11-bak | bakak-buves | buvol-egyik | egyip-ertun | erzek-folfe | folfo-hajta | hajto-huszo | hutle-karos | karri-kivil | kivin-lehel | lehet-megki | megko-negyv | nehan-oszon | oszol-remul | rende-szamt | szamu-tanye | tapas-udvar | ude-viasz | vicen-zurza
Fejezet
501 2 | hadnagy vagyok, piszkos [...] bakák, parasztok, iszákos polgárok
502 22| kutyák csalódott tekintetével baktatott tovább más irányban.~Mit
503 15| valaha kék volt, magyarkék, balatonkék, most mocsárszínûvé változott,
504 15| egész jobb karját.~- Kis baleset - mondta az egyik tanár -,
505 19| Pezsgõs fejjel egyszer a bálteremben köpködve és bõgve elárultam
506 17| mondta.~A pincér, ki sohase bámészkodott, most - évek múltán - elõször
507 22| van. Milyen tökéletes és bámulatra méltó például a katonaság
508 14| akarja ölelni.~Csalódottan bámulja a zongora üres testét, a
509 8 | õ a tolvaj.~Csodálkozva bámulok magam elé. Utálatos, fuldokló
510 4 | híja. Senki se gondol reám. Bámulom a zongorát, melyen egy étude
511 24| ugyanazok a tárgyak és emberek bámultak rá, mint annak elõtte. Ha
512 16| színes napernyõik alatt bámulták õt, amint a kocsin szállása
513 7 | halottfehér arca világított. Bámultam az arcát és csillogó szemét,
514 3 | csodálkozva álltunk meg, az égre bámultunk, ahol rakéták szikráztak,
515 19| napszámosai - bármily kopott, banális a szó -, a nemzet napszámosai.
516 2 | rémület, a régi szolgaság bánata.~- Tudniillik - hebegte -
517 4 | elszorult a zongoradarab bánatától, a vére felpezsdült a futamok
518 22| fekete tompaság ragadt. Ilyen bánatra ember nem is képes, csak
519 14| volt mámoros, a lábai a bánattól tántorogtak. A keze reszketett,
520 7 | nemes és különös. Trombitás bandával kocsizott végig a kisvároson,
521 21| lehunyt szemhéján keresztül bandzsított magára.~„Ilyen leszek majd
522 19| meg-kö-ve-te-lem, hogy emberségesen bánjon velem a felettes hatóságom.~„
523 20| Most pedig menjünk. Egy bank safe-deposit-jába akarom
524 20| mint az Isten muzsikája? A bankba akarod tenni az életünket.
525 10| feléje tolt néhány nagy bankjegyet.~- Nem - mondotta, és megint
526 24| törvényszék, a postahivatal, a bankok, a jótékonysági intézmények
527 10| el kell intéznem. Estére bankot adok a körben, s aztán ha
528 18| határozatlanul meredeztek.~- Nem bánom, igyék.~- Nem iszom.~- Miért?~-
529 10| meg ez a népköltõt, egyre bánt, el kell intéznem. Estére
530 5 | és dobogó szívvel nézem, bánt-e valami álmodban. Ittál este
531 20| nem veszik észre mások, bántatlanul átengedik minden sorompón,
532 17| Különös, hogy most mindez bántja. Mit akar tõle a markõr?
533 24| kerítések mellett. Néha meg az bántotta, hogy nagyon is megnézte
534 19| volna megfogni a kezét: ne bántsa magát, tanító úr.~- Nem! -
535 7 | a rác mennyország. Talán barackarcú szerb lányokat látott maga
536 11| lekvárt, egy vödör sárga baracklekvárt, amitõl úgy elrontaná a
537 6 | néz rá.~Délben az Arany Bárányban ebédel. Dörgõ hangon kéri
538 6 | el a diákokat. Az Arany Bárányt otthagyta a közönség, már
539 13| Ismerõsei már alig voltak, barátai a világ öt részében elszórtan
540 12| hold.~4~A színészek nemigen barátkoztak vele. Sötét és mély életét
541 7 | össze van kulcsolva, mintha barátmalmoznék. Még ennek is örült. Az
542 24| meglátogatta õt egy-egy barátnéja - vézna öregasszonyka, többnyire
543 19| köpködve és bõgve elárultam egy barátomnak, hogy csalja a felesége.
544 6 | útján.~- Nem, személyesen, barátságosan kell neki megmondani.~-
545 4 | Leülök a díványra. Csak barátságtalanul ad helyet.~Ezen az estén
546 2 | Bizonyos, hogy nem lehet barátunk.~Mi a város minden leányáról
547 2 | azokat a félreismerhetetlen barázdákat, melyeket a nõk karcolnak
548 15| könnyektõl csúf, érzéki barázdákká váltak. Súlyosan ölelte
549 21| a dühtõl, az erei kéken barázdálták át a homlokát. Egészséges
550 6 | pálcáját, mint egy harci bárdot.~A fickó afféle tanyai gyerek
551 14| pedig zongorákat hangol. Bármennyire tetszett azonban a halál
552 19| emberek a nemzet napszámosai - bármily kopott, banális a szó -,
553 16| szobahõmérõt, ezenkívül egy barométert is, hogy a tudós bármikor
554 24| lepte be, már fakult-avult a bársonya, s a fia mélyen aludt, a
555 13| nesztelen, nehéz, reménytelen bársonyfüggönyt emelget, míg elérkezik egy
556 12| bûvészkedett. Hosszú mûvészhajat, bársonykabátot viselt, az arcán nyájas
557 14| hallószervét, a dobhártyáját. Puha bársonykalapot hordott. Mohó, piros szájában
558 23| rendetlenül hevernek a piros bársonyon, és a sápadt orrot, melyet
559 10| mint a többiek, akik a bársonypamlagokon boldogan kotolnak álmaikon.
