Fejezet
1 1 | Halvány, vézna szentkép, ott állt az ágy mellett, feltûrt
2 2 | találkoztam vele. Egy ház elõtt állt, minthogyha valakit várt
3 3 | dermedten és mozdulatlanul állt a kert. Minden öt percben
4 4 | a kedvesem lakása elõtt állt meg.~A ház lángolt az augusztusi
5 4 | levétõl véresek. Egy pohár állt a szekrényen, melybõl nem
6 4 | Egy pillanat múlva már ott állt az ebédlõasztalnál. Újra
7 6 | hiszi, hogy egy hóember állt ott, akinek a gyerekek hóból
8 6 | hajadonfõtt, két álló óráig állt a folyosón, akkor is, midõn
9 8 | ki a szemem. Egy idegen állt az ágyam elõtt. Otthonosan
10 9 | lemosolyogták, õ azonban csak állt a sok holmi között, soványan,
11 9 | karácsonyfa alatt a gipszangyal állt, a bortól egyszerre megoldódott
12 12| ugrott.~A felesége az ajtónál állt, ijedten, a színház jellemszínésze
13 12| céda.~Most már biztosan állt a szobában. Szerepét gyönyörûen
14 13| és jelentõs volt. Fehéren állt benne a rengeteg ágy, mint
15 13| következõ szobák sötétjében állt, sok-sok függöny mögött.
16 15| szája reggel óta sírásra állt. Délután aztán nem bírta
17 16| öntött az ügyvédbe. Eléje állt, mélyen meghajolva hallgatta
18 20| volt sehol. A hátam mögött állt.~- Parancsol? - mondtam
19 23| idegen kõbálvánnyá dermedve állt a fülkében. Azt sem tudta,
20 24| nyugodott. Mindennap az ajtónál állt, a törvényszék, a postahivatal,
|