11-bak | bakak-buves | buvol-egyik | egyip-ertun | erzek-folfe | folfo-hajta | hajto-huszo | hutle-karos | karri-kivil | kivin-lehel | lehet-megki | megko-negyv | nehan-oszon | oszol-remul | rende-szamt | szamu-tanye | tapas-udvar | ude-viasz | vicen-zurza
Fejezet
2501 8 | melyet elmémmel nem tudok fölfogni. Valami itt volt, s most
2502 8 | vízben mosakodtam. Kissé fölfrissültem. Künn az utcán az olvadás
2503 13| Zakatoló szívvel ült az ágyban, fölgyújtotta a villanyt. Pisztolyához
2504 16| kocsit hozatott, födelét fölhúzatta, hogy titokban lopja ki
2505 13| mint szokta - elalvás elõtt fölhúzott ravasszal készített ki,
2506 8 | puskacsõ nyílása, s mindegyik fölismer, és azt mondja magában,
2507 13| világítását és helyzetét pontosan fölismerte, szájához emelte a kanalat.
2508 8 | gondoltam - dadogtam. - Én a följelentést visszavonom.~- Miért?~Nem
2509 16| lövelltek ki. Még a nyújtóra is fölkapaszkodtak. Mert az ügyvéd, ki híve
2510 8 | rendszertelen kereséssel hûtöm. Fölkutatom a szoba minden zegét-zugát,
2511 5 | de az még nem az álom. Fölöttem száz és száz esernyõ cikáz,
2512 16| egy elhagyott kisvárosban, fölszerelve a modern kor minden vívmányával,
2513 16| bádogkertben újságokat olvastak, föltekintettek.~- Csöndesen - szólt az
2514 17| békességben.~Ezt elhatározta, de a föltevés kissé megbolygatta azt,
2515 8 | Nagyon finoman üldöznek, föltûnés nélkül. Én azonban észreveszem
2516 12| emlékét, dolgokat, melyek a fölületes ember elõtt jelentéktelennek
2517 8 | éjjeliszekrényre.~Hirtelen fölültem az ágyban.~- Valamit gondoltam -
2518 9 | ünnepek elõtt pár nappal fölutazott Budapestre. Sorra járta
2519 16| ügyetlen nyelve mégiscsak fölvágódik, mint a papagáj nyelve.
2520 16| haladt a korral. Gazzal fölvert, nyitott csatornákban folydogált
2521 13| ismeretlen álmokat látott, melyek fölvillanyozták, majdnem megfiatalították.
2522 6 | öcsém, a harci tûzben - förmed rá egy sápadt fiúcskára. -
2523 12| minden ok nélkül. Mert ebbe a förtelmes és groteszk könyvbe bejegyezte
2524 3 | körülményekhez, az assa foetidá-t jó elõre dobtuk az izzó
2525 21| becsülte az orvosát, aki hegyes fövegét kenetes méltósággal viselte,
2526 19| és kivillant sárga-zöld foga. Alkoholos szemében gyûlölet
2527 6 | fillérnél kisebb borravalót nem fogad el, gyémántgyûrû van az
2528 24| intettek, hogy senki se fogadhatja, a járókelõket szólította
2529 10| Az isten szerelmére, fogadja el ezt - és feléje tolt
2530 8 | Becsukatom a gazembert - fogadkozom.~Kocsira ülök, sietek a
2531 19| tartaná Verpeléty. Kétségkívül fogadna. Azt hazudnám, a Tanítók
2532 4 | mintha ellenséges indulattal fogadná a jövevényt. Leülök a díványra.
2533 19| Nem hiszem, hogy szívesen fogadnának. Az lenne pedig a világ
2534 16| ostromállapot volt. Senkit se fogadott, az összes zsalukat becsukatta,
2535 21| hadak új vezérét örömmel fogadták. Hiába igyekezték mérsékelni,
2536 16| Fogorvosával letisztíttatta fogairól a borkövet. Közben állandóan
2537 12| A fahang pedig, mely a fogak közül jött, tompa és bánatos,
2538 22| milyen részvéttáviratot fogalmaz Páva tanácsos, s már látta
2539 22| róla, hogy csak idõsebb fogalmazó vagy díjnok. Kellene a hivatalnokoknak
2540 20| pofádba vágjam. Edzem a fogam, hogy egyszer beléd harapjak,
2541 15| amin a fiai ültek, egy fogas, egy üres jégszekrény. A
2542 3 | orrával nekiment a falnak és a fogasnak. Ez még inkább idegessé
2543 3 | alatt találtuk meg. Ezek a fogások is elavultak. Láthatatlan
2544 17| fityegett, felakasztotta a fogasra, és belsõ zsebébõl kivett
2545 21| a csecsemõ a húsos ujját fogatlan ínyei közé szorította, meg
2546 16| madarat lehetett volna vele fogatni. Elfelejtette a hosszú-hosszú
2547 5 | szeretõje, én - csikorgó foggal, bús undorral - a férje
2548 16| a mosdóra több fogport, fogkefét, gyógyszappant tett, s elõkereste
2549 8 | Most azonban izgattak. A foglalkozás minden arcra rányomja bélyegét,
2550 21| ördögökkel és boszorkányokkal foglalkozott, akik szombat éjjel keresztutaknál
2551 16| korszakok izgató kérdéseivel foglalkozva. Az, ami most történik vele,
2552 6 | Bocsánat. El voltunk foglalva. Családi bajok... ezer gond...