560 11| hangversenyre. Felvette bársonyruháját, csipkegallérját, ingébe
561 23| ajtó mellé. Hátradõlt a bársonytámlára, és megigazította nyakkendõjét,
562 16| szerénység tükrözõdött.~Ez némi bátorságot öntött az ügyvédbe. Eléje
563 23| mentek el a fülke elõtt, be-betekintettek az ablakon, aztán tovább
564 24| töltötte, hogy kérvényeket, beadványokat, felterjesztéseket, fellebbezéseket,
565 17| cseléd ismerõsétõl, hogy beállott vicénének, tudja is, hová.
566 23| felszakította a felsõ ablakot. Beáramlott a hideg, éji levegõ. Ez
567 11| szempilláit lehunyta, amelyek beárnyékolták átlátszó és ideges arcát.
568 20| monsieur, pour un petit bébé malade. Ugyanaz a fekete
569 1 | megfázom.~A néni gondosan bebugyolálta. Aztán óvatosan átnyalábolta,
570 24| keskeny homlokáig. Sohasem becézgette. Mindig csak úgy hívta,
571 5 | kidobom irgalmatlanul. Becsapom utána az ajtót, és nyugodtan
572 22| hivatalában élt igazán, és mikor becsapta maga mögött az ajtót, mindig
573 9 | Félt, hogy túlfizette, és becsapták. Félt, hogy sógorának meg
574 2 | aki visítva suhant el, becsapva maga után az ajtót.~- Jöjj
575 11| valaki homlokon csókolta. Bécsben megsimogatta egy osztrák
576 20| kik sötét vasárnap délután becsöngetnek a lakásunkba, hitvány egyiptomi
577 2 | áhítatos tisztelet és a lovagi becsület hangján lehet beszélni.
578 12| vörös haragban fürdött.~- Becsületem elrablója - kiabált valamelyik
579 4 | is sokáig szorongattam. Becsületesen nyújtottam neki kezet, az
580 21| megalázzák. Azelõtt sokra becsülte az orvosát, aki hegyes fövegét
581 7 | két korszakában egyformán becsültem õt, és tudtam, hogy ezek
582 8 | arca kérges, szomorú.~- Becsukatom a gazembert - fogadkozom.~
583 8 | rábizonyosodik, igen.~- Becsukják?~- Be.~- Börtönbe?~- Börtönbe.~-
584 11| halkan kopogott az ajtón. Bedugta a fejét, meglátta, és látásától
585 1 | félelmes istenséget este beengedik az ajtón, a beteg celebrál,
586 15| rajta.~A második halott is beérkezett a kisvári birtokra. Az anya,
587 23| cselekedni kellett. Mindjárt beérnek abba a hosszú, irdatlan
588 17| éhezik. Félmunkával nem lehet beérni. A pikolót is felkeresi.
589 25| Tisztán tüneti kezeléssel kell beérnie, ami bizony édeskevés eredményt
590 24| mint a fekete hó - egészen beeste a korom, a fehérnemûek,
591 4 | lesoványodott, a szemeim beestek. Hadd lássam, milyen lesz
592 11| el kellett ismételnie a Beethoven-szonáta prestissimóját, amelyet
593 21| Aztán, hogy neveltétek. Befalaztátok a szobába, és csodálkoztatok,
594 3 | ugyanekkor erõs tenyerével befogja a száját, óvatosan csiklandja
595 14| bojtorján és gaz veri fel. Befogtam a fülemet, hogy ne halljam
596 8 | sem tudok. Az ismeretlen befordult egy utcasarkon, úgy látszik,
597 7 | francia ördög, az arcán beforradt harapással.~- Mademoiselle -
598 3 | roskadtak a fák, az udvaron befõtteket tettek el télire, rézkotlákban
599 4 | fogom a saját halálomat. Befüggönyözött kocsin megyek a városba,
600 4 | nyitva hagytam. Oda esténként befúj a szél. A szél meglibegteti
601 16| nadrág, szalonkabátját állig begombolta, alig lehetett látni ezüstszürke
602 5 | szenvedjek, inkább felkelek és behozom. A másik szobába állítom.~
603 11| nyolcéves arab fiú, aki behunyt szemmel sakkozott, egy orosz
604 9 | egy izmos, tagbaszakadt, „behúzó”, aki télikabátban leste
605 23| Acélléptekkel surrant fülkéjébe, behúzta az ajtót, leengedte a függönyöket.
606 15| orvosnak készült, a másik beiratkozott a mérnöki egyetemre, az
607 7 | iszom bort. Semmit se iszom. Beiratkoztam az Antialkoholisták Egyesületébe.~
608 12| förtelmes és groteszk könyvbe bejegyezte minden emlékét, dolgokat,
609 19| vegyék, szegénykék. Ekkor bejön a vasutas, a kezében csengõvel,
610 20| kukac, egy szamártövis, egy béka több nálad. Mert te a semmi
611 14| mögé, a kõrakásokba hideg békák bújnak a forróság elõl,
612 10| jó ember. Gyerekkorában békákat, bogarakat kínzott, fecskéknek
613 16| csónakokról, a partok mellett békanyál és sás tengett. A madár
614 16| Végigvezette egy hosszú utcán, bekanyarodott egy kis közön, majd egy
615 3 | készen álltak a dióhéjak, a békarakéták, a pattogó kakasgyufák kiszámított
616 3 | tarkóját. A fiú alig nevet, békésen tûri.~- Nem nevetsz? - kérdezzük
617 17| ember elmegy, váljon el békességben.~Ezt elhatározta, de a föltevés
618 15| egész világtól, szelíden, béketûrõen mosolygott az egyik szemével,
619 3 | állítottunk a paplanára. Mindent békével tûrt.~- Jöjjetek - mondja
620 8 | szívhatja a levegõt. Két csendõr bekísér. Hajam lenyírják, földszínû
621 3 | rendõr, s letartóztatta s bekísérte mindkettõt. A gyávábbak
622 7 | Azzal is elélek. Tegnap bekötöttem a fájós szemem, s már gyakoroltam
623 19| színpadi átkokat. Késõbb gyõz a belátásom. Elmehetnék hozzá mint újságíró,
624 6 | Hogy én intézkedjek? Belátom, hogy önöknek igazuk van.
