Fejezet

 1 1 |        Várj - mondotta a beteg, amint az ágyában végignyújtózkodott.
 2 2 |        Ez a fiú mártír.~Késõbb, amint nõttem, mélységes részvéttel
 3 5 |      dajkál. Látom az esernyõt, amint vádolva felkel a földrõl,
 4 7 |     késõn feküdt és késõn kelt, amint az életmûvésznek illik.~
 5 7 |       indult el a szállodájába.~Amint azonban átrohant a körúton -
 6 8 |         De megnézni lehetetlen, amint lehetetlen tovább csigázni
 7 9 | karácsony elõtti napon délután, amint a Rákóczi úton kóválygott,
 8 9 |      karácsonyfa alá állította. Amint sógora meg a húga megpillantotta
 9 10|    nyulai rendszerint eltûntek. Amint azonban most a párnán vergõdött,
10 13|        ásított, újra ásított, s amint száját kitátotta, látni
11 13|         elõbb találkozzon vele. Amint lehunyta a szemét, úgy rémlett,
12 14|         a vér fejembe tódul, és amint elõbbre kúszom a vizeshordó
13 15|       káromkodás a szájából, de amint a nyelve hebegni kezdett,
14 16|       csalódottan tekintett rá, amint a bizottság a kavicsos sínek
15 16|   napernyõik alatt bámulták õt, amint a kocsin szállása felé robogott,
16 16|         a városból. A geológus, amint az éjféli gyorshoz hajtattak,
17 17|  vezetéknevén szólította magát, amint a vendégek a keresztnevén -,
18 18|       szájába került, a nyelve, amint lehántotta a datolya bélét,
19 23|       Felgyújtották a lámpákat. Amint a hidegzöld fény végigömlött
20 24|         egyre kisebbnek érezte, amint eltávozott tõle, és képe
21 25|        át. - Hónapok óta nézem, amint átmegy ezen a hídon este