1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-3706
Fejezet
501 3 | éj hideg, a kétségbeesés, a nevetés kiûz a kertbe, onnan
502 3 | kétségbeesés, a nevetés kiûz a kertbe, onnan pedig menekülni
503 3 | hova.~Átvetjük magunkat a falon, mint az õrültek és
504 3 | õrültek és rohanunk. Elõttünk a kisváros apró fehér házakkal.
505 3 | Koromfekete minden, csak a kocsmák ablakai parázslanak,
506 3 | ablakai parázslanak, mint a pokol rostélyai, és összeolvadnak
507 3 | rostélyai, és összeolvadnak a trombitabandák vörös hangjaival.
508 3 | vörös hangjaival. Futunk a külváros felé. Ott már-már
509 3 | vastagon és rosszul kifestve, a hangjuk meleg és buja, de
510 3 | hangjuk meleg és buja, de a kezük a szappantól rücskös.
511 3 | meleg és buja, de a kezük a szappantól rücskös. Néha
512 4 | A BUJDOSÓ~Hogyha elmegyek
513 4 | mindig kissé lehorgasztom a fejemet. Vajon mi történik
514 4 | Vajon mi történik azután? A bútorok csendesen állnak,
515 4 | bútorok csendesen állnak, a pohár a helyén vesztegel,
516 4 | csendesen állnak, a pohár a helyén vesztegel, az ingaóra
517 4 | minden, ahogy volt, marad a régiben. Belül, a legbensõmben
518 4 | marad a régiben. Belül, a legbensõmben bizonyára él
519 4 | legbensõmben bizonyára él a vágy, hogy a világ nélkülem
520 4 | bizonyára él a vágy, hogy a világ nélkülem más képet
521 4 | velem. Azelõtt nem hittem a tájakban, melyeket elhagytam.
522 4 | eltávozom, egyszerûen halottak. A halottak se kiabálnak, csak
523 4 | élõk, csak eltûnnek, akár a barátaim, akik elutaztak,
524 4 | barátaim, akik elutaztak, vagy a nõk, akik egy délelõtt elmennek
525 4 | nincs külföldi, s az élet a maga õsiségében folydogál.
526 4 | önmagamat. Éltem, ahogy a többiek. Egy kis kávéház
527 4 | cigarettáztam, és sétáltam a görbe utcákon, céltalanul,
528 4 | kongott. Messzirõl jött ez a hang a hotelszobába, szinte
529 4 | Messzirõl jött ez a hang a hotelszobába, szinte évezredes
530 4 | szinte az antik múltból. A feledés eleinte kellemes
531 4 | gyönyörökbe mélyed, megriadtam a saját boldogságomtól, és
532 4 | Fel tudok-e végül ébredni?~A félelem mindennap jelentkezett.
533 4 | jelentkezett. Eszembe jutott a kedvesem. Amikor utoljára
534 4 | láttam. Világos, hogy ez a tíz nap, melyet tõle távol
535 4 | semmit sem különbözik attól a másik tíz naptól, mely majd
536 4 | másik tíz naptól, mely majd a halálom után múlik el. Õ
537 4 | vagyok ott, nem is vagyok. A szobám pedig bitangul áll.
538 4 | Az ajtók be vannak zárva, a függönyök lógnak, a villamoslámpák
539 4 | zárva, a függönyök lógnak, a villamoslámpák lehunyt szemhéjjal
540 4 | hagytam. Oda esténként befúj a szél. A szél meglibegteti
541 4 | esténként befúj a szél. A szél meglibegteti a fehér
542 4 | szél. A szél meglibegteti a fehér függönyt, árván, szomorúan.
543 4 | egy halott lakása, melyet a takarítónõ csak hetenként
544 4 | Sokszor elborultam erre a gondolatra. Pár nap múlva
545 4 | múlva tûrhetetlenné vált a helyzetem. Négy-öt sürgönyt
546 4 | napokig feküdtem, szívemben a halállal és a feledéssel.~
547 4 | szívemben a halállal és a feledéssel.~Végre elhatároztam,
548 4 | elhatároztam, hogy megszököm. A vonat két napig kattogott
549 4 | kattogott velem.~Számláltam a másodperceket, és a vonat
550 4 | Számláltam a másodperceket, és a vonat zörgésével együtt
551 4 | vidáman éltek. Hogyha sikerül a csel, akkor látni fogom
552 4 | csel, akkor látni fogom a saját halálomat. Befüggönyözött
553 4 | Befüggönyözött kocsin megyek a városba, szememre húzom
554 4 | városba, szememre húzom a kalapomat, feltûröm a gallérom.
555 4 | húzom a kalapomat, feltûröm a gallérom. Még a sárga szemüvegem
556 4 | feltûröm a gallérom. Még a sárga szemüvegem sem veszem
557 4 | veszem le, mely egész úton a szememen volt. Semmi esetre
558 4 | sem ismernek fel, hiszen a szakállam és a bajuszom
559 4 | fel, hiszen a szakállam és a bajuszom kinõtt az úton,
560 4 | az arcom lesoványodott, a szemeim beestek. Hadd lássam,
561 4 | az élet akkor...~Amikor a vonat átdübörgött a hídon,
562 4 | Amikor a vonat átdübörgött a hídon, és feltûnt a város,
563 4 | átdübörgött a hídon, és feltûnt a város, ujjaim reszkettek,
564 4 | reszkettek, kiszáradt nyelvem a szájpadlásomhoz tapadt,
565 4 | tapadt, mélységes dal búgott a szívemben.~Vasárnap délután
566 4 | Vasárnap délután volt, a kánikula vége felé. Idõnként
567 4 | felé. Idõnként félretoltam a tovarobogó kétfogatú függönyét.
