10-barat | barba-cipel | cipoc-elene | elenk-etkek | etkez-foleg | folto-hatod | hatol-izeli | izese-kezel | kezem-kreme | kreta-magya | magza-minde | mindh-oregs | oregu-porto | post-sogor | sohaj-szora | szori-tojas | tokaj-veran | verar-zuzma
Fejezet
5508 12| melyben késõbb meglapult.~Mindhárman fölriadtak a viszontlátás
5509 4 | még legtûrhetõbb a koszt.~Mindhármuknak lesújtó véleménye volt a
5510 10| majdnem mozdulatlanul. Mindkét kezével megfogta a bársony
5511 12| kezét, hogy szorongassa. Mindkettõjük keze hideg volt. Reménytelennek
5512 8 | újra szívemre ölelhesselek mindkettõtöket.~Sietek zárni soraimat.
5513 5 | ételeket, gyakran hány. Mindnyájunk érdeke, hogy ésszerûen étkezzünk.
5514 10| ki megváltott bennünket, mindnyájunkat. Én sokat imádkozom. Éjjel,
5515 4 | jelenteni, hogy ez a tartomány mindörökké német volt, és az is marad.~-
5516 5 | egy hatalmon levõ magyar miniszterelnökrõl így beszéljenek. Ami sok,
5517 3 | csupasz mellén, az elsõ magyar minisztérium és Batthyány, kopasz fejével,
5518 10| hitvesét, az elsõ magyar minisztériumot, Batthyányt, a kapcsos albumokat,
5519 7 | a legnagyobb öröm, hogy minket is megértenek egyszer, és
5520 10| ebédlõszõnyeg cikcakkos mintáin, onnan a folyosóra sietett,
5521 10| elsanyargatott test, olcsó gipszbõl mintázva, aranyfüsttõl befuttatva,
5522 5 | hangversenye ez. Ezért „szagos misé”-nek is nevezik. Nemcsak
5523 2 | vasárnap a templomban, a misén, a szentbeszéd alatt, sírtak
5524 5 | a tournedosról, a fritto mistoról, mely az idegen nyelv zamatát
5525 12| teáztak, kis kék lámpával „misztikus félhomály”-t csináltak a
5526 3 | akart szólni. Tanakodtak, mitévõk legyenek.~Elfordították
5527 11| Csak most lehetett látni, mivé lett. Bõre összegyûrõdött,
5528 10| annak elõtte. Semmi sem moccant. Hallgatózott, nem zörren-e
5529 4 | micsoda moslékszerû levest, mócsingos, rágós húst, kotyvasztott
5530 10| mosdatták szivarhamutól mocskos arcát, gyötrõdõ lelkét.~
5531 7 | Kikopott õ ebbõl az átkozott, modern korból, nem bánta, akármit
5532 6 | Majd, hogy annak rendje és módja szerint leborotválta a segéd,
5533 11| fantasztikus selyemhernyótenyésztõk módjára gombolyították a hosszú,
5534 11| mely idõközben természetes módon elhamvadt, nem köszöntötte
5535 5 | zsakettje, könnyed, világfias modora mindjárt egyebet sejtetett.
5536 5 | darabokból tanult, kezét kissé modorosan homloka elé emelve, azzal
5537 7 | kormánybiztos is, egy lekötelezõ modorú úriember, s nagyon jól mulattak.
5538 4 | iparkodtak. Lassacskán, módosan sétáltak, lépegettek a söpört
5539 12| a pénztár likõrös üvegei mögé bújva figyelte õket, összevont
5540 10| tudja. Így-úgy, suttognak mögötte folyton, lenézik, kiröhögik.
5541 7 | sietett befelé.~Becsapódott mögöttük a vaskapu.~Miklós a rácson
5542 5 | túrósgombóc, gyümölcshabkosár és mogyorótorta között. Mintha álmodtam
5543 11| elé tették az üvegcsizmát, mohó élvezettel kebelezte be
5544 6 | mekegett, harákolt. Minden mókája után egymásra néztek Vajkayék.
5545 6 | ebbõl a helyzetébõl, mikor Molly alakítója lépett a színpadra,
5546 3 | nagyítón egy egérrágást, egy molyfúrást vagy egy zegzugos szújáratot,
5547 6 | elégedetlenül, mintha azt mondaná, hogy nem jó.~Fizetett,
5548 6 | csevegni kezdett, minden mondata után kacagott, kissé rekedten.
5549 10| szeretjük.~- Kik?~- Mi.~- Hogy mondhatsz ilyent?~- Igenis - kiabált
5550 10| Vagy férjhez megy. No, mondjuk. Tegyük fel. Akárkihez,
5551 8 | megölel, megcsókol, és azt mondogatja, amit kislánykoromban: „
5552 2 | egyetlen öröme. Ákos mindig ezt mondogatta, magának is, másoknak is.~
5553 2 | kisírták magukat”, amint késõbb mondogatták egymásnak, kissé mosolyogva,
5554 10| mégsem engedem. Kutyakomédia, mondtad az elõbb. Nahát, ez a kutyakomédia.~
5555 10| csak véletlen az egész. Azt mondtuk, hogy majd jobb lesz minden.
5556 4 | gulyáshúst, kirakta az M. K. monogramos porcelántányérra, s a tojásdad
5557 11| bámult.~- Castigat ridendo mores - mormogta.~A társaság latinul
5558 9 | szokottnál is nagyobb adag morfiumot fecskendezett magába, szeme
5559 8 | vicsorította rám a fogát, morgott. Nem is mertem egyedül járni
5560 9 | másik oldalukra, és ezt mormogták álmukban:~- A párducok mulatnak.~
5561 9 | szemük, rossz a gyomruk, és morognak.~Ákos csömörrel emlékezett
5562 3 | poharaival, az ebédtõl maradt morzsáival, melyeket Pacsirta máskor
5563 3 | melyeket Pacsirta máskor a kis morzsakefével azonnal letisztogatott.
5564 5 | megebédeltek, asztaluk tele volt morzsával, csak füstöltek, iddogáltak.
