Fejezet

 1 1 |          szobába, hogy a kis beteg semmit se tudjon róla, s a szülõk
 2 4 |           töltöttem el, lényegében semmit sem különbözik attól a másik
 3 7 |   fellegeivel.~Évekig nem olvasott semmit. Egészségesen nõtt fel,
 4 7 |      lepett meg:~- Nem iszom bort. Semmit se iszom. Beiratkoztam az
 5 8 |            is szepegve feleltem:~- Semmit.~- Pardon - mondta.~- Pardon -
 6 12| elfordította a fejét, nem is szólt semmit az inába szállt a bátorsága.
 7 13|          javára. Õ azonban, ki már semmit sem akart, végére járhat
 8 13|         pedig álomporokat vett be, semmit se álmodott. Az alvás nem
 9 13|            még mindig nem álmodott semmit. Ismét visszacsúszott abba
10 14|             meredt, nem különbözik semmit a téli földtõl.~Figyelmesen
11 19|           siet, mit parancsolok.~- Semmit se parancsolok, édes fiam.
12 22|        kísértet, semmiben se hívõ, semmit se remélõ, fáradt, álmos,
13 24|     hallgatózott. A szekrény, mely semmit se tudott róla, óvatosan