Fejezet

  1 1 |           az ágyban. Egész kicsike volt még, mikor ágynak dõlt,
  2 1 |           teste azonban azbesztbõl volt. Annyi idõ múltán is megmaradt
  3 1 |            télen.~Délelõtt csendes volt. Ágyába vette a két csengettyûkörtét,
  4 1 |          Tavaszkor még csupa virág volt a ház. Fehér és halványlila
  5 1 |          nénjére.~Janka másnap nem volt otthon. Csak este érkezett
  6 1 |           õ kezében is virágcsokor volt.~A patikán át surrantak
  7 1 | elkomorodott, de ezzel egyelõre el volt intézve a dolog. A szerelmesek
  8 1 |           a szerelmeseket. Botrány volt. Egy szót se tudtak szólni.
  9 1 |            anya egész éjjel talpon volt. Halvány, vézna szentkép,
 10 1 |           a beteg homlokát.~Csak õ volt ébren. Ki-kitekintett az
 11 1 |            megállította. Három óra volt. Kulccsal zárta be az ajtót.
 12 1 |          hideg ruhákat. Ez szomorú volt.~Másnap délután temették
 13 1 |            Egyelõre azonban boldog volt. Négy párnán ült, magasan,
 14 1 |          ízében, és arca elégedett volt, önérzetes és gõgös, semmiképp
 15 2 |        ahová beléptem, félhomályos volt. Leeresztett rolettákon
 16 2 |        amelyben rengeteg sok leány volt, minden szobában legalábbis
 17 2 |         ebédnél ittam, parfümszagú volt, émelyítõ, édeskés. Ettõl
 18 2 |          különösen bánatos és dúlt volt a ház. Párnák hevertek a
 19 2 |           osztálytársaimnak igazuk volt. Ezzel a fiúval nem lehet
 20 2 |       néztem a sorsát. Értékes fiú volt. Mûvésznek készült. Kézügyességét
 21 2 |            mindnyájan irigyeltünk. Volt egy szmokingja is. Ebben
 22 2 | társaságban. Tiszta és elegáns fiú volt, aki mindnyájunknak imponált.
 23 2 |       szólt lehangoltan.~Általános volt a vélemény, hogy nem lesz
 24 2 |            hebegni kezdett. A régi volt. Szemöldökei magasra szöktek,
 25 3 |           ment. Világos szeptember volt. Gyümölcsök teljétõl roskadtak
 26 3 |           gyomrát. Pedig még meleg volt künn.~Azon kezdtük, hogy
 27 3 |          szemüvegét.~Már-már sötét volt a teremben. A piros arcú,
 28 3 |            fiókjainkat, nem szabad volt kimennünk a városba, éjjel
 29 3 |             Az egész diákotthon ki volt preparálva céljainkra. A
 30 3 |       pillanatban a koncert teljes volt, egyszerre mûködtek a tréfa
 31 3 |           fiú, aki a tanárnak kéme volt, egy emelettel följebb aludt,
 32 3 |      Arcunk, szájunk, kezünk hideg volt. Egy ingben álltunk a hálószobában,
 33 3 |      osztály leggazdagabb tanulója volt, akinek az apja - egy vidéki
 34 3 |     nevetés.~- Ilyen tréfa még nem volt.~Nem tudom, miért éppen
 35 4 |        tovább jár, s minden, ahogy volt, marad a régiben. Belül,
 36 4 |           feledés eleinte kellemes volt. Késõbb, mint aki altatószereket
 37 4 |         mely egész úton a szememen volt. Semmi esetre sem ismernek
 38 4 |        szívemben.~Vasárnap délután volt, a kánikula vége felé. Idõnként
 39 4 |          parázs. Minthogy senki se volt az utcán, kicsit tétováztam
 40 4 |  testvéremet. Egy kézfogás igézete volt benne attól, akit szerettem.
 41 4 |         bûntársam.~Micsoda délután volt ez. Üres és sárga. Az ember
 42 4 |         mitõl féltem. Hiszen jogom volt hazajönni a saját lakásomba,
 43 6 |        amikor már ezredesi rangban volt, meglátogatta ezredét egy
 44 6 |    táborszernagy szórakozott ember volt, elfelejtette feloldani
 45 6 |      tiszteknek. Amíg uniformisban volt, csak a katonák szurkoltak
 46 6 |         feketekönyvbe.~- Miért nem volt ott az ünnepélyen?~- Bocsánat.