568 4 | tovarobogó kétfogatú függönyét. A megfakult és puha aszfalton
569 4 | Az élet ünnepe kavargott a porban és lángokban.~Sohase
570 4 | ködössé lett, mint hogyha a múlt lehelt volna rá bágyadt
571 4 | szomorúnak tetszett.~- Ez a délután már elmúlt - mondtam
572 4 | Most õk nélkülem élnek.~A kocsi a kedvesem lakása
573 4 | nélkülem élnek.~A kocsi a kedvesem lakása elõtt állt
574 4 | kedvesem lakása elõtt állt meg.~A ház lángolt az augusztusi
575 4 | augusztusi sárgaságban. A kilincs is úgy égett, mint
576 4 | tétováztam még. Ráhajoltam a kilincsre, és megbénultan
577 4 | megbénultan néztem benne az arcom, a kisírt szemeimet, melyeket
578 4 | vörös karikák kereteztek, a kezeimet, a nõies, fehér
579 4 | kereteztek, a kezeimet, a nõies, fehér kezeimet, melyek
580 4 | fáradtak lettek. Szerettem ezt a kilincset. Majdnem úgy tekintettem,
581 4 | mint egy élõlényt, mint a rokonomat, a testvéremet.
582 4 | élõlényt, mint a rokonomat, a testvéremet. Egy kézfogás
583 4 | Remegve fogtam meg télen, s a kilincs hûtötte a lázam.
584 4 | télen, s a kilincs hûtötte a lázam. Mostan is sokáig
585 4 | melybe kapaszkodhatom, a jóakaróm, a pártfogóm, a
586 4 | kapaszkodhatom, a jóakaróm, a pártfogóm, a bûntársam.~
587 4 | a jóakaróm, a pártfogóm, a bûntársam.~Micsoda délután
588 4 | hûvös folyosókon. Én azonban a halottaimra gondoltam, és
589 4 | halottaimra gondoltam, és a kedves leányra, aki az elsõ
590 4 | emeleten lakott.~Benyitottam. A cseléd halkan mondta:~-
591 4 | mondtam, és pénzt nyomtam a kezébe.~Benéztem csendesen
592 4 | kezébe.~Benéztem csendesen a szobájába, ahol a forró
593 4 | csendesen a szobájába, ahol a forró délután miatt a redõnyök
594 4 | ahol a forró délután miatt a redõnyök le voltak eresztve,
595 4 | valószínûtlenül és meseszerûen égett a gáz, akár a hold.~A vörös
596 4 | meseszerûen égett a gáz, akár a hold.~A vörös plüssdíványra
597 4 | égett a gáz, akár a hold.~A vörös plüssdíványra ültem.
598 4 | cérna, megkezdett varrás, a szomszéd szobában, az ebédlõben
599 4 | szomszéd szobában, az ebédlõben a tányéron kettévágott meggyes
600 4 | rétes, villa és kés, melyek a meggy levétõl véresek. Egy
601 4 | véresek. Egy pohár állt a szekrényen, melybõl nem
602 4 | Nem tudom, miért, ezek a tárgyak határtalanul elszomorítottak.
603 4 | szédüljek, iszom egy kicsit a vízbõl, megnedvesítem a
604 4 | a vízbõl, megnedvesítem a homlokomat, cigarettára
605 4 | gyújtok. Nézem az ablakon át a kertet, az udvart, mely
606 4 | kertet, az udvart, mely a délután gõzeiben párolog,
607 4 | kacskaringós útjaival, a gyepen a holdfény-liliommal
608 4 | kacskaringós útjaival, a gyepen a holdfény-liliommal és apró
609 4 | egészen úgy, mint máskor. A hinta szinte mozdulatlanul
610 4 | úgy múlik, mintha minden a legnagyobb rendben lenne,
611 4 | se gondol reám. Bámulom a zongorát, melyen egy étude
612 4 | bizonyára játszotta, és a szívecskéje elszorult a
613 4 | a szívecskéje elszorult a zongoradarab bánatától,
614 4 | zongoradarab bánatától, a vére felpezsdült a futamok
615 4 | bánatától, a vére felpezsdült a futamok ideges vidámságától,
616 4 | végiglocsolták fiatal testét, mint a patak habjai, s szürke szemébe
617 4 | egy nyáron, elõkerül majd a fehér blúz, és túlél engem
618 4 | fehér blúz, és túlél engem a nevetõ szamóca meg a zöld
619 4 | engem a nevetõ szamóca meg a zöld levél.~Az üvegajtó
620 4 | bújok, hogy meg ne lásson a kedvesem, és figyelek, mint
621 4 | kedvesem, és figyelek, mint a gyilkos.~Egy pillanat múlva
622 4 | az ebédlõasztalnál. Újra a mályvaszínû pongyola van
623 4 | szemei egykedvûen merednek a levegõbe. Arcát az emésztés
624 4 | pedig úgy érzem, hogy ebben a pillanatban csal meg. A
625 4 | a pillanatban csal meg. A levegõvel, a szobával, az
626 4 | pillanatban csal meg. A levegõvel, a szobával, az ablakokkal,
627 4 | szobával, az ablakokkal, a messzeséggel, mindennel,
628 4 | azonban ásít. Leheveredik a kerevetre, becsukja a szemét,
629 4 | Leheveredik a kerevetre, becsukja a szemét, aztán egyenletes
630 4 | Az undortól fuldokolva a párnákba nyomom a fejemet.
