Fejezet

 1 7 |    németre.~A leány nevetett, szó nélkül továbbment. Bogumil csendesen
 2 8 |        finoman üldöznek, föltûnés nélkül. Én azonban észreveszem
 3 10|        így fog vezekelni - remény nélkül - újabb álmatlanságokkal,
 4 11|     gyomorrontót, orvosi rendelés nélkül, lekvárt, sok-sok lekvárt,
 5 12|         már kissé - nem minden ok nélkül - nyugtalankodott.~A bûvész
 6 12|            talán nem is minden ok nélkül. Mert ebbe a förtelmes és
 7 12|          hangosan beszélve, kalap nélkül szaladt haza, fejében szavak
 8 12|        székre, sápadtan, lélegzet nélkül, mint a mûvész, aki elvégezte
 9 13|           az ég csatornái, szünet nélkül. Nem közönséges esõ volt
10 14|         se lásson, vagy minden ok nélkül a magányt kerestem, akkor
11 15| cilinderét, s száraz szemmel, szó nélkül jött haza a temetésrõl.~
12 15|       vihart. Mert néha minden ok nélkül, vendéglõkben, utcán, hangversenyeken,
13 15|    törzsfõnök.~Déltájt órákig cél nélkül õdöngtek a piazzettán. Aléltak
14 17|   bemaszatolta. Ekkor - minden ok nélkül - eszébe jutott egy régi
15 18|         tûket, egészségük ártalma nélkül. A méltóságos úrnak azonban
16 18|     öregurak - a nõk megkérdezése nélkül - levetették a gallérjukat.
17 20|             bevezetés és cikornya nélkül -, hogy még mielõtt gondolkoznék,
18 20|  elkotródik, mint ahogy jött, szó nélkül, száján valami csúnya mosollyal.~
19 21|   szerette. Évek óta minden siker nélkül kezelte a gyomorbaját, pépekkel
20 23|          vergõdik, halkan, sikoly nélkül.~Jó darabig senki se jött.
21 23|          télvíz idején kielégítés nélkül rúgta ki az utcára.~Acélléptekkel
22 23|         minden büszkeség, jóérzés nélkül gondolt. Arca az izgalomtól
23 25|       álmosan, öcsém a nagybátyja nélkül él, ez a csapás éppoly emberi
24 25|           ismételte meg, kérdõjel nélkül. Megtanulta tõle a szenvedést,