Fejezet

 1 3 |     kinyitjuk az ajtaját.~A lámpa ég, nem alszik, az asztal mellett
 2 4 |  cigarettára. A cigaretta vörösen ég, vastagon füstöl, látom,
 3 10|         józan, a szemében öntudat ég, és nem is annyira szánalmas,
 4 13|       szakadt az esõ, zuhogtak az ég csatornái, szünet nélkül.
 5 15|     aludni. Künn hált a csillagos ég alatt, a puszta földön.
 6 16| tornyosultak, erõsen villogott az ég. Mihelyt kiléptek a gõzfürdõbõl,
 7 20|        zárat. A zár kinyílt.~- Az ég szerelmére! - mondta a nõ,
 8 21|         rajzolt. A fehér papír az ég kék mappáját jelentette,
 9 21|         az állatöv csillagait, az ég arany pöttyeit. Már az elsõ
10 21|         véres csóvák lobbantak az ég mind a négy sarkán, pajták,
11 21|         forró rohamot intézett az ég ellen, de minden ostrom
12 21|            Éjfélkor esni kezdett. Ég és pokol közt hánykódtak.
13 22|           villanyláng, amely fönn ég, az a magány. Igazán nagyon
14 25|          minden olyan érdekes, az ég, a nagyváros aszfaltja,