2553 8 | ahogy a kopó marcangolja a foglyul ejtett nyúl véres nyakát.~-
2554 15| A fiúk pedig tanulni fognak - mondta.~Gyengéden a feleségére
2555 22| figyelemre, tekintélytiszteletre fogni, az engedetleneket pedig
2556 16| csenevész hajszálakat hajtottak. Fogorvosával letisztíttatta fogairól
2557 16| bádogcsöbörrel -, a mosdóra több fogport, fogkefét, gyógyszappant
2558 20| képzeltem.~- Úgy van - mondta fogsora aranymosolyával -, mindent
2559 4 | akit szerettem. Remegve fogtam meg télen, s a kilincs hûtötte
2560 12| rendesen kikeresett egy csempe fogú, csúnya leányt, megfogta
2561 11| megsimogatta egy osztrák fõhercegnõ. Annyi ember, annyi föld
2562 22| Szalonkabátot öltött, s elment a fõispánhoz, akit személyesen ismert.
2563 8 | mikor nem látom õket, és fojtogatnak, kesztyûs kézzel, szelíden,
2564 22| mikor az ásítás már a torkát fojtogatta, behívta a kis, szegény
2565 10| A gavallér zsebkendõjébe fojtotta nevetését, csurogtak a könnyei,
2566 23| estét - mondta az asszony, fojtottan.~- Jó estét - mondta az
2567 3 | észrevegye a fráter. Párnánkba fojtottuk nevetésünket. Reggel gyufa
2568 24| fekete, gyönggyel rakott fõkötõjét fejére tette, és elindult
2569 23| el kell majd távolítani. Fokról fokra keményítette szívét.
2570 1 | langyossá fûtötte a nap, arcát foltok verték ki, orra vöröslött,
2571 21| melyre egy eperfalomb fekete foltot vetett.~- Ugye sápadt vagyok? -
2572 25| egyes elsõszemély” és mint „folyamatos jelen idõ”. Beszélni azonban
2573 2 | órai teákon. Csodálatos folyamatossággal beszélt zenérõl, mûvészetrõl,
2574 16| fölvert, nyitott csatornákban folydogált a szennylé, ha esett, vékony
2575 13| sötétszürke esõ, mely mint folyékony ólom csurog a felhõkbõl,
2576 1 | tetszett, hogy a hegyek és a folyók összes hûvössége se képes
2577 3 | órák. Idõnként kinéztünk a folyosó ablakán, nem jönnek-e? A
2578 11| lábujjhegyen tûntek el, a hotel folyosója elcsendesedett. Most már
2579 6 | beszélt vele a kaszárnya folyosóján. Minthogy pedig a táborszernagy
2580 3 | egyik diák visszaoson a folyosóról:~- Valaki jár a kertben.~
2581 16| recés érclemezein, csapok folytak, hullámok buffogtak, szitáló
2582 10| fûzfapoéta minden pénzét.~- Folytassuk - hebegett a gavallér -,
2583 13| szomorúan, alig látható fonalakban hullott, a hegyekben vörössárga
2584 19| boldogságukat sötét szálakkal fonja át az ön intrikája, hogy
2585 19| tagadás. Kérek adatokat. Ne fontoskodj, öreg paralitikus. Még ma
2586 7 | lenni, mondaná szegény. Keze fontoskodóan össze van kulcsolva, mintha
2587 19| csakhogy: fölfelé bukik - fontoskodott -, Pestre nevezik ki Verpelétyt.
