Fejezet

 1 1 |           fény elé tartjuk. Még a szíve is láthatóan ugrándozott
 2 1 |         fejedelme, és hallgatta a szíve heves verését, az élet csicsergését
 3 7 |      ember nem vesz lélegzetet, a szíve nem ver, mozognia sem kell,
 4 11|     hasonlóan nem engedte, hogy a szíve szerint - õszintén és brutálisan -
 5 13|         trillával a földre esett. Szíve pedig - hirtelenül - megállt.~
 6 17|      bajusza. Kissé belefájdult a szíve, mikor rágondolt. Gyalázat,
 7 17|         utcán, csak neki nem volt szíve feléje fordulni. Most látta
 8 18|       érzett az agyvelejében és a szíve táján. Tekintetét lassan
 9 20|        meg a fiatalokat, kiknek a szíve úgy szól, mint az Isten
10 21|            egyedül, és csorgott a szíve vére, kimondhatatlan édesen.~
11 21|      Tovább - dobogott a királyfi szíve.~A tenger nyugodt volt és
12 21|        király, hogy lecsöndesítse szíve bánatát, elmélkedett, és
13 22| izgalomtól, és napokig nyilallt a szíve táján, mikor valaki véletlenül
14 22|    parkettjén ébredt fel. A beteg szíve, mint valami ágyúgolyó,
15 22|        uramnak olyan egészséges a szíve, mint egy húszéves gyermeknek.
16 23|        kis borzongás fogta el, és szíve hevesebben kezdett verni
17 23|            Hevesen vert az idegen szíve, kerengett vele a világ.~-
18 24|           Csak ürességet érzett a szíve helyén, valami bizonytalanságot
19 25|           sem mentek. Csak fájt a szíve, mikor el-eltöltött velük