Fejezet

 1 4 |          elmegyek hazulról, mindig kissé lehorgasztom a fejemet.
 2 6 |            a test kultúrájának él, kissé nõies. Innen magyarázható
 3 7 |           Csodálkoztam az ízlésén. Kissé barbár dolognak tartottam,
 4 7 |           vett. Csakhogy ez a cipõ kissé szûk volt, szegény Bogumil
 5 8 |         mosolygott.~- Úgy látszik, kissé ideges.~Tovább beszéltem
 6 8 |           Hideg vízben mosakodtam. Kissé fölfrissültem. Künn az utcán
 7 9 |       megpillantotta az ajándékot, kissé elmosolyodott, de kissé
 8 9 |            kissé elmosolyodott, de kissé meg is döbbent.~- Milyen
 9 10|           közt bement a kávéházba. Kissé szédült a sok szesztõl.
10 10|             érdekes gavallér volt, kissé színpadias, de nem ízléstelen.
11 10|       ránézett az elegáns úrra, ki kissé megriadt a szemétõl.~3~A
12 11|     szupéra sem megyek el.~A kezét kissé felemelte, udvarias türelmetlenséggel
13 11|            nyomot hagytak. Az ajka kissé elfehéredett. Nyafogós és
14 11|         nem beteg?~- Dehogy, uram. Kissé indiszponálva vagyok. Különben
15 11|       Nincs semmi baja - mondta. - Kissé azonban bágyadtnak látszik.
16 11|       lószõr, indulhatunk.~Eleinte kissé felhorkan a ló, de azután
17 12|       talán a hivatásánál fogva is kissé halkabb, mint más embereké,
18 12|      különösen a tanácsos, aki már kissé - nem minden ok nélkül -
19 12| súgólyukban végigsiklott a száján, kissé megzavarta, és részeg volt
20 13|             az írókat és bölcseket kissé meg is vetette. Most hosszan,
21 13|           személetükbe, hogy szája kissé kinyílt, és homlokát fagyos
22 13|     felcsigázott idegekkel, karját kissé feltette a párnára, akár
23 13|        kinyitotta az ajtót, az ura kissé összerezzent. Föl is könyökölt
24 16|      melybe habozva lépett be. Itt kissé elszomorult. Lassan vetkõzni
25 16|         meghalni is dicsõség, most kissé megszeppent. Odaintette
26 17|          mint a hõscincér bajusza. Kissé belefájdult a szíve, mikor
27 17|         elhatározta, de a föltevés kissé megbolygatta azt, amit akart.
28 19|            az igazat keresi, talán kissé önzõen és keményen, valamint
29 20|       gyalulatlan ládára. Fátyolát kissé feltûrte, és elborított
30 21|       állott roggyant térdeire. Ha kissé fiatalabb lenne, akkor biztosan
31 21|          zölddé, tarajossá váltak. Kissé elsápadt. Arra gondolt,
32 22|          gondol?... Negyvennek?... Kissé följebb, barátom... Negyvenötnek?...
33 22|       méltóságos úr... elbeszélget kissé... a méltóságos úr...~Kissé
34 22|        kissé... a méltóságos úr...~Kissé dülöngve, de még mindig
35 22|           volt, lottyadt, szomorú. Kissé eltakarta a kezével, mintha
36 23|          fiaként szerepeljen. Mert kissé aggályos, túlontúl elõvigyázatos
37 23|         fiam.~- Szerbusz, édesapa.~Kissé maga is meghatódott ezen
38 23|        családi jelenet, s most már kissé felmelegedett, levetette
39 23|        vizet. Vagy talán kinyissuk kissé az ablakot?~Üggyel-bajjal
40 23|     visszatért arcszíne is -, csak kissé elszédültem. Semmi. Igazán
41 23|   Parancsoljon. Útra mindig hozok. Kissé hátradõlni a díványon, és
42 24|         Aztán megpróbált még élni. Kissé felemelte fejét, mely súlyosan
43 24|            még mindig nincs ébren. Kissé felült az ágyban. Babrált
44 24|      végtelen-végtelen szomorúság. Kissé kényelembe tette magát.
45 25|             Rablók voltak ezek, és kissé gyilkosok is.~- De én nem