2588 16| t, érezve saját, európai fontosságát. Még két hét volt a tudós
2589 18| azelõtt sohase tulajdonított fontosságot. Magát a szobát is úgy tekintette,
2590 9 | kulcsolta, szemét az égre fordította, és mosolygott, oly édesen
2591 1 | menet. A zenészek az égnek fordították trombitáikat, és a délutáni
2592 21| is parancsolta, azonnal fordítsák vissza a vitorlát, és amilyen
2593 2 | szõke kamasz mosolyogva fordul hozzá:~- Nekem mindegyik
2594 7 | szót kevert. Aztán merész fordulattal áttért a németre.~A leány
2595 21| a csodagyermeket. Kihez forduljon? Az orvosát régóta nem szerette.
2596 10| megszabaduljon tõle. Néhány forduló után a gavallér elnyerte
2597 5 | elkísértem, aztán sarkon fordultam. Õ pedig ment valahova az
2598 7 | fehér botjáról, melyet a forgalom könnyebb lebonyolítására
2599 2 | aprópénzre váltotta, és sietve forgalomba hozta a társaságban. Tiszta
2600 3 | megvillan.~A kést lassan forgatja, félrehajtja a fiú ingét,
2601 13| betegek lennének és lázasan forgolódnának valami hagymázos álomban.
2602 25| személyben. Késõbb állító formában ismételte meg, kérdõjel
2603 16| különösen az udvariassági formulákat. Az ügyvéd nem volt megelégedve
2604 10| fûzfapoéta szemét, mely riadtan forog feléje, irgalmat esdekelve.~
2605 3 | semmibe fúródva, hihetetlenül. Forr a must - pincék homályán -
2606 13| tüntetés után. A tavasz áldott forradalma nemsokára mindenütt gyõzött.
2607 18| nekik, és mint a részeg forradalmárnõk, rájuk villantották aranyfogukat.
2608 15| amelyet mintha mindig hideg forrásvízben mosott volna, most felduzzadt,
2609 23| repülni szeretett volna. Forrón és gyorsan lüktettek ütõerei.
2610 17| zsebébe, öltözködött.~Tervek forrongtak fejében. Ruganyosan lépkedett.
2611 17| Annyira érezte ezt, hogy a forróságtól megszédült, a falhoz kapott,
2612 18| Kenyeret.~- Cukrot.~- Forrót.~- Hideget.~- Ülj le.~-
2613 17| szürke nadrágot, kinyitotta a forróvizes csapot, s kis, hitvány,
2614 8 | melyen apró aranypocsolyában forrt a fény. A délután világításában
2615 11| panírozott húsokat és nem undok foszforos fõzelékeket, amelyek egészségesek
2616 11| pápaszemes impresszárió, és a fõülésen, viaszhalványan s szomorúan,
2617 4 | kellene állnia, lesújtott fõvel, gyászruhában. Õ azonban
2618 11| húsokat és nem undok foszforos fõzelékeket, amelyek egészségesek és
2619 7 | koldusasszony evett valami homályos fõzeléket, két szótlan ember csámcsogott
2620 15| Kétszer vett a húsból, a fõzelékhez nem nyúlt, a tésztát megkóstolta,
2621 16| épített gõzfürdõben, villanyon fõzetett, gyorsírást is tanult. A
2622 7 | a világ legjobb ételeit fõzik. Egy este végre el kellett
2623 19| elintézem azt, amit önök egy éve fõznek, és tanyai éjszakákon, falusi
2624 25| vacsoráját háziasszonyától, ki fõzött és mosott rá. Vacsora után
2625 21| tanácsaimat, és füveim, fõztjeim eldobtad. A királyfi halála
2626 19| a Sportot, otthon kacsát fõztök kacsapaprikásnak, és berúgtok
2627 21| egy tányérnyi barna levest fõzzenek neki. Atlétacombjai feszültek,
2628 19| sápadt borfiú földig lógó frakkal, fehér asztalkendõvel áll
2629 16| hogy a franciák állandóan frakkban és kürtõkalapban járnak.
2630 19| Itt van a bõröndömben a frakkom. Ha felhúznám és feltenném
2631 22| deutsch?... Parlez vous français?... English spoken?... Nekem
2632 16| Aztán zsebébe gyömöszölve a francia-magyar szótárat, feleségével, fiával
2633 7 | Minthogy állandóan tisztelte a franciákat - csak azért, mert franciául
2634 15| mondta a feleségének. ~Aztán Franciaországba mentek.~A franciák se akarták
2635 16| életében alig beszélt született franciával. Több nyelvtant és szótárt
2636 11| hegedûvirtuóz, aki finom frázisokkal hódolt neki. Tágra meredõ
2637 10| elõtt vörös pillangókat, freskóangyalokat látott.~Gomblyukában - bár
2638 1 | hordták be az udvarból a frissen esett havat, de úgy tetszett,
2639 7 | Sebaj - mondta -, ez frissít. Áldott májusi zápor.~A
2640 23| selyemzsinór rögzít meg, a borszesz frissíti a levegõt, a szõke fej pedig
2641 21| tajték az orrába-szájába fröccsent, a hullámok nõttek, zölddé,
2642 17| A zuhany végigmosta õt. Fröccsenve hullott a hab a szennyes
2643 19| néhány ilyen kis tanítót, früstökre. A marka irtózatos, a körszakálla
2644 21| koporsóban.~- Hát nem az Istentõl függ a sorsunk?~- Nem a csillagok
2645 13| másikba, vagy egy tükröt függesztett valamilyen képtelen helyre.
