Fejezet
1 1 | Janka újra az ágy mellett ült, és a beteg lassan-lassan
2 1 | lehetett a temetést.~Ott ült a kis beteg. A sok kendõtõl
3 1 | boldog volt. Négy párnán ült, magasan, nagyon magasan,
4 1 | nagyon magasan, egy trónon ült a betegség kis hercege,
5 2 | Gyula az ablakmélyedésben ült, és kötött.~A szoba, ahová
6 2 | terítettek fel, harmincnégy leány ült az asztalnál, de úgy hallottam,
7 4 | láttam, bordó karosszékben ült, mályvaszínû pongyolában,
8 5 | vicsorította a fogát, amikor eléje ült, késõbb azonban védelmébe
9 7 | Állandóan a kávéházban ült, a fejét lógatta, de nagyobb
10 7 | Egy reggel a kávéházban ült. Áprilisi napfény bizsergette
11 7 | valami egyenruhás ember ült, hivatalszolga vagy postás -
12 10| tükörnél egy furcsa alak ült. Tétlenül, összekulcsolt
13 10| elõtte, és a szék szélére ült.~- Beszélgessünk - parancsolta
14 10| szemétõl.~3~A gavallér ágyában ült - ingben -, reggel hat órakor.
15 10| Egy kis márványasztalnál ült, és aludttejet ivott.~-
16 11| ruganyos bõrülésbe belesüppedve ült a kis zseni, a nyolcéves
17 11| galamb - a gyerek vállára ült.~A kert másik sarkában egy
18 12| reggelenként mosdatlanul és kócosan ült egy széken. Õ pedig - hóna
19 13| lõttek. Zakatoló szívvel ült az ágyban, fölgyújtotta
20 13| sikerült, amit kezdett. Órákig ült magában. Egyre szaporábban
21 13| Egy novemberi délután így ült - fásultan és zsibbadtan -
22 13| dohányzóba, hol egy székre ült. Elõtte a kisasztalkán egy
23 13| Éjjel álmában ugyanitt ült, ilyen helyzetben, ilyen
24 13| meg. Xavér az asztalfõre ült. Kívülrõl lehetett hallani
25 16| betessékelte a vízbe. Itt ült türelmesen, arcán a nyájas,
26 16| szemekkel, melyekben kérdés ült, vajon mivel érdemelte meg
27 16| õket.~Az állomásig tûkön is ült. Attól tartott, hogy a tudós
28 18| hosszú tétlenségtõl leverten ült, örült a parancsnak, s felugrott
29 18| megkönnyebbülést érzett. A tükör elé ült. Öltözködés közben órákig
30 19| beszédbõl, és elázottan ült az asztalnál borzasztó komolyan.~
31 21| aranyozza meg. Halványan ült az asztrológus a halvány
32 21| királynak.~A király némán ült le a végzet elõtt.~- Az
33 21| mint a méz. Egy óra hosszat ült a padon, egyedül, és csorgott
34 22| érdekelte. A kocsi szélére ült, kikönyökölt, hátravetette
35 22| szemét. Egy irtózatos rém ült ekkor a szemében, gyáva,
36 23| bízott.~Az asszony kitûnõen ült, még mindig régi helyén,
37 25| lecke közt, az utcapadokra ült. Lehunyta szemét. Azt képzelte,
|