Fejezet

2501 17|                  talpig fehér volt. Még a bajusza is, mint egy hóemberé.~
2502 17|              Paskolta, gyúrta, csikarta a szívét. Igaz, mi van az
2503 17|                 zsebkendõjét is, melyet a szemére nyomott, s késõbb
2504 17|                  s késõbb szájába dugta a bolond, hogy ne halljék
2505 17|                 bolond, hogy ne halljék a sírása. Szegény, szegény,
2506 17|              Szegény, szegény, gondolta a pincér. Nemrég hallotta
2507 17|                 ablakon már feltetszett a hajnal. Ha most felöltözik,
2508 17|              vele, ilyenkor nyit kaput, a lépcsõházat söpri, a garádicsokat
2509 17|             kaput, a lépcsõházat söpri, a garádicsokat sikálja. Neki
2510 17|                Annyira érezte ezt, hogy a forróságtól megszédült,
2511 17|                 forróságtól megszédült, a falhoz kapott, és hogy el
2512 17|               el ne bukjon, megrántotta a zuhanyt.~A zuhany végigmosta
2513 17|                  megrántotta a zuhanyt.~A zuhany végigmosta õt. Fröccsenve
2514 17|       végigmosta õt. Fröccsenve hullott a hab a szennyes vízbe, és
2515 17|                Fröccsenve hullott a hab a szennyes vízbe, és egy pillanat
2516 17|            vízbe, és egy pillanat múlva a szoba közepén állott.~-
2517 17|             mondotta.~Mosolyogva nézett a borotvára.~- Kasornya -
2518 17|                 szólította magát, amint a vendégek a keresztnevén -,
2519 17|                 magát, amint a vendégek a keresztnevén -, ostoba szamár
2520 17|              Gyorsan, öltözz, intézd el a három ügyet: a markõrt,
2521 17|                intézd el a három ügyet: a markõrt, a pikolót és a
2522 17|                 három ügyet: a markõrt, a pikolót és a feleséged.
2523 17|                 a markõrt, a pikolót és a feleséged. Majd azután beszélek
2524 17|           Dideregve maga köré kerítette a lepedõt, leült a székre,
2525 17|              kerítette a lepedõt, leült a székre, tépelõdött. El kellene
2526 17|         tépelõdött. El kellene készülni a halálra, mert oda se lehet
2527 17|            azonban úgy érezte, hogy aki a halálra elkészül, az az
2528 17|                meghalni: sietni kellett a markõrhöz, a pikolóhoz és
2529 17|             sietni kellett a markõrhöz, a pikolóhoz és a feleségéhez.
2530 17|               markõrhöz, a pikolóhoz és a feleségéhez. Minden porcikája
2531 17|        porcikája az élete volt. Ellökte a borotvát, betolta a télikabátja
2532 17|             Ellökte a borotvát, betolta a télikabátja zsebébe, öltözködött.~
2533 17|              Ruganyosan lépkedett. Künn a téli nap sárgán, mozdulatlanul
2534 17|               mint egy nagy macskaszem, a zúzmarás levegõ, a fehér
2535 17|          macskaszem, a zúzmarás levegõ, a fehér háztetõk, a meginduló
2536 17|               levegõ, a fehér háztetõk, a meginduló villamosok az
2537 17|         lehelték. Zsebében megtapogatta a borotvát. Arra gondolt,
2538 17|              volt. Nem is értette, hogy a borotvát mire másra lehet
2539 18|                TÛ~Kacagás, lárma, fény.~A hosszú asztalon az ozsonna
2540 18|            ozsonna hulladékai hevernek. A nõk fülében briliánsfüggõk,
2541 18|                 fülében briliánsfüggõk, a fehér húsokon áttört csipkék,
2542 18|                 húsokon áttört csipkék, a férfiak szája - a plasztron
2543 18|              csipkék, a férfiak szája - a plasztron és szmoking fölött -
2544 18|           szmoking fölött - olyan piros a zsíros ételektõl, mintha
2545 18|            asszony madár módra csipeget a csemegés tálból, mogyorót,
2546 18|         datolyát.~- Tessék - kínálgatja a háziasszony.~Vilma elé a
2547 18|                a háziasszony.~Vilma elé a võlegénye odateszi az üvegtálat.
2548 18|               kivesz egy szem datolyát.~A következõ másodpercben elordítja
2549 18|             magát.~Az asztal megmozdul, a szoba - mint mikor a hajót
2550 18|         megmozdul, a szoba - mint mikor a hajót tenger dobálja - ingani
2551 18|           tenger dobálja - ingani kezd, a poharak feldõlnek, az abrosz
2552 18|                az abrosz összegyûrõdik, a társaság egy pillanat alatt
2553 18|           szökken.~- Mi az? - kiabálnak a férfiak.~- Mi az? - sikonganak
2554 18|              sikonganak az asszonyok és a lányok.~Vilma krétafehéren
2555 18|              krétafehéren feláll. Kezét a torkára nyomja. Kétségbeesett,
2556 18|            gyors mozdulatot tesz. Végül a lármában, halkan, de olyan
2557 18|             Csönd lesz. Aztán felszólal a feleselõ zûrzavar. Nem lehet,
2558 18|                 képtelenség, nem lehet. A datolyában pedig csakugyan
2559 18|            Véletlenül jutott oda, talán a csemegekereskedésben, talán
2560 18|      csemegekereskedésben, talán itten, a tû a szájába került, a nyelve,
2561 18| csemegekereskedésben, talán itten, a tû a szájába került, a nyelve,
2562 18|                  a tû a szájába került, a nyelve, amint lehántotta
2563 18|                nyelve, amint lehántotta a datolya bélét, észre is
2564 18|               tolni, de nem volt ideje, a tû nyílegyenesen a torkába
2565 18|               ideje, a tû nyílegyenesen a torkába csúszott, onnan
2566 18|           torkába csúszott, onnan pedig a gyomorba került.~Most felzendül
2567 18|         gyomorba került.~Most felzendül a kórus, riadtan, szaggatottan.~-
2568 18|                mindent citrommal kezel, a kabátok zsírpöttyét éppúgy,
2569 18|                zsírpöttyét éppúgy, mint a torokgyulladást és a fejfájást,
2570 18|               mint a torokgyulladást és a fejfájást, elsikoltja magát:~-
2571 18|           elsikoltja magát:~- Citromot.~A háziasszony a telefonhoz
2572 18|                 Citromot.~A háziasszony a telefonhoz szaladt, egy
2573 18|         fiatalember, aki tangózni akart a parkett síkos lemezén, és
2574 18|                 lakkcipõjét úgy kötötte a talpára, mint a korcsolyát,
2575 18|                 kötötte a talpára, mint a korcsolyát, elrohan, orvost
2576 18|        korcsolyát, elrohan, orvost hoz.~A vendégek egy része fehér
2577 18|                 egy része fehér szájjal a másik szobába sompolyog.