2646 1 | társadalmáról, amely tõlünk függetlenül éli mély és ismeretlen életét.
2647 4 | félretoltam a tovarobogó kétfogatú függönyét. A megfakult és puha aszfalton
2648 5 | olvasztott aranyát a bútorokra, a függönyökre és az arcomra.~Alig gyújtom
2649 23| szûrõdik be az ablakrésen, a függönyön át, melyet a selyemzsinór
2650 15| felszerelve, hogy mikor a függõlámpa elaludt, az éjjeliszekrényen
2651 23| lekapcsolhatná a karcsatot, függõt, gyûrût. Miért nem teszi
2652 21| Határozottan lépett hozzá. A bal füléhez hajolt. Valamit mondott
2653 13| lebben fel a függöny. A fülei zúgnak: most csöngetnek.
2654 21| megjósolták fiad halálát, fenséges füleid mellett engedted el a tanácsaimat,
2655 25| úgyse értik tanítványai. Fülelnének, köhögnének, és újra meg
2656 14| gaz veri fel. Befogtam a fülemet, hogy ne halljam a csúf
2657 17| tarkóját, beszappanozta fülét, azután - egyenként - a
2658 22| Hallgatta süketen csengõ fülével a magányt. Tapintotta a
2659 23| kõbálvánnyá dermedve állt a fülkében. Azt sem tudta, mitévõ legyen,
2660 16| gyorsvonat egyik elsõ osztályos fülkéjébõl kiszállt a geológus. Schlossziarik
2661 6 | egy intésre hegyezik a fülüket, két lábon állnak, leguggolnak
2662 23| fél óráig hallja csengõ fülünk. Pusz-ta-szent-péter... -
2663 3 | Visszaosontunk hideg ágyainkba, fülünkre húztuk a paplanainkat, elfojtottuk
2664 17| piszkos vagyok, elõbb meg kell fürdenem.”~A szobában kellemes meleg
2665 21| meghûlsz.~Madarásznia, patakban fürdenie sem volt szabad. A király
2666 16| szívesen lemondott volna a fürdésrõl, de vendéglátója betessékelte
2667 16| kazamata, ez a süstörgõ fürdõ egy idegen ország idegen
2668 1 | elutazott a võlegénye. A fürdõbõl rövid leveleket írt, minden
2669 22| magányt, méltóságos uram. Nem fürdõhelyet, méltóságos uram. Egy kis
2670 2 | az ágyban, aztán hosszan fürödnek és fésülködnek, az elefántcsont
2671 13| testvéreiknek, melyek az esõben fürödtek. Az éji hangverseny pokoli
2672 23| kis szájat, a szõke, forró fürtöket, melyek rendetlenül hevernek
2673 4 | cigaretta vörösen ég, vastagon füstöl, látom, hogy jólesik neki.
2674 24| sötétségbe, és elkezdett füstölni. Lustán, puhán, ördöngös
2675 5 | mely illatos parázzsal füstölög el fehér, egészséges fogaim
2676 11| vonatkerék kattogása, a hajók füttye, az óceánok zúgása, amelyeket
2677 7 | szabadulni. Két óra múlva fütyül a vonatja. Mégse lehet,
2678 19| nem is szánlak benneteket. Fütyülök rátok: - szervusztok.~1914~ ~
2679 7 | otthon.~Bogumil legényesen, fütyürészve tovább ballagott. Lassanként
2680 21| engedted el a tanácsaimat, és füveim, fõztjeim eldobtad. A királyfi
2681 3 | össze, a könyveinket s a füzeteinket az ágy alatt találtuk meg.
2682 3 | diadal részegítõ szellõje fúj át a szobán. Lassanként
2683 3 | még mindig meleg szelek fújtak, a legyek sem haltak meg,
2684 14| ki a zongorát, melyet a fújtatóval porolt, és hangkulccsal
2685 1 | meg ne tudja szegényke - fuldokolt a könnyeiben, és a másik
2686 15| döntött rájuk, mely még fullasztóbb volt, mint a nappali aranymeleg.