5565 4 | tojásdad burgonyát kanalával morzsolgatta össze. Jóízûen, gyorsan
5566 3 | ujjain, mintha rózsafüzért morzsolva imádkozna -, aztán hétfõ,
5567 6 | tükrében vett észre. Hiába mosakodott, kefélkedett, az csak nem
5568 11| fürdõszobájukba sietnek, ott mosdanak, borotválkoznak, szekrényük
5569 10| most már sírt, bõ könnyek mosdatták szivarhamutól mocskos arcát,
5570 4 | angóramacska pedig a fakoporsóban mosdott. Nem volt ez csúnya.~A Mária
5571 4 | sajnálkozó arccal, micsoda moslékszerû levest, mócsingos, rágós
5572 9 | szintén megjelent. Idétlen mosolyát, melyet erre az alkalomra
5573 11| kalapját távozott, édes mosolyával, követve a párducokat, kik
5574 9 | keményedett, kis ravasz mosolyka bujdosott, sunyin. Elszégyellte
5575 2 | Közönyt erõltetett magára, mosolyogni próbált, de szólni azért
5576 4 | Én is - mondta anya.~És mosolyogtak ezen a gyarlóságon.~De nem
5577 8 | megszokni, néztem-néztem és mosolyogtam. Õ is nézett-nézett és mosolygott.
5578 13| ki már lefeküdt, majd a mosónéról és Szilkuthy Birirõl, ki
5579 10| is fogadott. Az egyik a mosónõ, ki a nagymosást jött megbeszélni,
5580 11| mutatkozott.~Szaporázta az esõ, mosta a nyári portól piszkos kocsikat,
5581 10| nevetségesség utolsó derítõ motívumát is fölhozta, Ákos visszavonult,
5582 11| vagyunk, és ez a szó, ez a mozdulat minden látható ok nélkül
5583 3 | embereknek szomorú és buta mozdulatával, kiket valamilyen hirtelen
5584 12| õsz.~Sötéten gubbasztott mozdulatlan bokrokban, fák felett, házak
5585 6 | róla, fürge, kénesõeleven mozdulatokkal, torzonborz bajusszal, mely
5586 10| minden szavukat, minden mozdulatukat, s õ, ki a szíveket és veséket
5587 11| felé, egy szavukkal, egy mozdulatukkal emlékeztetnek bennünket,
5588 1 | itthon rekedtek, nem szívesen mozdulnak ki, már öregek is, hanem
5589 6 | melyek összekeveredtek mozgásokkal, hangokkal, szavakkal, új,
5590 11| utcára. Az emberek, kik itt mozognak, már fáradtak a napi lótás-futástól,
5591 7 | hazudott. De a kettõ közt mozogva megkerülte a veszedelmes
5592 6 | mozdulattal, mely azt jelentette: Mucsa.~Sohasem volt megelégedve
5593 9 | aranyfoga volt, legtöbb mûfogakat viselt elöl, kaucsuk-ínyt.
5594 4 | vette egészségtelen, sötétes mûhelyébõl. Vajkayék azelõtt minden
5595 3 | majd megverték. Végre egy mûhelyfélébe ért, melybe több lépcsõn
5596 13| Béla bácsi, ki szenvedélyes mûkedvelõ fényképész volt, levette
5597 6 | temetési menetben szokott mûködni, valami cseh, kinek gutaütéses-piros
5598 7 | folyó ügyeket.~Utóbb buzgón mûködtek a jótékonyság terén. Lelencházat
5599 9 | szólt önfejûen -, csak mulass tovább - tette hozzá mást
5600 11| hányt. Sárszegen ezt a jó mulatás fokmérõjének tekintették.
5601 9 | mormogták álmukban:~- A párducok mulatnak.~A párducok még pár percig
5602 11| egy rikítóan világított mulatóhely márvánnyal rakott elõcsarnokába,
5603 8 | Sárszegre.~Egyébként kitûnõen mulatok. Kellemes ébredni a puszta
5604 9 | utolsó betûig. Bámulta a mulatókat, csóválta fejét. Õ semmit
5605 11| Mária gyógytárban, mint hû mulatótársuk, régi párduc, szakszerûen
5606 9 | visszhangozta.~Bosszankodott is, mulatott is, új kártyát hozatott
5607 9 | foglaltatik, a párducok híres mulatozása)~A csütörtök pedig, a csütörtök.~
5608 4 | régi emberekrõl, híres mulatozásokról. Környeyt azonban nemsokára
5609 8 | dongáit. Hallom, nagy szüreti mulatság lesz, jó termés ígérkezik.~
5610 9 | hogy ez is hozzátartozik a mulatsághoz, és Környey széles jókedvében
5611 12| pár krajcárért a városba, mulatságosnak találta ezt a színpadi kitörést,
5612 13| Képzelem, milyen rosszul mulattatok ti. A Magyar Király kosztja.~-
5613 7 | fõispán ebédjén könnyedén mulattatta a hölgyeket, gesztikulálva
5614 6 | No - érdeklõdött -, hogy mulattok?~- Kitûnõen - felelte az
5615 10| mint remélik.~Hogy közben múlik az idõ, nem számít, mert
5616 10| otromba barátjaival, el nem múló náthájával és gyógyíthatatlan
5617 9 | ki. Messze visszanyúlik a múltba, nemes elõdökre tekint vissza.
5618 3 | savanykás illatát. Itt élt, a múltban. És amint mások a jövendõmondóhoz
5619 3 | Egyetlen szenvedélye, mely a múltból megmaradt, az volt, hogy
5620 13| a húsával és emlékeivel, múltjával, jelenével, jövendõjével,
5621 3 | megyékbõl elõkelõ urak, kik múltjukat óhajtották megismerni.~Fiatal
5622 8 | egész úton.~Elgondolkoztam a múltról és fõleg tirólatok. Az idõ
5623 4 | ötezer munkás sztrájkol. „A munkaadók mereven elzárkóztak a munkások
5624 4 | sajnál, a munkásokat-e vagy a munkaadókat?~Különben, mint minden hónapban,
5625 3 | udvarképesek.~Ha nem akadt munkája, ismerõseit szedegette elõ.