2578 18|                el akarnak menni, veszik a kabátjukat, de a háziak
2579 18|                 veszik a kabátjukat, de a háziak összetett kézzel
2580 18|                orvost, üljenek le addig a kis szalonba. Nyomban be
2581 18|        ebédlõben magára maradt Vilma és a võlegénye. A võlegény erre
2582 18|            maradt Vilma és a võlegénye. A võlegény erre várt.~- Kedves -
2583 18|                 mondja alig hallhatóan.~A leány végignéz rajta. Aztán
2584 18|                 ily furcsának nem látta a férfi. A szobát nézték,
2585 18|            furcsának nem látta a férfi. A szobát nézték, mely feldúltan
2586 18|           feldúltan hevert, az asztalt, a székeket, az almáriumot,
2587 18|                 óra járt, az ablakokat, a rájuk boruló plüssfüggönyöket,
2588 18|           plüssfüggönyöket, az ajtókat, a kilincseket, melyek merev,
2589 18|                égtek. Vilma jól ismerte a szobát. Most azonban sok
2590 18|                 amit máskor nem látott. A függönyök alján bojtok lógnak,
2591 18|                asztalon álló poharakat, a késeket, a kancsókat. Nézett
2592 18|              álló poharakat, a késeket, a kancsókat. Nézett egy kis
2593 18|                gipszszobrot is, amelyik a fali tartón állott. Ezeknek
2594 18|        tulajdonított fontosságot. Magát a szobát is úgy tekintette,
2595 18|         Egyszerre érezte, hogy mégis ez a szoba a legfontosabb, a
2596 18|           érezte, hogy mégis ez a szoba a legfontosabb, a világ minden
2597 18|                 a szoba a legfontosabb, a világ minden pamlaga közt
2598 18|            pamlaga közt legfontosabb az a pamlag, melyen most ül.
2599 18|                 most ül. Sohase gondolt a halálra. Az élet mélységeirõl
2600 18|           halálra. Az élet mélységeirõl a kupléírók világosították
2601 18|             világosították fel, és azok a zeneszerzõk, akik a szezon
2602 18|                azok a zeneszerzõk, akik a szezon táncdarabjait írják.
2603 18|               érzett az agyvelejében és a szíve táján. Tekintetét
2604 18|            lassan emelte egyik tárgyról a másikra, és végre a võlegényén
2605 18|            tárgyról a másikra, és végre a võlegényén állapodott meg.~-
2606 18|                 Adjon pezsgõt - mondta.~A férfi, aki a hosszú tétlenségtõl
2607 18|          pezsgõt - mondta.~A férfi, aki a hosszú tétlenségtõl leverten
2608 18|        tétlenségtõl leverten ült, örült a parancsnak, s felugrott
2609 18|                 parancsnak, s felugrott a székrõl.~- Elfogyott - szólt
2610 18|      lelkendezve. ~- Nyisson új üveget.~A feladat túlságosan nagy
2611 18|            feladat túlságosan nagy volt a számára. Belepirult, aztán
2612 18|             Belepirult, aztán elsápadt. A palack fejét asztalkendõvel
2613 18|               körül, és erõlködve húzta a dugót. Sokáig tartott. Vilma
2614 18|                Arra gondolt, hogy ebben a pózban nagyon hasonlít egy
2615 18|                 hasonlít egy pincérhez. A termete is sokkal alacsonyabbnak
2616 18|             csúnya vonást fedezett fel, a haja szálában, a rövid és
2617 18|          fedezett fel, a haja szálában, a rövid és köpcös ujjaiban,
2618 18|          férfiasnak tartott, észrevette a parasztot, a cselédet.~-
2619 18|                 észrevette a parasztot, a cselédet.~- Siessen.~- Rögtön.~
2620 18|          cselédet.~- Siessen.~- Rögtön.~A pezsgõ tajtékja kifröccsent
2621 18|             pezsgõ tajtékja kifröccsent a szõnyegre.~- Hozza már.~-
2622 18|                kis tányéron vitte hozzá a pezsgõspoharat, de nem engedte
2623 18|                Miért.~- Árt.~- Nem árt.~A võlegény tétovázott, vizes,
2624 18|            Percekig farkasszemet nézett a võlegényével. Nézte, visszafojtott
2625 18|               dühvel. Gyûlölködve nézte a testét, az alacsony termetét,
2626 18|           testét, az alacsony termetét, a parasztos orrát, a köpcös
2627 18|            termetét, a parasztos orrát, a köpcös kezét. Végre nem
2628 18|                   Egyedül akarok lenni.~A võlegény sértõdötten ment
2629 18|               võlegény sértõdötten ment a másik szobába. Vilma megkönnyebbülést
2630 18|                megkönnyebbülést érzett. A tükör elé ült. Öltözködés
2631 18|          Egyszerre elfogta valami öröm. A karjait kitárta. Nyaka kedves
2632 18|            lendületes ívben emelkedett, a termete felmagasodott, a
2633 18|                a termete felmagasodott, a szeme nézése megkeményedett,
2634 18|                 gesztussal öleli magába a világot, és a végzet perceit
2635 18|              öleli magába a világot, és a végzet perceit élvezi.~Benn
2636 18|             végzet perceit élvezi.~Benn a vendégek csoportokba verõdtek.
