Fejezet

 1 10|      márványasztalra, egy gyufára, egy székre néznek, s arcukon mozgalmas
 2 11|                levélpapír, erõlködve a székre mászott, mert hiába ágaskodott,
 3 11|                Mélyet sóhajt. Leül egy székre. Nagyon boldognak érzi magát.
 4 12|                a kést.~Aztán leült egy székre, sápadtan, lélegzet nélkül,
 5 13|   átvánszorogjon a dohányzóba, hol egy székre ült. Elõtte a kisasztalkán
 6 14|           virzsínia égett.~5~Leült egy székre. A mi polgári bútoraink
 7 16|               mikor ráültek egy lyukas székre, alulról tréfás, jéghideg
 8 17|           kerítette a lepedõt, leült a székre, tépelõdött. El kellene
 9 22|             senki se volt. Leroskadt a székre.~Egy fáradt, szegény pincér
10 24| összekuszálódtak gondolatai. Leült egy székre, szegény, száraz, öreg ölébe
11 24|            szobát, végül pedig leült a székre, mint egy ember. Nagyon