10-barat | barba-cipel | cipoc-elene | elenk-etkek | etkez-foleg | folto-hatod | hatol-izeli | izese-kezel | kezem-kreme | kreta-magya | magza-minde | mindh-oregs | oregu-porto | post-sogor | sohaj-szora | szori-tojas | tokaj-veran | verar-zuzma
Fejezet
5008 4 | feketültek a legyek, éhes magzatjaik szájába nyomták, azok pedig
5009 2 | Pénteken itt vagyok, mához egy hétre, pénteken.~- Pénteken -
5010 4 | csavargó beleivel, barna májával, zöld epezacskójával. Sohasem
5011 13| még vele, hazakísérte a majorból, majd elmaradt, nem jött
5012 4 | ácsorgott. Száraz kenyeret majszolt, melyen a vastag, cukros
5013 1 | már, minél elõbb jöjjenek.~Májusban végre elhatározták, hogy
5014 4 | idült szeszmérgezésben, májzsugorodásban, mely a sárszegi férfiéletek
5015 10| ismételte -, itt maradok.~Makacs volt, mint a gyerek. Felesége
5016 5 | szaga, kiverhetetlenül, makacsul, tolakodva, a bûzös illat,
5017 5 | Fordították: Fáy Béla és Makai Emil. ~ ~Kezdete este fél
5018 9 | tarokkot és alsóst a ferbli és makaó. Vége volt a kedélyességnek:
5019 9 | megfelelt a pohárnak.~A makaóban is szerencséje volt.~- Kilenc -
5020 9 | maradjanak a porondon.~Ákos egy makaós asztalhoz került, hol a
5021 4 | császárzsemlyék, sóskiflik, mákkal hintett cipócskák. Épp akkor
5022 9 | csirkepörkölt, túróscsusza, mákos- és diósmetélt, ezenkívül
5023 11| hidegre más híján régimódi malaclopóköpenyét kapta magára, Füzes Feri
5024 11| ma délután hatkor hideg malacvelõt ettek ecetes uborkával,
5025 11| kötelékkel. Hordárok dõltek a málhaházban gyalulatlan deszkaládákhoz,
5026 13| Pacsirta.~A rokonok két üveg málnalekvárt, egy üveg ringlóbefõttet
5027 7 | elhallgatott. Látta, hogy két malomban õrölnek, nem értik õt. De
5028 3 | csillagkeresztes hölgyektõl, máltai lovagoktól zsibongott. Nagy
5029 4 | a tanárok állítottak be, Málvády, a számtan és fizika szigorú
5030 3 | fõképp a két legszigorúbbról, Málvádyról, a számtan és fizika professzoráról,
5031 5 | fiatalkoromban, míg élt szegény mama, a bográcsgulyást, a borjú-,
5032 5 | volna, soha. Ez közönséges mameluk.~- Államérdek - szólt Füzes
5033 5 | Környey is, még a legvénebb mamelukok is nevettek, kik szintén
5034 9 | hogy nem bánja, ha most, a mámor e pillanatában, mikor egészen
5035 9 | kártyázik, az a felejtés teljes mámorát élvezi, s külön világegyetemben
5036 1 | nõi bugyogót, a blúzt, a mamuszt, a cipõgombolót, melyet
5037 9 | játék, mint azok, melyeket manapság eszelnek ki. Messze visszanyúlik
5038 13| s egy hatéves leánykája, Mancika, kit õ nagyon szeretett
5039 13| nagyon szeretett simogatni. Mancikának elmenet odaajándékozta a
5040 6 | egymással. Szolyvay egy mandarin méltóságával vonult vissza.~
5041 6 | krizantémet tûzött belé. Mandula szeme a szemöldök fekete
5042 11| Si tacuisses, philosophus mansisses.~- Tessék? - kérdezte Füzes
5043 8 | jó szüleim. Nincs is itt maradásom. Roppant tartóztatnak, veszekednek
5044 7 | összeomlik fölöttük, és akkor ott maradnak, nincs mentség.~Ákos nem
5045 12| és még sokáig kéziratban maradó verseit, szóval elismerte
5046 9 | róla - tiltakozott. - Itt maradsz - és acélkarjai közé szorította
5047 11| arcképalbummal. Nézelõdött, nem maradt-e valami jel, mely elárulná
5048 5 | azért valamikor is éhen maradtunk volna. Dehogy. Hja, hogyha
5049 9 | történt azóta, hogy ez a marasztaló, rábeszélõ játék rabul ejtette.
5050 3 | mosolygott rá, szívesen, marasztalóan, mint egykor, régen.~- Nem
5051 10| indult az ágy felé.~- Anya - marasztalta Ákos -, maradj kicsit -
5052 11| szemét, ilyenféle érzések marcangolják. Õ ébredt elõször. Ura még
5053 2 | temetéseken, esküvõkön, sírtak a március tizenötödiki ünnepélyeken,
5054 3 | ismeretségük elsõ évében, egy márciusi estén, illedelembõl hozzácsatlakozott
5055 10| maradt, és kínzóbb gondolatok mardosták, mint urát, kit õ vigasztalt
5056 12| Színház után hazakísérte Lator Margitot, kihez csakugyan gyengéd
5057 5 | bográcsgulyást, a borjú-, valamint a marhapörköltet, és mióta nem ettem, annak
5058 4 | pipával agyarukon kaszinóztak. Marhavészrõl meg adóról beszélgettek.
5059 7 | Azaz, párszor láttam. A Mária-egyletben, egy gyûlésen. Nagyon buzgó.~-
5060 7 | Lelencházat tartottak fönn, Mária-egyletet az úrilányoknak, Márta-otthont
5061 13| ágya fölött a Jézus, egy Mária-kép lógott, a boldogságos szent
5062 5 | papírcigarettadoboz hátán, visszaadott, markával kivetve az ezüstpénzeket,
5063 2 | végig sem gondolt, de annál maróbb gondolat, egy ki nem ordítható
5064 4 | hûbelebalázs nyelték le. Márpedig az ilyen étel sohasem táplál.~-
5065 10| is, mely csípõs mérgével marta nyelvét -, azért - ismételte
5066 6 | kardalosnõk neveit olvasta, Virág Márta, Joó Anny, Feledy Teréz,
5067 7 | Mária-egyletet az úrilányoknak, Márta-otthont a cselédeknek, ahonnan megbízható
5068 7 | Kétféle hal volt, vesepecsenye mártással, sonkás pogácsával, több
5069 4 | tûzött zsemlyedarabkákkal mártogatta ki.~A pincér tányérukba
5070 6 | márványlapra tette a Kakas Mártont, melybõl egy íródeáktól
5071 8 | megbékítettem. Kalácsomat tejbe mártottam és neki adtam. Most jó barátok
5072 11| rikítóan világított mulatóhely márvánnyal rakott elõcsarnokába, hová
5073 6 | emeletére értek, a vörös márvány lépcsõre, melynek széles
5074 9 | közéjük az asztalhoz, melynek márványán néhány csöpp bor csillogott,
5075 12| elsötétített kávéház egyik márványasztalkájához ült, közel a pénztárhoz.