631 4 | fuldokolva a párnákba nyomom a fejemet. Minek látni az
632 4 | hagynom magam után. Csak a díványra hajolok egy kicsit.
633 4 | kicsit. Szeretnék beleharapni a párnákba, odatenni meggyötört
634 4 | tudom, miért jönnek vissza a halottak. Nekik fájna az
635 4 | rágyújt egy cigarettára. A cigaretta vörösen ég, vastagon
636 4 | jólesik neki. Arcom eltorzul a fájdalomtól.~Egy órai bódorgás
637 4 | órai bódorgás után látom a kaput, az ablakot s a fehér
638 4 | látom a kaput, az ablakot s a fehér függönyt, melyet meglóbál
639 4 | függönyt, melyet meglóbál a szél.~Félve lopózkodtam
640 4 | szél.~Félve lopózkodtam fel a lépcsõkön. Nem tudom, mitõl
641 4 | Hiszen jogom volt hazajönni a saját lakásomba, a kulcs
642 4 | hazajönni a saját lakásomba, a kulcs a kezemben, mégis
643 4 | saját lakásomba, a kulcs a kezemben, mégis rettegtem,
644 4 | egy cseléd vagy megcsíp a házmester, és hangosan köszön.
645 4 | kinyitottam, és beléptem a szobába. Az arcom rettenetes
646 4 | Hogyha valaki meglát ebben a pillanatban, elordítja magát,
647 4 | törvényeket tiporva rémítgeti a jámbor halandókat.~Lihegve
648 4 | halandókat.~Lihegve állok a szobában.~Minden úgy van,
649 4 | lomhán terpeszkedik végig a szobában, a csengettyûk
650 4 | terpeszkedik végig a szobában, a csengettyûk hallgatnak,
651 4 | ellenséges indulattal fogadná a jövevényt. Leülök a díványra.
652 4 | fogadná a jövevényt. Leülök a díványra. Csak barátságtalanul
653 4 | Megnyugodva nyitom ki a szekrényemet, melybõl a
654 4 | a szekrényemet, melybõl a naftalin hideg és józan
655 4 | lehelete csap meg. Látom a spárgára felakasztott nyakkendõimet,
656 4 | felakasztott nyakkendõimet, a tarka, sok nyakkendõt, a
657 4 | a tarka, sok nyakkendõt, a ruháimat, melyek ismeretlenek,
658 4 | tett reám ilyen benyomást:~„A hagyaték” - szólok magamban.~
659 4 | lassan vetkõzni kezdek. A két éjjeliszekrényen egy-egy
660 4 | meggyújtok, lefekszem az ágyba, a két gyertya közé.~1912~ ~
661 5 | Egy augusztusi délután a lakásomba vert a vihar,
662 5 | délután a lakásomba vert a vihar, a hegyekbõl szaladva
663 5 | lakásomba vert a vihar, a hegyekbõl szaladva jöttünk,
664 5 | jöttünk, lihegve álltunk meg a lépcsõházban, csuromvizesen.
665 5 | kitárta karját, megölelt a vihartól sötét szobában.
666 5 | állandóan meresztgette. A csurgó ablakok mellõl nézte
667 5 | csurgó ablakok mellõl nézte a lilafényû, elektromos csöppeket.~
668 5 | Majd holnap.~Bosszantott a dolog, de engedtem neki,
669 5 | nagyon örültem. Ki emlékszik a bor ízére, a pezsgõ zamatára
670 5 | Ki emlékszik a bor ízére, a pezsgõ zamatára és gyöngyére,
671 5 | zamatára és gyöngyére, melyet a tegnapi ebéden ivott? Nekem
672 5 | tudjak magamban.~Amikor a szobába léptem, sokáig álltam
673 5 | szobába léptem, sokáig álltam a középen, nem is gyújtottam
674 5 | középen, nem is gyújtottam meg a lámpát. Egy szív vert a
675 5 | a lámpát. Egy szív vert a sötétben, mint egy vallásos
676 5 | egészséges fogaim között, a karosszék puha, a lámpa
677 5 | között, a karosszék puha, a lámpa egyenletesen önti
678 5 | önti olvasztott aranyát a bútorokra, a függönyökre
679 5 | olvasztott aranyát a bútorokra, a függönyökre és az arcomra.~
680 5 | arcomra.~Alig gyújtom meg a lámpát, megered az esõ.~
681 5 | silabizálok ki, azt, hogy a lány megázik. Kiveszem az
682 5 | nincs pénze. Szegénykét veri a szapora esõ. Fehér blúza
683 5 | nedves, szoknyája csatakos, a haja hideg a víztõl. Talán
684 5 | szoknyája csatakos, a haja hideg a víztõl. Talán már köhög
685 5 | ágyon, haldokló szívével a fejemet látja, a szájamat,
686 5 | szívével a fejemet látja, a szájamat, a mai kalandot.