625 13| egy és más iránt. Késõbb belátta, hogy a valóságból semmi
626 2 | intett.~- Most még nem lehet.~Beláttam, hogy osztálytársaimnak
627 21| királyfi kinyitotta a szemét. Belebámult az apja idegen fényû szemébe.
628 21| szobában, mintha valamibe belebotlott volna.~Délután, hogy belépett
629 12| meggyújtotta a villanylámpát, és belebújt abba a kopott-arany faköpönyegbe,
630 20| Edzem a fogam, hogy egyszer beléd harapjak, és leköpjelek,
631 2 | szigorú otthoni nevelés beleedzette a hitet, hogy a leányokról
632 19| hogy a borovicskás pohárba beleesett a sovány tanító könnye.~
633 14| szenvedélyesen, hogy a velõ belefárad, a vér elzsibbad, a szemek
634 6 | az ünneprõl, annak a neve belekerül a feketekönyvbe.~- Miért
635 15| és csak fûtötte a testet. Beleköpött a tengerbe is. Hiába várták
636 17| csomós faér. Egy perc múlva beleloccsant a vízbe.~Kinyújtotta lábait,
637 14| karfája mögött én lapulok meg. Belemélyed egy hangba, de oly szenvedélyesen,
638 25| tanyán, a méhes közelében, belenyúlt a kasba, és arcocskáját
639 21| belebotlott volna.~Délután, hogy belépett a trónterembe, a betegsárga
640 18| túlságosan nagy volt a számára. Belepirult, aztán elsápadt. A palack
641 13| álmot. Egyre mélyebben akart belesüppedni, egyre sûrûbb, mákonyosabb
642 11| szomorúan, a ruganyos bõrülésbe belesüppedve ült a kis zseni, a nyolcéves
643 17| halkan, a fal felé fordulva, belesúgta a vízbe, a csapokba, a szobát
644 7 | tréfával eldöntöttem az életét. Beleszólt az étrendünkbe, oktatott,
645 18| amint lehántotta a datolya bélét, észre is vette, ki akarta
646 17| gyér haját, kiegyenesedett. Beletekintett az olcsó, zöld tükörbe,
647 24| tarisznyájába pedig szeretett volna beletenni tejet, zsömlét, játékot.
648 8 | kezünkre kerül.~Már mindenbe beletörõdtem. Ha elfognak, akkor is adnak
649 11| csipkegallérját, ingébe beletûzte gyémánt gombjait, haját
650 8 | kezdhetett volna. Õ azonban beleugrott a Küküllõbe, mert nem tudta
651 25| megragadja. Ahhoz is, hogy belevágja, akárki mellébe.~Aztán nem
652 12| csak meg kell ragadni és belevágni a csábító szívébe. Lábai
653 12| pillanat ezredrésze alatt belevágta a színész szívébe, aki meg
654 21| megbillent a korona, éles pereme belevájt a feje lágyába, és kettéhasította.
655 14| vizsgálgatja a billentyûket, és belevilágít.~Azután valami hihetetlent
656 3 | nedves sáv fut végig, a kés beljebb megy a bordák közé, egyre
657 24| repedt üveggel, üszkösödõ béllel haldoklott az asztal közepén.
658 5 | esõ, a parkettet egészen belocsolta, egy könnytócsát sírt a
659 16| kisdedszerûvé tette.~Az ügyvéd belökte a forró medencéhez vezetõ
660 2 | fénye ráporzott.~- Nem lett belõlem semmi - folytatta mosolyogva. -
661 3 | kitûnõ társunknak sikerült belopódzkodnia a dormitóriumba, az igazgató
662 13| nemsokára mindenütt gyõzött. Belopódzott a hegyek közé, a kastélyba
663 8 | foglalkozás minden arcra rányomja bélyegét, vannak ügyvédarcok, ügynökarcok,
664 17| tisztálkodást. Homlokát bemaszatolta. Ekkor - minden ok nélkül -
665 13| kísértést érzett, hogy újra bemenjen a fák és bokrok közé.~Künn
666 19| mint álmatlanul, éhomra bemenni ilyen elhagyott helyiségbe.
667 3 | alacsony kerti falon, s bementek a városba, hogy hírt hozzanak
668 19| az asztalukhoz ülnék, és bemutatkoznék nekik: Uraim, megbocsássanak,
669 21| bukkant elõ Venus, amelynek benevolens praesentiá-ja azt a reményt
670 21| Reggel aztán, mikor a fiú benézett a szobájába, a térdeplõjén
671 4 | pénzt nyomtam a kezébe.~Benéztem csendesen a szobájába, ahol
672 23| tartogat, talán maga sem bénította volna meg ennyire. Oly tehetetlenül
673 24| is elárulta, hogy nincs bennük semmi nyájasság. Különösen
674 4 | az elsõ emeleten lakott.~Benyitottam. A cseléd halkan mondta:~-
675 4 | néztem. Az tett reám ilyen benyomást:~„A hagyaték” - szólok magamban.~
676 7 | csendesen és nagyon szomorúan -, benyúlt a zsebébe, kihúzta a revolverét,
677 11| két évvel ezelõtt, mikor bepakolták és elvitték tõle messze
678 18| plasztronjaikra hullott, bepiszkította a kabátjukat, a kezük, az
679 25| beszélgetés után teljesen berekedt. Rekedten kérte vacsoráját
680 15| magával. Szidta az ispánját, a béreseit, a kanászait mint a bokrot.