2637 18|         fiatalember arról beszélt, hogy a hisztérikák marokszámra
2638 18|          hisztérikák marokszámra nyelik a tûket, egészségük ártalma
2639 18|              egészségük ártalma nélkül. A méltóságos úrnak azonban
2640 18|             úrnak azonban eszébe jutott a cukorbetegsége, melyet egész
2641 18|        hátratett kezekkel sétált le-fel a szobában. Különösen a méltóságos
2642 18|            le-fel a szobában. Különösen a méltóságos úr furcsállta,
2643 18|                 emlékezett valamire. Ki a régi vesebajára, ki a kehes
2644 18|                Ki a régi vesebajára, ki a kehes torkára, ki a vakbelére.
2645 18|                  ki a kehes torkára, ki a vakbelére. Mindenki filozofált.
2646 18|                voltak, zsíros mellüket, a puffadt májukat, az elõrenehezedõ,
2647 18|                 szerették volna ledobni a földre, megkönnyebbülten
2648 18|                   mint tûzveszedelemben a ruhát - sebbel-lobbal magukra
2649 18|           kapják, és kirohanjanak vele.~A sok lehelettõl megrekedt
2650 18|                sok lehelettõl megrekedt a levegõ. Nem mertek elmozdulni
2651 18|           levegõ. Nem mertek elmozdulni a helyükrõl, de ablakot nyitni
2652 18|                 sem mertek, mert féltek a meghûléstõl. Késõbb az öregurak -
2653 18|       meghûléstõl. Késõbb az öregurak - a nõk megkérdezése nélkül -
2654 18|        megkérdezése nélkül - levetették a gallérjukat. A többi férfi
2655 18|               levetették a gallérjukat. A többi férfi csak erre várt.
2656 18|                csak erre várt. Némelyik a mellényét kigombolta, a
2657 18|                 a mellényét kigombolta, a vastag aranyláncát az órával
2658 18|            együtt odatette az asztalra. A nõk követték példájukat.
2659 18|              fiatal leány felszakította a blúzát. Távolabb, a pálma
2660 18|       felszakította a blúzát. Távolabb, a pálma alatt egy öregedõ
2661 18|           álhaját, és nyugodtan betette a táskájába. Az arcokon a
2662 18|                 a táskájába. Az arcokon a festék és a rizspor piszkos
2663 18|                  Az arcokon a festék és a rizspor piszkos pocsolyává
2664 18|                pocsolyává olvadt.~Aztán a fény is sértette a szemüket.
2665 18|                Aztán a fény is sértette a szemüket. A társaság megállapodott
2666 18|                 is sértette a szemüket. A társaság megállapodott abban,
2667 18|               megállapodott abban, hogy a csillárt lecsavarják, és
2668 18|             asszonyok közelebb simultak a férfiakhoz, kezüket odanyújtották
2669 18|            odanyújtották nekik, és mint a részeg forradalmárnõk, rájuk
2670 18|           Gondjaikba süppedtek. Szívták a szivart, kisgyerekesen,
2671 18|                 Hosszú hamuk reszkettek a szivarok végén. A hamu a
2672 18|            reszkettek a szivarok végén. A hamu a plasztronjaikra hullott,
2673 18|                a szivarok végén. A hamu a plasztronjaikra hullott,
2674 18|  plasztronjaikra hullott, bepiszkította a kabátjukat, a kezük, az
2675 18|             bepiszkította a kabátjukat, a kezük, az arcuk, az orruk
2676 18|                szürke volt tõle. Késõbb a hõség még nagyobbá vált.
2677 18|          kellett nyitniok az ablakokat. A szoba pár pillanat alatt
2678 18|                 Hideg árnyékok szálltak a sötét zsöllyék, a riadt
2679 18|              szálltak a sötét zsöllyék, a riadt emberek fölé. Egy
2680 18|               Egy kriptához hasonlított a szoba:~Hirtelenül csöngettek.
