Fejezet

 1 1 |            lelket adtak neki és húst, amit a láz megint elemészthetett.~
 2 3 | megszólították, valamit mondtak neki, amit nem akar ismételni, nevettek
 3 3 |              nagyon halkan, suttogva, amit a körülötte állók izzó szemmel
 4 5 |           egyszerre követelik tõlünk, amit a szeretõjüktõl és a férjüktõl
 5 5 |              lesz, a nõm, a hitvesem, amit akar. Oltár elé vezetem,
 6 6 |        feliratban, egy memorandumban, amit a város minden polgára aláír.~-
 7 7 |               sárga cipõt húzott fel, amit ott vett. Csakhogy ez a
 8 8 |              A detektív figyelt arra, amit mondok. Tekintetét még mindig
 9 9 |             tudna ilyet kiválasztani. Amit magára vesz, az nem áll
10 13|          életének vége, nem sikerült, amit kezdett. Órákig ült magában.
11 17|               kissé megbolygatta azt, amit akart. És még a markõrnél
12 18|        azonban sok mindent észrevett, amit máskor nem látott. A függönyök
13 19|        korlátolt úr. Az imponál neki, amit nem ismer.~Verpeléty azonban
14 19|             egy szóval elintézem azt, amit önök egy éve fõznek, és
15 21|             finom és szenvedõ ráncot, amit eddig meg se látott.~- Ez
16 22|              sok mindent magyarázott, amit a fiú nem értett. Nagyon
17 22|              Még ez sem hat, a titok, amit tartogatott, az ütõkártya,
18 25|             idõ. Régmúlt idõ. Hiszen, amit elbeszélünk, az nagyon-nagyon
19 25|               Nem is egészen értette, amit mondott. Hazamenet megnézte
20 25|       megjelent elõtte a tollkés. Az, amit a tábornokné elvesztett,