Fejezet

 1 1 |     csicsergését minden ízében, és arca elégedett volt, önérzetes
 2 3 |           tõle.~- Meg - int, és az arca hidegen mosolyog.~De azok,
 3 6 | verejtékezett, erei kidagadtak, az arca rákvörös volt.~Amikor befejezte
 4 6 |         ezredes a földre.~Rákvörös arca elsápadt, olyan fehér lett,
 5 7 |                       A SZERB~1~Az arca almazöld volt, a szeme lenkék,
 6 7 |          látni. Csak a halottfehér arca világított. Bámultam az
 7 8 |          szemekkel, bajusza deres, arca kérges, szomorú.~- Becsukatom
 8 12|             szeme a földre néz, az arca halvány. Künn, a városon
 9 12|          feltûntek a színpadon, az arca - halotthalvány és verejtékes
10 12|        halotthalvány és verejtékes arca - búsan rémlett fel, mint
11 13|                      AZ ALVÓ~Xavér arca sárga volt, mint a citrom.
12 14|           türkizkék, a homloka, az arca pedig feltûnõen fehér. Ebbõl
13 15|           szentekre emlékeztetõen. Arca, a tiszta, a régi, amelyet
14 15|           is kezdett. Különösen az arca hízott el, kis, gömbölyded
15 15|            haja ismét lesimult, az arca merev, nyugodt síkká fagyott.~
16 15|             Zaklatottan ébredt. Az arca, melyet az olasz nap sötétsárgára
17 15|       hebegni kezdett, kárminvörös arca elsápadt.~Az asszony csengetett,
18 17|       tüzelt, haja fölborzolódott, arca pirosra gyulladt. Semmire
19 19|    Verpelétyt, semmi se hat rá. Az arca csontos és fakó, duzzadt
20 20|         kocsiból kiszállva - sárga arca kiálló hátteréül - vörös
21 20|     fiatalos és ápolt volt. Vékony arca a fátyol alatt még rózsásnak
22 20|        összeértek. Pállott volt az arca, mint egy ólomtányér, szuvas
23 20|   szolgálhatok. Termete: alacsony. Arca: csontos. Szeme: mocsárszínû.
24 21|           valamicskét megnyúlt, az arca halványabb lett, bõre porcelános
25 21|  gyõzedelmeskednek. Egész éjjel az arca verejtékben fürdött. Imádkozott
26 21|          Haja a szemébe lógott, az arca fehér volt, a szeme parázs.
27 22|           Most már elsötétedett az arca. A városban senki se köszöntötte.
28 22|            Majd reggel, a kávénál.~Arca fehér volt, lottyadt, szomorú.
29 23|            földre. Annak van ilyen arca, kit kígyó mar meg.~Hevesen
30 23|            jóérzés nélkül gondolt. Arca az izgalomtól meg a konyaktól
31 24|         vékony lett, mint a penge, arca öblös, feje dacos, melle
32 24|       elolvasta. Ebben is az volt. Arca kigyúlt, és körültekintett
33 24|            Nem tudta, hová került. Arca, keze, ruhája fekete volt,
34 25|          fekete selyemruhában jár, arca vékony, és lornyonon át