Fejezet

 1 3 |    gyomrát. Pedig még meleg volt künn.~Azon kezdtük, hogy apró
 2 5 |         nyárspolgár. Csak maradj künn, kópé.~Hiába a tiltakozásom.
 3 5 |         megkérem õt. Már virrad. Künn megint megeredt az esõ.
 4 8 | mosakodtam. Kissé fölfrissültem. Künn az utcán az olvadás szele
 5 9 |           aki télikabátban leste künn az utcán a vevõket, észrevette
 6 10|          De a lakását nem tudta. Künn köd hullott, az idõ hideg
 7 12|     földre néz, az arca halvány. Künn, a városon kívül lakott,
 8 13|   bemenjen a fák és bokrok közé.~Künn pedig szakadt az esõ, zuhogtak
 9 15|      éjjel nem ment haza aludni. Künn hált a csillagos ég alatt,
10 15|          hosszú-hosszú litániát. Künn a kis, szûk utcákon pedig
11 16|           Kultúra - bólintott.~6~Künn az égbolt alján csúnya,
12 17|   fejében. Ruganyosan lépkedett. Künn a téli nap sárgán, mozdulatlanul
13 23|          száját. Bután álldogált künn a folyosón, nézte a leereszkedõ,
14 23|         ezt a tiszta törülközõt.~Künn erõsen fújt a szél. Az idegen