5076 9 | maradtak a régiek, a fekete márványasztalok, melyeken nyurga borospalackok,
5077 3 | sírkövet állított, sötétbarna márványból, rávésetve arany betûkkel:
5078 12| gyertyánál dolgozó patikussegéd márványcsészéjében összekeverje a vagy másfél
5079 11| Ezt ráborította a tükör márványlapjára, lenyomtatva a két kapcsos
5080 6 | leoldta róla a kendõt, Ákos a márványlapra tette a Kakas Mártont, melybõl
5081 6 | Vajkayék. Egyik mosoly a másikat gyullasztotta.~Amikor pedig
5082 8 | zsebében nem találta. És a másikban sem találta.~Visszasiettek
5083 9 | fonódott össze egyik játszma a másikkal, õ pedig agyafúrtan állta
5084 5 | Egyik ételt ajánlotta, másikról lebeszélte, mert õ ismerte
5085 2 | kalapjával, olyan volt, mint egy maskara.~A fiatalember - csinos,
5086 6 | Láttátok? - kérdezte.~Egy másodemeleti páholy felé mutatott, hol
5087 2 | a vonat végén talált egy másodosztályú fülkét, melyben csak egy
5088 12| jön.~De ha még csak egy másodpercig tart ez a kétség, már nem
5089 11| hogy ami egyszer bevált, másodszor is beválik, és az elõbbi
5090 7 | felsóhajtott.~- Én most máson dolgozom.~A verseire gondolt,
5091 4 | hogy takarékoskodjanak. Másra sokkal több pénzt költöttek,
5092 7 | nem is törõdött vele. Majd másról ír, talán ezekrõl és arról,
5093 2 | napfénytõl, a forró nyirok maszatától vöröslött az orra. Szegény,
5094 6 | cukrászdai uzsonnán tejszínhabbal maszatolta be orrát-száját.~Majd, hogy
5095 6 | ismertem volna. Milyen jó a maszkja.~- És a hangja, kérlek.
5096 6 | hozta a táskát, létrára mászott, új táskákat emelt le, és
5097 9 | ez volt a hiba.~Õ, a régi matador, nem eléggé ügyelt a kártyák
5098 9 | görnyedt, mint azelõtt. Canis mater. Mivel élsz te? Mit csináltál?~-
5099 9 | érveiket, az idealizmus és materializmus nevében. Füzes Feri gúnyosan
5100 5 | kezet csókolt, ahogy tisztes matrónának szokás, s finom, nem tolakodó
5101 7 | arcára, mely sárgára volt mázolva, vastag festékkel, és álarcot
5102 9 | szolgálták õt, és ki tudja, még meddig. Végtelenül szomorúnak látszott.~
5103 13| mindig hunyt szemmel, ezen a meddõ, hideg leányágyon, melyen
5104 11| be a harminc fokos forró medencébe. A társaság megéljenezte,
5105 11| díszlépéssel ki is ment a medencébõl az elõcsarnokba, onnan az
5106 8 | nõk pedig vezették õket. Meg-megálltak egymáshoz közel, szorosan,
5107 10| most, gyarlón, hiányosan, meg-megállva, de így is hamar vége volt.~
5108 12| állatokat hozott. Tompa, meg-megismétlõdõ sípolást hallottak a sötétbõl,
5109 12| vasutasnak, ki a kijáratnál meg-megszólalt:~- A jegyet kérem, a jegyet.~
5110 2 | közönyösen is, tüntetve is. A meg-megújuló könnyektõl nedves hártya
5111 10| Ákos visszavonult, boldogan megadta magát.~- Mért nem beszélsz? -
5112 5 | Ákos most elfáradt, és megadva magát mindennek, ami jön,
5113 10| ágyból, eléje állt, hogy megakadályozza a botrányt. Halottfehér
5114 3 | gyûjtsön, de a munka egyszerre megakadt. Cifra Géza apai dédapjáról
5115 4 | mindjárt az asztaltársaság megalakulásakor, de aztán hirtelen megöregedett, „
5116 6 | sárga-fekete zászlóról is megállapították, hogy csúf. Hátrább húzódott,
5117 8 | pecsétgyûrûjét, és a liliomról megállapítottam, hogy nyilván egy nemzetséghez
5118 13| mulattál - szólalt meg anya, megállapítva a tényt.~- Pompásan.~- El
5119 11| pillantásukkal megint eltemették, megállapítván, hogy vége. Márciusra, akkorra
5120 9 | rá. Ákos fölemelte kezét, megállította. Ez volt az õ nótája.~Magához
5121 12| futott, itt azonban nem akart megállni, fölhúzta szerelvényét a
5122 4 | elnököt meg is illeti. Õ pedig megállott elõttük, mintegy szemlét
5123 4 | cigaretták.~Weisz és társa elõtt megálltak. Egy disznóbõr bõröndöt
5124 4 | beszélni. Dicsérte az élet megannyi szépségét, eszébe idézte
5125 6 | japáni fölfogás szerint nem megbecstelenítõ, kenyérkeresete az, hogy
5126 7 | fölfelé, utat nyitva a megbékélésnek, és az asszony lelkében,
5127 5 | kereste, kit provokáljon. De megbékítették, és õ tovább mosolygott.~
5128 8 | reggel aztán a verandán megbékítettem. Kalácsomat tejbe mártottam
5129 7 | cukrászsütemények mellett - megbeszélik a folyó ügyeket.~Utóbb buzgón
5130 10| mosónõ, ki a nagymosást jött megbeszélni, a másik Szilkuthy Biri,
5131 2 | mindnyájan ugyanazzal a megbeszélt, gonosz hidegséggel fogadták
5132 10| egyre emelte hangját, mely megbicsakolt, rikácsolt.~- Azt akarnánk,
5133 11| kinyitotta a szobában, megbizonyosodni, hogy nem rozsdásodtak-e
5134 3 | õneki nem tudtak sohasem megbocsátani, õ a begyükben volt. Mi
5135 3 | gyakran megríkatta.~Régen megboldogult szülei kriptájára sírkövet
5136 6 | foglalkozott, mindenkit igyekezett megbûvölni valami felületes, tartalmatlan
5137 4 | sem hallatszott. Szívüket megcsikarta a tegnapi kínzó szorongás,
5138 8 | Maga mellé ültet, megölel, megcsókol, és azt mondogatja, amit
5139 3 | földön hevert, rettenetesen megcsonkítva, kopaszra nyírva, késszúrásokkal
5140 10| támogatják az övéit, vagy végképp megdöntik. Mert bármily szilárd hangon
5141 9 | Ladányi ismét pászolt.~Ákos megdörzsölte bajszát.~- Kontra - jelentette
5142 5 | méltóztassék.~A párducok már megebédeltek, asztaluk tele volt morzsával,
5143 4 | gyarlóságon.~De nem csoda, hogy megéheztek. Tegnap elfelejtettek vacsorázni,
5144 6 | jelentette: Mucsa.~Sohasem volt megelégedve az elõadással, de azért
5145 11| forró medencébe. A társaság megéljenezte, mint igazi hõst, mire õ
5146 9 | leleplezve minden cselszövést, megelõzve minden orvtámadást. De a
5147 10| visszatért.~Ilyen pillanatban megemberelte magát, fölkelt, hogy levetkõzzék.
