Fejezet

 1 1 |      fehér pálinka.~A nénjét is látta. A napfényben csúnya és
 2 6 |    forradalom szörnyû szellemét látta, aki életében elõször eléje
 3 9 |      mely eddig vak volt és nem látta a titkos szépséget, s megsiratta
 4 9 |          Álmában a gipszangyalt látta, aki fehéren, mint a hó,
 5 10|        a gázlángnál még egyszer látta szemét, mely olyan, mint
 6 10|   konyult le szeme héja: megint látta a szemet, a fûzfapoéta szemét,
 7 10|     párnán vergõdött, világosan látta, hogy minden nyomorult közt
 8 11|      messze útra. Apját sohasem látta. Nem vágyódott sem az anyja,
 9 11|           a karrierjét sötétnek látta. Magát pedig egy korhadt
10 12|         harisnyáját és a térdét látta. Ez a térdszemlélet lett
11 13|       Sötét és bús lelkében már látta a célt. Arra a meggyõzõdésre
12 13|    párnára, hogy jobban lásson. Látta, hogy ezüsttálcán hozza
13 14|          a munkát szertartásnak látta.~10~Amáliát azóta még jobban
14 17|        sokáig gondolkozott, már látta is a nevét a lapokban, az
15 17| asszonnyal? Három hónap óta nem látta. Azóta csak kocsmákba járogat,
16 17|     szíve feléje fordulni. Most látta felesége kék babos zsebkendõjét
17 18|      Még soha ily furcsának nem látta a férfi. A szobát nézték,
18 18|    arcát, de most ezt is másnak látta, mintha valami elõkelõ nõnek
19 21|         meghalt.~ÁLOM~Egész nap látta az álmát.~Meg-megállt a
20 21|        vidáman az udvaronc, aki látta, hogy a palota elõtt megállt
21 22|   fogalmaz Páva tanácsos, s már látta is magát a temetésen, fekete
22 22|        elõtt. A méltóságos urat látta benne. Szervusz, kedves
23 23|       mint a tigris. Maga elõtt látta a halk, biztos tusát, az
24 24| pillanatai, mikor ezt világosan látta. De ha hosszabban gondolt
25 24|         Már akkor is gyermeknek látta, mikor - az utolsó délutánon -
26 24|      figyelt az összeesküvésre, látta, hogy a gyanúja nagyon is
27 25|   boldogan szökött meg. Mihelyt látta, hogy a boldogtalanságát