Fejezet

 1 1 |       mellé ül.~- Anya - szól még egyszer, és megragadja az anyja
 2 1 |      betegágy mellett. A võlegény egyszer az ajtó mögé bújt, sietve
 3 1 |    leveleket írt, minden hónapban egyszer. Õsszel egyetlenegyszer
 4 2 |        azt sohase tudtam kisütni. Egyszer, amikor ebédre voltam hozzájuk
 5 5 |                  AZ ESERNYÕ~Janka egyszer nálam felejtette az esernyõjét.~
 6 7 |          fel, mint vidéki barbár. Egyszer azonban megbolondult, hirtelenül
 7 7 |   szerette, abban nem kételkedem. Egyszer azonban elvétette a számot,
 8 7 |      indult el kószálni, hogy még egyszer megfürödjön a város fényében
 9 9 |          hogy megint ráborította. Egyszer tetszett neki, másszor nem
10 10|        arra, hogy az az ember még egyszer melegen megszorította kezét,
11 10|        kezét, és a gázlángnál még egyszer látta szemét, mely olyan,
12 11|       aludni.~Az impresszárió még egyszer bejött hozzá, és amikor
13 12|    korholta:~- Te botkezû! Ha még egyszer elhibázod, mehetsz.~A bûvész
14 13|           átaludt, úgy, hogy csak egyszer ébredt fel, a sötétben elszívott
15 13|      asztalon tartott. Miután még egyszer körülnézett a szobában,
16 17|           körülnézett, mintha még egyszer magába akarná ölelni a szobát,
17 17|      odatette a szalmaszékre.~Még egyszer megnézte, be van-e zárva
18 19| purifikátor lenni. Pezsgõs fejjel egyszer a bálteremben köpködve és
19 20|           váróterem ajtajában még egyszer rátekintettem. Akkor aztán
20 20|       vágjam. Edzem a fogam, hogy egyszer beléd harapjak, és leköpjelek,
21 22|           a hivatalban.~Ebéd után egyszer, mikor az ásítás már a torkát
22 22|              Nem baj - mondta még egyszer.~Ment haza a szállóba, hol
23 23|    elfüggönyözte a lámpát is, még egyszer rátekintett, lábujjhegyen
24 25|        ártatlan nyelvtanítónõket?~Egyszer azt álmodta, hogy a tábornokné
25 25|         Azok nem érdekelnék õket. Egyszer - nagyon sok évvel ezelõtt,
26 25|           és a kérdõ mondatot még egyszer megismételte, múlt idõben -