687 5 | fejemet látja, a szájamat, a mai kalandot. Igaz, mindennek
688 5 | otthon is van.~Megkeményítem a szívemet, elfelejtem õt,
689 5 | esernyõ. Amikor elcsavarom a lámpa gombját, bosszankodva
690 5 | Talán éppen szembe néz velem a sötétben. Ezt nagyon nem
691 5 | nyitva és kövéren gubbaszt a földön. Meg kell tudnom,
692 5 | kell tudnom, hova tette.~A lámpát felcsavarom, és keresni
693 5 | keresni kezdem.~Ott van a kályha mellett. Egy közönséges,
694 5 | drótrúdjáról csurog az esõ, a parkettet egészen belocsolta,
695 5 | belocsolta, egy könnytócsát sírt a padlón. Nini, egy síró esernyõ.
696 5 | egy lány, aki megbukott a vizsgán.~Legjobb lesz kivinnem
697 5 | nyugodtan fogok aludni. A nõt elvégre egy hónapja
698 5 | gazember vagyok, aki itt a meleg ágyban döglik, amíg
699 5 | amíg szegényke talán köhög a szobájában, és a párnájára
700 5 | talán köhög a szobájában, és a párnájára könyökölve várja
701 5 | párnájára könyökölve várja a reggelt. Ha látná, hogy
702 5 | Ha látná, hogy kidobtam a holmiját, neki is fájna
703 5 | sértettem vele, hanem õt magát. A sértés pedig nekem fáj.
704 5 | nem szabad tûrnöm, hogy a saját hibámért szenvedjek,
705 5 | inkább felkelek és behozom. A másik szobába állítom.~Újra
706 5 | elaludni, meleg hullám ömlik a fejemre, de az még nem az
707 5 | repülõgépek.~Mit csinálhat a hálótársam? Megint meg kell
708 5 | nézzem, jól odatámasztottam-e a falhoz. Persze, hogy rosszul
709 5 | lesz, ha szépen lefektetem a földre, a szõnyegre, hogy
710 5 | szépen lefektetem a földre, a szõnyegre, hogy puhán legyen,
711 5 | az ágyam mellé, egészen a közelembe. Így legalább
712 5 | alszom. Azt álmodtam, hogy a lány meghalt. A szívembe
713 5 | álmodtam, hogy a lány meghalt. A szívembe mintha kést mártottak
714 5 | mártottak volna, felriadok, fáj a fejem, borogatást kell tennem
715 5 | borogatást kell tennem reá. Ez a hideg ruha határozatlan
716 5 | esernyõt, amint vádolva felkel a földrõl, nyöszörög, az ágyamba
717 5 | kéredzik, az oldalam mellé, s a mellemre akarja hajtani
718 5 | maradj künn, kópé.~Hiába a tiltakozásom. Egyre jobban
719 5 | tiltakozásom. Egyre jobban hallom a hangját, borzongva ocsúdok,
720 5 | borzongva ocsúdok, fáj a kegyetlenségem. Meg kell
721 5 | Meg kell vigasztalnom ezt a buta tárgyat. Ne félj, esernyõm,
722 5 | nyeltem volna. Nem szeretem a gyereket, de mit tehetek
723 5 | megelevenül, sírni-ríni kezd, mint a pólyásbaba, és nyafog hozzánk,
724 5 | szegény kicsinykét. Ott van az a párna, a második gyerekünk.
725 5 | kicsinykét. Ott van az a párna, a második gyerekünk. Múlt
726 5 | tudtam, hogy ugyanakkor a bõrömbe is bevarrta azt
727 5 | bõrömbe is bevarrta azt a ronda emlékmondatot, operatõrtûvel
728 5 | lángoló sebet. Kitetoválta a bõrömet, mint a vademberekét,
729 5 | Kitetoválta a bõrömet, mint a vademberekét, a homlokomra
730 5 | bõrömet, mint a vademberekét, a homlokomra égette, hogy
731 5 | csak az övé vagyok. Ez a nõ különben mindent itt
732 5 | zsebkendõmet megszagolom, a parfümjét érzem rajta. Bútoraimat
733 5 | melybe csendesen beleült. A szék pedig szinte virágozni
734 5 | virágozni és nõni kezdett, a tölgyerdõk õsi erejével,
735 5 | hajszálvékony gyökereket eresztett a padlóba. Amíg én bohémkedtem,
736 5 | csendes honfoglalás folyt. A lakás már nem az enyém.
737 5 | már nem az enyém. Hanem a miénk. Eleinte haragudtak
738 5 | reámordult, mint egy oroszlán, a zongora vicsorította a fogát,
739 5 | a zongora vicsorította a fogát, amikor eléje ült,
740 5 | ma, ha veszekszem vele, a kép alá áll biztosan, öntudatosan.~
741 5 | öntudatosan.~Szeretem ezt a nõt? Már hogyne szeretném,
742 5 | fogom venni, mert ezeket a szegény Üllõi úti lányokat,
743 5 | Üllõi úti lányokat, ezeket a szöszke masamódokat és nyomdászlányokat
744 5 | egyszerre követelik tõlünk, amit a szeretõjüktõl és a férjüktõl
745 5 | amit a szeretõjüktõl és a férjüktõl követelnek. Inkább
746 5 | férjüktõl követelnek. Inkább a munkafelosztás. Legyen más
747 5 | munkafelosztás. Legyen más a szeretõje, én - csikorgó
748 5 | csikorgó foggal, bús undorral - a férje leszek. A feleségem
749 5 | undorral - a férje leszek. A feleségem lesz, a nõm, a
750 5 | leszek. A feleségem lesz, a nõm, a hitvesem, amit akar.