5626 1 | maradni, lehajtott fejjel, munkájára bámulva, sokáig, akkor is,
5627 1 | összegombolyította pamutját, munkakosarába tette, és a vadszõlõvel
5628 4 | sem tudta, kiket sajnál, a munkásokat-e vagy a munkaadókat?~Különben,
5629 11| mogorva, piszkos fûtõházi munkásra bukkant, ki valami vasrudat
5630 11| tudom.~Ákos nézte a hektikás munkást, és a lelketlen izgatókra
5631 6 | Nem is olvasott semmiféle munkát, hol a képzelet otthagyta
5632 3 | melyet évtizedes, fárasztó munkával II. Endréig vezetett vissza,
5633 6 | visszafelé szaladt. Nagy muri volt. Egy havi gázsijába
5634 11| állomásfõnök ablakaiban levõ muskátlikat nézegetve ábrándozott, micsoda
5635 4 | paprikával, borstartó, mustáros üveg, ecet, olaj, oldalt
5636 4 | helyen, hozza magával orvosi mûszereit. Végkimerülés, természetesen,
5637 4 | szörnyûség. Még az orvosi mûszerkereskedés kirakata is tündöklött.
5638 13| gyermekét ringatta, és szívére mutat, melyet az anyai fájdalom
5639 11| életét, s szívünket fájdítva mutatja közönyös mivoltát, úgyhogy
5640 10| és elvisszük õt. Aki nem mutatkozik, azt elfelejtik. Egy kis
5641 3 | származását is ki akarta mutatni. Egy ideig szépen haladt
5642 4 | A két barát bólintott. Mutatták egymásnak fejükön a barátpilist,
5643 9 | Környey, a társaság felé mutatva.~Ez volt Ákos gyöngéje,
5644 4 | gumikesztyûk, az összecsukható mûtõágyak, s a bonctani bábu lékelt
5645 3 | Hátul, a falnál az alkörmös mutogatta sötét, érett bogyóit.~Leültek
5646 10| a könnyüket, csak a nõk mutogatták, de tõlük ezt meg is követelték.~
5647 6 | visszhangozta Ákos, tréfásan feléje mutogatva, böködte a levegõt.~Ez azonban
5648 7 | vezércikket, mely Füzes Feri mûve, és a szõlõ hóharmat betegségérõl
5649 3 | Csergheõ Géza élvezetes, becses mûvecskéjét a címerek fejlõdésérõl,
5650 3 | szenvedély erõs kapcsával, sivár mûveletlensége kötötte, és szerette hülye
5651 3 | történni szokott, ellenkezõjét mûvelte annak, amit föltett.~Odament.~
5652 9 | Ezért városszerte európai mûveltségû férfiúnak tartották.~Balra
5653 6 | aztán egyéb bennfentesek, a mûvészek barátai, Fehér tata is,
5654 6 | arra, micsoda a szerelem mûvészete.~Mimóza nem is engedte el
5655 6 | Smithnek a jellemrõl szóló mûvét. Ezt dicsérte, sokáig ajánlgatta
5656 8 | leszármazottjai, a Nemzeti Múzeumban pedig azt mondták, hogy
5657 12| mint vidéki ifjú költõt a múzsájához. Néha ölébe hajtotta fejét,
5658 4 | Hallgatták, ketten együtt.~- Muzsikálnak - mondta anya.~- Igen, valaki
5659 9 | Egykor a lakodalmán is õ muzsikált, és sok ezres bankót kihegedült
5660 9 | ábrándra emlékeztette a muzsikaszó? Nehéz azt megmondani.~A
5661 4 | velencei éj”-t jelentették be a n. é. közönségnek.~Botját
5662 3 | könnyezett, megjegyezte:~- Na, ne sírj. Ma péntek van.
5663 9 | Micsoda pazarlás is, micsoda nábobi tékozlás, szétszórni azt,
5664 9 | fölkapva a széken heverõ nádkeretbe foglalt Egyetértést, egész
5665 11| puffadoztak. Az emberek csatakos nadrággal cuppogtak a sárban, arcuk
5666 10| levetkõzzék. Levetette kabátját, nadrágját, letépte nyakkendõjét, mely
5667 10| öreg kotorászni kezdett nadrágzsebeiben, sokáig, kecmeregve. Egyszerre
5668 2 | feszélyezte ez az érdeklõdés, ez a nagy-nagy nyilvánosság.~A Széchenyi
5669 9 | nemzet ellen elkövettek. Nagyapját 1849-ben a császár katonái
5670 3 | vagyonroncsból, mely anyai nagyatyjáról, Körcsy Gedeonról maradt
5671 2 | Pacsirta elmosolyodott. Nagybátyja szakálla vörössárga volt,
5672 1 | indul a vonat, ma este már nagybátyjáéknál alszik, a tarkövi pusztán.
5673 3 | öröm volt megpillantania a nagyítón egy egérrágást, egy molyfúrást
5674 5 | felsõ mellényzsebében levõ nagyítót is elõvette, melyen a litterae
5675 6 | szeméhez igazította. A nagyítóüveg két kerek kristálykörébe
5676 13| volt hivatalos. Úgy ám. Nagykanállal evett.~- Igazán?~És Pacsirta
5677 10| magad kísérted az iskolába, nagylány korában is. Ha pedig nem
5678 10| Az egyik a mosónõ, ki a nagymosást jött megbeszélni, a másik
5679 3 | mintha terhet viselne, nagyobbakat, mint elõbb. Felesége is
5680 10| kivilágításban a csönd még nagyobbnak rémlett, mint annak elõtte.
5681 3 | Meleg-hideg borzongatta. Nagyokat nyelt. Arra gondolt, most
5682 10| már jobban ügyel, mint a nagyokra. Zsebórát, pecsétgyûrût,
5683 4 | melyet maguk növesztettek nagyra, mesterségesen. Útközben
5684 5 | patkóasztalnál, egész hatalmas nagyságában fölállt, odahívta õket:~-
5685 3 | sakkrejtvénybe, és kereste a nagyszülõket, szépszülõket, dédszülõket,
5686 6 | két ciprus között állt a nagytükör, mely elõtt a nõk hajukat
5687 4 | szólna, Szunyogh csuklóját a nagyujja és hüvelykujja közé fogta,
5688 11| beleringassa magát pár percig a nagyvárosi élet incselgõ káprázatába.~
5689 7 | Hogyhogy? Ákos ezt nem értette. Nagyzoló, gyerekes kérkedésnek tartotta.