2681 18|         rokonszenves fiatalember lépett a szobába, az orvos. A sok
2682 18|             lépett a szobába, az orvos. A sok ember láttára megdörzsölte
2683 18|               emberek, akik kigombolták a ruhájukat, összekócolták
2684 18|                ruhájukat, összekócolták a hajukat, hamuba mártották
2685 18|               hajukat, hamuba mártották a homlokukat, és itt ülnek
2686 18|       mosolyogva, imádandó biztossággal a másik szobába ment.~1914~ ~
2687 19|          aludtam.~Reggel korán kimentem a pályaudvarra. A vonatról
2688 19|                kimentem a pályaudvarra. A vonatról lekéstem, és kiderült,
2689 19|             lekéstem, és kiderült, hogy a másik gyorsra tizenegyig
2690 19|          étteremben.~Unottan nézegettem a narancsból, ezüstpapírba
2691 19|                almákból rakott gúlákat, a magyar vidéki városok jellegzetes
2692 19|             ilyen elhagyott helyiségbe. A sápadt borfiú földig lógó
2693 19|       asztalkendõvel áll elõttem. Hozza a kávét. A tej kövér és zsíros,
2694 19|                 elõttem. Hozza a kávét. A tej kövér és zsíros, a kávé
2695 19|                  A tej kövér és zsíros, a kávé úgy csorog beléje,
2696 19|                 úgy csorog beléje, mint a lila szilvalé. Kérek talán
2697 19|            helyi lapot. Ez sem érdekel. A falon járó ingaóra sétálója
2698 19|               járó ingaóra sétálója meg a mutató izgatottá tesz, mindkettõ
2699 19|              vagyok az Alföld szívében. A város messze van innen,
2700 19|              visszamenni, kinn csöpörög a reggeli esõ. Különbözõ türelemjátékot
2701 19|       türelemjátékot próbálok. Kiveszek a gyufatartóból egy szál gyufát,
2702 19|              szál gyufát, mereven nézem a fekete fejét, de hamar ráunok,
2703 19|                 fejét, de hamar ráunok, a gyufát ásítva dobom el.
2704 19|                 ötvenszer hallottam ezt a nevet:~- Verpeléty, Verpeléty,
2705 19|         borovicskát rendel. Mellette ül a kövér barátja, a hideg kályha
2706 19|            Mellette ül a kövér barátja, a hideg kályha mellett, szõrmegalléros
2707 19|            egyik Dráma cigarettát szív, a másik Sportot. Mind a ketten
2708 19|             szív, a másik Sportot. Mind a ketten civilizált, neuraszténiás
2709 19|           proletároknak látszanak.~Most a kövér kiböki a száján:~-
2710 19|          látszanak.~Most a kövér kiböki a száján:~- A tankerület.~
2711 19|                kövér kiböki a száján:~- A tankerület.~Valószínûen
2712 19|             annyit beszéltek. Verpeléty a tankerület tanfelügyelõje,
2713 19|            tanfelügyelõje, hozzá jöttek a tanyáról vagy a faluról,
2714 19|            hozzá jöttek a tanyáról vagy a faluról, elintézni valami
2715 19|               egy alak - csóválta fejét a sovány -, még tegnap is
2716 19|       világéletében.~- Rabiátus - szólt a sovány -, legyen rabiátus
2717 19|               sovány -, legyen rabiátus a kutyájával, ne velem. Ki
2718 19|                 ne velem. Ki vagyok én? A cselédje vagyok én? A kutyája
2719 19|               én? A cselédje vagyok én? A kutyája vagyok én?~Azzal
2720 19|                 vékonyka-soványka, hogy a bordái is kidüllednek belõle.
2721 19|               hogy biztosan belefájdult a szegény-szegény hektikás
2722 19|                Szerettem volna megfogni a kezét: ne bántsa magát,
2723 19|                tüzesebben. - Kettõn áll a vásár. Én teljesítem a kötelességem,
2724 19|              áll a vásár. Én teljesítem a kötelességem, de akkor megkövetelem,
2725 19|               emberségesen bánjon velem a felettes hatóságom.~„Felettes
2726 19|                van-e ennél búsabb szó?”~A tanító tovább magyarázott.~-
2727 19|                    én kérem magam ellen a fegyelmit.~- Mit szólt?~-
2728 19|                  Rosszul számít - szólt a sovány -, Verpeléty bukik,
2729 19|                van, hogy menesztik - és a kezével kitessékelõ mozdulatot
2730 19|             nevezik ki Verpelétyt. Csak a fegyelmimet várja be. Akkor
2731 19|                be. Akkor majd eldõl, ki a gazember. Azt azonban mondhatom,
2732 19|             maradhatunk.~Elvicsorította a száját, és kivillant sárga-zöld
2733 19|              akarnak segíteni, szeretik a nyomort és a bánatot, el
2734 19|         segíteni, szeretik a nyomort és a bánatot, el akarnak zülleni.
2735 19|                  Pezsgõs fejjel egyszer a bálteremben köpködve és
2736 19|                 barátomnak, hogy csalja a felesége. Erre a legjobb
2737 19|                 csalja a felesége. Erre a legjobb barátom ellenségemmé
2738 19|                ellenségemmé lett. Azóta a felszarvazott férjeknek
2739 19|        felszarvazott férjeknek dicsérem a feleségüket, bókolok a rossz
2740 19|         dicsérem a feleségüket, bókolok a rossz íróknak, s tapsolok
2741 19|               rossz íróknak, s tapsolok a piszoknak és a butaságnak.~
2742 19|                 tapsolok a piszoknak és a butaságnak.~Ezen a reggelen
2743 19|         piszoknak és a butaságnak.~Ezen a reggelen azonban álmatlan
2744 19|              azonban álmatlan voltam, s a rendesnél jobban érdekelt
2745 19|                 érdekelt és bosszantott a tanító perpatvara. Már nem
2746 19|              perpatvara. Már nem hallom a szavát. A beszéd intimebbé
2747 19|                Már nem hallom a szavát. A beszéd intimebbé vált, a
2748 19|                A beszéd intimebbé vált, a két ember - úgy látszik -
2749 19|               két ember - úgy látszik - a történtek részleteit, az
2750 19|                igazságot várnák. Olykor a sovány a kövér fölébe hajol,
2751 19|                 várnák. Olykor a sovány a kövér fölébe hajol, súg
2752 19|        követhetett el, de - Isten látja a lelkét -, nem tehet róla.~
2753 19|             újra:~- Verpeléty.~Menjenek a pokolba azzal a Verpelétyvel.