751 5 | A feleségem lesz, a nõm, a hitvesem, amit akar. Oltár
752 5 | mirtuszkoszorút teszek a fejére. Az enyémre is. De
753 5 | is. De aztán ne hagyjon a lakásomban esernyõket, párnákat,
754 5 | délután kézen fogva vezetem a gyermekeimet. Mert gyerekünk
755 5 | eleven jószágot, mint ezeket a holt tárgyakat. Most csak
756 5 | esik. Alig lehet hallani. A házak csurognak, mosdanak
757 5 | házak csurognak, mosdanak a vízben, elõször a piszkos
758 5 | mosdanak a vízben, elõször a piszkos és száraz nyár után.
759 5 | lefeküdjék és meggyújtsa a lámpát. Én csak arra gondolok,
760 5 | egyszerre csak látom magamat a tengeren egy óceángõzös
761 5 | óceángõzös fedélzetén, köpenyem a szélben lobog, fejemen egy
762 5 | pislogó lámpák alatt, melyek a vízen tükrözõdtek. Mindez
763 5 | már nagyon furcsa. Fejemet a tenyerembe hajtom. Sírva
764 5 | halok. Akkor majd terítsetek a koporsómra egy nagy, fekete
765 6 | A FEHÉR EZREDES~Egy magyar
766 6 | városkában lakott Hurt ezredes. A keresztnevét senki se tudta.
767 6 | Fiatalkorában elhagyta a keresztnevét, névjegyére
768 6 | ment. Most civilruhában jár a kisváros utcáin, nyáron
769 6 | pedig csizmában, aminek a végén huszársarkantyú peng.
770 6 | szemöldöke párhuzamosan fut a bajuszával, s annyira dús,
771 6 | egész fejére. Hogyha télen a behavazott piactéren megáll,
772 6 | összeszorított szemével vizsgálja a „terep”-et „katonai szempont”-
773 6 | hóember állt ott, akinek a gyerekek hóból csavartak
774 6 | bajuszt és szemöldököt, s a kezébe tréfából adtak egy
775 6 | sárga spanyolnádat. Mert ez a nádi pálca állandóan nála
776 6 | nála van. Mióta megvált a kardjától, azóta úgy viseli
777 6 | azóta úgy viseli ezt, mint a kardot.~Hurt ezredes otkolónszagú.
778 6 | meg lehet érezni rajta ezt a tiszta és olcsó illatot.
779 6 | Egyáltalán mindene otkolónszagú. A kabátja, a cipõje, a bajuszkötõje,
780 6 | otkolónszagú. A kabátja, a cipõje, a bajuszkötõje,
781 6 | otkolónszagú. A kabátja, a cipõje, a bajuszkötõje, a kesztyûje,
782 6 | cipõje, a bajuszkötõje, a kesztyûje, még az írásai,
783 6 | kesztyûje, még az írásai, a jegyzõkönyve is, amelyben
784 6 | katonatisztekben van valami a tiszta és rokonszenves vénlányokból,
785 6 | parfümözik hajukat. Általában a katonatiszt, aki a test
786 6 | Általában a katonatiszt, aki a test kultúrájának él, kissé
787 6 | magyarázható talán, hogy a fess és karcsú katonalányok
788 6 | mindig nagyon hasonlítanak a színésznõkhöz, s úgy öltözködnek,
789 6 | s úgy öltözködnek, mint a vidéki primadonnák.~Hogy
790 6 | célba lõ. Azután felhúzza a házi kabátját, kertészollót
791 6 | kabátját, kertészollót vesz a kezébe, nyesegeti a fákat,
792 6 | vesz a kezébe, nyesegeti a fákat, hernyózza a rózsatõket,
793 6 | nyesegeti a fákat, hernyózza a rózsatõket, öntözgeti a
794 6 | a rózsatõket, öntözgeti a kert sötét violáit. Utána
795 6 | lépésekben sétálni indul a városban. Öt dohánysárga
796 6 | nekik, egy intésre hegyezik a fülüket, két lábon állnak,
797 6 | leguggolnak vagy hasra feküsznek, a vadászaton pedig rohamra
798 6 | rohamra vezényli õket, mint a támadó hadoszlopot. Délután
799 6 | támadó hadoszlopot. Délután a kultúrának áldoz az ezredes.
800 6 | Nem bizonyos, hogy ezeket a nyelveket kitûnõen beszéli,
801 6 | elkövetkezõ világháborúban a japán kémekkel is társaloghatna.
802 6 | háncstartóban millió arckép. A falakon olajfestmények,
803 6 | falakon olajfestmények, a király arcképei, ötéves
804 6 | valami huszonöt festmény. Ez a galéria az ezredes legbecsesebb
805 6 | cikázott, mikor kimondta ezt a szót:~- Fegyelem!~Hogy a
806 6 | a szót:~- Fegyelem!~Hogy a fegyelmet nemcsak lefelé
807 6 | bizonyíték van. Beszélik, hogy a szolgálata legutolsó évében,
808 6 | vigyázzállásban beszélt vele a kaszárnya folyosóján. Minthogy
809 6 | folyosóján. Minthogy pedig a táborszernagy szórakozott
810 6 | elfelejtette feloldani a haptákból, s õ hajadonfõtt,
811 6 | hajadonfõtt, két álló óráig állt a folyosón, akkor is, midõn
812 6 | folyosón, akkor is, midõn a magas rangú tiszt régen
813 6 | rangú tiszt régen elment a kaszárnyából. Végül a tisztiszolgáját
814 6 | elment a kaszárnyából. Végül a tisztiszolgáját küldte el
815 6 | tábornok barátja lakására. A tábornok otthagyta az ebédjét,
816 6 | hajadonfõtt tisztelgett a csupasz falak elõtt. A tábornok
817 6 | tisztelgett a csupasz falak elõtt. A tábornok mosolyogva vezényelt „
818 6 | szívdobogva köszönnek neki, a katonák pedig nagyobb reverenciával
819 6 | uniformisban volt, csak a katonák szurkoltak a haragjától.
