Fejezet

 1 1 |            és a sötétben várnak.~- Itt a láz - mondja a gyerek
 2 1 |      izgatottan kérdezte:~- Ki van itt?~- Senki - felelte az anya.~-
 3 2 |           a Jolán... Egy húgom van itt...~- Teán? - kérdeztem kegyetlenül.~-
 4 4 |          szóval se árulja el, hogy itt vagyok - mondtam, és pénzt
 5 4 |      lehorgasztottam. Láttam, hogy itt addig élet folyt. Az asztalon
 6 4 |       feleslegesnek érzem magamat. Itt egy fehér nyári blúz, melyre
 7 4 |         Nekik fájna az is, hogy mi itt néha-néha mosolygunk. Minden
 8 4 |    megtudtam, hogy csak helyem van itt, és mindenkinek, de senki
 9 5 |        csakugyan egyedül vagyok-e? Itt van velem az esernyõ. Amikor
10 5 |          rá, mi az ördögnek hagyta itt vádlóul. Nem is láttam,
11 5 |         sötét gazember vagyok, aki itt a meleg ágyban döglik, amíg
12 5 |         vagyok.~- Most szépen várj itt - mondom neki -, ne zavarj,
13 5 |          Ne félj, esernyõm, nem ér itt semmi baj, vigyázok reád.
14 5 |        hogy nekem nincs gyermekem. Itt van az elsõ gyermekem, egy
15 5 |           Ez a nõ különben mindent itt felejt, csupa ártatlanságból.
16 5 |      padlóba. Amíg én bohémkedtem, itt csendes honfoglalás folyt.
17 5 |           õt egy-egy tárgy, melyet itt hagyott, egy zsebkendõ,
18 6 |        vidéki primadonnák.~Hogy él itt Hurt ezredes? Reggel korán
19 6 |       fickót.~- Kölyök, mit akarsz itt? - kiáltott rá. - Nem takarodsz
20 7 |   elájultam. Kívül ez volt kiírva: Itt a nap minden órájában jól
21 7 |         milyen pörköltet csinálnak itt. ~Csempe és mázos paraszttányérban
22 7 |     elmúlik.~- De ha megvakulsz?~- Itt a másik. Azzal is elélek.
23 7 |        parázs. Ez azonban nem baj. Itt mindenki szûk cipõben jár,
24 8 |         nem tudok fölfogni. Valami itt volt, s most nincs itt,
25 8 |      Valami itt volt, s most nincs itt, bûvészfogással eltûnt,
26 8 |  rendõrségre futok. Sohasem jártam itt. Ügyes-bajos emberekkel
27 8 |            Polgári ruhában járnak. Itt mellettem, elõttem, a hátam
28 8 |           detektív, te, ki most is itt mégysz a hátam mögött, könyörülj
29 9 |              Csak fáj, nagyon fáj, itt - és a szívére mutatott. -
30 10|          szánalmas az egész figura itt, a budapesti környezetben.~
31 10|            a poéta, és ránézett. - Itt a kocsim, jöjjön sétálni.~-
32 12|            hogy a mozsárban megint itt van az óra, épen, ragyogó
33 12|            Az óra még mindig nincs itt. Egy, kettõ, három. Még
34 12|           írók arcképei sorakoztak itt egymás mellé, akik emlékmondatokat
35 13|            már nagyon sokszor járt itt, és kísértést érzett, hogy
36 14|         tudom, hogy valamit keres.~Itt keresi a szegény, szegény
37 14|             a kalapácsokat.~Amália itt sincsen.~Holnap tovább kell
38 15|            érezte magát, de sokáig itt sem volt maradása. Mikor
39 15|    személyzet ujjal mutogatott rá. Itt van újra a magyar, a bolond.
40 15|           most itthagyott, és most itt vagyok.~Az orvos zavartan
41 16|     tengett. A madár se járt erre.~Itt élt a „kultúrügyvéd”, elõkelõ
42 16|      vasrács elõtt állapodott meg. Itt elõre sietett, mint kalauz.
43 16|          melybe habozva lépett be. Itt kissé elszomorult. Lassan
44 16| vendéglátója betessékelte a vízbe. Itt ült türelmesen, arcán a
45 16|        folyton emelkedett.~- Ha ez itt meghal a nyakunkra.~- Irtózatos.
46 16|      oligocén és eocén korszakban, itt tenger hullámzott, melybõl
47 18|         mártották a homlokukat, és itt ülnek elszontyolodva, félig
48 19|         mindkettõ azt mondja, hogy itt még négy órát kell kukoricáznom.~
49 19|      szavuk ez:~- Verpeléty.~Mióta itt vagyok, vagy ötvenszer hallottam
50 19|            most semmi dolgom nincs itt, és egyáltalában nincs sok
51 19|          eszme, de nem lehetetlen. Itt van a bõröndömben a frakkom.
52 19|            sovány és te is, kövér. Itt hagytatok engem a marcangoló,
53 20|      vallattam -, mi járatban volt itt?~- Gyûjtök - felelte halkan-,
54 20|          piros lobogók álltak õrt. Itt egy lélek sem volt. Csak
55 20|          rekedten.~- De kérem...~- Itt úgysem mehet tovább - és
56 20|   hullottak hisztérikus könnyei -, itt és most. Különben is kicsoda
57 20|      átengedik minden sorompón, és itt garázdálkodik a sima fehér
58 20|  mindenféle iratot.~- Egy-kettõ.~- Itt vannak a szabadjegyeim,
59 20|          Ez semmi.~- Parancsoljon: itt a rendõrségi igazolványom.~-
60 21|           akarom vállára helyezni.~Itt a hangja elcsuklott, mert
61 21|           udvaronc hozzásietett.~- Itt van - jelentette vidáman
62 21|       mosolygott az asztrológus.~- Itt a fejem a király kezében -
63 22|      értett. Nagyon rosszul érezte itt magát. Mélyen meg kellett
64 22|         azzal a szenzációval, hogy itt száz és száz lázas szem
65 22|       kilõtte õt a szoba közepére. Itt hevert egy darabig, öntudatlanul.
66 22|       megmondhatok... Tudja, ki ül itt maga elõtt?... Nem tudja...
67 22|       ijedjen meg... Maradjon csak itt, az asztal mellett... Ön
68 22|              Köszönöm... Egész nap itt idõztem a városukban...
69 22|   szabályozatlan... Majd idõvel... Itt vidéken olyan nehéz valamit
70 22|           nyomor... Mennyibe kerül itt egy ötszobás lakás?... Elég
71 22|           visszautazik Budapestre. Itt igazán semmi keresnivalója
72 23|          gondolatra, hogy ma éjjel itt kell majd dolgoznia, ebben
73 23|           házaival, mint a temetõ. Itt az idegen sietve kiugrott.
74 24|       vádak és a rágalmak” ellen - itt keres orvoslást. Kis, fekete,
75 24|       személyazonosságom, kérem... itt az arcképes igazolványom...
76 24|            évig lakott. Igaz, hogy itt se maradhatott nyugodtan.
77 24|   kétségbeeséssel meredt maga elé. Itt tovább nem maradhat. Mindent