Fejezet
1 1 | fiatalember kísérte, félénk, kedves, jómodorú fiatalember. Az
2 4 | halottaimra gondoltam, és a kedves leányra, aki az elsõ emeleten
3 7 | csendesen elmaradt mellõle.~- Kedves - mondta. - Párizsi szokás.
4 9 | meg is döbbent.~- Milyen kedves vagy - mondogatták. - Köszönjük,
5 14| a drága, virágos baba a kedves orrával, a reszketõ kezével,
6 14| hallhatóan susogtam neki:~- Kedves.~Azután lábujjhegyre állottam,
7 15| feleségére nézett.~- Akarod, kedves?~Az asszony bólintott, hogy
8 15| Menjünk innen.~- Hová, kedves?~- Hát csak megnézzük ezt
9 16| tudósnak csak kellemes és kedves lehet.~5~Egy kabint nyitottak
10 17| vicénének, tudja is, hová. Kedves, buta, jó asszony volt.~
11 18| A võlegény erre várt.~- Kedves - mondja alig hallhatóan.~
12 18| Aztán elfordul.~- Hagyjon, kedves - szól. - Hagyjon.~És rányitotta
13 18| A karjait kitárta. Nyaka kedves és lendületes ívben emelkedett,
14 22| mosolyogva, kinek hanyagul, kinek kedves és szíves leereszkedéssel,
15 22| urat látta benne. Szervusz, kedves méltóságos, szervusz.~Egy
16 22| egy csöndes, elhagyott, kedves kisvárost, méltóságos uram.
17 25| van. Budapesten nincsenek kedves, sötét, mély-mély kertek.
|