820 6 | csak a katonák szurkoltak a haragjától. Most a polgári
821 6 | szurkoltak a haragjától. Most a polgári társadalom is szepeg,
822 6 | hangon kéri az étlapot. Erre a pincérek - ahányan vannak -
823 6 | az orgonasípok. Legelöl a kövér és hatalmas fizetõpincér.
824 6 | gyémántgyûrû van az ujján, a modora a vidéki dzsentrikkel
825 6 | gyémántgyûrû van az ujján, a modora a vidéki dzsentrikkel való
826 6 | dzsentrissé vált, de ilyenkor a regruta korára gondol, elsápad,
827 6 | korára gondol, elsápad, és a hangja tiszteletteljesen
828 6 | tiszteletteljesen remeg. Mellette a két másik pincér - nagyság
829 6 | és nagyon sovány, végül a sor alján a két borfiú,
830 6 | sovány, végül a sor alján a két borfiú, szepegve és
831 6 | zölden, lógó szalvétákkal a kezükben.~- No, mit eszünk? -
832 6 | étterem üvegfödele megremeg.~A pincérek, mintha raportra
833 6 | Általános igen.~Erre felemeli a kezét, jelt ad, ami körülbelül
834 6 | eszik, de megköveteli, hogy a húskészítésre való utasításait
835 6 | bocsátja el õket. Legyint a kezével, ami megint azt
836 6 | jelenti:~- Oszolj.~Erre a pincérek hanyatt-homlok
837 6 | rohannak az ajtó felé, hozzák a meleg tányérokat, a mustárt,
838 6 | hozzák a meleg tányérokat, a mustárt, a mohai vizet s
839 6 | meleg tányérokat, a mustárt, a mohai vizet s a gyönge szilványi
840 6 | mustárt, a mohai vizet s a gyönge szilványi bort.~Ez
841 6 | gyönge szilványi bort.~Ez a játék minden áldott nap
842 6 | nap megismétlõdik. Benn a konyhában reszket a szakács,
843 6 | Benn a konyhában reszket a szakács, verejtékezik a
844 6 | a szakács, verejtékezik a vendéglõs, az étteremben
845 6 | vendéglõs, az étteremben a szegény polgárok törölgetik
846 6 | szegény polgárok törölgetik a tányérjukat, a kutya se
847 6 | törölgetik a tányérjukat, a kutya se néz feléjük. Többnyire
848 6 | látogatja az iskolákat is. A tornaórák elõkelõ vendége.~-
849 6 | elõkelõ vendége.~- Mit tudnak a fiúk? - kérdezi a tornatanárt.~
850 6 | tudnak a fiúk? - kérdezi a tornatanárt.~A tornatanár
851 6 | kérdezi a tornatanárt.~A tornatanár hápog. Az ezredes
852 6 | hápog. Az ezredes szidja a kormányt, a mai testi nevelést.
853 6 | ezredes szidja a kormányt, a mai testi nevelést. Megtapogatja
854 6 | Hogy állsz meg te, öcsém, a harci tûzben - förmed rá
855 6 | vagy, mint egy nádiveréb.~A gyerek sírva fakad. Otthon
856 6 | fakad. Otthon egész nap sír. A családja kétségbeesetten
857 6 | szalad az igazgatóhoz.~- Ez a civil testedzés egy hajítófát
858 6 | hóban, vízben...~Azzal rohan a tiszti kaszinóba, hogy ott
859 6 | hogy ott kedvére kiöntse a mérgét.~A király születés-
860 6 | kedvére kiöntse a mérgét.~A király születés- és neve
861 6 | ünnepi tarackok durrognak, és a katonaság parádéba vágja
862 6 | magát, beléje is visszatér a harci kedv. Sokáig öltözködik.
863 6 | öltözködik. Az iskolásfiúkon a templomtéren szemlét tart.
864 6 | szemlét tart. Közben figyeli a közönséget. Díszruhája és
865 6 | elmarad az ünneprõl, annak a neve belekerül a feketekönyvbe.~-
866 6 | annak a neve belekerül a feketekönyvbe.~- Miért nem
867 6 | többé nem ismeri az illetõt.~A kisváros pár éven belül
868 6 | kezdett. Mégse járja, hogy ez a csendes és rokonszenves
869 6 | rokonszenves zsarnok uralkodjék a városon. A gimnáziumi igazgató
870 6 | zsarnok uralkodjék a városon. A gimnáziumi igazgató száz
871 6 | intézkedjék, ne ijessze el a diákokat. Az Arany Bárányt
872 6 | Arany Bárányt otthagyta a közönség, már a polgármestert
873 6 | otthagyta a közönség, már a polgármestert is megkörnyékezték,
874 6 | megkörnyékezték, hogy tegyen valamit a katonai diktatúra ellen.