681 19| fõztök kacsapaprikásnak, és berúgtok a karcos bortól.~Minden
682 7 | piros lámpáit. Már egészen besötétedett. Megnézte az óráját. Hét
683 7 | dörzsölgette a kezeit. A nap besütött az ágyára, s megcsiklandozta
684 7 | leszokott. A kávéházban naponta beszámolt az új eseményekrõl.~- Nem
685 17| megdörzsölte tarkóját, beszappanozta fülét, azután - egyenként -
686 19| arcát, aki már kifogyott a beszédbõl, és elázottan ült az asztalnál
687 2 | biztosan elkövettek.~Érdekelt a beszéde. Meginvitáltam vacsorára.~
688 12| zsongtak, verses és prózai beszédek, királyok, inasok, szentek,
689 8 | Vannak.~A detektív nem volt beszédes. Fölkelt, ajánlotta magát,
690 25| maguk is tartózkodnak a beszédtõl.~Reggeltõl estig csönget
691 2 | Csikorgatja a fogát. Érzi, hogy a beszédük ízléstelen. De nem tehet
692 17| a feleséged. Majd azután beszélek veled. Addig azonban nem.~
693 10| és a szék szélére ült.~- Beszélgessünk - parancsolta a gavallér.~-
694 19| két ember, és félhangosan beszélget.~Minden második szavuk ez:~-
695 19| szolgája, két kis árva tanítója beszélgetését. Ezek az emberek a nemzet
696 16| ettek. Néhány sikerületlen beszélgetési kísérlet után teljes csönd
697 19| akarva, nem akarva - a beszélgetésüket. Megtudtam, hogy önöknek
698 19| Verpeléty, Verpeléty.~Az egyik beszélgetõ sovány. Készen vett nyakkendõt
699 25| olyanok, kik már vidáman beszélgettek, de szépséghibájukat sehogy
700 21| asztrológus köhögött.~- Beszélhetek? - kérdezte félénken.~Most
701 15| csúfolta õket. - Tõlem beszélhetsz, szamár francia, szilvuplé...
702 6 | ezeket a nyelveket kitûnõen beszéli, bár azt állítja, hogy minden
703 6 | arra sok bizonyíték van. Beszélik, hogy a szolgálata legutolsó
704 21| Engedd meg hát, hogy beszéljek. Hosszú-hosszú évekig úgyse
705 12| tajtékos szájjal kell beszélnie, az ügyelõ mindent elrendezett,
706 23| viszonozta üdvözlését. Így beszélték ezt meg tegnap. A fiatalember
707 12| et. Színház után hangosan beszélve, kalap nélkül szaladt haza,
708 23| hátradõlni a díványon, és erõsen beszívni. De engedje meg, hogy elõbb
709 13| fénysávot, melyet a zsalu résén beszûrõdött napsugár rajzolt oda. Csakhogy
710 1 | virágos napokat éltek át a betegágy mellett. A võlegény egyszer
711 23| már aludt is a beteg. Az õ betege volt, s erre nem minden
712 16| mégiscsak az õ hibájából betegedett meg.~Betelt egy hétbe is,
713 25| kell operálni. Különbözõ betegei voltak. Voltak olyanok,
714 22| embereket, a gyengéket és a betegeket. Ilyenkor érezte csak, milyen
715 3 | szobában, egy hallgatag és beteges német fiúval.~Nehezen múltak
716 15| A tanár megvizsgálta a beteget, s félrehívta a szülõket.~-
717 1 | pillanatra elfeledte az õ kis betegét. Családja hasonlóan gondolkozott.
718 1 | leszokott a nevetésrõl.~A kis beteghez házi orvos járt. Édes borokat,
719 21| belépett a trónterembe, a betegsárga fényben újra megelevenedett
720 1 | magasan, egy trónon ült a betegség kis hercege, a láz fejedelme,
721 1 | háziorvos közölte vele a fia betegségét, és a leggondosabb ápolást
722 1 | egy-egy lomb betolakodott a betegszobába is. Minden vázában virágok
723 25| önkéntes gyakornoka, ki a beteljesedés helyett diadalmasan vitte
724 22| érzett. Mert nem tudott betelni azzal a szenzációval, hogy
725 16| hibájából betegedett meg.~Betelt egy hétbe is, amíg magához
726 16| fürdésrõl, de vendéglátója betessékelte a vízbe. Itt ült türelmesen,
727 22| izmos, alig kopaszodó. Betétes lakkcipõt viselt, és szeretett
728 18| kivette álhaját, és nyugodtan betette a táskájába. Az arcokon
729 21| sokat alszik.~Mikor a fia betöltötte a tizenötödik évét, magához
730 24| feketültek, és a szobát betöltötték fullatag, forró szaggal.~
731 23| Sehogy se illene nyakába a betörõk számozott táblája. És az
732 13| hogy azonnal ráfoghassa a betörõre. A padlóra hasalt, a bútorok
733 21| Az ellenséges had, amely betört, tizedrésze sem volt kipróbált
734 12| nem nyílt ki, az ablakot betörte a lábával, és a szobába
735 1 | falakat, és egy-egy lomb betolakodott a betegszobába is. Minden
736 17| volt. Ellökte a borotvát, betolta a télikabátja zsebébe, öltözködött.~
737 17| az is furcsa, hogy néhány betû jelent egy egész embert.
738 24| mint az özvegyek a három betûcskét: özv. De annak, ami vele
739 24| Elõkotorta a levelet, és minden betûjét külön-külön tûvel szúrta
740 11| kottákat jobban ismerte, mint a betûket. Csak a nevét tudta lefirkantani -
741 9 | emberkét, s szelíd erõszakkal betuszkolta a boltba.~Ott egy gipszangyalt
742 10| délben, mikor a tükör elõtt betûzte nyakkendõjébe a skarabeust,
743 10| megoldás állott elõtte. Bevallja neki, hogy megbánta tréfáját.
744 19| világítom meg a helyzetüket. Bevallom, hogy nem ismerem Verpelétyt.
745 5 | ugyanakkor a bõrömbe is bevarrta azt a ronda emlékmondatot,
746 3 | tízével-húszával buktunk el, s bevertük a homlokunkat. Tûket és
747 15| puszta földön. Amikor reggel bevetõdött a kastélyába, a ruhája csupa
748 20| rukkol ki mondókájával - bevezetés és cikornya nélkül -, hogy
749 1 | titkolódzniok.~A fiatalembert bevezették a szobájába.~- Ki ez? -
750 13| a reggelit, hogy azonnal bevigye. Mikor kinyitotta az ajtót,
751 5 | kocsival vagy egy automobillal, bevinni egy kávéházba, rumos teát
752 24| a szobára nézett, melyet bevont valami sötét, rejtélyes
753 24| egyet lakott. A másik kettõt bezárta kulccsal. Azt mondta, hogy
754 19| engem, aki négy óra hosszat bíbelõdtem velük, a vérzõ életükkel.