5690 10| Kutyakomédia, mondtad az elõbb. Nahát, ez a kutyakomédia.~Ákos
5691 11| láthatóan csalódtak már a napban, mely vége felé közeledik,
5692 9 | földbirtokos szemébõl, végiggurult napbarnított arcán. Miért sírt? Sárszeg
5693 2 | öreg, igazi vénlány.~Csak a napernyõ rózsás fényözönében, ebben
5694 6 | Immari márki megjelent piros napernyõje alatt, azzal fenyegetvén
5695 2 | ellen fölnyitotta rózsaszín napernyõjét, mely éles fényt szitált
5696 13| élesebben, mint amikor elment a napfényben -, hogy valami hamuszín
5697 11| koromréteg lenne. Nem látta a napfényt, mely idõközben természetes
5698 2 | ülésre. Vastag arca átfûlt a napfénytõl, a forró nyirok maszatától
5699 8 | hatkor, nézem a fönséges napfölkeltét, sétálgatok Etelka nénivel,
5700 3 | lángoló nyugat felé emelte napimádó arcát. Vadgesztenyefák,
5701 3 | tekintettel nyugalomba vonult. Napjai múltak, hónapokká, évekké
5702 8 | elmondom, hogy töltöm itteni napjaim. Korán kelek, már hatkor,
5703 10| félreteszem, dolgozom öreg napjaimra, a jót is elvonom magamtól,
5704 9 | párducok, kik a hét egyetlen napján igazán egymás közt akarnak
5705 3 | melyben apa és anya elsõ napjáról megtudunk egyet-mást)~Kisvajkai
5706 8 | ma este szakíthatok idõt.~Napok óta keresek tollat.~Tegnap
5707 11| magára szedett az utóbbi napokban a Magyar Király konyhájából,
5708 10| pontról pontra kifejtik, talán napokig is vitatkoznak, õ meg az
5709 11| Testét nem elégítette ki a nappali pihenés. Aztán egyszerre
5710 9 | kertedbõl azokat a randa napraforgókat.~- Miért?~- Mert fekete-sárgák.
5711 2 | apja. Csak élte az életet, napról napra, de most, hogy az
5712 3 | asztal a délutáni fényes napsütésben állt, zsíros tányéraival,
5713 4 | üvegkorsóin rézsút bukott el a napsugár, s aranybetûs cégére Priboczay
5714 8 | Közeledett az alkony. Vidéken napszállat után otthon a helye minden
5715 4 | párducoknak inniok kellett napszámban, lelkiismeretesen, akár
5716 5 | jelképezze, melyet a nemzet napszámosai, az aktorok cipelnek bolyongásukban
5717 9 | szerecsenfeketére égett a nyári naptól. Csak a negyedik maradt
5718 6 | jegyek, a cukorkák papírjai, narancshéjak. Nem szellõztettek és nem
5719 6 | fekete cérna félkesztyû. Násfát akasztott mellére, fülébe
5720 10| Bösendorfer, mely szüleinek nászajándéka volt, sok vihart, kedves
5721 3 | levegõt, mert állandóan nátha gyötörte, s bal orrlyuka
5722 9 | Teljes erõvel kitört a náthája. Nemcsak bal orrlyuka dugult
5723 10| barátjaival, el nem múló náthájával és gyógyíthatatlan zavarával.
5724 11| tartania magát a jövõben. Náthás hangján kérdezte:~- Ma jön?~-
5725 11| hatolt a szél zúgása, esõ nedve, idilli nyugalomban üldögéltek
5726 13| könnyel, s patakzó, eleven nedvességgel öntözte száraz párnáját,
5727 9 | fogtak, leültek egy díványra.~Negyedóra múlva Ákos cihelõdött.~-
5728 9 | nem bánja, legalább egy negyedórácskára, de nem többre. Ide a kezet.
5729 10| Miután Ákos délután egy negyedórára fölnézett a kaszinóba, két
5730 6 | tudták, zongorázták mind a négyen. Ákosnak azonban merõben
5731 3 | Pacsirtával táncolta a második négyest, a tarligeti tavon nagyobb
5732 9 | felé tekintett, arcán a négyszáz esztendõs osztrák rabság
5733 12| emeleti ablakai egyébként izzó négyszögek gyanánt világítottak a sárszegi
5734 6 | szalonkabátja felsõ zsebébõl négyszögletûre hajtogatott zsebkendõjét,
5735 10| lélek volt õ is, különösen negyven éves kora óta, buzgó katolikus,
5736 7 | történt a fõispánnál.~Vagy negyvenen lehettek, mondta, köztük
5737 4 | még fiatalok voltunk. Én negyvenéves.~Ákos elmosolyodott. Az
5738 3 | megnézte zsebóráját.~- Kettõ negyvenhét - mondta vasutas nyelven -,
5739 13| Szabó Jóska, az ispán, az a negyvennégy éves, durva félparaszt,
5740 5 | koponya.~Priboczay, ki régi negyvennyolcas volt, tüzeskedett.~- Azért
5741 3 | többször meghívták ozsonnára, néhányszor vacsorára is. Cifra Géza
5742 5 | ez. Ezért „szagos misé”-nek is nevezik. Nemcsak a lélek
5743 10| gyanúsan-lendületes, mindig nekifohászkodó védõbeszédek szerkezetében,
5744 9 | kiosztották a kártyát, Ákos nekigyürkõzött, még kézelõit is lekapcsolta,
5745 11| Ákos.~A szél sivalkodott. Nekiment Ákosnak, megpöndörítette,
5746 10| ezért nem megy sehová. Nélküled különben sem akar. Pedig
5747 8 | mondtam, hogy nincs ruhám. Én nélkületek nem érezném magam jól, s
5748 10| Ákos zengéstelen, remény nélküli hangján - mit csinálnánk?