875 6 | Hogyha katonazene játszik a városi parkban, párosával
876 6 | párosával kell sétálni a publikumnak. Ez mégis abszurdum.~
877 6 | publikumnak. Ez mégis abszurdum.~A polgármester, aki egy félénk,
878 6 | egy memorandumban, amit a város minden polgára aláír.~-
879 6 | minden polgára aláír.~- Vagy a tisztikar útján.~- Nem,
880 6 | ezredes tovább uralkodott a városon, keményen és rettenthetetlenül.~
881 6 | kertjében dolgozott. Ásó volt a kezében, az új gyepágyat
882 6 | az új gyepágyat ásta fel a violái számára. Mellette
883 6 | számára. Mellette hasaltak a kutyái, eltikkadtak a hõségtõl,
884 6 | hasaltak a kutyái, eltikkadtak a hõségtõl, de minden pillanatban
885 6 | pillanatban készen várták a parancsát, mint a katonák.~
886 6 | várták a parancsát, mint a katonák.~A vasrács elõtt
887 6 | parancsát, mint a katonák.~A vasrács elõtt megállott
888 6 | piszkos gyerek. Bámulta a kertet és a munkálkodó öreg
889 6 | gyerek. Bámulta a kertet és a munkálkodó öreg urat, aki
890 6 | rákvörös volt.~Amikor befejezte a munkát, észrevette a kis,
891 6 | befejezte a munkát, észrevette a kis, ácsorgó fickót.~- Kölyök,
892 6 | Nem takarodsz rögtön!~A kisfiúnak azonban fogalma
893 6 | fogalma se volt, kivel beszél, a reglamáról és a diszciplínáról
894 6 | beszél, a reglamáról és a diszciplínáról se halott,
895 6 | se halott, s tovább nézte a kertet.~- Az árgyélusát -
896 6 | mint egy harci bárdot.~A fickó afféle tanyai gyerek
897 6 | garabonciás, nem szállt inába a bátorsága, hanem farkasszemet
898 6 | rettenetes dolog történt.~A vásott gyerek szépen az
899 6 | szépen az orra elé tette a két kezét, mozgatni kezdte
900 6 | kezdte az ujjait, zongorázott a levegõben, lassan-lassan,
901 6 | csúfondárosan, levette a kezét az orráról, csipiszt
902 6 | ezredes szeme elé emelte a kezét. Azt hitte, hogy a
903 6 | a kezét. Azt hitte, hogy a nagy hõségtõl víziót lát,
904 6 | nagy hõségtõl víziót lát, a forradalom szörnyû szellemét
905 6 | alakjában. Nem, ez nem vízió. A kisgyerek kicsúfolta, és
906 6 | Mit - hörgött dühösen, és a fehér bajuszára ráfröccsent
907 6 | ráfröccsent egy kis nyál.~Ledõlt a padra, most szédült.~A padról
908 6 | Ledõlt a padra, most szédült.~A padról pedig leesett szegény-szegény
909 6 | szegény-szegény Hurt ezredes a földre.~Rákvörös arca elsápadt,
910 6 | olyan fehér lett, mint a haja és a szemöldöke.~Nyomban
911 6 | fehér lett, mint a haja és a szemöldöke.~Nyomban megütötte
912 6 | szemöldöke.~Nyomban megütötte a guta.~1912~ ~
913 7 | A SZERB~1~Az arca almazöld
914 7 | 1~Az arca almazöld volt, a szeme lenkék, a haja gyér
915 7 | almazöld volt, a szeme lenkék, a haja gyér és sárga. Így
916 7 | lehetett az életben. Állandóan a kávéházban ült, a fejét
917 7 | Állandóan a kávéházban ült, a fejét lógatta, de nagyobb
918 7 | nagyon szomorúan -, benyúlt a zsebébe, kihúzta a revolverét,
919 7 | benyúlt a zsebébe, kihúzta a revolverét, s a kávéház
920 7 | kihúzta a revolverét, s a kávéház mennyezetébe lõtt,
921 7 | egymás után hatszor.~Dicsérte a mértékletességet. Néha azonban
922 7 | Ha gyufát tartok ilyenkor a szája elé, kék lánggal robban
923 7 | lánggal robban fel, mint a rumoshordó. Még ekkor is
924 7 | bandával kocsizott végig a kisvároson, a rézmuzsika
925 7 | kocsizott végig a kisvároson, a rézmuzsika fejébe szállott,
926 7 | rézmuzsika fejébe szállott, a részegsége olyan volt, mint
927 7 | részegsége olyan volt, mint a cifra delírium és a rác
928 7 | mint a cifra delírium és a rác mennyország. Talán barackarcú
929 7 | nyakában aranypénz lóg, a szemük türkiz, a szalagos
930 7 | aranypénz lóg, a szemük türkiz, a szalagos szoknyájuk, az
931 7 | pedig összekeveredett elõtte a mámor fellegeivel.~Évekig
932 7 | volt, mint aki megzabált a kultúrától. Fáradtan járkált,
933 7 | dekadens költõt olvasott a bácskai porban. Halkan beszélt.
934 7 | voltam azonban bizonyos, hogy a másik percben nem rohan-e
935 7 | másik percben nem rohan-e ki a konyhába, nem hoz-e egy
936 7 | táncol-e körül õrjöngve, a konyhakést villogó és egészséges
937 7 | közé szorítva.~2~Egy reggel a kávéházban ült. Áprilisi
938 7 | Áprilisi napfény bizsergette a vérünket, jól éreztük magunkat.