755 3 | melynek kínjait a hittanár a biblia szörnyû szavaival, kárminnal
756 22| éles cseréppel, mint a bibliai nyavalyás a szemétdombon.
757 11| földig hajolt elõtte. Õ csak biccentett a fejével, gépiesen és blazírtan.
758 7 | szegény Bogumil táncolva bicegett benne, a boulevard-on, pedig
759 14| aranybojtos halotti sapkát biggyesztenek. Amáliát vigyázva tettem
760 23| selyembõl való házisapkát biggyesztett. Olyan volt így, mint egy
761 14| szakértõ szemmel vizsgálgatja a billentyûket, és belevilágít.~Azután
762 14| egymással, és oly hangot kelt a billentyûkön, mintha mozsárban üveget
763 2 | szerint magasztalhatjuk vagy bírálhatjuk õket, csak õ nem szólhat,
764 14| villámgyorsan feltárja, birkózik vele, és mint egy lakatos,
765 25| gyógyíthatatlan betegek, kik hiába birkóztak a mostoha nyelvvel, semmire
766 3 | találunk, azt is, hogy ott áll birkózva a fiúval, mozdulatlanul,
767 13| módjára, mindig oktalanabb birodalmakba nyomult. Ezekbõl a kilátástalan
768 15| neki az ital, mégis alig bírt magával. Szidta az ispánját,
769 15| állt. Délután aztán nem bírta tovább, kitört belõle, elõször
770 3 | illatszerészei is csatlakoztak. Nem bírtak velünk. Október végén minden
771 14| szegény.~8~Tovább már nem bírtam magam türtõztetni. Izgatottan
772 25| boldogtalan szerelmet, melynek birtokában boldogan szökött meg. Mihelyt
773 15| Másnap korán kelt, kisétált a birtokára, megnézte a teheneket és
774 15| is beérkezett a kisvári birtokra. Az anya, mint valami fekete
775 15| fel is költöztek kisvári birtokukról a budapesti házukba. A fiúk
776 3 | fekve.~Az izgalomtól alig bírunk maradni, de õk urai a helyzetnek,
777 4 | is vagyok. A szobám pedig bitangul áll. Az ajtók be vannak
778 15| hogy két fiatal fekete bivaly üldözi, a szelindekei a
779 21| hamarosan ki is nõtte. Csak sûrû bivalytejet ivott, és gulyákat öltek
780 21| és aztán magához hívatta bizalmas embereit, hogy vigasztalnák
781 6 | körülbelül azt jelenti: pihenj. Bizalmasan megbeszéli velük az ebédet.
782 23| kik bizonyára polgárok, bizalmat kell gerjeszteni egy családi
783 23| asszony - valami halvány bizalmatlansággal - az ablak mellé húzódott.
784 14| A hangoló nem való ide. Bizalmatlanul nézegettem a kerevet egyik
785 23| megigazította nyakkendõjét, melyben bizalomkeltõen csehgyémánt melltû tündökölt.
786 19| keresem fel Verpelétyt. Bizarr eszme, de nem lehetetlen.
787 3 | vele, hogy másnap megint bízhassunk az õ meleg és becsületes
788 20| volt - érthetetlen, hogy bízhatnak meg ilyen súlyos szembajban
789 21| Megmondhatok mindent. Reád akarom bízni az országot.~A királyfi
790 17| abba. Késõbb be kellett bizonyítani a kávésnak, hogy a pikoló
791 6 | lefelé tisztelte, arra sok bizonyíték van. Beszélik, hogy a szolgálata
792 8 | Börtönbe.~- Vannak már bizonyítékok?~- Vannak.~A detektív nem
793 13| De vajon csakugyan olyan bizonyos-e, hogy az életért álmodunk,
794 14| csillogott, és a lépése bizonytalannak mutatkozott. Gyakran kapaszkodott
795 24| érzett a szíve helyén, valami bizonytalanságot az utcán, különösen magas
796 2 | Ez azonban csak részben bizonyult igaznak. Mert a kitartása
797 22| Illetmény... határozmány... bizottmány... nem bizottság...~Titokzatos
798 8 | melyekbõl a neuraszténia úgy bizsereg, mint a villamos áram, egyenként
799 14| lassanként elvész, az idegeim bizseregni kezdenek, átadom magam a
800 3 | nevettünk tán. Viszketõ bizsergés szállt minden tagunkba.
801 18| táncdarabjait írják. Valami homályos bizsergést érzett az agyvelejében és
802 14| rémületes gyönyörûséggel bizsergett át a hátgerincemen. Gyerekszemembe
803 13| párnán. Ismeretlen örömök bizsergették mellét. Mindennap újak jöttek.
