Fejezet

 1 4 |     fejemet. Vajon mi történik azután? A bútorok csendesen állnak,
 2 6 |       télen-nyáron - célba lõ. Azután felhúzza a házi kabátját,
 3 6 |       egy ezredparancsot. Csak azután bocsátja el õket. Legyint
 4 6 |   ezredes hidegen szalutál, de azután többé nem ismeri az illetõt.~
 5 6 |      farkasszemet nézett vele, azután lassan két lépést hátrált.~
 6 11|        asztal szintjéig. Végre azután írni kezdett, az anyjának.
 7 11|     Esztendõre már kilencéves, azután tíz, és le kell vetni rövidnadrágját
 8 11| közönség elé.~Három óra múltán azután végeztek. Az öreg mûvész
 9 11|       ajtót becsukja kulccsal, azután retesszel. Mélyet sóhajt.
10 11| nyikkan, mint egy emberi hang, azután a többit, és egy pillanat
11 11|       kissé felhorkan a ló, de azután paríroz, rohan, vágtat féktelenül.~
12 14|  billentyûket, és belevilágít.~Azután valami hihetetlent és retteneteset
13 14|       susogtam neki:~- Kedves.~Azután lábujjhegyre állottam, és
14 17| tarkóját, beszappanozta fülét, azután - egyenként - a lábait,
15 17|   pikolót és a feleséged. Majd azután beszélek veled. Addig azonban
16 24|       tejet, zsömlét, játékot. Azután ha beszélt róla, nemegyszer