5148 11| legjobbat. Kisztihand - és megemelve kalapját távozott, édes
5149 6 | amennyit hivatali kötelessége megenged”, de hivatali kötelessége
5150 8 | kivételesen két deci vöröst is megengedett magának.~ ~
5151 7 | hozzájuk csatlakozott.~- Ha megengeditek.~Ákos meghajolt, az asszony
5152 10| szüksége vigasztalásra. Megenyhült, el is álmosodott, talpa
5153 3 | föléje hajolt, ujjával megérintette ura homlokát.~Ákos fölült
5154 12| TIZENKETTEDIK FEJEZET~(melyben a megérkezés és viszontlátás örömeit
5155 11| hogy a vonat már régen megérkezett, még akkor, mikor nem voltak
5156 10| azon a durva hangon, melyet megérkeztekor használt, és ismét megállt
5157 9 | csoport, mely köröttük állt, megerõsítette ezt.~Ákos arca a délutáni
5158 10| õ szerette volna, ha ura megerõsíti abban, amit mondott, vagy
5159 7 | isteni szerelmes volt, ki megért valakit, magába ölel egy
5160 6 | krajcárért kapták meg. De azért megérte. Nyomban hazavitte az asszony.~
5161 7 | legnagyobb öröm, hogy minket is megértenek egyszer, és a többi idegen
5162 8 | ezt a levelet. Nem tudná megérteni azt sem, miért fáj úgy minden
5163 9 | Magyar emberek pohárnál megértik egymást. Kezét nyújtotta
5164 1 | helyzet illik neki legjobban.~Megesett, hogy zajt hallott, de azért
5165 10| csevegve, nevetgélve mind megeszegették, nyolcig.~Hogy elment, a
5166 5 | majd sajtot, ementálit, és megevett - nyomatékul - két almát
5167 3 | törökmintás szõnyeg borított, megfakulva ebben a régiségtári levegõben.
5168 11| kabátot - mondta aztán -, mert megfázol. És esernyõt is.~- Siess,
5169 10| feküdt, mert a konyhában megfázott, és át akart kissé melegedni.~
5170 9 | jártál eddig?~Voltak, kik megfeddették:~- Sok van a rovásodon,
5171 11| delet, mely tudta nélkül megfeketedett, s most csak pörnyéjét,
5172 9 | õrjöngött.~Básta, a hajdú is megfeledkezett a reguláról, nem állt már
5173 6 | kihajolva páholyából, magáról megfeledkezve Ákos is, ki beleolvadt a
5174 9 | teljesítse kötelességét.~Ákos megfelelt a pohárnak.~A makaóban is
5175 4 | szakította félbe Környey, és megfenyegette ujjával -, egészen hûtlen
5176 13| gyermeteg imáit, mint szüleiét a megfeszített Jézus. Pacsirta egy pillanatban
5177 9 | Elvörösödött a dühtõl, vézna karján megfeszítette izmait.~Közeledett hozzá.
5178 9 | csodálkozva -, te egészen megfiatalodtál.~- Dehogy.~- De bizony Úristen -
5179 4 | lábai reszkettek. Aztán megfogadva tanácsát, csak három deci
5180 4 | a boldogító rögeszmébõl meggazdagodtak, fölnevelték gyermekeiket,
5181 4 | magát, lelkes hangon, de meggondolta -, egészen meglehetõs -
5182 1 | fõzésével, cseresznyés, meggyes befõttüvegek kötözgetésével.
5183 3 | nevetünk, anya - mondta minden meggyõzõdés nélkül, és bement az ebédlõbe.~
5184 4 | trillával. Az emberek teljes meggyõzõdéssel táplálkoztak, tudva, hogy
5185 3 | alatt, éretten virítottak a meggyszín, nyári pattanások. Mellén
5186 3 | a gyufát is, hogy majd meggyújthassák.~Anya a leányszobában rakosgatott.
