Fejezet

 1 2 |    Lujzának... vagy a Jolánnak...~Ma is úgy emlékszem a házukra,
 2 5 |         parfümös üveg, egy kép, s ma, ha veszekszem vele, a kép
 3 8 |           bûn, hogy tõlem lopnak?~Ma estefelé találkoztam egy
 4 10|       körben, s aztán ha nyerek - ma bizonyosan nyerek -, átnyújtom
 5 15|         szólt ki a feleségéhez:~- Ma nem vacsorázunk?~A vacsoránál
 6 15|     belõle, elõször két év óta.~- Ma két esztendeje - zokogta
 7 15|             zokogta az asszony -, ma két esztendeje, a nagyobbik
 8 17|         hegedülni a lábával, mert ma már kézzel sokan hegedülnek,
 9 17|        most el kell intéznie, még ma reggel, felkeresni a kávéházban,
10 17|        felkeresi. Holnap vagy még ma, vagy most mindjárt reggel.
11 19| fontoskodj, öreg paralitikus. Még ma lefújsz mindent, érted,
12 20|      Egyre azon sopánkodott, hogy ma nem utazhat el. Ravasz udvariassággal
13 21|         Sokat szenvedtem miattad. Ma már nagy vagy, én pedig
14 21|       Sohase voltam ilyen boldog. Ma tudtam meg, hogy fiatalon
15 21|      hosszú életet jósolsz, akkor ma is él, s nem fekszik szegény
16 23|           arra a gondolatra, hogy ma éjjel itt kell majd dolgoznia,
17 23|          rabló, csak rablójelölt. Ma lenne a premierje. Egyelõre
18 23|          levegõ meg az idegesség. Ma mindenki ideges. Különösen