2754 19|                Menjenek a pokolba azzal a Verpelétyvel. Csakugyan
2755 19|                 Csakugyan nem lehet ezt a dolgot elintézni?~Nekem
2756 19|    megpróbálkoznék vele.~Verpeléty lesz a célom.~Arra gondolok, hogy
2757 19|                 nem lehetetlen. Itt van a bõröndömben a frakkom. Ha
2758 19|       lehetetlen. Itt van a bõröndömben a frakkom. Ha felhúznám és
2759 19|               Ha felhúznám és feltenném a tegnapi piszkos nyakkendõmet
2760 19|            tegnapi piszkos nyakkendõmet a tegnapi, piszkos kemény
2761 19|      Kétségkívül fogadna. Azt hazudnám, a Tanítók országos felügyelõségé-nek
2762 19|              országos felügyelõségé-nek a fõ-fõ-fõfelügyelõje vagyok.
2763 19|              magam. Így biztosabb lenne a sikerem. Nem baj, hogy ilyen
2764 19|            magam annak, hogy megragadja a gallérom, és kipenderít
2765 19|          beszélgetését. Ezek az emberek a nemzet napszámosai - bármily
2766 19|                 bármily kopott, banális a szó -, a nemzet napszámosai.
2767 19|                kopott, banális a szó -, a nemzet napszámosai. Kérem,
2768 19|               tessék nevetni. Én láttam a szívüket. Ott az étterem
2769 19|             borovicskát ittak. Ez éppen a vád ellenük, hogy iszákosak
2770 19|            iszákosak és részegen járnak a tanyai iskolába? Ön miatt
2771 19|             alszanak. Önt gyûlölik mind a ketten. Ön nevelt belõlük
2772 19|           hosszat beszéltek önrõl, hogy a borovicskás pohárba beleesett
2773 19|           borovicskás pohárba beleesett a sovány tanító könnye.~Ez
2774 19|           acélból valók, kemények, mint a krokodilus állkapcái. Mindennap
2775 19|                 kis tanítót, früstökre. A marka irtózatos, a körszakálla
2776 19|           früstökre. A marka irtózatos, a körszakálla nyírott, a vörös
2777 19|                  a körszakálla nyírott, a vörös szõrös mutatóujján
2778 19|             anarchista rontok be hozzá, a döglött és korrupt társadalom
2779 19|                 egy tollkésem, amellyel a hideg vacsorámat eszem.
2780 19|              mind az öt ágát, az ollót, a dugóhúzót és a körömráspolyt
2781 19|                az ollót, a dugóhúzót és a körömráspolyt is. Vérszopó
2782 19|               hóhéra, most elpusztulsz, a kövér pocakodba szúrom a
2783 19|                a kövér pocakodba szúrom a dugóhúzót, hogy kilyukad
2784 19|                dugóhúzót, hogy kilyukad a hájad, és szétfröccsen a
2785 19|                a hájad, és szétfröccsen a véred, címeres gazember.~
2786 19|           gazember.~Lihegve gondolom el a gyilkosságot, úgyhogy kitátom
2787 19|           gyilkosságot, úgyhogy kitátom a szám, az arcom is elsápad,
2788 19|               is elsápad, s látom, hogy a borfiú csodálkozva néz rám,
2789 19|                csupán, hogy rend legyen a földön.~Aztán elnevetem
2790 19|         kígyóharaggal görgetem magamban a színpadi átkokat. Késõbb
2791 19|           színpadi átkokat. Késõbb gyõz a belátásom. Elmehetnék hozzá
2792 19|          kellemetlen riportra. Ez lenne a legegyszerûbb. Mondd, tata,
2793 19|               Mondd, tata, mi van azzal a szegény tanítóval? Kiírom
2794 19|               szegény tanítóval? Kiírom a neved az újságomba, a tollamra
2795 19|            Kiírom a neved az újságomba, a tollamra tûzlek, mint egy
2796 19|            tetszik? Hadd veregessem meg a kövér tarkód, Verpeléty
2797 19|            lenne szõrmentében elintézni a dolgot. Nézem a két tanító
2798 19|               elintézni a dolgot. Nézem a két tanító arcát, aki már
2799 19|                arcát, aki már kifogyott a beszédbõl, és elázottan
2800 19|              fogadnának. Az lenne pedig a világ legtermészetesebb
2801 19|       hallgattam - akarva, nem akarva - a beszélgetésüket. Megtudtam,
2802 19|          önöknek konfliktusuk van azzal a Verpelétyvel. Nézzék, én
2803 19|         villámló ötlettel világítom meg a helyzetüket. Bevallom, hogy
2804 19|               vegyék rossz néven, de ez a nézetem. Talán nem tetszik?~
2805 19|                Talán nem tetszik?~Lesem a két tanító száját, mit felel,
2806 19|                 szegénykék. Ekkor bejön a vasutas, a kezében csengõvel,
2807 19|                  Ekkor bejön a vasutas, a kezében csengõvel, jelzi,
2808 19|            csengõvel, jelzi, hogy indul a vegyesvonat a szegedi tanyák
2809 19|                hogy indul a vegyesvonat a szegedi tanyák felé. A két
2810 19|      vegyesvonat a szegedi tanyák felé. A két tanító felpattan, fizet,
2811 19|                 felpattan, fizet, veszi a cókmókját, álmosan dülöng
2812 19|           dülöng az ajtó felé.~Kimegyek a pályaudvarra.~Rágyújtok
2813 19|                 Rágyújtok egy szivarra. A szivar keserû, sötét, nem