 47 6 |           félénk, opportunus ember volt, elsápadt.~- Hogy én intézkedjek?
 48 6 |           kertjében dolgozott. Ásó volt a kezében, az új gyepágyat
 49 6 |       kidagadtak, az arca rákvörös volt.~Amikor befejezte a munkát,
 50 6 |       kisfiúnak azonban fogalma se volt, kivel beszél, a reglamáról
 51 6 |         fickó afféle tanyai gyerek volt, egy egészséges garabonciás,
 52 7 |           SZERB~1~Az arca almazöld volt, a szeme lenkék, a haja
 53 7 |          ismertem nála. Szelíd fiú volt. Mikor jókedve kerekedett -
 54 7 |           rumoshordó. Még ekkor is volt benne valami nemes és különös.
 55 7 |       szállott, a részegsége olyan volt, mint a cifra delírium és
 56 7 |          könyvekre költötte. Olyan volt, mint aki megzabált a kultúrától.
 57 7 |           szlávot. Alapjában pedig volt filozófiája is, s nem egészen
 58 7 |          hogy mindig mindennel meg volt elégedve, és ahelyett hogy
 59 7 |          bólintott és helyeselt. Õ volt az utolsó igenmondó.~3~Általában
 60 7 |        Majdnem elájultam. Kívül ez volt kiírva: Itt a nap minden
 61 7 |              Mit szólsz hozzá?~Nem volt szívem elrontani gusztusát,
 62 7 |      leszokás is teljesen céltalan volt. Én azonban mind a két korszakában
 63 7 |         még ott maradt.~Mindene be volt már csomagolva, s könnyen
 64 7 |      Csakhogy ez a cipõ kissé szûk volt, szegény Bogumil táncolva
 65 7 |           mást gondolt. Már messze volt a lakásától. A lába úgy
 66 7 |           leszúrja. A táncosnõ nem volt otthon.~Bogumil legényesen,
 67 7 |        Megnézte az óráját. Hét óra volt. Kilenckor indul a vonatja
 68 7 |            még ott a földön is meg volt gyõzõdve, hogy a nap alapjában -
 69 7 |         ezzel is nagyon-nagyon meg volt elégedve.~1912~ ~
 70 8 |         tudok fölfogni. Valami itt volt, s most nincs itt, bûvészfogással
 71 8 |           egyik szoba egészen üres volt. Amikor a nénikém megpillantotta
 72 8 |            szólt. Elment hazulról. Volt annyi vagyona még, hogy
 73 8 |               a szobában senki sem volt, csak maga. Talán tévedésbõl...~
 74 8 |         megindul.~- Biztos, hogy õ volt? - kérdezi a rendõrtiszt.~-
 75 8 |     Meglehetõsen álmatlan éjszakám volt. Hánykolódtam a párnákon,
 76 8 |           kemény, piros arcú ember volt a detektív. Apró, szõke
 77 8 |            az orra alá. Csak szeme volt átható, hideg-kék, s a taglejtése
 78 8 |        haladnak át. Ez kellemetlen volt. Bármikor visszahúzhattam
 79 8 |             Vannak.~A detektív nem volt beszédes. Fölkelt, ajánlotta
 80 8 |            valaki. Egy közönyös úr volt az, ki ezüstfogantyús pálcával
 81 9 |          vásároljon az idén? Nehéz volt ezt eldönteni. Voltaképp
 82 9 |   gipszangyalt.~A gipszangyal nagy volt, akkora, mint egy tízéves
 83 9 | ágyterítõvel, hogy ne is lássa.~Ez volt az õ rendszere. Nem szeretett
 84 9 |         nem száradt, s szentül meg volt gyõzõdve, hogy a bibircsók
 85 9 |          Jól van. A vacsora pompás volt. Megöleltél, amikor idejöttem,
 86 9 |            kancsót, arany betûkkel volt ráírva: Emlék. Hova tettétek?
