Fejezet
1 2 | legközelebb voltunk egymáshoz, nagy távolságok választottak
2 3 | ember lévén - mindenkinek nagy gaudiumára tintás arccal
3 5 | terítsetek a koporsómra egy nagy, fekete esernyõt.~1912~ ~
4 6 | kezét. Azt hitte, hogy a nagy hõségtõl víziót lát, a forradalom
5 7 | Remélem, szép.~- Mese.~- Nagy?~- Terem.~Felmentem hozzá.
6 8 | lopásban. Utána pedig oly nagy a csönd.~A szobában senki.
7 9 | gipszangyalt.~A gipszangyal nagy volt, akkora, mint egy tízéves
8 10| és feléje tolt néhány nagy bankjegyet.~- Nem - mondotta,
9 10| legegyszerûbb.~8~Írómappájára nagy betûkkel ezt írta:~„Nem
10 12| színészek sorsáról szóltak, nagy színészeknek a hírlapokból
11 13| Megroggyantan, öregen sétált fel-alá nagy termeiben. Nagyon sokat
12 13| meggondolatlanul elvetik ezeket a nagy, titokzatos kincseket, melyek
13 13| mázsasúlyúnak érezte testét, és nagy megerõltetésébe került,
14 13| a kávéházak tükörablakai nagy tüntetés után. A tavasz
15 15| ezredéhez. Augusztusban a nagy gyakorlaton kitüntette magát.
16 15| utasok mind felriadtak. Nagy nehezen helyet szorítottak
17 15| gyászruhát és nyakáról azokat a nagy fekete gyöngyöket, amelyek
18 15| senkinek se beszélhet két nagy felnõtt fiáról, akik egymás
19 15| ángliusok... ez az egész nagy marha világ...~Ütötte a
20 15| halt meg egymás után, két nagy fia. Azóta egy jó szavát
21 17| újsággal, csak nézett a nagy szemével. A pincér elfordult,
22 17| mozdulatlanul égett, mint egy nagy macskaszem, a zúzmarás levegõ,
23 18| üveget.~A feladat túlságosan nagy volt a számára. Belepirult,
24 19| Verpeléty alszik. Verpeléty, a nagy úr, ilyenkor kel fel, csíkos
25 20| hogy férfi vagy és hogy nagy vagy. X... kalandornõ vagy,
26 20| Szeme: mocsárszínû. Szája: nagy. Orra: hegyes. Fogai: aranyfogak.
27 21| szenvedtem miattad. Ma már nagy vagy, én pedig öreg. Megmondhatok
28 25| szenvedõ volt, majdnem olyan nagy, mint egy költõ.~Ha akadt
|