5187 6 | és azokat valahányszor meggyújtották, nehéz füstöt bocsátottak,
5188 11| szóltak többen -, fölrobban, meggyullad...~Szunyogh nem haragudott,
5189 6 | úr páholya felé fordulva meghajtotta magát. A közönség váltakozván
5190 3 | bizonyosnak, hogy nemsokára meghal. Errõl az öreg emberek kíméletlen
5191 12| a sárszegi Agrár Banké, meghallgatta Ijas még kéziratban levõ
5192 9 | abbahagyta az evést. Mihelyt meghallotta a hegedûszót, hátradõlt
5193 3 | hozzá bátran, az asszonyok megható szemérmetlenségével.~Az
5194 2 | kínálkozott, az általános meghatottság védelme alatt „jól kisírták
5195 3 | is. Cifra Géza elfogadta meghívásukat, csupa félszegségbõl, mert
5196 8 | Thurzó-lányok, kiket régebben meghívtak már, és ezek most egyszerre
5197 13| esõköpenyét.~Csakugyan meghízott a sok tejtõl, tejföltõl,
5198 4 | stílusa után valósággal meghökkentették. Vad verseskönyvek meredtek
5199 12| prüsszögött, köhögött, mintha meghûlt volna. A kocsik jajgattak,
5200 4 | Anya - szólt óvatosan, megigazítva orra nyergén a szemüveget. -
5201 6 | elragadtatását fejezte ki, megígérve, hogy máskor is eljönnek.
5202 3 | elõre, a fatelep felé, majd megijedve a magánytól, visszafelé
5203 2 | kocsi mellett futott, amint megindultak, egészen a tanyáig.~ ~
5204 3 | hazasürgönyöz. A sürgönyt megírták otthon, csak föl kellett
5205 5 | igazán elõkelõ úricsaláddal” megismerkedett.~Lenn az urak politizáltak.
5206 1 | FEJEZET~(melyben az olvasó megismerkedik két öreggel s leányukkal, ~
5207 9 | belékarolt, körülvezette, hogy megismerkedjék azokkal is, kik kis kompániákba
5208 7 | mennyire örülne, ha személyesen megismerné magát. Õ is szereti a szép
5209 3 | kik múltjukat óhajtották megismerni.~Fiatal korában kenyérkeresetbõl
5210 4 | húzva maguk után. Elõször megitatták rívó csecsemõjüket, kik
5211 9 | ízesen mondta, hogy Ákos megitta a könnyû szilványit.~Ladányi
5212 4 | sütöttek, fõztek.~Anya és apa megitták a teát. Éhüket azonban nem
5213 5 | szólt Füzes Feri.~Ákost ez a megjegyzés bántotta. Mi köze hozzá,
5214 13| és Béla bácsi szellemes megjegyzése szerint valóságos „vaskutya”
5215 3 | Durvának tartotta felesége megjegyzését. Vállat vont. Majd alig
5216 6 | le, és panaszos orrhangon megjegyzett valamit. Õ volt a Társ,
5217 11| szó, és a párducok ismét megjelennek)~Akik éjszaka élnek a boldog
5218 12| vissza és elõre, keresve, megjelent-e verse, melyet már hónapokkal
5219 9 | mikor úri portája elõtt megjelentek a választók, fáklyákkal,
5220 3 | Pacsirtát ilyen álmai után mégjobban szerette.~Felesége a sürgönyrõl
5221 10| milyen árva.~- Holnap megjön - mondta az asszony közönyt
5222 10| idõnként váltakozott, és mindig megjósolták közeli halálát is, márciusra,
5223 10| és hõseink az élettõl megkapják azt a vigasztalást és igazságszolgáltatást, ~
5224 13| ajtaját, megszólalt:~- Igaz, megkaptátok a levelem?~- Meg, meg -
5225 11| illóolajok álltak, és végül megkeresztelte az egészet egy kis Aetherrel
5226 8 | haza.~Etelka néni tegnap megkért, menjek velük, de én többet
5227 8 | Reggelinél bemutatkoztak, megkértek, engedjem bevitetni a vendégszobába
5228 11| kamrakulcsot, sokáig kereste, míg megkerült. Ezt ráborította a tükör
5229 7 | De a kettõ közt mozogva megkerülte a veszedelmes pontot, más
5230 5 | és a szemüveg lencséjét megkétszerezve, azon vizsgálta.~Az ételek
5231 6 | folytatta a komikus a már megkezdett elbeszélést. - Tegnap este
5232 6 | hogy észre sem vették, megkezdõdött a második felvonás. Ezt
5233 5 | kapacitálta a fõparancsnok. - Megkívánja. No öreg, egy pohárral.~-
5234 5 | tekintélyt babonásan tisztelt, megkockáztatta:~- És a ti híres Kossuth
5235 10| mindig imádkozom. Akkor megkönnyül a szívem, és hamar elalszom.
5236 2 | Hálásan nézett vissza rá, megköszönve figyelmét.~Rohama csillapult.
5237 10| bukott elõre, és arca már megkövült a kínszenvedéstõl. Nem nyújthatta
5238 3 | Festései azonban idõvel megkoptak, selyem párnái bepiszkolódtak,
5239 4 | Ezeknek sírját évenként megkoszorúzza az asztaltársaság, mikor
5240 5 | hivatalnokok, gazdag polgárok, kik megkülönböztetik magukat a többi, közrendû
5241 3 | megvette földszintes házát megkuporgatott garasaiból, meg abból a
5242 12| vagonban, melyben késõbb meglapult.~Mindhárman fölriadtak a
5243 12| pillantott ki az utcára is, mikor meglátja Vajkayékat, kik hármacskán
5244 7 | segédszerkesztõjétõl, hogy naponta meglátogassa. Petróleumlámpa mellett
5245 1 | végre elhatározták, hogy meglátogatják õket. De a nyár elmúlt,
5246 6 | eldobta cigarettáját, mert meglátta Ijas Miklóst, ki Lator Margit
5247 3 | homályos benyílóban valóban meglelte leányát: Pacsirta a földön
