Fejezet

 1 1 |        felszökött, félrebeszélt, mindenki a halálát várta. Dézsaszámra
 2 2 |       már tudom, miért utálja õt mindenki.~Valahányszor elénk kerül,
 3 2 | Mûvésznek készült. Kézügyességét mindenki bámulta. A rajzpapíron senki
 4 6 |      írta: Hurt ezredes, s azóta mindenki csak Hurt ezredesnek hívta.
 5 6 |        nincs rajta az uniformis, mindenki reszket tõle, az iskolás
 6 7 |          Ez azonban nem baj. Itt mindenki szûk cipõben jár, végre
 7 8 |         rettenetes vádat, melyet mindenki elhallgat, s magam sem tudok.
 8 12|        barátom - mondotta -, nem mindenki tud. Hallottad, hogy súgok?
 9 12|          szent nõ.~A kisvárosban mindenki tudta róla, hogy nem is
10 12|      hûtlensége nyílt titok lett mindenki elõtt, csak a súgó nem sejtette.
11 15|        Patvart! - Marha! - Kuss!~Mindenki reszketett tõle. Estefelé
12 18|     olyan határozottsággal, hogy mindenki meghallja, ennyit mond:~-
13 18|      egész váratlanul meghalhat. Mindenki emlékezett valamire. Ki
14 18|         torkára, ki a vakbelére. Mindenki filozofált. Azok, akik kövérek
15 20|         járt, a váróterembe, hol mindenki aludt. Csak a portás volt
16 22|         feljebb... Ötvenhárom... Mindenki fiatalabbnak néz... Hiába,
17 23|      levegõ meg az idegesség. Ma mindenki ideges. Különösen a hölgyek.