Fejezet

 1 4 |        macska.~Az utcán megyek, idegen emberek között. Nincs helyem
 2 4 |        melyek ismeretlenek, egy idegen ruháinak látszanak. Egykor
 3 5 |        Eleinte haragudtak rá az idegen bútorok, az ágy reámordult,
 4 5 |        Éjjel sokszor kóboroltam idegen városokban, hidakon, gyengén
 5 8 |      nyitottam ki a szemem. Egy idegen állt az ágyam elõtt. Otthonosan
 6 15|         és az állával érezze az idegen húst, s szenvedjen miatta.
 7 16|         ez a süstörgõ fürdõ egy idegen ország idegen városkájában,
 8 16|         fürdõ egy idegen ország idegen városkájában, nyilván csak
 9 16|      fekszik lakásán az elõkelõ idegen, aki - olyasmit sejtett -
10 18|          bõröndszerû pocakjukat idegen tehernek érezték, szerették
11 19|          Most egyedül vagyok az idegen városban, ott, ahol Verpeléty
12 21|      szemét. Belebámult az apja idegen fényû szemébe. Úgy érezte,
13 23|            Jó estét - mondta az idegen, és nem is nézett rá.~Az
14 23|  ékszert kígyószemmel nézett az idegen. Legalább háromezer korona
15 23|     Pusz-ta-szent-péter... - Az idegen félig lezárta szemhéjait -
16 23|       zsibbasztotta idegeit. Az idegen elõre élvezte véres sikerét,
17 23|       ordította:~- Segítség.~Az idegen a zsebéhez kapott, hogy
18 23|        mar meg.~Hevesen vert az idegen szíve, kerengett vele a
19 23|         bal mellre mutatott.~Az idegen kõbálvánnyá dermedve állt
20 23|      meg. Végelgyengülésben.~Az idegen kényszeredetten mosolygott
21 23|     Künn erõsen fújt a szél. Az idegen óvatosan leengedte a függönyt,
22 23|   rokonaihoz?~- Nem - felelt az idegen zavartan -, más ügyben.~
23 23| házaival, mint a temetõ. Itt az idegen sietve kiugrott. Annyira
24 23|     aztán leheveredett. Erre az idegen gyengéd gonddal elfüggönyözte
25 23|  Végtelen boldogság járta át az idegen szívét. Soha ilyesmit nem
26 23|      tintaszerû fellegekkel. Az idegen azonban kitárta karját,