Fejezet

 1 1 |       még mindig a beteg mellett aludt a díványon.~Második nap
 2 1 |         be az ajtót. A beteg még aludt.~- Csak meg ne tudja szegényke -
 3 3 |      volt, egy emelettel följebb aludt, külön szobában, egy hallgatag
 4 13| tölgyfaasztala kettérepedt. Alig aludt el, új durranás riasztotta
 5 13|   szobákban a csillárokat, s úgy aludt. Reggel az inas csodálkozva
 6 13|         sokat és rendszertelenül aludt. Ha felébredt, valami sárga
 7 15|     fanatikusan. Ha éjjel az ura aludt, õ kinézett a rohanó fákra,
 8 15|       volt. A magyar nyugtalanul aludt. Azt álmodta, hogy két fiatal
 9 16|         szobrocskákkal körülvéve aludt a medence, mely fölött puha
10 19|     szemén, hogy egész éjjel nem aludt. Az elõbb még sört ivott,
11 20|        váróterembe, hol mindenki aludt. Csak a portás volt ébren,
12 21|      szobába, oda, ahol a kisfia aludt. Föléje hajolt. Hosszan-hosszan
13 23|         állomásfõnökhöz, aki már aludt, elhadarta elõtte a mondókáját,
14 23|  kiszökött a folyosóra. Benn már aludt is a beteg. Az õ betege
15 24|         bársonya, s a fia mélyen aludt, a föld alatt, feje fölött
16 25|       vele és benne. Sokszor nem aludt. Rossz virrasztása közben