2814 19|                  Egy darabig nyomogatom a fogaim közt, aztán büntetésbõl
2815 19|               aztán büntetésbõl ledobom a kavicsokra, és rátiprok.~
2816 19|                kavicsokra, és rátiprok.~A vonat elindul.~Még rám se
2817 19|               hosszat bíbelõdtem velük, a vérzõ életükkel. Nem is
2818 19|            Verpeléty alszik. Verpeléty, a nagy úr, ilyenkor kel fel,
2819 19|              csíkos hálóingben ásít, és a tanügyrõl gondolkozik. Jó
2820 19|              kövér. Itt hagytatok engem a marcangoló, nyomorult, buta
2821 19|                 bolondot. Hazamentetek, a harmadosztályú kocsiban,
2822 19|              kocsiban, tovább szívjátok a Drámát és a Sportot, otthon
2823 19|            tovább szívjátok a Drámát és a Sportot, otthon kacsát fõztök
2824 19|           kacsapaprikásnak, és berúgtok a karcos bortól.~Minden rendben
2825 19|               szeretnék hanyatt vágódni a kavicsos pályaudvaron, leesni
2826 19|           kavicsos pályaudvaron, leesni a sínekre.~Tudjátok mit? Már
2827 20|                borostás állú katona, ki a kocsiból kiszállva - sárga
2828 20|             húzott maga után. Mindössze a pályaudvar villamos órája
2829 20|          pályaudvar villamos órája volt a társaságom. Késõbb vettem
2830 20|                hol utánam.~„Ki lehet ez a nõ?” - kérdeztem, és utána
2831 20|              már megint nem volt sehol. A hátam mögött állt.~- Parancsol? -
2832 20|            arcom, hogy végképp lerázzam a nyakamról.~- Lekéstem -
2833 20|           nyakamról.~- Lekéstem - szólt a nõ maga elé meredve.~- Hová
2834 20|                   Most.~- De hisz errõl a pályaudvarról nincs is közvetlen
2835 20|                 ápolt volt. Vékony arca a fátyol alatt még rózsásnak
2836 20|            rózsásnak is tetszett. Igaz, a korát nem tudtam megállapítani,
2837 20|                 tudom -, aki éjfél után a pályaudvaron csatangol.~
2838 20|                  Talán szólok is késõbb a rendõrnek vagy a posztoló
2839 20|                 késõbb a rendõrnek vagy a posztoló katonának, lehet,
2840 20|          rosszban sántikál. Ismerem ezt a típust. Ezek azok az elõkelõ
2841 20|           vasárnap délután becsöngetnek a lakásunkba, hitvány egyiptomi
2842 20|              mentem vele kifelé, mindig a sarkában.~- Szabad kérdeznem -
2843 20|              amerikai segítõ misszió... a sebesültek...~Ez a hang
2844 20|           misszió... a sebesültek...~Ez a hang már ismerõs volt. Fájdalmasan
2845 20|                  Fájdalmasan ütötte meg a dobhártyám a siránkozó alázatos
2846 20|                 ütötte meg a dobhártyám a siránkozó alázatos hang,
2847 20|             kellett, többször, sokszor, a szavak tagolása, a hangok
2848 20|             sokszor, a szavak tagolása, a hangok képzése ismerõs,
2849 20|           mentem, hogy gondolkozhassak. A váróterem ajtajában még
2850 20|             Akkor aztán eszembe jutott. A firenzei piazzán szólított
2851 20|              petit bébé malade. Ugyanaz a fekete selyemruha, ez a
2852 20|                 a fekete selyemruha, ez a kistáska, csakhogy akkor
2853 20|                 kell, s miután megkapja a pénzt, oly gyorsan elkotródik,
2854 20|                valami csúnya mosollyal.~A portás tisztelgett elõttünk.
2855 20|                perszóna közt, kit talán a nagynénémnek hisznek. A
2856 20|                 a nagynénémnek hisznek. A vágyam azonban mindennél
2857 20|        megismerjem õt. Izgatottan nézte a csuklójára szíjazott nõi
2858 20|          csuklójára szíjazott nõi órát, a fekete bõrtokban. Hova vezetett?
2859 20|              raktárak sötétedtek elénk, a szén és petróleum bûzével,
2860 20|                egy lélek sem volt. Csak a lepkeláng táncolt a szélben.~-
2861 20|                Csak a lepkeláng táncolt a szélben.~- Álljon meg -
2862 20|             magát.~- Hallatlan - mondta a nõ, tettetett, arisztokratikus
2863 20|      egérfogóban. Aztán megjelent arcán a régi, szemtelen mosoly.
2864 20|           illatszerével, az orchidea és a kaliforniai mák olcsó keverékével.
2865 20|           Körmeit hegyesre vágta. Keze, a vajszínû hideg kéz, vékony,
2866 20|           elszürkült és megrozsdásodott a haja. Oly közel álltunk
2867 20|              öreganyja. Szent isten, ez a nõ százéves is lehet. Melle
2868 20|                 és kajánul mutatta mind a harminckét aranyfogát, az
2869 20|               és platina szájpadlással, a kocsonyásan reszketõ, halvány
2870 20|               ez már mégis kellemetlen. A vér forró hullámokban tódult
2871 20|                tódult fejembe, elöntött a düh. Mégse lehet, hogy ilyen
2872 20|          sorompón, és itt garázdálkodik a sima fehér testek, a rózsaszínû
2873 20|      garázdálkodik a sima fehér testek, a rózsaszínû húsdombok között.
