Fejezet
1 1 | leggondosabb ápolást rendelte neki, maga köré gyûjtötte a családját,
2 1 | Összeráncolta a homlokát, és maga elé meredt. De nem sírt.
3 2 | visítva suhant el, becsapva maga után az ajtót.~- Jöjj ki -
4 2 | levegõbe, nem a végtelent látja maga elõtt, nem a szférák zenéjét
5 3 | Az igazgató késõ délután maga elé hívott bennünket a zöld
6 3 | ágyra könyököl, lihegve maga elé mered, és gondolkozik.~
7 3 | A szerb zavartan mered maga elé.~Most már lökdössük,
8 4 | nincs külföldi, s az élet a maga õsiségében folydogál. Itten
9 6 | senki se tudta. Még talán õ maga se. Fiatalkorában elhagyta
10 7 | barackarcú szerb lányokat látott maga elõtt, akiknek halvány nyakában
11 8 | szobában senki sem volt, csak maga. Talán tévedésbõl...~A szerelõ
12 9 | pesti emberekben, inkább maga vitte haza. Kebléhez ölelte
13 9 | nyugodott.~Karácsony estéjén maga vitte rokonaihoz, titokban,
14 9 | a gipszangyalra, mely a maga gyári ízléstelenségével,
15 11| szomorú, koporsószerû tokban maga a szobapincér adta át az
16 11| ellenõrzik, az étlapját maga az orvos írja elõ. Az idõ
17 13| zavarják, az ajtókat pedig maga zárta be, kulccsal. Újra
18 13| könnyedén felkönyökölve õ maga feküdt, majd jött az inas,
19 14| lefekvés közt folydogál, a maga régóta kivájt útján, biztosan
20 15| Jelentéktelen karcolás volt. Maga a tanár mosta ki a sebét,
21 15| Ögye mög a fene - kiáltotta maga elé.~Máskor így szólt a
22 17| Addig azonban nem.~Dideregve maga köré kerítette a lepedõt,
23 20| hátteréül - vörös paplant húzott maga után. Mindössze a pályaudvar
24 20| Lekéstem - szólt a nõ maga elé meredve.~- Hová akart
25 20| most. Különben is kicsoda maga?~- Detektív vagyok - hazudtam,
26 20| kiabáltam a portás felé -, és maga futni engedi.~- Honnét tudja? -
27 21| király elhatározta, hogy maga megy a háborúba. Országát
28 21| asztrológus.~Az orvos csak nézett maga elé.~- Vajákos - mondta
29 21| gondolkozott:~- Igen, õ maga ölte meg önmagát. De ti
30 22| igazán, és mikor becsapta maga mögött az ajtót, mindig
31 22| megmondhatok... Tudja, ki ül itt maga elõtt?... Nem tudja... persze...
32 22| a munka, az megtermi a maga gyümölcsét... Csak annak
33 22| a kéjtõl hörögve mondta maga elé:~- A méltóságos úr...
34 23| Szerbusz, édesapa.~Kissé maga is meghatódott ezen az istentelen,
35 23| vasúti kloroformos gyilkos? Maga is elcsodálkozott.~Csak
36 23| sikerét, mint a tigris. Maga elõtt látta a halk, biztos
37 23| zsebében tartogat, talán maga sem bénította volna meg
38 23| az örökös víztartályból. Maga sem tudta, mi történt vele,
39 24| a kerti padra, és nézett maga elé, a porba. Csak ürességet
40 24| egyszerre kiszaladt száján, hogy maga is megijedt az új szótól,
41 24| kopár kétségbeeséssel meredt maga elé. Itt tovább nem maradhat.
42 25| felült. Hangokat hallott maga körül. Nagybátyám elutazott.
43 25| tízezerszer mondta el. Már maga is unja. Szigorúan javítgatja
44 25| magányossága. Ezért érdeklõdöm maga iránt.~- Irántam? - mondta,
|