Fejezet
1 2 | sütötte, és elköhentette magát.~- Ah... - dadogta -, csak
2 3 | azonban hirtelenül rávetette magát, brutálisan bekötötte a
3 4 | a pillanatban, elordítja magát, megõrül, sírból visszajáró
4 5 | sértettem vele, hanem õt magát. A sértés pedig nekem fáj.
5 6 | katonaság parádéba vágja magát, beléje is visszatér a harci
6 7 | holtrészegen láttam. Teleszívta magát lángoló és színes pálinkákkal.
7 7 | életfilozófiájáért, mellyel túltette magát minden bajon, s eljutott
8 8 | beszédes. Fölkelt, ajánlotta magát, ment üldözni a vadat, kit
9 8 | Mosolygott. Meghajtotta magát. Mutatni akartam neki a
10 8 | rossz parfümmel szagosította magát. Egy darabig el tudtam viselni
11 9 | bocsánatot kért, mentegette magát a „karácsonyi botrány” miatt,
12 10| anakronizmus. A gavallér elnevette magát.~- Mondj néhány népdalt.~
13 10| Nevetséges - vigasztalta magát -, mi közöm hozzá. Bizonyára
14 10| nehéz dolga lesz. Nem hagyja magát vigasztalni. Legjobban szerette
15 10| gavallérosan - fölakasztotta magát.~Reggelig lógott így a fehér
16 11| karrierjét sötétnek látta. Magát pedig egy korhadt aggastyánnak.
17 11| székre. Nagyon boldognak érzi magát. Kiveszi a briliánssal ékes
18 12| azonban mûvésznek tartotta magát, talán nem is minden ok
19 13| meg.~Egyelõre ki akarta magát pihenni, és korán lefeküdt.
20 14| megbolondult volna, ráveti magát a zongorára, melyet mindig
21 15| nagy gyakorlaton kitüntette magát. Utolsó nap azonban - közvetlen
22 15| anyjukom - és elnevette magát.~Sohase hallotta szájából
23 15| töltötte. Elég jól érezte magát, de sokáig itt sem volt
24 16| mosolygott, majd elvakkantotta magát:~- Oui.~A tudós, ki dicsõ
25 16| meresztette. Az eget, talán magát az Istent kereste ezekkel
26 16| irtózatosan elprüsszentette magát.~Néhányan, kik a kávéház
27 17| Határtalan szabadnak tudta magát. Élete mögötte volt. Babrált
28 17| kétségbeesetten dobott le, örökre. Magát is figyelte. Észrevette,
29 17| a két kezével csapkodta magát. Hadd jöjjön le minden piszok.
30 17| vezetéknevén szólította magát, amint a vendégek a keresztnevén -,
31 18| következõ másodpercben elordítja magát.~Az asztal megmozdul, a
32 18| a fejfájást, elsikoltja magát:~- Citromot.~A háziasszony
33 18| tulajdonított fontosságot. Magát a szobát is úgy tekintette,
34 18| köpcös kezét. Végre nem tudta magát türtõztetni, és kifakadt:~-
35 19| megfogni a kezét: ne bántsa magát, tanító úr.~- Nem! - folytatta
36 20| védtelen nõvel?~- Igazolja magát.~- Hallatlan - mondta a
37 21| Így azonban meg kell adnia magát. Hajnalban a földre borult,
38 22| Nagyon rosszul érezte itt magát. Mélyen meg kellett hajolnia,
39 22| tanácsos, s már látta is magát a temetésen, fekete kesztyûben,
40 22| Szegény barátom... Sajnálom magát azért az elõbbi botlásért...
41 23| tervvel, valahogy mégse érezte magát gazembernek. Volt hivatalfõnöke
42 23| semmivel sem árulhatta el magát. A következõ másodpercben
43 23| ekkor mindig elprüsszentette magát.~Általában nagyon tehetségtelen
44 24| adhatott. Mindenütt igazolta magát, és írást - pecsétes, hivatalos
45 24| mosdó se tudta tartóztatni magát. A tükör gyorsan egymás
46 24| Kissé kényelembe tette magát. Feltépte ruháját, hogy
47 25| elmúlt.~Nemegyszer kapta magát rajta, hogy összefüggéstelen
|