Fejezet

 1 2 | végeredményben hány leány, azt sohase tudtam kisütni. Egyszer, amikor
 2 2 |             De neked elárulom: mindig tudtam, mit teszek, hogyha oktalanul
 3 5 |              éjszakát”. Akkor még nem tudtam, hogy ugyanakkor a bõrömbe
 4 7 |            egyformán becsültem õt, és tudtam, hogy ezek a hókuszpókuszok
 5 7 |        fanatikus hit ragyogott, s nem tudtam, mit érezzek iránta, szánjam-e
 6 8 |             visszavonom.~- Miért?~Nem tudtam felelni.~- És - kérdeztem -
 7 8 |    szagosította magát. Egy darabig el tudtam viselni közellétét. Aztán
 8 8 |              Nem tekintett rám, de én tudtam, hogy minden mozdulata nekem
 9 14|             folytatta az útját. De én tudtam, hogy a könnyeitõl volt
10 20|           tetszett. Igaz, a korát nem tudtam megállapítani, húsz és negyven
11 21|               voltam ilyen boldog. Ma tudtam meg, hogy fiatalon halok