5248 11| salakját hagyta hátra ijedelmes meglepetésként. Azt sem tudja, éhes-e,
5249 4 | Elmosolyodott, majd hanyatt dõlt a meglepetéstõl. No de ilyent. Kezét lengetve
5250 9 | felé, s a házfalak mellett meglépett.~Hallotta, amint utána kiáltottak:~-
5251 9 | van, ármányos folytatása, meglepõ gyors kifejlete. Fejtörést
5252 4 | féltizenkettõt is elverte. Meglepõdtek, hogy egyedül vannak. Pár
5253 6 | végzõdött az elõadás. Ákos meglepõdve látta, hogy a kortina utolszor
5254 11| csapódott be a pállott szobába, meglobogtatva a függönyöket.~Esett.~Hallani
5255 4 | Az asszony elmosolyodott, meglökte urát. De az nem nevetett,
5256 11| fogják megtalálni.~Nem tudta megmagyarázni, miért gondolt ilyesmire,
5257 3 | szenvedélye, mely a múltból megmaradt, az volt, hogy beült az
5258 6 | színésznõrõl, ki áldott állapotban megmérgezte magát, és sírja ott állt
5259 9 | a muzsikaszó? Nehéz azt megmondani.~A többiek belesimultak
5260 5 | annak csak a jó Isten a megmondhatója. Sohasem mertem rendelni,
5261 2 | alacsony kocsijaival váratlanul megmozdult, roszogva-pöszögve indult.~
5262 10| Föltápászkodott a zsöllyébõl, hogy megmutassa magát igaz mivoltában, és
5263 6 | méltóztatott verni tenyerét, megmutatta, hogy méltányolja a közállapotainkról
5264 4 | merték ezt megnézni. De most megnézték. Borzasztó volt, de érdekes
5265 8 | szegrõl-végrõl rokonok lennénk. Megnéztem pecsétgyûrûjét, és a liliomról
5266 9 | könyvtárba hívták, hogy megnézze a salátát. Több dolga akadt
5267 6 | tanulságot például, hogy „a munka megnyeri jutalmát”, a „rossz elõbb-utóbb
5268 4 | érdeklõdés, mely a vendéglõben megnyilatkozott irántuk, követte õket itten
5269 9 | élsz te? Mit csináltál?~- Megnyiratkoztam - hebegte Ákos -, talán
5270 10| sarkokba gurultak, és ott megnyugodtak. Csak ezt kérdezte:~- Kártyáztál?~
5271 3 | megérkeztem - olvasta õ is.~Megnyugodva, mosolyogva elõbbi izgalmukon,
5272 11| fölvilágosítást kérjen, valami megnyugtató választ. Tocsogott a szakadó
5273 8 | kedvence. Maga mellé ültet, megölel, megcsókol, és azt mondogatja,
5274 7 | kiszivattyúzva belõle a levegõt, megölt. Szunyogh nyolc után jelent
5275 4 | megalakulásakor, de aztán hirtelen megöregedett, „elsavanyodott”, ahogy
5276 9 | pletykáltak.~Bizony, bizony megöregedtek a cimborák. Néhány párducnak
5277 8 | nézett-nézett és mosolygott. Megöregedtem? - kérdezte tõlem.~- Nem -
5278 11| volt, érdemes arra, hogy megörökíttessék a párducok jegyzõkönyvében,
5279 10| azt, amit akartak. Semmi megoldásra sem jutottak, de legalább
5280 13| melyet tévedésbõl hazahoztak, megõriztek.~Az ajtóra nézett, majd
5281 10| Gyûlöljük õt. Utáljuk.~- Megõrültél? - kiabált az asszony, ki
5282 3 | leányt. Anya utána bandukolt, megosztotta és eloszlatta aggodalmait.
5283 4 | színét, de sehogy sem akart megõszülni, csak halvány lilaszínûvé
5284 3 | érzékével. Micsoda öröm volt megpillantania a nagyítón egy egérrágást,
5285 11| sivalkodott. Nekiment Ákosnak, megpöndörítette, és ki akarta tépni kezébõl
5286 10| tüzet, az lángra lobbant, s megpörkölte bajszát. Jobbra-balra köpködött.
5287 6 | idegen ágy, a sok idegen kar megpuhította volna, az arca lágy, mint
5288 12| neki esernyõjét, az pedig megrakodva vitte elõttük a csomagokat,
5289 2 | vicinálisok túlbuzgóak, eleinte megrémítenek, hogy mindjárt tovarobognak,
5290 10| hirtelen az asszony, és annyira megrémült ettõl a gondolattól, meg
5291 9 | nemzeti keservtõl mindörökre megrepedt. Ákost pedig jól ismerte.
5292 3 | meg a feleségét is gyakran megríkatta.~Régen megboldogult szülei
5293 9 | aranyzsinóros, búzakék atillájában. Megropogtatta Ákos keskeny kezét a kezével,
5294 9 | melytõl távolodott, hivatalos megrovással követelte vissza: az éjszakában
5295 10| gazember. Az vagyok.~Az asszony megsajnálta, odament, hogy átölelje.
5296 4 | kortyintgatták a meleg, megsavanyodott tejet.~Késõbb besétáltak
5297 12| Mindjárt itt lesz.~- Csak megsegítene még egyszer a jó Isten.~-
5298 10| kell, apa, és hinni. Isten megsegíti majd õt. És megsegít bennünket
5299 9 | pincérek lábujjhegyen jártak. Megsejtették, hogy itt valami rendkívüli
5300 3 | elutazik, az tovatûnik, az megsemmisül, az nincs is. Csak annyira
5301 9 | egyetlent, amiben hitt, a teljes megsemmisülést, a rothadó testet, a rajta
5302 3 | hogy megsértik õt vagy megsért mást, félt, hogy sokat beszél
5303 3 | vagy késõn megy, félt, hogy megsértik õt vagy megsért mást, félt,
5304 10| és mikor látta, hogy ura megsértõdik, hozzátette enyhítve - elszórakoztál
5305 1 | letapsikolta a holmikat, gyengéden megsimogatva, hogy egymásra lapuljanak.~
5306 7 | arcába, és most annyira megszánta õt, hogy szíve összefacsarodott.