2874 20|                között. Jaj de csúnya ez a nõ, jaj de csúnya.~- Az
2875 20|                 Egy-kettõ.~- Itt vannak a szabadjegyeim, arcképes
2876 20|              semmi.~- Parancsoljon: itt a rendõrségi igazolványom.~-
2877 20|               okmányokon nyoma sem volt a hamisításnak, vagy nagyon
2878 20|              elhitetni velem, hogy ezek a fedhetetlen, minden gyanú
2879 20|              emberiség jótevõje vagyok. A dada. Az igazi altató dada.~-
2880 20| safe-deposit-jába akarom elhelyezni ezt a holmit.~A két bõröndje után
2881 20|                elhelyezni ezt a holmit.~A két bõröndje után nyúlt.~-
2882 20|                 ki.~- Szó sincs róla.~- A kulcsokat.~- Nem adom.~-
2883 20|              erõmmel feszegetni kezdtem a zárat. A zár kinyílt.~-
2884 20|             feszegetni kezdtem a zárat. A zár kinyílt.~- Az ég szerelmére! -
2885 20|                 ég szerelmére! - mondta a nõ, álszent ijedelemmel.~
2886 20|                nõ, álszent ijedelemmel.~A bõrönd homályos mélyén,
2887 20|            haldokló pillantással. Aztán a másik bõröndöt is feltörtem.
2888 20|            bõröndöt is feltörtem. Ebben a bõröndben szívek voltak,
2889 20|            magamon kívül. - Te lopod el a szemeket, te szemtolvaj,
2890 20|             szemtolvaj, és te lopod meg a fiatalokat, kiknek a szíve
2891 20|                meg a fiatalokat, kiknek a szíve úgy szól, mint az
2892 20|                mint az Isten muzsikája? A bankba akarod tenni az életünket.
2893 20|                 gyalázatos!~Megragadtam a karját.~- Most pedig: mondd
2894 20|                   Most pedig: mondd meg a neved.~- Elõször is kérem:
2895 20|                is kérem: ne tegezzen.~- A neved kérdeztem.~- Melanie.~-
2896 20|                 kérdeztem.~- Melanie.~- A másik neved?~- Comtesse
2897 20|           Melanie.~- Mocskos - nevettem a fanyalgó érzelmességén -,
2898 20|                  semmi egyéb. Te lennél a halál? Hisz egy kukac, egy
2899 20|                béka több nálad. Mert te a semmi vagy, a butaság vagy.
2900 20|            nálad. Mert te a semmi vagy, a butaság vagy. Nem félek
2901 20|         gyûlöllek. Évekig készítem majd a gyûlöletem italát, otthon
2902 20|                 ablakok mellet élesítem a szemem, hogy átfúrjalak,
2903 20|          átfúrjalak, élesre ráspolyozom a körmöm, hogy a pofádba vágjam.
2904 20|              ráspolyozom a körmöm, hogy a pofádba vágjam. Edzem a
2905 20|                 a pofádba vágjam. Edzem a fogam, hogy egyszer beléd
2906 20|   letartóztatlak.~Már vonszoltam kifelé a folyosóra, hol senki sem
2907 20|          folyosóra, hol senki sem járt, a váróterembe, hol mindenki
2908 20|                hol mindenki aludt. Csak a portás volt ébren, vastag
2909 20|           vastag paszomántos sapkájával a fején, roppant hivatalos
2910 20|            Portás - mondtam neki -, ezt a kalandornõt azonnal adja
2911 20|             kalandornõt azonnal adja át a rendõrségnek.~A portás nem
2912 20|                 adja át a rendõrségnek.~A portás nem sokat adott szavamra,
2913 20|                is adott.~Minthogy pedig a portás nagyon rövidlátó
2914 20|               ajtót, ismét tisztelgett, a nõt a peronra engedte, aki
2915 20|                ismét tisztelgett, a nõt a peronra engedte, aki fel
2916 20|          Többszörös gyilkos - kiabáltam a portás felé -, és maga futni
2917 20|                  Honnét tudja? - mondta a portás fölényesen, és tágra
2918 20|       félreálltam. Hiszem azonban, hogy a jó és okos emberek mégis
2919 20|                 emberek mégis lefülelik a veszedelmes kalandornõt.
2920 21|                horoszkópot készíttetett a fia sorsáról. Megjósoltatott,
2921 21|          sorsáról. Megjósoltatott, hogy a királyfi háborúba megy,
2922 21|               háborúba megy, sebet kap, a tengeren vihar töri össze
2923 21|              betegségben halálozik el.”~A KÖVÉR PRINC~A princ egy
2924 21|            halálozik el.”~A KÖVÉR PRINC~A princ egy decemberi havas
2925 21|           Hangosan rikoltott, vöröslött a dühtõl, az erei kéken barázdálták
2926 21|               erei kéken barázdálták át a homlokát. Egészséges volt,
2927 21|                az elsõ napon belenézett a fénybe, s a hónap végén
2928 21|            napon belenézett a fénybe, s a hónap végén szétrúgta a
2929 21|                 a hónap végén szétrúgta a pólyáját, amelyet két tenyeres-talpas
2930 21|             kötött köréje. Amikor pedig a kardinális a keresztelõkút
2931 21|               Amikor pedig a kardinális a keresztelõkút fölé tartotta,
2932 21|          dörzsölte, hogy megóvná lelkét a bûn rothasztó miazmáitól,
2933 21|               bûn rothasztó miazmáitól, a csecsemõ a húsos ujját fogatlan
2934 21|        rothasztó miazmáitól, a csecsemõ a húsos ujját fogatlan ínyei
2935 21|               Kéthónapos korában felült a bölcsõjében. Úgy jött ez
2936 21|                bölcsõjében. Úgy jött ez a kis poronty a világra, mint
2937 21|               Úgy jött ez a kis poronty a világra, mint erõszakos
2938 21|          vasgyúró volt.~- Ez lesz aztán a király.~- Uram - jegyezte
2939 21|              aggastyán -, olyan erõs ez a gyermek, hogy akár a koronát
2940 21|                 ez a gyermek, hogy akár a koronát is elbírná.~A király
2941 21|              akár a koronát is elbírná.~A király elkomorult a tréfa
2942 21|            elbírná.~A király elkomorult a tréfa hallatára.~Azon az
2943 21|                 pedig azt álmodta, hogy a fia meghalt.~ÁLOM~Egész
2944 21|             látta az álmát.~Meg-megállt a szobában, mintha valamibe
2945 21|                  Délután, hogy belépett a trónterembe, a betegsárga
2946 21|                 belépett a trónterembe, a betegsárga fényben újra
2947 21|            megelevenedett az álom.~Erre a trónra mászott fel a fia.