5749 10| célzott, hogy vajon igaz-e, nem-e. Döbbenten meredt rá.~Ákos
5750 11| Összenéztek az öregek, és néma pillantásukkal megint eltemették,
5751 10| nem zörren-e a kilincs? Némaság ült mindenfelé. Figyelt,
5752 11| csak egyszer hány. Tegnap némelyikük háromszor is hányt, ennek
5753 3 | nem is rendelkeztek, mert nemességüket donációs birtokkal kapták,
5754 3 | félszegségbõl, mert õ nem tudott nemet mondani senkinek. Dicsérte
5755 4 | asszony.~- A franciák meg a németek - magyarázta Ákos - most
5756 4 | Kiszolgáltatta a titkos aktákat a németeknek. Hazaárulással vádolják,
5757 7 | félszeg helyzete folytán nemigen érintkezett emberekkel,
5758 9 | kezelje. Kényelmesen, úri nemtörõdömséggel nyújtotta oda neki, úgy,
5759 10| hû, öreg bútor, már két nemzedéket kiszolgált.~Leült a zongoraszékre,
5760 1 | Az ebédlõ támlás díványán nemzetiszín zsinegdarabok, cukorspárga-végek,
5761 3 | sarjadznak szét a különbözõ nemzetségek, mit jelent a címer mezõnyén
5762 13| Köszönöm, jól vannak.~- Etelka nénéd?~- Jól van.~- Béla bátyád?~-
5763 13| támasztva, egyik kezével Etelka nénibe, másik kezével a falba fogódzva,
5764 9 | knikebájnra, a másik Panna nénihez, kinek kurtakocsmája hajnalig
5765 12| megigazította haját. - Etelka nénitõl kaptam. A köpenyt is. Hogy
5766 4 | Bálint is)~Szombaton a tanyák népe a város felé özönlött, mert
5767 12| fölvilágosodott európai népekkel, elõre.~Aztán még valaki
5768 4 | hogy a szeszfogyasztást népszerûsítse és a férfibarátságot ápolja.
5769 4 | szomszédos leányszobából semmi nesz sem hallatszott. Szívüket
5770 10| senki. Pusztán lépteinek nesze reccsent a padlón, amint
5771 9 | hét. Hetven krajcár jár. Nesztek.~Fizetett. A táblát letörölte
5772 6 | egy ideig, a kardalosnõk neveit olvasta, Virág Márta, Joó
5773 5 | furcsa, Boszorkányos, ostoba nevek. Habart tojás csirkemájjal,
5774 3 | báli legyezõk, telefirkálva nevekkel, táncrendek, illatzacskók,
5775 3 | beszüremkedett. A varga számtalan neveletlen gyermeke a nagy, piszkos
5776 7 | magukhoz vettek, a pusztán neveltettek. Itt lovagolt, tornászott,
5777 10| kedvel, a legjobb. Vagy nem neveltettük? Elvégezte iskoláit, magam
5778 7 | valaki. Mégpedig a becézõ nevén.~- Nem - mondta -, péntekre
5779 9 | biggyesztette el száját Darwin nevének hallatára, nem mintha nem
5780 8 | Könnyezek Baradlay Ödönön és nevetek Tallérossy Zebulonon. Mennyire
5781 6 | nem tudta visszatartani nevetését.~Szolyvay pedig komoly dolgokról
5782 8 | készülõdnek. Orosz Olga nevetne mindezen, egy rekedt trillával.~
5783 4 | szemlélte õket. De amint nevetni kezdtek, lesütötte szemét.
5784 11| a két öreg emberre is a nevetõ szakács.~Mihelyt meglátták,
5785 10| érvekkel, és most, hogy a nevetségesség utolsó derítõ motívumát
5786 10| elfulladt a szava.~- Min nevetsz?~- Bál volt - ismételte
5787 4 | aranybetûs cégére Priboczay nevével, valamint védõszentje, a
5788 4 | melyben fölvonulnak Sárszeg nevezetesebb alakjai ~a Magyar Király
5789 5 | kis pont a térképen. Semmi nevezetessége sincs, csak egy zenedéje
5790 4 | elõtte a sárszegi élet egyéb nevezetességei is.~Elõször Galló ügyész
5791 9 | messze földrõl érkezett nevezetességet. Aztán a szürkehátú, különös,
5792 5 | Ezért „szagos misé”-nek is nevezik. Nemcsak a lélek fölemelkedése,
5793 6 | melyet õk „színházszag”-nak neveztek.~Pacsirta ezért nem járt
5794 5 | Budapesten, Párizsban és New Yorkban.~Délelõtt fél tizenkettõkor
5795 6 | nemrég érkeztek Angliából. Nézegették a bõröndöket, csodálták,
5796 11| ablakaiban levõ muskátlikat nézegetve ábrándozott, micsoda nyomorult
5797 4 | lettél hozzánk. Mért nem nézel föl egyszer a kaszinóba?~-
5798 11| kapcsos arcképalbummal. Nézelõdött, nem maradt-e valami jel,
5799 8 | néztem-néztem és mosolyogtam. Õ is nézett-nézett és mosolygott. Megöregedtem? -
5800 6 | hanyagul, összevissza. De a nézõk éppúgy bámulták õt, mint
5801 6 | füllesztõ levegõ borította a nézõteret. Vasárnap két elõadást is
5802 8 | tudtam eleinte megszokni, néztem-néztem és mosolyogtam. Õ is nézett-nézett
5803 4 | Környey Bálint foglalkozására nézve tûzoltó-fõparancsnok volt,
5804 5 | asszony azt tanácsolta, nézzenek át a másik vendéglõbe, a
5805 13| Micsodát?~Hozta a kalitkát.~- Nézzétek, milyen aranyos. Tubi, Tubi,
5806 5 | kedélyes társaság ebédelt. Ni, még csak ez kellett. A
5807 9 | rézpénzbõl, oszlopocskák nikkelekbõl, ezüstbõl. A bõrtárcákból
5808 10| Képtelen dolgokat mondottál. Nincs-e meg mindene, amit szeme-szája
5809 10| nem számít, mert nekik az nincsen, és nyilván a többiek csalódnak,
5810 4 | mégis úgy érezték, hogy nincsenek egészen egyedül. Milliók
5811 6 | Fehér tata ölelgetett. A kis nõcskék, a taknyosok, szõkék, barnák,
5812 6 | csakugyan,~A kínai tincs.~Node volt s van-e nép~Hol ilyesmi
5813 7 | özvegyéhez, a Katolikus Nõegylet elnöknõjéhez, kinél különben
5814 3 | magányt. Kínosan, egyre növekedve ott lebegett köröttük a
5815 8 | dombon kert van, délszaki növények, rododendronok, és kígyóút
5816 4 | undorukat, melyet maguk növesztettek nagyra, mesterségesen. Útközben
5817 12| szánt. Majd a két kedves nõhöz csatlakozott.~Pacsirta kedélyes
5818 6 | tiltakozott. Kivetkõzve nemes nõiességébõl, maga ajánlotta föl a csókot
5819 2 | Soha életében nem értett nõkhöz, de azt élesen érezte, hogy
5820 3 | laktak, leányokat raboltak, a nõkrõl, a Klárákról, Katalinokról,
5821 11| sört.~- Etiam si omnes, ego non.~És pálinkát rendelt:~-
5822 10| némán feküdt.~Mégiscsak a nõnek kellett újra megszólalnia.
