Fejezet

 1 2 |           tódítja a másik.~- Nem igaz - kiabál egy kis kamasz -,
 2 3 | kétségbeesés dühével tréfáltunk. Igaz, a tréfáinkat csak egymáson
 3 5 |        szájamat, a mai kalandot. Igaz, mindennek õ az oka. Én
 4 9 |    tavaly egy szobrot is vettek, igaz, hogy az csak egy öreg szakácsnét
 5 13|          akarnak valamit tõlünk. Igaz, hogy mások az álmokat rendelik
 6 16|      környezetet érdemelt volna.~Igaz, akkor még Sárszeg nem haladt
 7 17|       gyúrta, csikarta a szívét. Igaz, mi van az asszonnyal? Három
 8 20|       még rózsásnak is tetszett. Igaz, a korát nem tudtam megállapítani,
 9 22|   szalagocska is, a gomblyukban. Igaz, az ujján gyémántgyûrû van,
10 22|        az kétszer ilyen drága... igaz, hogy tágas... szellõs...
11 22|        soron kívül léptem elõ... Igaz, hogy nem ismertem a restséget...
12 24|       hol közel egy évig lakott. Igaz, hogy itt se maradhatott