5307 3 | hogy szuszogását kissé megszépítse. Köhögött is, bár egyáltalán
5308 9 | Elmenni köszönés nélkül, megszökni orvul annyi, mint cserbenhagyni
5309 4 | tõlük, és mind idõ elõtt megszöktek. Új cselédet nem akartak
5310 11| köszöntött barátjára:~- Megszöktél, öreg - mondta szemrehányóan -,
5311 2 | figyelemmel, szinte sértõn: ezt a megszokhatatlan arcot, mely kövér is volt,
5312 11| nappal alusznak, a korhelyek, megszokják, hogy fölnyitván szemüket,
5313 10| így rendelte. Hisz annyira megszokott bennünket.~Az utcán, közvetlen
5314 2 | csodálkoztak ezen.~Õk már régen megszokták, hogy Vajkayék nyilvános
5315 10| Mégiscsak a nõnek kellett újra megszólalnia. Mintegy önmagában mondta,
5316 3 | selyem párnái bepiszkolódtak, megszürkültek. Üres szépítõszeres tégelyek
5317 12| addig a pontig, melyen már megszûnik az önvád okozta tépelõdés,
5318 6 | függeszteni, mert a taps nem akart megszûnni.~Tapsolt mindenki, a páholyok,
5319 10| tálcára tett, hogy reggel megtalálhassa, megint zsebébe dughassa
5320 11| fázik. Így ténfereg, míg megtalálja a helyét térben és idõben,
5321 11| helyre, hol sohasem fogják megtalálni.~Nem tudta megmagyarázni,
5322 10| kapcsos albumokat, melyekben megtalálta a Vajkayak, Bozsók képeit
5323 11| munkáját, a terítõt, mely alatt megtalálták a kamrakulcsot, sokáig kereste,
5324 8 | rossz, háládatlan leányotok? Megtaláltátok-e a kamra kulcsát, melyet
5325 7 | vizsgáit nem tette le, hanem megtanult angolul, és mikor a botrányról
5326 4 | igazgatója, Galló ügyész, ki már megtartotta szigorú vádbeszédét a rablógyilkos
5327 7 | helyezték szabadlábra. Hogy megtartották-e a tárgyalást vagy sem, arra
5328 9 | Remek kártyája volt.~Az urak megtekintették kártyáikat, aztán egymás
5329 3 | aztán hogy lefeküdjön, hogy megterítsék az asztalt, aztán hogy leszedjék
5330 9 | minden hangot:~- Bocsánat a megtérõ bûnösnek.~Gömbölyû hahoták
5331 9 | háziorvosában.~A prímás mindent megtett: kínozta, gyötörte, édesen
5332 2 | valami elhárító, útitársait megtéveszteni akaró mozdulattal odakapott
5333 10| és fölemelte hangját -, megtiltom, hogy így beszélj a leányomról.
5334 5 | otthonunkban.~- De remélem, most megtisztel bennünket - szólt a színigazgató,
5335 9 | egész törzsével.~- Nagyon megtisztelsz, ülj le, kedves bátyám.~-
5336 6 | miután a hajhulladéktól megtisztogatta, a puha nyakkefével lekefélte
5337 4 | Sárszeg gyilkos pora, mely megtizedelte az itteni gyermekeket, s
5338 5 | fonott kosárkákat szokta megtölteni süteményekkel. Reménytelen
5339 6 | hajtogatott zsebkendõjét, megtörölte hevült arcát. Az asszony
5340 9 | borús éjben. A száraz meleg megtört. Párás, fülledt, felleges
5341 2 | mintegy csodálkozva, hogy megtörtént az, amitõl félt, amire csak
5342 7 | börtönébõl, testben-lélekben megtörve külföldre utazott, ott is
5343 10| azonban egyensúlyát vesztve megtorpant, és szájában az égõ szivarral,
5344 11| félreértést eloszlassa, vagy megtudja, mi az oka, mihez kell tartania
5345 11| Csuromvizesen ért vissza hozzá.~- Megtudtál valamit?~- Semmit.~Megint
5346 3 | apa és anya elsõ napjáról megtudunk egyet-mást)~Kisvajkai és
5347 6 | énekeltek.~Egy-egy szófoszlány megütötte fülét.~Boldog Japán,~Még
5348 7 | annyi pénze sincs, hogy megvacsorázzék, Fehér tatától kér kölcsön,
5349 4 | Hát - szólt az asszony - megvagyok, apa. És te?~- Én is.~Ákos
5350 4 | az asszony nem is tudott megválni. Jaj be remek, jaj be kedves.
5351 10| hinni kell Istenben, ki megváltott bennünket, mindnyájunkat.
5352 8 | Béla bácsi azonban kissé megváltozott. Haja a halántékán deres
5353 13| a szertartásosságot, és megvárta, míg Pacsirta kényelembe
5354 10| mely arra haladt éji útján. Megvárták, míg elhangzik a lárma.~
5355 6 | életét, piszkos ügyeit, megvásárolható voltát. Tudják hogy a társadalom
5356 10| az én leányom. Nekem kell megvédeni az én leányomat, a te leányodat,
5357 4 | alássan - gondolkozott -, megvénültem.~A két barát bólintott.
5358 4 | balra eldöntsék. Provokálás, megverekedés, becsületbíróság, nehéz
5359 4 | vele, hogy holnap reggel megverekszenek az urak a városerdõben,
5360 3 | dajnák kinevették, és majd megverték. Végre egy mûhelyfélébe
5361 4 | alakult Sárszegen, azzal a nem megvetendõ céllal, hogy a szeszfogyasztást
5362 4 | az öreg, bizonyos halvány megvetéssel, aztán fölvette az étlapot.
5363 3 | székeket, a hálóban elõre megvetette az ágyakat, apa ágyát meg
5364 3 | magát, a Petõfi utcában megvette földszintes házát megkuporgatott
5365 10| gyönyörû kék tollboáját, hát megvettem neki, azonnal, ebben a rettenetes
5366 10| zongora két szélén, erõsen megvilágítva a billentyûzetet, a föltámasztott
5367 10| parasztszekerek zaja hallatszott be.~Megvirradt.~ ~
5368 10| lefekvés elõtt, hogy a lakást megvizsgálja, és keresse azt a rablót,
5369 3 | rándult vele együtt a szomszéd megye levéltárába, hogy újabb
5370 3 | zarándokoltak õhozzá sokáig messze megyékbõl elõkelõ urak, kik múltjukat
5371 7 | nehéz. Jogásznak adtak. A megyénél még talán lehetett volna
5372 3 | Ákos öt éve elhagyta a megyét, betegségére való tekintettel
5373 9 | idestova mennem kell.~- Dehogy mégysz, édes öregem.~Környey, mint
5374 9 | rendkívüli történik, amit megzavarni istentelenség.~Sárcsevits
5375 8 | sikoltoznak, mihelyt egy méh feléjük repül.~Tudjátok,
5376 8 | kertészfiúval bemegyünk a méhesbe, s nem gyõzöm eléggé bámulni
5377 1 | elhalványodott a mosoly.~- Mehetünk, aranyos - szólt apa, a
5378 8 | eléggé bámulni a kedves méhikék szorgalmas munkáját. Józsi
5379 6 | Szolyvay pöszén beszélt, mekegett, harákolt. Minden mókája
5380 8 | puszta zajára, a tehenek méla kolompszavára és a galambok
5381 9 | könnyezett, pocsékra ázott a mélabúban. Füzes Feri kukorékolt,
5382 12| mélyen lakozó, századvégi mélabúra, és ezzel a kifejezéssel
5383 3 | Mosolygott, elkomorodott. Meleg-hideg borzongatta. Nagyokat nyelt.