5823 3 | feleségét az, aki rangján alul nõsült. Nem is mutatkozott velük.
5824 13| ajtajára pillantott. De az õ nõszíve tudta, hogy leánya nem alszik.~
5825 10| kegyetlensége, az õszintesége. Egy nõt sértett meg az ura, az õ
5826 9 | megállította. Ez volt az õ nótája.~Magához intette a cigányt,
5827 9 | szolgája. Pár perc múlva a nóták hatása alatt kövér könnycsepp
5828 9 | belekezdett, rágyújtott a nótára. Énekelt, eleinte bizonytalanul,
5829 9 | évét, és sok szép talián nótát tudott. Füzes Feri természetesen
5830 3 | legendával övezték, mely egyre nõtt bennük, anélkül, hogy valami
5831 4 | kik a hõség múltán mintha nyájasabban köszöntenék õket. Átadták
5832 13| orrán pörsenést kapott, nyaka mégis hosszú volt. Hosszú
5833 3 | följelenteni, kitörni a nyakát.~Cifra Géza nem volt ennyire
5834 6 | hajhulladéktól megtisztogatta, a puha nyakkefével lekefélte tarkóját, s bekötötte
5835 6 | után tört el két gomb, a nyakkendõ sem került elõ. Szalonkabátját
5836 10| kabátját, nadrágját, letépte nyakkendõjét, mely kapcsával inggombjába
5837 4 | angol ruhát, vékony, lila nyakkendõt.~Fél tízkor ébredt, tüstént
5838 8 | kaszárnyában káromkodnak, nyaklevest, kurtavasat kapnak az õrmestertõl,
5839 6 | szajha-száját, mintha édességet nyalogatna, pezsgõt szürcsölne.~Alig
5840 4 | pergettek volna rá, s a fiú nyalogatta. Távolról behallatszott
5841 10| nyelvével, és utánaköpött.~Nyáltócsák fehéredtek a viaszkos, fényezett
5842 5 | cuclizta szivarját, szopta nyáltól csillogó végét, ezt a zamatos,
5843 12| Utána csak a vénasszonyok nyara következik.~A parknál jártak.
5844 13| csoportot ábrázolt, a tarkövi nyaralókból alakítva.~Elöl egymásba
5845 12| csöppek.~Lassan ballagtak a nyárfa-soron.~Pacsirta középütt, kétoldalt
5846 2 | a vonat végre elindul)~A nyárfasoron haladtak, Sárszeg egyetlen
5847 12| csúfondáros visszhang, kissé nyávogva.~- Pacsirta.~Valami vásott
5848 11| viaskodva tartották az esernyõ nyelét. Csatornák bádogszája okádta
5849 2 | érzett, mintha aszúbort nyelne, aztán keserûséget, mely
5850 4 | majdnem mind ez a társaság nyelte el.~Egy óra után, hogy vége
5851 4 | ebédet is csak hûbelebalázs nyelték le. Márpedig az ilyen étel
5852 10| gyomra égett, kegyetlenül, nyelve tövéig. Szódabikarbónát
5853 4 | Baromfiak csipegtek, cselédek nyelveltek, úriasszonyok sopánkodtak
5854 3 | negyvenhét - mondta vasutas nyelven -, öt húszkor ott lesz.~
5855 10| mely csípõs mérgével marta nyelvét -, azért - ismételte fáradtan.~
5856 10| A szivart a földre lökte nyelvével, és utánaköpött.~Nyáltócsák
5857 4 | óvatosan, megigazítva orra nyergén a szemüveget. - Brazíliában
5858 4 | féldisznók lógtak vaskampókról a nyershús barbár pompájával, és tornaingben
5859 9 | Doba, meg egy zömök úr, nyersselyem ruhában, Kárász István,
5860 9 | képviselõje, ki deres, rövidre nyesett szakállával, busa szemöldökével
5861 6 | sarjúhajakat, oldalt ollóval nyeste, gereblyézte, fésülte. Fülébõl
5862 3 | üldögélt dolgozószobája nyikorgó kerevetén, melyet törökmintás
5863 11| melynek kenetlen ajtaja nyikorgott.~Õszikabátot viselt, s karjára
5864 3 | címerük vörös mezõnyében nyiladozott. Olyan régi vér lüktetett
5865 5 | sírnának. Éles illatszerek nyilallnak a levegõn, egymással feleselve.