804 9 | tanító.~- Nagyon szép - biztatgatták, de nem néztek a gipszangyalra,
805 16| törölközött, ragyogó szemmel biztatta vendégét:~- Progresszió.~-
806 20| mindig van valami szemtelen biztonság. Gyorsan rukkol ki mondókájával -
807 19| kellene mondanom magam. Így biztosabb lenne a sikerem. Nem baj,
808 8 | is, melyekrõl nem tudok biztosat, és ezek gyanúsak. Ha ilyeneket
809 24| adóhivatalok, elöljáróságok, biztosító intézetek palotái, melyek
810 16| kell hozni az áldozatot, s biztosra vette, hogy ez a gõzfürdõ
811 18| Aztán mosolyogva, imádandó biztossággal a másik szobába ment.~1914~ ~
812 3 | eminenshez...~- És?~- A többit bízzátok rám.~- Víz? - kérdezzük~-
813 11| biccentett a fejével, gépiesen és blazírtan. Lépegetett felfelé, a piros
814 5 | veri a szapora esõ. Fehér blúza nedves, szoknyája csatakos,
815 18| fiatal leány felszakította a blúzát. Távolabb, a pálma alatt
816 7 | szoknyájuk, az aranypaszományos blúzuk pedig összekeveredett elõtte
817 15| egyet viselt, egy nagyon bõ vitorlavászon ruhát, mely
818 2 | korzón csipkékben, prémekben, boákban tündököltek. Egyik húga
819 1 | orvosságoknak nevét sem tudta, bóbiskolt egy nádszéken, és kezét
820 19| Jó reggelt, Verpeléty. Bocsáss meg, hogy annyi rosszat
821 6 | ezredparancsot. Csak azután bocsátja el õket. Legyint a kezével,
822 25| Tanulnak tõle beszélni. Nem is bocsátkozhat részletekbe. Azok nem érdekelnék
823 10| betûkkel ezt írta:~„Nem bocsátott meg.”~Aztán az ajtóhoz ment,
824 23| kitanult gyengédségen, és útnak bocsátotta a fiút, kit életében másodszor
825 23| mint a haldokló zerge. Az a bódító gõz, melyet zsebében tartogat,
826 24| hivatalos úton. Mint szegény bódult agya gondolta - a „vádak
827 1 | határtalanul bús rézmuzsika.~Az apa bódultan ment a koporsó után. Kopasz
828 15| Adjon kigyelmed valami böcsületes zabálni valót - mondta,
829 21| pépekkel és kenõcsökkel. Még a böjt se segített rajta, hogy
830 20| feléje fordulva, az arcába bökve az arcom, hogy végképp lerázzam
831 13| olvasott soha, az írókat és bölcseket kissé meg is vetette. Most
832 22| kifürkészhetetlen és megfoghatatlan bölcsességet, mely a vizet nedvessé,
833 21| Kéthónapos korában felült a bölcsõjében. Úgy jött ez a kis poronty
834 25| színnek, nemde? Valóságos börtönné teszi szobánkat. Nemhiába
835 4 | kaptam volna rájuk. Be voltam börtönözve, önmagamba. Az ágyon elnyúlva
836 10| Gyerekkorában békákat, bogarakat kínzott, fecskéknek kitépte
837 9 | Gémeskutakat látott, behavazott boglyákat, kukoricagórékat, pajtákat
838 7 | hörpintgeted a pálinkát.~Bogumilnak tetszett a megjegyzésem.
839 19| bálteremben köpködve és bõgve elárultam egy barátomnak,
840 12| otthon. A hivatásának élt, bohém módon, szegényen és elégedetten.
841 5 | eresztett a padlóba. Amíg én bohémkedtem, itt csendes honfoglalás
842 5 | nyomdászlányokat nem lehet bohémul szeretni, egyszerre követelik
843 16| tudományos méltóságától - bohókássá, majdnem kisdedszerûvé tette.~
844 18| tíz-tizenöt kis bozontos bojt. Többször megszámolta. Zsibbasztó
845 18| látott. A függönyök alján bojtok lógnak, tíz-tizenöt kis
846 14| a sírját se gondoztatja, bojtorján és gaz veri fel. Befogtam
847 23| rossz utakon, a sínek közt, bokáig pocsolyákba toccsanva, megbotolva
848 19| dicsérem a feleségüket, bókolok a rossz íróknak, s tapsolok
849 23| üveget bedobta egy nedves bokorba. Csak épp annyi ideje volt
850 23| a kis ismeretlen állomás bokrában hever. Ki tudja, mikor és
851 13| hogy újra bemenjen a fák és bokrok közé.~Künn pedig szakadt
852 15| béreseit, a kanászait mint a bokrot. A kocsiszínek alól gyakran
853 6 | terep”-et „katonai szempont”-ból, az ember azt hiszi, hogy
854 7 | nádülõkéjét régen kiülték boldogabb ülepek.~Kinyitotta az ablakot.~-
855 25| elég-e nyolc vagy öt? Mi tesz boldoggá: a pénz vagy az erény? És
856 16| mely az emberiséget egyedül boldogíthatja:~- Progresszió.~2~Júliusban
857 23| tisztán lélegzett. Végtelen boldogság járta át az idegen szívét.
858 12| valamelyik rossz színdarabból -, boldogságom gyilkosa, hitvesem elcsábítója! -
859 4 | mélyed, megriadtam a saját boldogságomtól, és félni kezdtem. Egyre
860 21| a leány felé nyújtotta a boldogságtól hirtelen megsoványodott
861 19| egész életüket, családi boldogságukat sötét szálakkal fonja át
862 25| a szenvedést kereste, a boldogtalan szerelmet, melynek birtokában
863 25| meg. Mihelyt látta, hogy a boldogtalanságát el akarják rabolni tõle,
864 19| veletek ül egy néma, jó ember, boldoguljatok, ahogy tudtok.~Most egyedül
865 7 | húszfillérest.~- Szereted a zenét?~Bólintottam. A húszfillérest bedobta
866 21| gúnyosan a pap.~- A párizsi és bolognai egyetem új szamársága.~Az
867 15| üzletekben, a vendéglõkben.~- Bolondok vagytok, mindig mondtam,
868 15| képzelõdik. Csak viszket, és bolondosan megvakarta a füle tövét.~
869 19| egyedül, szegény, szánandó bolondot. Hazamentetek, a harmadosztályú
870 3 | Engedjetek - kiabál a fiú -, ne bolondozzatok. Menjetek aludni.~Újra szétpukkan
871 22| meg a módját.~- Fiatalság, bolondság - kiáltott feléjük.~Mikor
872 24| ez a szekrény mindenféle bolondságokat mûvel, mozog és nyikorog,
873 9 | erõszakkal betuszkolta a boltba.~Ott egy gipszangyalt mutattak
874 17| ferencjózsefét, a barna, bolyhos mellényt, a szürke nadrágot,
875 3 | legyek sem haltak meg, fekete bolyokban nyüzsögtek az ablakokon.