5384 11| tudja, éhes-e, jóllakott-e, melege van-e vagy fázik. Így ténfereg,
5385 10| megfázott, és át akart kissé melegedni.~Az öreg csak pár kortyot
5386 7 | kedves Ákos bátyám.~Ákos melegen szorongatta kezét, mintha
5387 12| borult mindenre. Vége volt a melegnek.~Mindössze ennyi volt.~-
5388 4 | tüdejébe szívta a levegõt. Melegség ömlött el tagjaiban, kezdõdött
5389 9 | találtak itt, a hangulat melegsége eltûnt a füsttel együtt,
5390 7 | foglalkoztak ennyit, ily melegséggel, ily jóságosan.~Nem mondta
5391 9 | háj, olvadozott attól a melegségtõl, mely egész mivoltát áthevítette.~
5392 12| olykor magasra emelve, a melléig, éppen nem értették.~Négy-öt
5393 7 | szabadult a szerkesztõségbõl. Mellék-utcákon szokott bandukolni egyetlen
5394 6 | forró párázata ráfeküdt a mellekre. A páholyok sötét sarkaiban
5395 6 | melynek egyik bejárata a kis mellékutcába nyílt.~Vajkayék itt surrantak
5396 3 | indultak sétálni, néptelen mellékutcákon a kálváriáig és vissza.
5397 9 | kabátzsebébe, felsõ és alsó mellényzsebébe, mikor egy borostás arcot
5398 5 | elmosódott. Ezért a felsõ mellényzsebében levõ nagyítót is elõvette,
5399 12| Orosz Olgát, a nõ pedig, ki mellesleg Fehér tata babája volt,
5400 2 | mûveletét szemlélhették. A mellet egyetlen sóhaj fújta föl
5401 6 | Egy ízben három egymás melletti zártszéket váltottak. Az
5402 1 | át, úgy, hogy apa sovány mellével ránehezedett, s homlokerei
5403 10| a kíntól kifelé roskadó mellkas, a halálos verejtéktõl csapzott,
5404 11| A szeszt sohasem szabad mellõzni.~Szunyogh külön kapott tiszta
5405 6 | elkallódott, a félreismert, mellõzött Tehetség, kinek nevét sem
5406 3 | összerezzentek, valahányszor leültek, mellükre pottyantak, valahányszor
5407 4 | ezt nem vette észre.~Régi méltánylással beszélt róla, és mikor fölbontotta
5408 6 | tenyerét, megmutatta, hogy méltányolja a közállapotainkról szóló
5409 5 | elhessegetve ezeket a bohó, hozzá méltatlan gondolatokat.~- Pacsirta
5410 7 | eljárást, hogy a történtek után méltó-e a tiszti kardbojt viselésére.
5411 9 | kiben semmi szeretetre méltóság sem volt, de mindenki kedvelte,
5412 6 | egymással. Szolyvay egy mandarin méltóságával vonult vissza.~Környey Ijasba
5413 9 | széttörni, hivatalos szeretetre méltósággal üdvözölte, mint fõpárduc.
5414 5 | tessék oda, mi már végeztünk, méltóztassék.~A párducok már megebédeltek,
5415 6 | járván elöl, kegyesen össze méltóztatott verni tenyerét, megmutatta,
5416 9 | megijedt, és aztán, mint ki mélybõl emelkedik levegõre, nagyot
5417 6 | Hátrább húzódott, a páholya mélyébe. Másképp azonban nem tehetett.
5418 6 | szomorú alaknak, ki a bolt mélyében üzleti könyvek közé temetve
5419 7 | kezdõdhetnek a tragédiák. De milyen mélyek, mennyire atyafiai mind.
5420 3 | szekrényekben, imakönyvek, melyekbõl szentképek csipkés szélei
5421 5 | kenyérgalacsinokat gyúrnak, melyekkel szívesen eljátszanak.~A
5422 4 | között könyvek sorakoztak, melyeknek címlapját már kiszívta a
5423 3 | elejtettek valahol századok mélyén, és arról az arany liliomról
5424 5 | immár elsüllyedt tudása mélyérõl, a bor- és pálinkatenger
5425 9 | kártyaasztalok, a beléjük mélyesztett sárgaréz-hamutartóval.~Meg
5426 9 | két kezét nadrágzsebébe mélyesztette, hogy kezet ne kelljen neki
5427 9 | ezenkívül penészes, büdös sajt, melyhez istenien ízlett a büdösvizes,
5428 13| elmúlt. Semmi az egész.~- Melyik?~- Ez itt.~A villanycsillár
5429 9 | Szunyogh lehorgasztotta fejét mélységes részegségében, és ingatta,
5430 7 | semmitmondók maradtak.~Hajadonfõtt mendegélt, angol ruhájában, vékony
5431 12| Vajkayékat, kik hármacskán mendegéltek, elöl a fáradt hordárral.~
5432 13| látszott, a kétségbeesett menekülés mozdulata, mely szép volt,
5433 9 | övé volt. Számát sem tudta méneseinek, kondáinak, gulyáinak, családja,
5434 6 | trombitás pedig, ki a temetési menetben szokott mûködni, valami
5435 8 | Etelka néni tegnap megkért, menjek velük, de én többet nem
5436 9 | virágoztak. Micsoda régi, mennyegzõi ízekre, hamvába-holt ábrándra
5437 5 | teveszõr takarójával. Nézte a mennyezet figuráit, majd elunva ezt,
5438 9 | füstjébõl, melyet a falakon, a mennyezeten égõ lámpáknak sem sikerült
5439 9 | Múltkor a Széchenyi egész mennyezetét és minden tükrét összelövöldözte.
5440 4 | magasan lógtak, közel a mennyezethez. Ezenkívül a négy körte
5441 10| két méterre, egészen a mennyezetig és vissza, egyre gyorsabban.