 87 9 |          Januárban valami gazdához volt híva disznótorra. Akkor
 88 9 |             szemét, mely eddig vak volt és nem látta a titkos szépséget,
 89 9 |          oly szomorú és igénytelen volt, mint õ. Édes zsibbadtság
 90 9 |          nõtt, eleinte csak akkora volt, mint egy ember, késõbb
 91 10|         Gomblyukában - bár február volt - tearózsa alélt, mely megpörkölõdött
 92 10|           Kemény, érdekes gavallér volt, kissé színpadias, de nem
 93 10|          esdekelve.~A gavallér nem volt jó ember. Gyerekkorában
 94 10|       nyomorult közt ez a népköltõ volt a legnyomorultabb. Milyen
 95 10|    legnyomorultabb. Milyen csendes volt és bánatos, a szeme milyen
 96 10|          köd hullott, az idõ hideg volt, szeles és zegernyés.~4~
 97 11|        hotel elé. Benne négy ember volt. Egy fehér, sûrû hajú mûvész,
 98 11|         Most már csakugyan egyedül volt.~Írni akart. Az íróasztal
 99 11|           zaklató és lihegõ hajsza volt. Fülében a vonatkerék kattogása,
100 11|    homályosan emlékezett. Két szem volt elõtte az anyja; két nedves
101 11|   paplanára, a párna fehér és puha volt, az ágy pedig egy végtelen
102 11|          száguldott, a verseny meg volt nyerve.~- Bravó - tapsolt
103 11|  csodagyermek a hotelszoba közepén volt, kezében a hegedûvel.~Kinyitotta
104 12|      házban, mely sokkal mélyebben volt, mint a többi, úgyhogy a
105 12|            árasztotta. Kísérteties volt ez a ház. Messze-messze
106 12|    homályos és zaklatott karrierje volt. Húszéves korában azzal
107 12|            de hitt magában. Biztos volt, hogy rá még vár a dicsõség.
108 12|          lapos, bõrbe kötött könyv volt ez, melybe „mûvészi pályája”
109 12|            Különben, többnyire nem volt otthon. A hivatásának élt,
110 12|        kissé megzavarta, és részeg volt akkor is, mikor nem ivott
111 12|        dicsõséget emészti. Nyugodt volt és nagyon elégedett. Elérzékenyülés
112 13|           AZ ALVÓ~Xavér arca sárga volt, mint a citrom. Keze kövér
113 13|          nyelve is kilógott, olyan volt, mint egy neuraszténiás
114 13|        megérkezett, már szeptember volt, az õszi esõ szomorúan,
115 13|   hálószoba így ünnepi és jelentõs volt. Fehéren állt benne a rengeteg
116 13|        nézett, a durranás oly erõs volt, hogy hangja még mindig
117 13|          Az éji hangverseny pokoli volt. Ágyúztak, percegtek, nyikorogtak
118 13|           a zsöllyében. Már szürke volt a szoba, de a lámpát nem
119 13|         nélkül. Nem közönséges esõ volt ez. Sûrû, súlyos, sötétszürke
120 13|       megszerette. Ruganyos és tág volt, egészen elveszett benne.
121 13|            a fénysáv ottan nagyobb volt. Még egy kicsit ki kellett
122 13|         elõ. Messze, nagyon messze volt még. Szeretett volna eléje
123 13|          se álmodott. Az alvás nem volt pihenés, csak kétes bódorgás,
124 14|     kiterítették. Tizenkilenc éves volt, szegény.~- Szegény, szegény -
125 14|           Egy magas és finom hölgy volt látható, karcsú, mint a
126 14|      nõalakot is - magas és karcsú volt, a szeme szomorú, a ruhája
127 14|           tette. Magas fiatalember volt, vállas német, a szeme türkizkék,
128 14|          tudtam, hogy a könnyeitõl volt mámoros, a lábai a bánattól
129 14|         szokatlan és stílszerûtlen volt ez az ember, aki a vállán
130 14|      Egyebet is megtudtam. Már nem volt titok, miért gyújtott gyertyát
131 14|      hozzak az apámnak. Edzõ torna volt ez a számomra, hogy kigyógyuljak
132 15|       egyetemre, az egyik húszéves volt, a másik huszonegy.~A kis
133 15|             Jelentéktelen karcolás volt. Maga a tanár mosta ki a
134 15|           kesztyût húzott, elegáns volt, rövidre nyírt sûrû hajára
135 15|       Hosszú, nagyon hosszú ásítás volt ez, haragos és jajgató,
136 15|          nevetett, bár azelõtt nem volt szokása, csak mosolyogni,
137 15|     tapogatta a tokáját, mely puha volt, mint a vaj, fejét leszegte,
138 15|       szemeknek a színe valaha kék volt, magyarkék, balatonkék,
139 15|         harcias színt adott, olyan volt, mint a szigetvári hõs,
140 15|        csupa szalma, sár és trágya volt, az inge piszkos, a szeme
141 15|            Most még a hangjában is volt valami sértõ és csúnya és
142 15|             a fekete szalmakalapja volt, melyet már hónapok óta
143 15|       kimosni, amikor már szutykos volt, ezer ránc és gyûrõdés.
