Fejezet

 1 2 |      kegyetlenül.~- Teán - mondta szomorúan.~1912~ ~
 2 4 |          a fehér függönyt, árván, szomorúan. Egy vándor megy el az ablakom
 3 7 |  kerekedett - csendesen és nagyon szomorúan -, benyúlt a zsebébe, kihúzta
 4 7 |        csámcsogott leírhatatlanul szomorúan, mellette pedig valami egyenruhás
 5 10|    selyemharisnyában, súlyosan és szomorúan, mint a föld keserû gyümölcse.~
 6 11|        fõülésen, viaszhalványan s szomorúan, a ruganyos bõrülésbe belesüppedve
 7 13|      szeptember volt, az õszi esõ szomorúan, alig látható fonalakban
 8 14|        Szegény, szegény - mondtam szomorúan.~Megragadtam a fotográfiát.
 9 16|       fejüket. Lenn a város alatt szomorúan nyúlt el egy kis tó. Álmos
10 21| asztrológus vontatottan és nagyon szomorúan -, hogy fiadnak háborúba
11 21|     valóra válik - szólt az orvos szomorúan. ~A pap igazat akart tenni
12 22|         nem volt otthon, nyaralt.~Szomorúan visszaballagott a szállójába
13 23|          Dehogy vagyok jó - szólt szomorúan.~Az asszony kortyintott