2687 24| és a szobát betöltötték fullatag, forró szaggal.~Már szürkült,
2688 1 | a szemünk elõtt végezték funkciójukat. Más test már semmivé olvadt
2689 9 | neki. Bútoraik is milyen furcsák, és mégis finomak, fogalma
2690 18| Különösen a méltóságos úr furcsállta, hogy az ember egész váratlanul
2691 18| szürke szemeit. Még soha ily furcsának nem látta a férfi. A szobát
2692 17| cigarettatárcát. Akkor több napig furdalta ez a gondolat. Aztán elfelejtette.
2693 21| észrevette volna - egy nyíl fúródott a jobb vállperecébe. Lebukott
2694 3 | szikráztak, égõ fejjel, a semmibe fúródva, hihetetlenül. Forr a must -
2695 16| kavartak, akár faluhelyeken. A fûszerkereskedés mellett a téglák közül pitypangok
2696 7 | haláláig való unalmas napoknak fûszert és színt adjanak.~Lassan
2697 14| varázslatnak tetszenek a futamai. Az ujja késõbb egy-egy
2698 4 | bánatától, a vére felpezsdült a futamok ideges vidámságától, melyek
2699 3 | a tanulóteremben. Lassan fûteni kezdtek. Az iskolaszolga,
2700 24| miatt, mert sokba kerül a fûtés. Más oka volt, melyet csak
2701 6 | sietséggel az asztala elé futnak, és sorakoznak. Szép sorjában
2702 14| mintha az ujjai versenyt futnának egymással, és oly hangot
2703 25| férfiakat. Egy idõben sok ilyen futó ismeretséget kötött. Az
2704 8 | penész.~Másnap a rendõrségre futok. Sohasem jártam itt. Ügyes-bajos
2705 3 | alatt föld alatti vezetékek futottak, melyeket az utolsó padból
2706 14| kerestem, akkor a kép elé futottam. Már megtudtam egyet-mást
2707 3 | nagyon az életnek, s talán futottunk elõle. Betegek és szomorúak
2708 3 | trombitabandák vörös hangjaival. Futunk a külváros felé. Ott már-már
2709 25| felékesítette ezt mindennel, smaragd fûvel, zafír rózsákkal, szökõkúttal,
2710 7 | harapással.~- Mademoiselle - fuvolázta Bogumil, és beszélni kezdett.
2711 11| húrjait letépi. Elõször a g-húrt, amely fájdalmasan nyikkan,
2712 14| hosszan, idegesen - magyarul - gagyogtam neki, elmeséltem, mennyit
2713 11| engedelmesen - mint egy galamb - a gyerek vállára ült.~
2714 6 | huszonöt festmény. Ez a galéria az ezredes legbecsesebb
2715 10| hogy cipõtalpa lyukas, gallérja kifércelõdött, kézelõje
2716 10| lobogott a népköltõ piszkos gallérján. Úgy festett ebben a körúti
2717 18| megkérdezése nélkül - levetették a gallérjukat. A többi férfi csak erre
2718 1 | vidéki házat, a rügyezõ gallyak verték az ablakokat, átölelték
2719 11| elõre.~A vérszegény ujjak galoppoztak a húrokon, a vonó száguldott,
2720 22| az engedetleneket pedig gályarabságba küldeni, tömlöcbe vetni,
2721 21| jöttek, rázni kezdték a gályát, és csörgetni a láncokat.
2722 6 | gyerek volt, egy egészséges garabonciás, nem szállt inába a bátorsága,
2723 17| a lépcsõházat söpri, a garádicsokat sikálja. Neki is illik egy
2724 9 | Megsiratta a szûk homlokát, garádicsosan nyírt haját, kitérdelt nadrágját,
2725 20| minden sorompón, és itt garázdálkodik a sima fehér testek, a rózsaszínû
2726 2 | mosolyogva. - Egy határszéli garnizonban hadnagy vagyok, piszkos [...]
