Fejezet

 1 2 |  harmonikus. Én tudom, hogyha egy nõ meredt szemmel bámul a levegõbe,
 2 2 |         szerencsét. Engem még egy nõ se csalt meg. Mindig szerettek,
 3 5 |          csak az övé vagyok. Ez a nõ különben mindent itt felejt,
 4 12|           a keblemre, ó, te szent nõ.~A kisvárosban mindenki
 5 14| legyezõvel, talpig fehérben. Ez a nõ mindig ott állott az arcképes
 6 14|         fejjel is éreztem, hogy a nõ elmúlása borzalmasabb, mint
 7 18|           pálma alatt egy öregedõ nõ kivette álhaját, és nyugodtan
 8 20|     Késõbb vettem észre, hogy egy nõ setteng körülöttem, hol
 9 20|        hol utánam.~„Ki lehet ez a nõ?” - kérdeztem, és utána
10 20|   nyakamról.~- Lekéstem - szólt a nõ maga elé meredve.~- Hová
11 20|      közül.~Nem volt rokonszenves nõ, istenemre, nem volt rokonszenves,
12 20|  Határozottan nem volt megbízható nõ. Kezén régimódi félkesztyû.
13 20|              Hallatlan - mondta a nõ, tettetett, arisztokratikus
14 20|      öreganyja. Szent isten, ez a nõ százéves is lehet. Melle
15 20|        között. Jaj de csúnya ez a nõ, jaj de csúnya.~- Az okmányait -
16 20|         ég szerelmére! - mondta a nõ, álszent ijedelemmel.~A
17 21|         hogy a gyermek életét egy nõ mosolya aranyozza meg. Halványan
18 23|     háromezer korona csillogott a nõ kezén, nyakán. Halántékán -