsebkendõjüket lobogtatva, de mereven álltak egymás
4941 10| rummal, egy kis teát is loccsantott belé, kavargatta. Az asszony
4942 11| évekkel ezelõtt történt. Locsogott, mint az esõ.~Hideg tejet
4943 10| köpködött. A szivart a földre lökte nyelvével, és utánaköpött.~
4944 9 | Környey széles jókedvében lövöldözni szokott, a levegõbe süti
4945 9 | fogta el.~Pár pillanatig lógatta fejét, elszontyolodva a
4946 13| fontoskodásával és úri gõgjével, lógatva emlõs hasát, melybe a vadászaton
4947 8 | Bakák sétáltak, lassan lógázva az imádott cselédek ripacsos
4948 5 | fölvette a panaszokat, konyhába loholt, megint elõbukkant, nyugtatta
4949 1 | lehetett látni, mely - akár lomb a földre - árnyékot vetett
4950 1 | arca hirtelen föltûnt a lombok között, a szülõk száján
4951 3 | rajzolni kezdett, abbamaradt, lombosodó ágai elhervadtak, mintha
4952 8 | velük, debella szakácsnõk, loncsos bakasárik szurtos ruhában,
4953 12| délután behajtott a tanyáról, lóorvosságért, várván, hogy a gyertyánál
4954 4 | aztán a mai lányok már loptak, pletykáltak. A cseléd fölöslegesnek
4955 6 | a gyöngyházlátcsõt meg a lorgnonját, melyet Pacsirtának ajándékozott,
4956 4 | túlérett dinnyék sárgultak Lõrincnap után, kolerás, émelyítõ
4957 2 | is, a húsos orrot, a tág, lószerû orrlyukakat, a férfias,
4958 11| mozognak, már fáradtak a napi lótás-futástól, eltörõdtek a sok tárgyalásban,
4959 9 | Környeynek ezen a napon lótnia-futnia kellett, fogadni mindenkit,
4960 3 | félig vaspáncélos, középkori lovagokhoz, félig fekete álarcos bohócokhoz
4961 3 | csillagkeresztes hölgyektõl, máltai lovagoktól zsibongott. Nagy tisztelettel
4962 7 | pusztán neveltettek. Itt lovagolt, tornászott, sokat evett
4963 11| nézett át ezen az inci-finci lovagon -, silentium - ismételte
4964 3 | Ákos azt remélte, hogy a lovak a pusztán nem ragadták el
4965 11| Bérkocsi döcög elcsigázott lóval, mely reggel még szaladni
4966 4 | becsületbíróság, nehéz lovassági kard, bandázs, öt lépés
4967 11| melynek hátat fordítottak, lubickolnak az életkedvben, és könnyedén,
4968 13| párnáját, mely egyszerre olyan lucskos lett, mintha az éjjeliszekrényen
4969 5 | volt - tiltakozott Ákos -, lucullusi lakoma - tette hozzá nevetve,
4970 3 | nyiladozott. Olyan régi vér lüktetett bennük, hogy nemesi levéllel
4971 1 | vadszõlõvel befuttatott lugas felé tartott. Szóval, mennie
4972 9 | sandítottak a holdra, erre a lukacsos aranysajtra, melyet már
4973 4 | aszfalton.~Õ volt az összes lyukas becsületek sárszegi kifoltozója,
4974 4 | piros gulyáshúst, kirakta az M. K. monogramos porcelántányérra,
4975 12| jegyét, õ becézgette kedves madarát:~- Tubi, úgy hívják, hogy
4976 4 | kérdezte felesége, ki madárétkû lévén, csak villahegyrõl
4977 11| telepedtek az asztalhoz. Egy madárképû ripacs, valami kardalos,
4978 13| szót anya.~- A mi kis madarunk - tette hozzá apa - hazarepült.~ ~.
4979 5 | csopakiról, az egri bikavérrõl, a mádi édesrõl, ezerjóról, ringatóról
4980 2 | Isten veled, vigyázz magadra, leányom.~- Pacsirta - kiáltott
4981 8 | milyen önzõ vagyok. Folyton magamról fecsegek, dicsekszem, panaszkodom,
4982 10| napjaimra, a jót is elvonom magamtól, hogy neki maradjon minden,
4983 8 | Pesten az érettségit, egy magánintézetben, meglehetõs nehezen, de
4984 12| Pacsirta! - és szinte magánkívül rohant feléje, hogy átölelje.~
4985 7 | nézett. Csönd volt itt és magány.~Az üveggömböket figyelte,
4986 3 | fatelep felé, majd megijedve a magánytól, visszafelé szaladt. Pillanatra
4987 9 | görnyedt, valami gazdag magánzó, szófukar agglegény, ki
4988 6 | tapsolt kihajolva páholyából, magáról megfeledkezve Ákos is, ki
4989 9 | pedig ott állott két fejjel magasabban mindegyiküknél, aranyzsinóros,
4990 12| kezében lóbázott, olykor magasra emelve, a melléig, éppen
4991 6 | dundi-kövér nõ fehér harisnyában, magassarkú lakkcipõben, kezében vörösréz-gyertyatartóval
4992 6 | Hivatalában kitûnõen teljesítette magasztos kötelességét, páratlanul
4993 10| világtörténeti tragédia magasztosságát, a lángész és forró szeretet
4994 8 | benneteket az ebédlõben, amint magatokban ültök, jó szüleim. Nincs
4995 5 | jöjjön el okvetlenül. Most magázta õt. Zányi Imre zsebre dugta
4996 10| aztán ott vannak. Proszner Magdát veri az ura. Veri, kérlek,
4997 12| haldokló rózsák, kiégett maghonnal. Könnyû szellõcske tipegett
4998 6 | tüntetnek föl, kölcsönhatást a magukban érthetetlen, zavaros tények
4999 7 | Miklós élt még, kit rokonai magukhoz vettek, a pusztán neveltettek.
5000 13| összefogunk, mint sorsot, mikor magunkra eszmélünk, s kimondjuk a
5001 6 | beszélgettek, oly közvetlenül és magvasan, hogy észre sem vették,
5002 9 | tíz. Most egyszerre valami magyarázhatatlan szomorúság fogta el.~Pár
5003 4 | szeretett elnökéhez, ki magyarázott valamit, nyilván elmesélte,
5004 5 | Iván tizenegyedik kötetét, Magyarország családairól. Szórakozottan
5005 9 | virágokkal ékes asztalhoz.~Derék, magyaros vacsora volt, csirkepörkölt,
5006 8 | de már „érett”, és jövõre Magyaróvárra megy, gazdasági iskolába.~
5007 9 | egyetlen szót sem tanult meg magyarul, csak németül tudott, mikor
|