2948 21|               Erre a trónra mászott fel a fia. Kezébe vette a jogart,
2949 21|                 fel a fia. Kezébe vette a jogart, és fejére tette
2950 21|                 jogart, és fejére tette a koronát. Úgy, ahogy az aggastyán
2951 21|              mondotta. Szilárdan állott a fején. Vásott, gonosz kölyök
2952 21|                az apja, hogy vigyázzon, a kisfiú toporzékolt, fején
2953 21|               kisfiú toporzékolt, fején a koronával. Ekkor hirtelen
2954 21|               Ekkor hirtelen megbotlott a hosszú palástban. Fején
2955 21|             palástban. Fején megbillent a korona, éles pereme belevájt
2956 21|            korona, éles pereme belevájt a feje lágyába, és kettéhasította.
2957 21|   kettéhasította. Szeme kitágult. Ebben a nagy-nagy szemben egy sikoly
2958 21|                 mely nem tudott kitörni a száján. Aztán lassanként
2959 21|                 hideg rémületté fagyott a mosolygása.~Arcocskáját
2960 21|       mosolygása.~Arcocskáját elöntötte a kibuggyanó vér.~A KIRÁLY
2961 21|             elöntötte a kibuggyanó vér.~A KIRÁLY JÓSOLTAT~Ez az álom
2962 21|              KIRÁLY JÓSOLTAT~Ez az álom a királynak jel volt, hogy
2963 21|                királynak jel volt, hogy a fia gyors fejlõdése valami
2964 21|                 méltósággal viselte, és a papok áldását, akik a kis
2965 21|                és a papok áldását, akik a kis vendég lelkét ellátták
2966 21|                és egyre jobban féltette a csodagyermeket. Kihez forduljon?
2967 21|             minden siker nélkül kezelte a gyomorbaját, pépekkel és
2968 21|            pépekkel és kenõcsökkel. Még a böjt se segített rajta,
2969 21|                 se segített rajta, hogy a nagyhéten alig vett magához
2970 21|                este sohasem lakott jól. A vallás nem nyújtott neki
2971 21|           vigasztalást. Ha feltekintett a hideg ûrbe, a csillagok
2972 21|              feltekintett a hideg ûrbe, a csillagok közé, akkor úgy
2973 21|                 akkor úgy találta, hogy a csillagok nagyon is messze
2974 21|             nagyon is messze vannak, és a vallás nem kormányozhatja
2975 21|               vallás nem kormányozhatja a messze vágtató bolygókat.
2976 21|               messze vágtató bolygókat. A betegsége pedig sötétté
2977 21|               és seprûnyélen lovagolnak a holdba. Az asztrológust
2978 21|     asztrológust hívatta:~- Készítsd el a horoszkópot.~A királyfi
2979 21|              Készítsd el a horoszkópot.~A királyfi a Bak
2980 21|                 horoszkópot.~A királyfi a Bak
2981 21|              õszinte - mondta szigorúan a király, és szemében az idegesség
2982 21|              zöld szikrája ugrált. - Ez a gyermek mindenem. Az országom
2983 21|            akarom vállára helyezni.~Itt a hangja elcsuklott, mert
2984 21|                 az ember törékeny, mint a pohár.~A KONSTELLÁCIÓ NEM
2985 21|                 törékeny, mint a pohár.~A KONSTELLÁCIÓ NEM SZERENCSÉS~
2986 21|                 asztrológus bezárkózott a tornyába, elõvette a papírjait,
2987 21|        bezárkózott a tornyába, elõvette a papírjait, és cirkalommal
2988 21|                 óriási köröket rajzolt. A fehér papír az ég kék mappáját
2989 21|                kék mappáját jelentette, a fekete pontok pedig a bolygókat,
2990 21|       jelentette, a fekete pontok pedig a bolygókat, az állatöv csillagait,
2991 21|             mutatkoztak. Mars tûnt fel, a vér és õrület csillaga,
2992 21|                 vér és õrület csillaga, a háború viharfészke. Utóbb
2993 21|      viharfészke. Utóbb Neptunus, amely a tenger haragjáról beszélt,
2994 21|                 beszélt, most Saturnus, a nyirkos és ragályos nyavalyák
2995 21|            benevolens praesentiá-ja azt a reményt ígérte, hogy a gyermek
2996 21|              azt a reményt ígérte, hogy a gyermek életét egy nõ mosolya
2997 21|            Halványan ült az asztrológus a halvány papír elõtt. Felütötte
2998 21|          halvány papír elõtt. Felütötte a könyveit. Mindig ugyanaz
2999 21|            éjszaka után vánszorgott fel a palotába.~- Rossz hírt hozok -
3000 21|              hírt hozok - mondta inkább a szakállába és önmagának,