2727 15| búzaföldeken találkozott egy kis gatyás libapásztorral.~- Hány hét
2728 3 | lévén - mindenkinek nagy gaudiumára tintás arccal jött be a
2729 14| gondoztatja, bojtorján és gaz veri fel. Befogtam a fülemet,
2730 16| tudományát új adatokkal gazdagította, az oligocén és eocén korszakbeli
2731 15| mert mindig elõkelõen, gazdagon és finoman beszélt magyarul,
2732 25| változtatja majd véleményét gazdagságról, szegénységrõl, házasságról,
2733 9 | ébredt.~Januárban valami gazdához volt híva disznótorra. Akkor
2734 13| nyitott szájjal horkolt a gazdája.~Egy hónapig élt így, riadozva
2735 13| ételeket a cselédek ették meg, gazdájuk pedig rögtön lefeküdt.~A
2736 7 | bútorozott szobát, melyet a gazdasszonya polgári ízléstelenséggel -
2737 23| valahogy mégse érezte magát gazembernek. Volt hivatalfõnöke jutott
2738 8 | szomorú.~- Becsukatom a gazembert - fogadkozom.~Kocsira ülök,
2739 10| megszorította kezét, és a gázlángnál még egyszer látta szemét,
2740 17| nézte a szoba közepén libegõ gázt, a falakat, ruháit, melyeket
2741 16| Sárszeg nem haladt a korral. Gazzal fölvert, nyitott csatornákban
2742 25| Vacsora után kenyérkeresõ gégéjét hideg borogatással bugyolálta
2743 9 | éjszakában, lógatva sovány fejét. Gémeskutakat látott, behavazott boglyákat,
2744 11| Háta mögött egy fiatal generáció kopogtatott - erõszakosan
2745 16| tudós, ki dicsõ hazájában a geológia tudományát új adatokkal
2746 16| mélyen meghajolva hallgatta a geológust, ki a francia udvariasságok
2747 11| csak biccentett a fejével, gépiesen és blazírtan. Lépegetett
2748 22| PÁVA~Páva Gergelynek, mikor az ötödik fizetési
2749 16| durva vízkorbácsok paskolták gerincüket, pofozták arcukat, s mikor
2750 3 | borzalom lúdbõrözött végig gerincünkön. Arcunk, szájunk, kezünk
2751 23| polgárok, bizalmat kell gerjeszteni egy családi búcsúzkodás
2752 12| villamos mélységében mozgott és gesztikulált, az arcát elfintorította,
2753 1 | hatott reájuk. Kétségbeesett gesztusokkal jártak föl s alá a szobában
2754 18| felvonás heroinája, aki ünnepi gesztussal öleli magába a világot,
2755 22| rokonát, a tizenhárom éves gimnazistát. Naponta nála evett a konyhában.~
2756 6 | uralkodjék a városon. A gimnáziumi igazgató száz meg száz levelet
2757 9 | biztatgatták, de nem néztek a gipszangyalra, mely a maga gyári ízléstelenségével,
2758 9 | mosolygott, mintha nem is gipszbõl, hanem süvegcukorból faragták
2759 18| kancsókat. Nézett egy kis pisze gipszszobrot is, amelyik a fali tartón
2760 25| SZÜRKE GLÓRIA~A nyelvtanítónõ - akit Marie-nak
2761 22| egészen elsüppedt, mint egy gödörbe.~Lassanként alkonyodott.
2762 15| az arca hízott el, kis, gömbölyded tokát kapott, mely idegessé
2763 4 | cigarettáztam, és sétáltam a görbe utcákon, céltalanul, nagyon
2764 6 | társadalom is szepeg, hátha görbén néz rá.~Délben az Arany
2765 19| szikrázott, szája keserû ívben görbült, gyér haja égre borzadt.
2766 19| sziszegve, epés kígyóharaggal görgetem magamban a színpadi átkokat.
