Fejezet

 1 2 |           át szûrõdött a napfény.~- Te kötsz? - kérdeztem csodálkozva.~
 2 2 |       komikus, halálosan komikus.~- Te - kérdi tõle egyik fiú -,
 3 6 |          karizmát.~- Hogy állsz meg te, öcsém, a harci tûzben -
 4 7 |                Barátom - mondtam -, te valóságos életmûvész vagy. -
 5 7 |         szeme felragyogott.~- Igen. Te értesz élni. Elnézem, micsoda
 6 8 |           lassan.~Csendes detektív, te, ki most is itt mégysz a
 7 9 |         hozzám õszinte. Érzem, hogy te lenézel engem. Igenis megvetsz
 8 9 |              Igenis megvetsz engem, te is, a húgom is.~Sógora tiltakozni
 9 12|             a söntésben korholta:~- Te botkezû! Ha még egyszer
10 12|        vonta:~- Jöjj a keblemre, ó, te szent nõ.~A kisvárosban
11 12|       jellemszínész felé fordult.~- Te gazember - hördült rá -,
12 12|            gazember - hördült rá -, te hitvány, te disznó.~A jellemszínész
13 12|           hördült rá -, te hitvány, te disznó.~A jellemszínész
14 12| felháborodását. Végre megtalálta:~- Te cenk.~A feleségéhez fordult:~-
15 12|            A feleségéhez fordult:~- Te céda.~Most már biztosan
16 16|             Odaintette feleségét:~- Te, ez megbetegedett. A homloka
17 19|          Isten veletek, két tanító, te sovány és te is, kövér.
18 19|            két tanító, te sovány és te is, kövér. Itt hagytatok
19 20|      fuldokló, eleven szívek.~- Hát te vagy az? - ordítottam magamon
20 20|         ordítottam magamon kívül. - Te lopod el a szemeket, te
21 20|             Te lopod el a szemeket, te szemtolvaj, és te lopod
22 20|         szemeket, te szemtolvaj, és te lopod meg a fiatalokat,
23 20|         szürke nénike, semmi egyéb. Te lennél a halál? Hisz egy
24 20|           egy béka több nálad. Mert te a semmi vagy, a butaság
25 21|            rád vigyázzak. Ígérd meg te is, hogy nem teljesedik
26 21|          orvoshoz fordult:~- Szóval te is hiszel a csodákban.~-