939 7 | mûvészettel hörpintgeted a pálinkát.~Bogumilnak tetszett
940 7 | pálinkát.~Bogumilnak tetszett a megjegyzésem. Ettõl a naptól
941 7 | tetszett a megjegyzésem. Ettõl a naptól kezdve szilvapálinkát
942 7 | illik.~Nagyon szerettem ezt a csendes és szomorú szlávot.
943 7 | dicsért. Nagyon dicsérte a vendéglõjét is, ahol a világ
944 7 | dicsérte a vendéglõjét is, ahol a világ legjobb ételeit fõzik.
945 7 | leterítve, és émelyítõen fojtott a káposzta- és a hurkaszag.
946 7 | émelyítõen fojtott a káposzta- és a hurkaszag. Majdnem elájultam.
947 7 | Kívül ez volt kiírva: Itt a nap minden órájában jól
948 7 | egyenként szedegette ki a lábosból a töpörtõt és az
949 7 | szedegette ki a lábosból a töpörtõt és az avas koncot.~
950 7 | kotyvalékot.~- Nézd ezt a tányért. Piros és kék rózsák.
951 7 | rózsák. Népmûvészet. Imádom a népmûvészetet.~Megtörölte
952 7 | népmûvészetet.~Megtörölte a száját, s aztán folytatta:~-
953 7 | drága vendéglõkben dobják ki a pénzüket, és nem tudják,
954 7 | pénzüket, és nem tudják, mire.~A vacsora végén csettintett
955 7 | vacsora végén csettintett a nyelvével:~- Várj, most
956 7 | nyelvével:~- Várj, most jön a java.~Azzal felkelt, kivett
957 7 | java.~Azzal felkelt, kivett a zsebébõl egy húszfillérest.~-
958 7 | húszfillérest.~- Szereted a zenét?~Bólintottam. A húszfillérest
959 7 | Szereted a zenét?~Bólintottam. A húszfillérest bedobta a
960 7 | A húszfillérest bedobta a háttér gõzeiben pácolódó
961 7 | nyöszörögve rázendített a Lohengrin nyitány-ra.~Bogumil
962 7 | cigarettáját.~- Wagner... A germán félisten... A német
963 7 | A germán félisten... A német tölgyerdõk zúgása...~
964 7 | alkalommal ezt játszatta a verklivel, s hogy szerette,
965 7 | Egyszer azonban elvétette a számot, s a Wagner-nyitány
966 7 | azonban elvétette a számot, s a Wagner-nyitány helyett a
967 7 | a Wagner-nyitány helyett a Ladi-ladilom-ot nyekergette
968 7 | Ladi-ladilom-ot nyekergette a szörnyû szerszám. Bogumil
969 7 | áhítatosan mondta:~- Wagner... A germán félisten... A német
970 7 | A germán félisten... A német tölgyerdõk...~4~Az
971 7 | egyikben mindenre rászokott, a másikban mindenrõl leszokott.
972 7 | másikban mindenrõl leszokott. A rászokás is, a leszokás
973 7 | leszokott. A rászokás is, a leszokás is teljesen céltalan
974 7 | céltalan volt. Én azonban mind a két korszakában egyformán
975 7 | õt, és tudtam, hogy ezek a hókuszpókuszok szükségesek
976 7 | szükségesek számára, hogy a haláláig való unalmas napoknak
977 7 | adjanak.~Lassan hozzászokott a szivarozáshoz. Félévi gyakorlat
978 7 | tíz-tizenöt szivart elszívott.~- A szivar, barátom, az egyetlen
979 7 | britannikára.~Aztán hozzászokott a tejhez, a vegetáriánus koszthoz,
980 7 | Aztán hozzászokott a tejhez, a vegetáriánus koszthoz, a
981 7 | a vegetáriánus koszthoz, a szõlõhöz, a korai felkeléshez,
982 7 | vegetáriánus koszthoz, a szõlõhöz, a korai felkeléshez, az evéshez,
983 7 | bútorozott szobát, melyet a gazdasszonya polgári ízléstelenséggel -
984 7 | fel.~- Nem kell sajnálni a pénzt - filozofált. - Jól
985 7 | filozofált. - Jól kell élni, a kutyafáját.~Egy másik évben
986 7 | pedig mindenrõl leszokott. A kávéházban naponta beszámolt
987 7 | sugárzó arccal. - Barátom, a szivar egyszerûen fölösleges.
988 7 | egyszerûen fölösleges. Rontja a tüdõt. Aztán sokba is kerül.
989 7 | alszom, mióta elhagytam a dohányzást.~Máskor ezzel
990 7 | Tudod mi az újság? Leszoktam a tejrõl és - képzeld - a
991 7 | a tejrõl és - képzeld - a szõlõrõl is...~A lakását
992 7 | képzeld - a szõlõrõl is...~A lakását otthagyta, és újat
993 7 | diákszobában lakott, az ablaka a szemétudvarra nyílt, és
994 7 | mint mondta - szereti a kellemes és misztikus félhomályt.
995 7 | Különben is ez jót tesz a szemnek.~Lavórja egy nádszék
996 7 | Micsoda?~Lélegzetet vettem a kedvéért.~- Mélyebben. Így,
997 7 | Mélyebben. Így, mint én. Ki a mellet. Ez erõsíti a tüdõt.~
998 7 | Ki a mellet. Ez erõsíti a tüdõt.~A vaksi félhomályban
999 7 | mellet. Ez erõsíti a tüdõt.~A vaksi félhomályban alig
1000 7 | alig lehetett látni. Csak a halottfehér arca világított.
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-3706 |