Fejezet

 1 1 |              Az öccse nem is figyelt rá.~De mikor néha megállt,
 2 1 |       temetnék.~- Jöjj ide - kiabált rá, amikor a másik szobából
 3 2 |           minden megvetésével néztem rá. Most már tudom, miért utálja
 4 4 |           hogyha a múlt lehelt volna rá bágyadt szemeivel, egyszerre
 5 5 |       gombját, bosszankodva gondolok rá, mi az ördögnek hagyta itt
 6 5 |        gyerekünk. Múlt héten hímezte rá undok zöld cérnával: „Jó
 7 5 |            miénk. Eleinte haragudtak rá az idegen bútorok, az ágy
 8 6 |             szepeg, hátha görbén néz rá.~Délben az Arany Bárányban
 9 6 |              a harci tûzben - förmed rá egy sápadt fiúcskára. -
10 6 |      megmondani.~- De ki vállalkozik rá?~Senki se vállalkozott.
11 6 |           mit akarsz itt? - kiáltott rá. - Nem takarodsz rögtön!~
12 6 |          egészen az álláig kiöltötte rá hosszú, nagyon hosszú, piros
13 7 |        Fényes délben sötétség borult rá, állandóan gyertyát kellett
14 8 |      látszani, nyugodtan tekintettem rá.~- Detektív - magyarázta.~
15 9 |         ráncolgatva visszamosolygott rá. A kereskedõ és a segédek
16 9 |           Lásd, már nem is emlékszel rá. Két évvel ezelõtt hoztam
17 12|           magában. Biztos volt, hogy rá még vár a dicsõség. A szégyen
18 12|                Te gazember - hördült rá -, te hitvány, te disznó.~
19 13|      elszórtan éltek, nem emlékeztek rá. Elutazhatott, senkinek
20 13|           utak pedig visszaásítottak rá:~- Ó, ó, ó. ~Nagyon szenvedett
21 14|          majd, de sehol, sohase akad rá a báli ruhában mosolygó
22 15|            sebét, félóráig csurgatta rá a szublimátoldatot, aztán
23 15|             libapásztor bután bámult rá. Ezen nagyon nevetett.~Késõbb
24 15|             felesége meredten nézett rá.~- Anyjuk - mondta neki -,
25 15|              hogy régóta nem hallgat rá. Másnap csomagolt. Az ura
26 15|          személyzet ujjal mutogatott rá. Itt van újra a magyar,
27 16|          franciául. Ujjal mutogattak rá, mikor végighaladt a Kossuth
28 16|  Schlossziarik csalódottan tekintett rá, amint a bizottság a kavicsos
29 16|     valóságos kataraktáját zúdította rá, ijesztõ sebességgel. Schlossziarik
30 16|                 Progresszió - hagyta rá az.~- Kultúra.~- Kultúra -
31 17|           halni. De egyelõre nem ért rá meghalni: sietni kellett
32 19|             tanító könnye.~Ez se hat rá? Dehogy hat. Ahogy én ismerem
33 19|             Verpelétyt, semmi se hat rá. Az arca csontos és fakó,
34 21|               Farkaskölyök - mondták rá az udvaroncok.~Az ágyát
35 21|              figyelemmel vigyázzanak rá. Mindenüvé lakájok kísérték.
36 21|             hogy nagyon is vigyáznak rá.~A király lassanként elnehezedett.
37 21|            és nézte, hogy kapcsolják rá a páncélját.~- Szemébe akarok
38 21|           mondta a pap.~- Vigyáztunk rá, mint a szemünk fényére -
39 22|               Mikor pedig a gyerekek rá se hederítettek, ezt mondta:~-
40 23|             idegen, és nem is nézett rá.~Az asszony - valami halvány
41 23|            is, s lendülettel csaphat rá, váratlanul. Még mindig
42 24|          tárgyak és emberek bámultak rá, mint annak elõtte. Ha legalább
43 24|            Az anya értetlenül bámult rá.~- Semmi baja sincs - mondta -,
44 24|             De ha hosszabban gondolt rá, megfájdult a feje, és összekuszálódtak
45 24|           senki. Valami tárgyat tett rá, egy kendõt, könyvet. Késõbb
46 25| háziasszonyától, ki fõzött és mosott rá. Vacsora után kenyérkeresõ