5866 6 | Mint négy rózsaszál, a nyílás különbözõ korszakában.~Mellettük
5867 9 | egyszer-másszor elítélõen nyilatkozott róla.~De most, hogy elõtte
5868 3 | nem akadhatott kezébe oly nyilcédula, oly perbehívó executionale
5869 10| úgyhogy az egész lakás egybe nyílik. Majd, hogy a sötétség ne
5870 8 | az is, hogy rododendronok nyílnak a virágágyakban, az is,
5871 2 | vele. Szinte rosszakaratú nyíltsággal nézett el feje fölött. Hisz
5872 2 | megszokták, hogy Vajkayék nyilvános helyeken sírtak. Sírtak
5873 6 | Neked azonban meg kell nyiratkoznod, apa.~- Miért?~- Így nem
5874 12| sütkérezett, csöpögtek a nyiroktól. A gyep kopaszodott. Senki
5875 3 | rettenetesen megcsonkítva, kopaszra nyírva, késszúrásokkal mezítelen
5876 6 | géppel, füle mellett pengével nyisszantotta a sarjúhajakat, oldalt ollóval
5877 6 | karmester, rázendítettek a nyitányra.~Sokan ismerték már a Gésák
5878 3 | fölugrott, szaladt ajtót nyitni.~- Itt van - kiáltotta,
5879 6 | földszint kettes páholyba. A nyitogató kitárta elõttük az ajtót,
5880 4 | ütõóra mellett.~Csak akkor nyitották föl szemüket, mikor a féltizenkettõt
5881 9 | tõle elpártolni. Pezsgõt nyittatott az egész társaságnak. A
5882 8 | jutott eszébe, csak egy nevet nyögött ki, félhangosan, maga elé:~-
5883 10| nevetgélve mind megeszegették, nyolcig.~Hogy elment, a leányszobában
5884 7 | Mályvády például mindig fél nyolckor haladt át a téren diákjaival,
5885 11| annál lassabban ment.~Fél nyolcra járt. Ákos kezébe vette
5886 5 | ki állandó ittassága és nyolcvankilenc kilója miatt nehezen mozgott
5887 6 | képzelet otthagyta bûvös nyomát. Fiatalabb korában belekezdett
5888 5 | ementálit, és megevett - nyomatékul - két almát is.~- Nem árt
5889 7 | neki, megkérve, vigye a nyomdába, hogy legyen olvasnivalójuk
5890 7 | figyelmük a városban elharapódzó nyomorúságra is. Ingyen ebédet, ruhát
5891 5 | Folyton panaszkodott bajról, nyomorúságról, és hangja, mellyel valaha
5892 4 | éhes magzatjaik szájába nyomták, azok pedig mohón kortyintgatták
5893 6 | elõttük az ajtót, színlapot nyomva kezükbe.~Az asszony elõre
5894 6 | látványába.~A Gésák japáni nyoszolyólányoknak öltözve énekkel, tánccal
5895 9 | testet, a rajta nyüzsgõ nyüvekkel, pondrókkal. Hangosan beszélt,
5896 9 | rothadó testet, a rajta nyüzsgõ nyüvekkel, pondrókkal. Hangosan
5897 9 | évvel. Öt évvel fiatalabb. A nyugalmas élet.~Ákos bajszán, melyen
5898 2 | a kiálló pofacsontokkal nyugalmat árult el.~Reverendája viseltes
5899 5 | csupa figyelem, hidegség, nyugalom volt.~Vajkayék asztalukhoz
5900 3 | betegségére való tekintettel nyugalomba vonult. Napjai múltak, hónapokká,
5901 11| zúgása, esõ nedve, idilli nyugalomban üldögéltek a távírótisztek
5902 12| Figarot, haladt a mûvelt nyugattal, a fölvilágosodott európai
5903 3 | Legalább hatvanötnek.~Mielõtt nyugdíjaztatta magát, a Petõfi utcában
5904 2 | öregúr véget vetett önkínzó, nyûglõdõ gondolatainak. Lassította
5905 7 | motozást hallott, az öregek nyugodni tértek. Miklós biztosan
5906 10| szólt az asszony, hogy nyugodt, hideg szavával hûtse -,
5907 13| Suttogva beszéltek.~- Most már nyugodtabb vagy? - szólt anya apához,
5908 9 | ilyen hadizajra ébredtek, nyugodtan fordultak másik oldalukra,
5909 6 | volt, de más volt, és ez nyugtalanította.~Vizsgálgatta magát kis,
5910 10| mikor kilenc óra lett, nyugtalankodni kezdett, mert ebben az idõben,
5911 12| magára maradt feleségével.~Nyugtalansága elérkezett addig a pontig,
5912 10| várakozás perceit és csillapítsa nyugtalanságát, föltárta a zongora födelét,
5913 5 | loholt, megint elõbukkant, nyugtatta a vendégeket, és emellett
5914 13| levelem?~- Meg, meg - sietett nyugtázni apa.~- Sokat fájt, szegénykém,
5915 6 | fölugrott és ismét leült sohasem nyugvó könnyû kis testével, s nyomban
5916 3 | volt oda zárva. Ákos épp nyújtani akarta feléje kezét, de
5917 10| megkövült a kínszenvedéstõl. Nem nyújthatta e nõ felé sem segítõ kezét.~
5918 6 | zenekarból óriási virágkosarat nyújtottak föl, melyet a karban elhelyezkedõ
5919 7 | értek, mely elhagyottan nyújtózott el a csöndben. Miklós megállt.~-
5920 11| reggelük. Nem ijednek meg tõle. Nyújtózva köszöntik, álmos kezükkel
5921 3 | csöndes õrült, és kezét feléje nyújtva kérte, hogy segítsen rajta,
5922 10| az õ hozománya, senki sem nyúl hozzá. Minden krajcárom
5923 6 | sorhajóhadnagy, kit egy nyúlánk, sudár színész alakított,
5924 9 | márványasztalok, melyeken nyurga borospalackok, büdösvizes
5925 3 | társaságba került. Pár díjnokkal, obskurus hivatalnokkal szokott összejönni,
5926 5 | szakadatlanul álmodott oly odaadó szenvedéllyel és ügybuzgalommal,
5927 9 | társaságnak csütörtök estéken. Odaadóan, de tisztes távolból Kárász
5928 12| hogy csillapítsa õt, és odaadta kezét, hogy szorongassa.
5929 6 | bámulták õt, mint a szereplõk. Odaadták volna neki mindenüket.~Van-e
5930 13| simogatni. Mancikának elmenet odaajándékozta a nyakán lógó érmet, a vékony
5931 3 | ellen, azt most is gondosan odaakasztotta.~Kongó lakás fogadta õket.
5932 13| majd drótos börtönében odaállították Pacsirta asztalára.~- Mást
5933 9 | Csinos Józsi híres bandája odaállt a magas szárnyas ajtóba,
5934 4 | a kékbeli parasztok is. Odaálltak a Széchenyi térre a szakállszárítóra,
5935 10| könny nélkül szakadt ki. Odaborult az asztalra.~- Szegényke -
5936 11| Rendelj talán valamit.~Odacsöngették a pincért. Az bõbeszédûen
5937 11| fogta el. Szeretett volna odadõlni a vaspóznához, mely a tornácot
5938 2 | fájdalom halála volt.~Pacsirta odadõlt a fülke ajtajához, hogy
5939 7 | tudta, mi lehet az oka. Odafordult a fiatalemberhez.~- Maguk
5940 4 | üdvözlésre halkította hangját. Odahajolt szeretett elnökéhez, ki
5941 5 | hatalmas nagyságában fölállt, odahívta õket:~- Parancsoljatok ide.~-
5942 5 | illatszere párolgott.~Egyszerre odajött ehhez az úrhoz a fõpincér,
5943 2 | megtéveszteni akaró mozdulattal odakapott szeméhez, mintegy csodálkozva,
5944 1 | melyet leányuk már gondosan odakészített.~- A fogkefe - szólt apa.~-
5945 11| társaság latinul tudó tagjai is odakiáltottak:~- Vino veritas, bátyám,
5946 9 | Botrányt csináljon legalább? Odalépett asztalához.~Kihívóan állt
5947 3 | természetesnek kellett tartania. Odamenjen-e tehát vagy ne menjen?~Legjobban
5948 9 | Elfordította fejét, nem mert odanézni, és fölkapva a széken heverõ
5949 11| vak tûzilármát csapott, odarendelte a tûzoltókat, kik parancsára
5950 6 | eljönnek. De nyílt az ajtó, és odasurrant a színházigazgatóhoz a primadonna.~
5951 11| ezeket ki kellett választani, odatenni, hol évtizedek óta álltak.