144 15|          szobákba, de ott is meleg volt. A régi diákszobákban, ahol
145 15|         nem valami testetlen dolog volt, de a tárgyak ontották,
146 15|       pályaudvaron már nagyon éhes volt. Bement a vendéglõbe, hogy
147 15| megérkezett, mindennel elégedetlen volt. A magas házak, az autók,
148 15|             a sok ember: ezért nem volt érdemes idejönni. Magyarul
149 15|            villanyt. A villany úgy volt felszerelve, hogy mikor
150 15|           magát, de sokáig itt sem volt maradása. Mikor elment,
151 15|          torzult, a nõnek kálvária volt, a férfinak pedig valami
152 15|     alusznak a fekete imakönyvben. Volt a szemeiben azonkívül valami
153 15|          mosolygott, mikor egyedül volt: megtört szemmel és fanatikusan.
154 15|        rájuk, mely még fullasztóbb volt, mint a nappali aranymeleg.
155 15|      csiklandozta, a levegõ kábító volt. A magyar nyugtalanul aludt.
156 15|        sötétsárgára sütött, sápadt volt, õsz tüskéi szúrtak, szeme
157 15|         kékszürke fény. Már nem is volt magyar, csak keleti, valami
158 15|            megérkezett, már halott volt.~- Agyszélhûdés - mondta
159 16|          János köz- és váltóügyvéd volt ez, a híres, lelkes „kultúrember”.~
160 16|           fontosságát. Még két hét volt a tudós megérkezéséig, de
161 16|      francia nemzetnek.~Oly boldog volt, hogy madarat lehetett volna
162 16|          formulákat. Az ügyvéd nem volt megelégedve az eredménnyel.
163 16|      nyelve. Családja helyzete sem volt irigylendõ. Még csak az
164 16|          hórihorgas, sápadt öregúr volt, s inkább egy díjnokhoz
165 16|           ügyvéddel.~Otthon ebédre volt terítve. Azonnal leültek
166 16|        múzeumba került.~Nem múzeum volt.~Piros csíkos tornaingben,
167 16|  viszonyítva is aránytalanul forró volt, a nedves parafa, a kaucsuk
168 16|            mellett még sötétség is volt, de fehér sötétség, a gõz
169 16|            Mert az ügyvéd, ki híve volt a sportnak is, gyakran mondogatta,
170 16|        Schlossziarik rendkívül meg volt elégedve. Amíg törölközött,
171 16|        feje. A házigazda, noha meg volt gyõzõdve, hogy a kultúráért
172 16|   rétegeket. Házában ostromállapot volt. Senkit se fogadott, az
173 17|    kirojtolódott nadrágja csatakos volt, szeme zavart. Egyetlen
174 17|      grádicsos gerince, mely olyan volt, mint gyalulatlan deszkán
175 17|         tudta magát. Élete mögötte volt. Babrált a vízzel, eregette
176 17|              évek múltán - elõször volt egyedül, és hosszan, boldogan
177 17|             A markõr szegény ember volt. Már emlékezett is reá.
