Fejezet

 1 2 |      mindnyájan nevetünk. Csak Gyula áll komolyan, haragosan, némán.~
 2 2 | honvédhadnagy. Katonai karrier elõtt áll.~Múltkor este az Andrássy
 3 3 |            õszön az ördög tréfál, az áll a hátunk mögött, az kényszerít
 4 3 |           találunk, azt is, hogy ott áll birkózva a fiúval, mozdulatlanul,
 5 4 |              A szobám pedig bitangul áll. Az ajtók be vannak zárva,
 6 4 |           hinta szinte mozdulatlanul áll. Egy kutya végigfut az úton,
 7 4 |           egy-egy egészen új gyertya áll, melyet vigyázva meggyújtok,
 8 5 |             felkelek. Az esernyõ ott áll, nedves selymérõl és vékony
 9 5 |               ártatlanul és szepegve áll ott, siránkozva, mint egy
10 5 |         falhoz. Persze, hogy rosszul áll. Legjobb lesz, ha szépen
11 5 |           veszekszem vele, a kép alá áll biztosan, öntudatosan.~Szeretem
12 6 |            Íróasztalán több nyelvtan áll, felvágatlanul: Egy óra
13 9 |             Amit magára vesz, az nem áll jól neki. Bútoraik is milyen
14 14|       tûzfalig nyújtózkodik, a hinta áll, a virágcserepek mögé, a
15 14|        felkel a székrõl. Olyan búsan áll ott a szoba közepén - lógó
16 14|           nõre, akinek arcképe ottan áll a polcon, a gyógyszerész
17 19|        frakkal, fehér asztalkendõvel áll elõttem. Hozza a kávét.
18 19|           egyre tüzesebben. - Kettõn áll a vásár. Én teljesítem a