876 13| fenyves erdõ alá, s egész nap bolyongott, egyedül. Június utolján,
877 15| múlva a kis kolléga tovább boncol.~Reggelre a láz emelkedett.
878 15| orvos egy májusi délután a boncolásnál megvágta a jobb kezét. Jelentéktelen
879 10| homokban. Késõbb az embereket boncolta. Szerette a nyomort. Gyakran
880 9 | Éjfél felé, mikor asztalt bontottak, és átmentek a másik szobába,
881 13| Estefelé kiszólt, hogy bontsanak asztalt, az érintetlen ételeket
882 25| régen leszokott arról, hogy bonyolult dolgokról elmélkedjen. Azt
883 15| botránynak. Vacsora végén a bora maradékával leöntötte a
884 12| Súlyos, több ezer lapos, bõrbe kötött könyv volt ez, melybe „
885 3 | félrehajtja a fiú ingét, a bordája fölé emeli, de ugyanekkor
886 3 | végig, a kés beljebb megy a bordák közé, egyre mélyebben, már
887 3 | hónunkat, a tarkónkat, a bordánkat. Nem is mulatságból nevettünk
888 15| maradékával leöntötte a borfiút:~- Nesze, öcsém, nagyra
889 16| letisztíttatta fogairól a borkövet. Közben állandóan szépítette
890 17| ferencvárosi kávéházban, és éjszaka borközi állapotban kilopott a zsebébõl
891 5 | tudtam, hogy ugyanakkor a bõrömbe is bevarrta azt a ronda
892 5 | lángoló sebet. Kitetoválta a bõrömet, mint a vademberekét, a
893 23| vonalai - vékony, finom bõrön át kékelltek az erek.~Már
894 20| álszent ijedelemmel.~A bõrönd homályos mélyén, zavart,
895 20| bõröndöt is feltörtem. Ebben a bõröndben szívek voltak, vérben fuldokló,
896 20| elhelyezni ezt a holmit.~A két bõröndje után nyúlt.~- Mi van ezekben? -
897 20| megragadtam két könnyû és kicsiny bõröndjét, mentem vele kifelé, mindig
898 19| nem lehetetlen. Itt van a bõröndömben a frakkom. Ha felhúznám
899 18| májukat, az elõrenehezedõ, bõröndszerû pocakjukat idegen tehernek
900 25| kenyérkeresõ gégéjét hideg borogatással bugyolálta körül, és aztán
901 1 | beteghez házi orvos járt. Édes borokat, drága ételeket evett. A
902 13| kemény tél után csípõs, borongós tavasz jött, mely a fenyves
903 17| másra lehet használni, mint borotválkozásra.~1914~ ~
904 15| Mind gyakrabban elfelejtett borotválkozni is. Deresedõ szakállát reggelenként
905 17| mondotta.~Mosolyogva nézett a borotvára.~- Kasornya - sóhajtott,
906 19| beszéltek önrõl, hogy a borovicskás pohárba beleesett a sovány
907 6 | kemény, húsz fillérnél kisebb borravalót nem fogad el, gyémántgyûrû
908 22| koronát nyomott a markába borravalóul.~- Nem baj - mondta még
909 23| Ilyenkor legjobb valami borszeszfélét szagolni - folytatta. -
910 20| szíjazott nõi órát, a fekete bõrtokban. Hova vezetett? Ugrálnom
911 11| térdére ültette egy fekete bõrû herceg. New Yorkban két
912 11| s szomorúan, a ruganyos bõrülésbe belesüppedve ült a kis zseni,
913 6 | bajusznak. Zúzmarás fehérséggel borul egész fejére. Hogyha télen
914 18| járt, az ablakokat, a rájuk boruló plüssfüggönyöket, az ajtókat,
915 24| gyöngyökkel -, egymás nyakába borultak, percekig hangtalanul sírtak.
916 13| beszélt, többnyire közönyös és borús dolgokról, vontatott ütemben,
917 19| görbült, gyér haja égre borzadt. Világosan láttam, hogy
918 14| éreztem, hogy a nõ elmúlása borzalmasabb, mint a férfié. A férfiaknak
919 3 | árnyékot látott átsuhanni.~A borzalom lúdbõrözött végig gerincünkön.
920 19| elázottan ült az asztalnál borzasztó komolyan.~Nem hiszem, hogy
921 23| végigömlött a vonaton, kis borzongás fogta el, és szíve hevesebben
922 16| mentek, melyekben kéken borzongott a víz. Pajkos gyermekek
923 12| díványon, az idegei kellemesen borzongtak. Halkan és izgatottan súgott.
924 5 | jobban hallom a hangját, borzongva ocsúdok, fáj a kegyetlenségem.
925 2 | elénk kerül, nõvérei nevével bosszantjuk:~- Olga.~- Piroska.~- Erzsi.~-
926 15| az erszényét.~Az úton még bosszantotta a füst, a korom, a sok légy.
927 8 | Arcom kipirul. Aztán elönt a bosszúság. Látom a szerelõt, ki elvitte
928 21| angyalokról is, s az ördögökkel és boszorkányokkal foglalkozott, akik szombat
929 13| a sötétben elfeketednek, boszorkányos titkokat lesnek. Úgy érezte,
930 11| impresszárióval sétáltak, a tavasz boszorkánytáncot lejtett. Egy agg tudós márványszobra
931 7 | midinette-ekrõl, a rendõr fehér botjáról, melyet a forgalom könnyebb
932 12| söntésben korholta:~- Te botkezû! Ha még egyszer elhibázod,
933 9 | ölelte a gipszangyalt, és úgy botladozott vele a népes utcákon, közben
934 22| Sajnálom magát azért az elõbbi botlásért... Mert most mindent megmondhatok...