5952 3 | óra mellé, az almáriumra odatette a mécsest, a gyufát is,
5953 10| tekintete ekkor önkénytelenül odatévedt az ébenfa feszületre, mely
5954 4 | A német császár?~- Igen, odautazik, és ki fogja jelenteni,
5955 13| kíméletesen hátrafelé tolva, egy odvas, barnás fogra mutatott,
5956 4 | hágott tetõpontra. Környeyt öblös hahota fogadta, ami az elnököt
5957 8 | szépségeit. Könnyezek Baradlay Ödönön és nevetek Tallérossy Zebulonon.
5958 9 | hívta ki a nagy „böhönc”-öket, elõször a skizt, aztán
5959 9 | érzett most, hogy egyetlen ökölcsapással leterítse, maga alá teperje,
5960 11| hahotáztak is a hallgatók, ökrendezve nevettek, de mindnyájan
5961 10| kiszáradt test, melynek ölelésébõl valaha a leány született.
5962 9 | bírni, a régi Ákos, a régi - ölelgették. - Ördögöd van, öreg - harsogtak -,
5963 8 | várom, hogy újra szívemre ölelhesselek mindkettõtöket.~Sietek zárni
5964 6 | izzóbbá, parázslóbbá vált az ölelkezés, úgyhogy a sárszegi polgárok -
5965 9 | zsibongás. A falon szerelmesek ölelkeznek, ósdi katona válik babájától,
5966 12| ölelte leányát.~De míg így ölelkeztek, egészen átadva magukat
5967 9 | megölje, megölje.~De mivel ölje meg? Csak zsebkése volt
5968 2 | egy fölsejlõ, alakot sem öltõ emlék, egy végig sem gondolt,
5969 2 | vagy tavasszal új ruhát öltött, Ákos boldogtalannak érezte
5970 11| borotválkoznak, szekrényük elõtt öltözködnek, és frissen lépnek ki a
5971 6 | Miklóst, ki Lator Margit öltözõjébõl közeledett a csoport felé.
5972 6 | japáni nyoszolyólányoknak öltözve énekkel, tánccal ünnepelték
5973 4 | Meleg, egyenletes fény ömölt az ebédlõre.~- Milyen barátságos -
5974 9 | elé, fiatalságának minden önállósága visszatért belé, és balra
5975 7 | tatától kér kölcsön, mégis önérzetes. Ez a szegény, szerencsétlen
5976 3 | érdekelte, az növelte titkos önérzetét, a kivitel már nem.~Munkájával
5977 1 | nem tekintett föl. Akkora önfegyelemmel uralkodott magán, mint egy
5978 9 | bátyám.~- Nem ülök le - szólt önfejûen -, csak mulass tovább -
5979 9 | ki Tirolban szolgálta le önkéntesi évét, és sok szép talián
5980 2 | Erre az öregúr véget vetett önkínzó, nyûglõdõ gondolatainak.
5981 9 | elmerült bánatába, oly önkínzóan, hogy maga is megijedt,
5982 10| torkán akadt a szó, mert önkívületes izgalma ellenére gondolkodott
5983 10| újra megszólalnia. Mintegy önmagában mondta, összefoglalva mindazt,
5984 9 | szeret harcolni, békét akarna önmagával, családjával, mindenkivel,
5985 7 | nagyon szorgalmas.~- És önökkel. Mikor sétálnak, erre kifelé.
5986 9 | akár te, akár ti - és hamis önszánalommal lehorgasztotta fejét.~Priboczay
5987 9 | látta, hogy boldog, az arcán önteltség ömlött el, mely azt mondja,
5988 4 | ki.~A pincér tányérukba öntötte a barna húslevest, melynek
5989 13| patakzó, eleven nedvességgel öntözte száraz párnáját, mely egyszerre
5990 3 | rendben tartatta, pázsitját öntöztette, négy puszpángot ültetett
5991 10| kótyagosan forgott a többiekkel. Öntudata kihagyott, visszatért.~Ilyen
5992 2 | nagy tere, piaca, agorája, öntudatlanul pár lépést elõresietett,
5993 13| kezdte Pacsirta, meleg önváddal emelve hangját -, ti, szegények?
5994 11| emberek pedig, kik mindig önzõek, és testvértelenül rohannak
5995 4 | visznek véghez. Magányos urak önzõen ettek, a családok pedig
5996 5 | Bûn-e ez? Azt mondják, az ördög incselkedik a pusztában
5997 4 | akkor divatoztak, vigyorgó ördögarcokkal, meztelen férfiakkal, õrjöngõ
5998 9 | a régi - ölelgették. - Ördögöd van, öreg - harsogtak -,
5999 6 | folyton kacagott. Micsoda ördöngõs egy fickó ez a Szolyvay.
6000 13| parancsolta anya, bizonyos öregasszonyos katona-regulával - egyenesen.
6001 11| nagy izgalmat keltett a két öregben.~- Két és fél órát késik.~-
6002 10| csontok födtek, nem sokkal öregebbek, mint ujjai.~Egyetlen dalt
6003 3 | ötvenkilenc éves lett. Sokkal öregebbnek látszott. Legalább hatvanötnek.~
6004 7 | vidéki költõ beszélget az öregekkel)~Kedden délben a Magyar
6005 7 | bizalomra gerjedt e két öregember iránt, vágy fogta el, hogy
6006 1 | olvasó megismerkedik két öreggel s leányukkal, ~ki életük
6007 13| vékony, de erõs pókháló: az öregség, a közönyös, jóvátehetetlen
|