2767 22| elindult. A pincér hétrét görnyedt. Ez egy igazi úr. Öt koronát
2768 3 | takarítottak el, a pohos görögdinnyét megütötte a guta, szétpukkadt
2769 23| toccsanva, megbotolva minden göröngyben és kavicsban, míg az állomáshoz
2770 1 | elégedett volt, önérzetes és gõgös, semmiképp se hasonló egy
2771 3 | részegek torkát. Duzzadó gohérfürtöket láttunk, s kövér nõk melleire
2772 22| végére.~A mezõn fecskevér, gólyaorr, kígyószisz nyílt. Szigorúan
2773 11| amelyben pufók, könnyû golyók, fantasztikus kelyhû véres
2774 17| melyen csak egyetlenegy gomb fityegett, felakasztotta
2775 11| ingébe beletûzte gyémánt gombjait, haját mûvésziesen összekócolta,
2776 5 | Amikor elcsavarom a lámpa gombját, bosszankodva gondolok rá,
2777 22| ízléses szalagocska is, a gomblyukban. Igaz, az ujján gyémántgyûrû
2778 21| õrjöngve kavarodott az ellenség gomolyagjába, és - anélkül hogy észrevette
2779 23| Erre az idegen gyengéd gonddal elfüggönyözte a lámpát is,
2780 18| urak mozdulatlanul ültek. Gondjaikba süppedtek. Szívták a szivart,
2781 23| kapott. Végre kétségbeesett gondolata támadt. Felrohant az állomásfõnökhöz,
2782 24| feje, és összekuszálódtak gondolatai. Leült egy székre, szegény,
2783 7 | ezerszínû lángjai. Hûtlen gondolatok kóvályogtak a fejében, de
2784 23| éppen így. Fázott ettõl a gondolattól, mert - õszintén szólva -
2785 22| közkatonának. De hányan gondolhatják róla, hogy csak idõsebb
2786 4 | éppen az ablakra, s azt gondolja, hogy egy halott lakása,
2787 12| koncentrálni az akaratukat. Gondoljanak arra, hogy a mozsárban megint
2788 19| meg drákói rendszabályait, gondoljon arra, hogy egész életüket,
2789 20| Lassabban mentem, hogy gondolkozhassak. A váróterem ajtajában még
2790 20| nélkül -, hogy még mielõtt gondolkoznék, máris válaszolni kell,
2791 19| címeres gazember.~Lihegve gondolom el a gyilkosságot, úgyhogy
2792 14| megnõsült, még a sírját se gondoztatja, bojtorján és gaz veri fel.
2793 1 | vétkeznek a beteg ellen, és gonoszok az élet és az egészség nevében.~
2794 12| feleljen a jambusok zengõ gorombaságával, most a fal mellé lapult,
2795 13| kavargatta a teát, melynek sárga gõze körülölelte megsoványodott
2796 16| medence, mely fölött puha gõzfoszlányok lengettek. Fönn a mennyezeten
2797 16| kánikulában furcsa dolog gõzfürdõbe jönni. Bizonyára így gondolkozott
2798 16| kultuszának az újonnan épített gõzfürdõben, villanyon fõzetett, gyorsírást
2799 16| az ég. Mihelyt kiléptek a gõzfürdõbõl, megeredt a zápor, mintha
2800 22| falakon képek... zongora... gõzfûtés... minden... minden... Hiába,
2801 16| lassanként alélt. Testét a gõzgöngyölegek - mint fehér vattakötések -
2802 17| szappanhabban fürdött, mely a kádban gõzölgõ vizet vastagon borította,
2803 3 | hõségtõl, s hullája a kövezeten gõzölgött. Mi egyre vadabb és õrültebb
2804 17| úgy, hogy hátából kiugrott grádicsos gerince, mely olyan volt,
2805 9 | soványan, mint a piszkafa, grádicsosan nyírt, fölfelé fésült hajával,
2806 7 | elmesélje új impresszióit a grisette-ekrõl, a midinette-ekrõl, a rendõr
2807 20| Seprû Erzsók, nem Melanie grófnõ. Csakhogy végre szemtõl
2808 2 | fésûkben fekete és szõke gubancokat hagyva. Többször láttam
2809 16| jobban ismert, mint azok a gubás parasztok és kiöltözött
2810 5 | ki van nyitva és kövéren gubbaszt a földön. Meg kell tudnom,
2811 22| kezével, mintha fájna a feje. Gubbasztott a gyertyavilágban. Vakargatta
2812 19| kétszersültbõl és almákból rakott gúlákat, a magyar vidéki városok
2813 21| sûrû bivalytejet ivott, és gulyákat öltek le, hogy egy tányérnyi
2814 8 | Mert mostan az emberek gumicipõben járnak köröttem, s akkor
2815 25| bájtalanságát. Állandóan gumiköpenyt hord. Néha a köpeny áttüzesedik
2816 21| Az új elmélet - mondta gúnyosan a pap.~- A párizsi és bolognai
2817 21| rosszat jelent, az égiek csak gúnyt ûznek vele, hogy késõbb
2818 3 | laboratóriumaival szinte kerekeken gurult, annyira aláaknáztuk orsókkal,