935 3 | áldozat a kertben mikor botlik meg, és élveztünk minden
936 23| üveget.~Kezében az üveggel botorkált visszafelé a vonathoz. Az
937 16| ha esett, vékony padlón botorkáltak az emberek az utca egyik
938 12| elõvett egy elefántcsont botot, egy tojást, egy órát, egy
939 15| ki, hogy elejét vegye a botránynak. Vacsora végén a bora maradékával
940 15| állomásokon, ahol odautaztában botrányt csinált, a vasúti személyzet
941 14| könnyes szemmel, görcsös bottal. A halott feleségét keresi.
942 20| egymást az emlékképek. Párizs, boulevard, este: útiköltséget koldul.
943 7 | táncolva bicegett benne, a boulevard-on, pedig már arra gondolt,
944 4 | gõzeiben párolog, hûvös bozótjaival, kacskaringós útjaival,
945 11| verseny meg volt nyerve.~- Bravó - tapsolt a tanítója.~Hét
946 11| gyémánt melltût adott neki. Brazíliában térdére ültette egy fekete
947 19| Alföldi pedagógia, Az iskola brigantija. Még van húsz. Melyiket
948 18| hevernek. A nõk fülében briliánsfüggõk, a fehér húsokon áttört
949 23| vidéki úriasszony, kezén briliánsgyûrûk voltak, de látszott, hogy
950 11| boldognak érzi magát. Kiveszi a briliánssal ékes aranyóráját, amelyet
951 7 | rágyújtott egy keserû és erõs britannikára.~Aztán hozzászokott a tejhez,
952 16| gramm aszpirint és fél gramm brómnátriumot vett be, s ugyanannyit adagolt
953 2 | vidáman zörgött az aszfalton, bronz arcára az Andrássy úti esti
954 2 | tornainges vasgyúró, aki bronzszínûre sült a nyári naptól, ledobta
955 23| gerjeszteni egy családi búcsúzkodás által. A jelenet pompásan
956 24| fegyverrel, hátán a zsákkal búcsúzkodni jött hozzá. Nagyon csodálkozott
957 20| céhváros: kenyérre kéreget. Budapest, Üllõi út, hajnaltájt: haldokló
958 13| vörössárga pompában meredeztek a bükkök, a fenyvesek estefelé zúgtak.
959 15| férfinak pedig valami titkos büntetõ expedíció. Most már sok
960 25| Nemhiába az Isten is özönvízzel büntette az embereket...~Még nyolc
961 6 | és hatalmas fizetõpincér. Büszke ember ez, önérzetes és kemény,
962 3 | letöröltük, a sebeken nevettünk, büszkén és hõsiesen viseltük.~Egy
963 23| volt, s erre nem minden büszkeség, jóérzés nélkül gondolt.
964 20| mint egy ólomtányér, szuvas bütykök emelkedtek ki ruhájából,
965 16| csapok folytak, hullámok buffogtak, szitáló permetesõ öntözte
966 11| kert másik sarkában egy búgócsiga tévedt a lábához.~A szökõkút
967 4 | szájpadlásomhoz tapadt, mélységes dal búgott a szívemben.~Vasárnap délután
968 22| csikorgatta a fogát. Lázongó szók bugyborékoltak a torkán. Érdemes volt ezért
969 5 | lefektetni, meleg kendõkbe bugyolálni összeázott, szegény lábacskáit.
970 25| gégéjét hideg borogatással bugyolálta körül, és aztán hársfa-
971 4 | A BUJDOSÓ~Hogyha elmegyek hazulról,
972 12| az arcán nyájas mosoly bujkált. Így köszöntött be esténként
973 14| ebédet, vagy el akartam bújni, hogy senki se lásson, vagy
974 8 | lenyírják, földszínû rabruhába bújtatnak. Ott legalább élhet az ember,
975 17| falhoz kapott, és hogy el ne bukjon, megrántotta a zuhanyt.~
976 21| vizsgálódás eredményeképpen bukkant elõ Venus, amelynek benevolens
977 3 | amikben este tízével-húszával buktunk el, s bevertük a homlokunkat.
978 13| ismeretlen szenvedélynek, valami bûnnek vagy szellemidézésnek a
979 4 | jóakaróm, a pártfogóm, a bûntársam.~Micsoda délután volt ez.
980 8 | megkaptam az idézést („idézés bûnügyben”) egy piszokszín, komisz
981 23| névtelen állomásnál, mely fázva burkolódzott a nyirkos éjszakába, s olyan
982 19| magamban -, van-e ennél búsabb szó?”~A tanító tovább magyarázott.~-
983 21| és megállt elõtte.~- Mit búsulsz? - nevetett az árnyék.~-
984 14| Olyan árván, elhagyottan búsult az arcképe a polcon, hogy
985 5 | Szemeit, melyek merevek és butakékek voltak, mint az olcsó bábuk
986 1 | ellenséges szemmel nézte. Butának tartotta. A vánkosait nem
987 20| Mert te a semmi vagy, a butaság vagy. Nem félek már tõled,
988 24| meghunyászkodjanak. Minden bútor alattomosan hallgatott.
989 9 | vesz, az nem áll jól neki. Bútoraik is milyen furcsák, és mégis
990 5 | a parfümjét érzem rajta. Bútoraimat leöntötte az illatával.
991 14| egy székre. A mi polgári bútoraink közt, alacsony szobánkban
992 5 | önti olvasztott aranyát a bútorokra, a függönyökre és az arcomra.~
993 7 | száz koronáért kivett egy bútorozott szobát, melyet a gazdasszonya
994 13| ablakaira. Máskor csak egy bútort tétetett át, egyik szobából
995 13| gyakrabban ereszkedett le ide, búvár módjára, mindig oktalanabb
996 12| órát, egy csomag kártyát. Bûvészetei többnyire nem sikerültek.
997 12| könyvre gondolt, melybõl a bûvészetet tanulta.~Egy perc múltán
998 8 | volt, s most nincs itt, bûvészfogással eltûnt, a semmibe párolgott,
999 12| kereste a kenyerét, hogy bûvészkedett. Hosszú mûvészhajat, bársonykabátot
1000 3 | ahol nem is sejtették, bûvészkézzel kivettük azokat a szerszámokat,
|