178 17|           markõrnél is nagyobb baj volt az újpesti pikolófiú. Mert
179 17|  szappanréteg. Fehér, talpig fehér volt. Még a bajusza is, mint
180 17|        öt-hat utcán, csak neki nem volt szíve feléje fordulni. Most
181 17|           Kedves, buta, jó asszony volt.~Az ablakon már feltetszett
182 17|          Minden porcikája az élete volt. Ellökte a borotvát, betolta
183 17|          Mert az álla még borostás volt. Nem is értette, hogy a
184 18|         datolyában pedig csakugyan volt tû. Véletlenül jutott oda,
185 18|            ki akarta tolni, de nem volt ideje, a tû nyílegyenesen
186 18|            feladat túlságosan nagy volt a számára. Belepirult, aztán
187 18|       Ásítoztak és krákogtak. Alig volt már etikett. Egy fiatal
188 18|            orruk mocskos és szürke volt tõle. Késõbb a hõség még
189 19|       tudod, milyen rabiátus ember volt világéletében.~- Rabiátus -
190 20|          pályaudvar villamos órája volt a társaságom. Késõbb vettem
191 20|       néztem.~Ekkor már megint nem volt sehol. A hátam mögött állt.~-
192 20|     engedtem ki körmeim közül.~Nem volt rokonszenves nõ, istenemre,
193 20|    rokonszenves nõ, istenemre, nem volt rokonszenves, de elsõ tekintetre
194 20|       tekintetre fiatalos és ápolt volt. Vékony arca a fátyol alatt
195 20|         vehettem. Határozottan nem volt megbízható nõ. Kezén régimódi
196 20|           vallattam -, mi járatban volt itt?~- Gyûjtök - felelte
197 20|              Ez a hang már ismerõs volt. Fájdalmasan ütötte meg
198 20|            csakhogy akkor kopottas volt, most csupa arany. Úgy látszik,
199 20|          azonban mindennél nagyobb volt, hogy megismerjem õt. Izgatottan
200 20|      álltak õrt. Itt egy lélek sem volt. Csak a lepkeláng táncolt
201 20|        majdnem összeértek. Pállott volt az arca, mint egy ólomtányér,
202 20|        negyven évesnek sem, vénebb volt, mint az ördög öreganyja.
203 20|            az okmányokon nyoma sem volt a hamisításnak, vagy nagyon
204 20|    szoknyáját, melynek peremén sár volt, agyagos, nyúlós, véres
205 20|      mindenki aludt. Csak a portás volt ébren, vastag paszomántos
206 20|            portás nagyon rövidlátó volt - érthetetlen, hogy bízhatnak
207 21|          át a homlokát. Egészséges volt, kövér és lármás. Már az
208 21|         kis nyakát. Igazi vasgyúró volt.~- Ez lesz aztán a király.~-
209 21|            az álom a királynak jel volt, hogy a fia gyors fejlõdése
210 21| Madarásznia, patakban fürdenie sem volt szabad. A király elrendelte,
211 21|           egyre gyarapodott. Olyan volt, mint egy kis bölcs.~- Miért
212 21|        országot.~A királyfi sápadt volt, boldog és izgatott. Az
213 21|             Egész életem csak arra volt jó, hogy rád vigyázzak.
214 21|     szerelmes.”~Olyan édes és szép volt ez a fájdalom, mint a méz.
215 21|       amely betört, tizedrésze sem volt kipróbált seregének, amely
216 21|            szíve.~A tenger nyugodt volt és hullámtalan, a gálya
217 21|           teste csupa villanyosság volt. Éppen ebédnél volt, bort
218 21|   villanyosság volt. Éppen ebédnél volt, bort töltött a poharába,
219 21|           királyfi tizennyolc éves volt.~A PAP, AZ ASZTROLÓGUS ÉS
220 21|            azon az éjszakán. Olyan volt, mint egy öngyilkos. Haja
221 21|      szemébe lógott, az arca fehér volt, a szeme parázs. Faragott
222 22|    felesége.~Ekkor ötvenhárom éves volt. Még vállas, izmos, alig
223 22|      bizottság...~Titokzatos ember volt. Annyira komoly, hogy semmiképp
224 22|            kis mocsok, cudar világ volt, és nagyon haragudott azokra,
225 22|        Élete egészen a kötelességé volt.~Gyakran sóhajtozott, hogy
226 22|        egyhangú munkában mámora is volt, különösen, ha valami szabálytalanság
227 22|           szenvedélye, a pálinkája volt. Azt is szerette, ha protekcióért
228 22|        dolgában mindig pesszimista volt. Ha valamely alárendeltje
229 22|    velencei tükörben. Papirosfehér volt és élettelen.~Reggel orvost
230 22|           ismert. De a fõispán nem volt otthon, nyaralt.~Szomorúan
231 22|           be soha. Ez végre nem is volt fontos, se a hivatali elõmenetelhez,
232 22|   bugyborékoltak a torkán. Érdemes volt ezért dolgozni évekig, reggeltõl
233 22|           kávéházba, ahol senki se volt. Leroskadt a székre.~Egy
234 22|        jöttem meglátogatni, de nem volt itthon... Sajnálom... Õ
235 22|            nyíló, erkélyes szobája volt, kilátással a városi parkra.