5442 2 | rózsabokor alatt, gondolta.~Ment-ment egérszürke ruhájában, és
5443 9 | csípõjére téve a kardkötõ felé, mentéjét félretolva állt ott, mint
5444 3 | belõle, félrebillent fejjel, mentekezõ mosollyal. Most sem tudta,
5445 11| leszédül a székrõl, és menten vége. A csömör undok szédülete
5446 11| csöppet vegyítve a Spiritus Menthából, meg a kisebb palackokból,
5447 5 | akkor sem, amikor vendéglõbe mentünk.~Könny gyülemlett szemébe,
5448 7 | Dús, gesztenyebarna haja meredek homlokára omlott, végtelen
5449 10| suttogta Ákos, maga elé meredve -, milyen árva.~- Holnap
5450 9 | kezdett a szalmaszálon, méregerõs, vörös pálinka képében jelent
5451 4 | evéssel volt elfoglalva. Meregette a gulyáslevest, a kockára
5452 11| öreg.~- Nem, azt már nem merem. Semmit, semmit. Soha többé.~
5453 3 | temetõi látogatások idején merengeni szokott.~Közölte, hogy apja
5454 10| léggömbbel, sziklán ülve merengõ helyzetben, de gondolatait
5455 10| elsõt próbálgatta, mely merész, ugrándozó ütemeivel átszállva
5456 3 | vizet ivott.~Szemét tágra meresztette.~Még mindig látta az álom-alakokat,
5457 4 | álltak az érckoporsók, minden méretben, a gyermekkoporsók is, de
5458 5 | kisöcsém.~Füzes Feri elpirult. Mérgesen jegyezte meg, bizonyos peckes
5459 10| szivarját is, mely csípõs mérgével marta nyelvét -, azért -
5460 11| csak még titkolják, nem merik bevallani, s összetorlódott
5461 7 | olyan sejtelem, hogy nem is merte magának bevallani.~- Igazán,
5462 5 | fiacskám.~Ivott pár kortyot, mértékletesen. A fehér sörhab szürke bajszára
5463 8 | azonnal a tájék szemléletébe merültem, mely kedves változatosságával,
5464 9 | Hosszú, mint egy furfangos mese, melynek csalafinta bevezetése
5465 3 | Mi mindent tudott azonban mesélni az õ õseirõl, kiket jobban
5466 10| férjhez ment. Záhoczkyné mesélte, hogy múltkor kisírt szemmel
5467 12| nem bírja ki egyikük sem.~Messze-messze, a homály mélyébõl, ingadozó
5468 11| pályatest fölött, az üres sínek messzeségében. Kõszénfüst szállt, a levegõben
5469 9 | bõrdíványok terpeszkedtek.~Már messzirõl hallani lehetett, hogy társalognak
5470 9 | tarokk.~Senki sem játszotta mesteribben, ötletesebben, nagyobb passzióval.
5471 4 | maguk növesztettek nagyra, mesterségesen. Útközben vigasztalgatták
5472 4 | távolabb, a Petõfi utca felé, a mészárosok során, féldisznók lógtak
5473 3 | kéken puffadtak a kemény, meszes erek, sárga, reszketõ ujjával
5474 11| Gentianát, beleöntötte a csinos, metszett poharakba, egy-egy csöppet
5475 4 | napfény végigcsorrant, mintha mézet pergettek volna rá, s a
5476 3 | kopaszra nyírva, késszúrásokkal mezítelen mellén, holtan.~Az asszony
5477 2 | elmaradó tájak, változó mezõk eszébe idézték azt, ami
5478 2 | Futott kifelé a szabad mezõkre.~A leány kihajolt az ablakból.
5479 8 | azonban, állítása szerint, a mezõny nem vörös, mint a mi címerünkben,
5480 3 | liliomról is, mely címerük vörös mezõnyében nyiladozott. Olyan régi
5481 3 | nemzetségek, mit jelent a címer mezõnyén egy víz-irányos szelemen,
5482 7 | magába ölel egy életet, meztelenre vetkõztetve hústól, testtõl,
5483 10| ingben, mezítláb, majdnem meztelenül, a két kiszáradt test, melynek
5484 10| magának, a józan pironkodik miatta. Valósággal elbújt az ágyban,
5485 6 | Kézitáskát veszek. Nincs mibe tennem a látcsövet.~Elkísérte
5486 13| Pacsirta -, künn felejtettem.~- Micsodát?~Hozta a kalitkát.~- Nézzétek,
5487 9 | milyen bombát tartogatnak, miféle cselvetésre, fondorlatra
5488 11| vagy megtudja, mi az oka, mihez kell tartania magát a jövõben.
5489 9 | busa szemöldökével Zrínyi Miklósra emlékeztetett.~Ladányi évek
5490 7 | sarkán találkoztak Ijas Miklóssal.~Sárszegen mindenki találkozott
5491 6 | cigarettáját, mert meglátta Ijas Miklóst, ki Lator Margit öltözõjébõl
5492 5 | nagyságos asszonyom.~- Mikorra szól? - kérdezte Vajkayné.~-
5493 6 | hordott, fehérselyem cipellõt. Mimózafrizurát, és kétoldalt, kecsesen,
5494 10| köhögött, elfulladt a szava.~- Min nevetsz?~- Bál volt - ismételte
5495 10| önmagában mondta, összefoglalva mindazt, ami a vitának eredménye.~-
5496 6 | az elõadással, de azért mindegyikre eljött. Különösen Szolyvayt
5497 9 | állott két fejjel magasabban mindegyiküknél, aranyzsinóros, búzakék
5498 10| zörren-e a kilincs? Némaság ült mindenfelé. Figyelt, kifelé az utcára.
5499 10| láthatatlan szárnyakon szállnak, s mindenhová elõbb érnek, mint remélik.~
5500 9 | idején, a gõzmalom égésénél.~Mindenképp páratlan esemény volt, hogy
5501 4 | Bálint letelepedett közéjük. Mindenkihez volt egy nyájas szava. Ahogy
5502 7 | el, most messzebb vagyok mindenkitõl, mint ha Amerikában lennék.~
5503 7 | eredetieskedve elrántotta, mint mindenkor, mikor ki-nem-elégített
5504 2 | állomásig vitt, úgy, ahogy mindennapi sétájukon: középütt Pacsirta,
5505 3 | Kín volt ránézni. Félt mindentõl. Félt attól, hogy korán
5506 6 | szereplõk. Odaadták volna neki mindenüket.~Van-e igazság? Erre a buja,
5507 8 | készülõdnek. Orosz Olga nevetne mindezen, egy rekedt trillával.~A
|