Fejezet

 1 6 |    Harcias nevelés kellene, tanár úr, célbalövés, éjjeli gyakorlatok,
 2 8 |        követ valaki. Egy közönyös úr volt az, ki ezüstfogantyús
 3 10|          egymást, édeseim.” Az az úr kegyetlen: „Meggyilkollak
 4 15|            A BOLOND MAGYAR~Sámson úr, a földbirtokos, sárga selyemkabátban
 5 15|           a kalapját:~- Nagyságos úr - szólt, és nem tudta tovább
 6 15|     tovább folytatni, elnémult az úr tiltó tekintete elõtt.~A
 7 15|         mondta az orvos.~- Doktor úr - sopánkodott eszelõsen
 8 18|            Különösen a méltóságos úr furcsállta, hogy az ember
 9 19|           ne bántsa magát, tanító úr.~- Nem! - folytatta egyre
10 19|     Verpeléty bizonyára korlátolt úr. Az imponál neki, amit nem
11 19|        Igen tisztelt tanfelügyelõ úr, ismerem önt hírbõl, méltányolom
12 19|         alszik. Verpeléty, a nagy úr, ilyenkor kel fel, csíkos
13 20|      rendben van. Talán részeg az úr?~Nehogy magam váljak gyilkossá,
14 22|          félénken - a „méltóságos úr”-ról beszéltek. Ilyenkor
15 22|           öreg Páva... a tanácsos úr... az öreg tanácsos úr...
16 22|   tanácsos úr... az öreg tanácsos úr... a méltóságos úr...~Csodálkozva
17 22|       tanácsos úr... a méltóságos úr...~Csodálkozva vette azonban
18 22|              Parancsol, nagyságos úr?~- Hogy mondta? - szólt
19 22|       nevezett engem?~- Nagyságos úr...~Erre a szóra rácsapott,
20 22|           vércse.~- Én méltóságos úr vagyok.~- Bocsánat.~- Nem
21 22|        buzgalomban.~Páva tanácsos úr pedig ivott, gyorsan, nagyon
22 22|          tanácsos... a méltóságos úr... az elõkelõ tisztviselõ...
23 22|      városukban... Csak a fõispán úr õméltóságát jöttem meglátogatni,
24 22|          maga elé:~- A méltóságos úr... elbeszélget kissé...
25 22| elbeszélget kissé... a méltóságos úr...~Kissé dülöngve, de még
26 22|     hétrét görnyedt. Ez egy igazi úr. Öt koronát nyomott a markába