236 22|      reggel, a kávénál.~Arca fehér volt, lottyadt, szomorú. Kissé
237 23|     házisapkát biggyesztett. Olyan volt így, mint egy kedélyes,
238 23|      túlontúl elõvigyázatos férfiú volt. Tudta, hogy a rablásokat
239 23|         eszébe ötlött, hogy sohase volt fia és felesége. Az egy
240 23|        alatt megnézze arcát. Sárga volt és fakó, a homlok alján
241 23|          érezte magát gazembernek. Volt hivatalfõnöke jutott inkább
242 23| függönyöket. Az asszonyra hatással volt a családi jelenet, s most
243 23|      keményítette szívét. Szüksége volt erre. Szerszámai rendben
244 23|      gyermekkorában. Milyen messze volt mindez.~- Ilyenkor legjobb
245 23|         nyirkos éjszakába, s olyan volt távoli kis házaival, mint
246 23|    közönyös vasútin kívül senki se volt. Egyik ajtótól a másikig
247 23|           csapdosta. Már csuromvíz volt a ruhája, inge, de Isten
248 23|      bokorba. Csak épp annyi ideje volt már, hogy felugorjon a vonatra.~
249 23|            is a beteg. Az õ betege volt, s erre nem minden büszkeség,
250 23|            csúnya, hektikás hajnal volt, sárgazöld, barátságtalan
251 23|         nagyon tehetségtelen rabló volt.~1915~ ~
252 24|      hívták, de már régen névtelen volt. Azon a napon vesztette
253 24|       annak, ami vele történt, nem volt jegye és szava.~Aztán megpróbált
254 24|          napokban teljesen egyedül volt. Kiült a kerti padra, és
255 24|  hirtelenül elolvasta. Ebben is az volt. Arca kigyúlt, és körültekintett
256 24|           kétségbeejtõ vakbuzgóság volt írva. Egy hónapig másolgatta-rendezgette
257 24|           követelt róla. Mikor nem volt új hely, ahová menjen, s
258 24| hazavetõdni. Három kis szobácskája volt, de mióta a fia elment,
259 24|       sokba kerül a fûtés. Más oka volt, melyet csak õ tudott. Ezzel
260 24|            Nagyon csúnya és gonosz volt. Késõbb a mosdó se tudta
261 24|           gyanúja nagyon is alapos volt.~Homlokát verejték verte
262 24|            a paplanon, mely fekete volt, mint a ravatal posztója.
263 24|          Arca, keze, ruhája fekete volt, mint az ördögé. Leesett
264 24|            gondolkozni próbált. Jó volt a földön ülni. Csendesen
265 25|     hallgatás nem valami tétlenség volt, de öröm, a lélek ocsúdása.
266 25|            beszélni. Mert álmos is volt. Ezek a szavak pedig másképp
267 25|           arcát a tükörben. Sápadt volt és öregedõ.~Mindössze párszor
268 25|           is - hidegnek érezte. Ez volt minden. Aztán nem is mutatkozott
269 25|           elmenekült. Ki tudja, ki volt ez a szemüveges lovag. Talán-talán
270 25|      Talán-talán egy készülõ költõ volt, a szenvedés szerény, önkéntes
271 25|           nyelvtant, és elment. Ez volt mindegyikük közül a legkoldusabb.
272 25|       többet keresett. Gyógyultnak volt mondható. Újra szavak zümmögtek
273 25|      hervatagon. Ilyenkor szenvedõ volt, majdnem olyan nagy, mint
274 25| hasonlított ez. Mindegyiknél szebb volt.~Így tétovázott szegényke