2819 21| lehetett fékezni. Egymás után gurultak el palotája elõtt a harci
2820 7 | Nem volt szívem elrontani gusztusát, s hagytam, hadd rendeljen
2821 12| csengett, elvesztette szokott gutturális színezetét is, feje vörös
2822 7 | a szivarozáshoz. Félévi gyakorlat után odáig vitte, hogy naponta
2823 6 | tanár úr, célbalövés, éjjeli gyakorlatok, hóban, vízben...~Azzal
2824 15| ezredéhez. Augusztusban a nagy gyakorlaton kitüntette magát. Utolsó
2825 25| szenvedés szerény, önkéntes gyakornoka, ki a beteljesedés helyett
2826 7 | bekötöttem a fájós szemem, s már gyakoroltam is magamat, hogy félszemmel
2827 17| szíve, mikor rágondolt. Gyalázat, hogy a szegény ember szegénytõl
2828 20| életünket. Verjen meg az Isten, gyalázatos!~Megragadtam a karját.~-
2829 1 | és eldobta a paplanáról. Gyanakodva nézett a nénjére.~Janka
2830 16| a víz. Pajkos gyermekek gyanánt ugráltak a zuhanyok recés
2831 20| ezek a fedhetetlen, minden gyanú fölött álló intézmények
2832 24| összeesküvésre, látta, hogy a gyanúja nagyon is alapos volt.~Homlokát
2833 8 | tudok biztosat, és ezek gyanúsak. Ha ilyeneket látok, halvány
2834 17| mesélte az esetet, de sohase gyanúsította õt. Már csak ezért is vissza
2835 20| cimborálnak önnel?~- Kérem, ne gyanúsítson. Én az emberiség jótevõje
2836 24| vagy sárga házak vonzották, gyárak és raktárak, vagy malmok
2837 21| levegõtõl. Értelme azonban egyre gyarapodott. Olyan volt, mint egy kis
2838 24| és osztozkodni kívántak a gyászban.~Heves szívdobogással nyitotta
2839 22| azon gondolkozott, milyen gyászjelentést ad ki majd az ügyosztály,
2840 9 | hogy olyan édesen mosolyog.~Gyászos hangulatban vacsorázott.
2841 4 | állnia, lesújtott fõvel, gyászruhában. Õ azonban ásít. Leheveredik
2842 15| két fia, nem vetette le a gyászruhát és nyakáról azokat a nagy
2843 16| ötlött, hogy bizony elég gyatrán tud franciául, hiszen egész
2844 22| rém ült ekkor a szemében, gyáva, fecsegõ, beteg kísértet,
2845 3 | bekísérte mindkettõt. A gyávábbak már féltek, arra gondoltak,
2846 21| eléje, hogy azt imádja, mert gyávák voltatok ahhoz, hogy magatok
2847 17| lepkelángja táncolt, benn a padlón gyékény futott végig, a fal mellett
2848 16| Piros csíkos tornaingben, gyékénypapucsban szolgák jöttek eléje, lepedõket
2849 14| teste, mely ronccsá züllött, gyémántként õrizte a zseniális, pontos
2850 23| szüretelje le róla az összes gyémántokat, a szederjes kis szájat,
2851 23| leheveredett. Erre az idegen gyengéd gonddal elfüggönyözte a
2852 23| istentelen, kajánul kitanult gyengédségen, és útnak bocsátotta a fiút,
2853 22| bajba jutott embereket, a gyengéket és a betegeket. Ilyenkor
2854 5 | idegen városokban, hidakon, gyengén pislogó lámpák alatt, melyek
2855 1 | jóságtól, a meghatottságtól, a gyengeségtõl állandóan nedvesek. Imádja
2856 6 | Ásó volt a kezében, az új gyepágyat ásta fel a violái számára.
2857 4 | kacskaringós útjaival, a gyepen a holdfény-liliommal és
2858 11| léggömböket.~Nézte-nézte a gyerekeket. Eddig alig látott ilyen
2859 1 | és ezt mondta:~- Ezért a gyerekért mindent.~Irgalmas szívû
2860 5 | nyeltem volna. Nem szeretem a gyereket, de mit tehetek róla. Amihez
2861 5 | vagyok érzelgõs, nem vagyok gyerekimádó nyárspolgár. Csak maradj
2862 2 | imponálni. A keserû iskolán már gyerekkoromban átmentem. Ti most tanuljátok
2863 14| bizsergett át a hátgerincemen. Gyerekszemembe kiült az ábránd. A polcon
2864 17| kis, hitvány, elcsigázott gyerekteste alig várta, hogy megteljék
2865 5 | több is. Nem voltak eddig gyermekeim? Inkább szeretek egy eleven
2866 5 | délután kézen fogva vezetem a gyermekeimet. Mert gyerekünk is lesz.
2867 16| borzongott a víz. Pajkos gyermekek gyanánt ugráltak a zuhanyok
2868 23| mazsolaszõlõt hozott neki, gyermekkorában. Milyen messze volt mindez.~-
2869 25| emlékezett egyre-másra a gyermekkorából meg a húszéves leányságából,
2870 14| Óvatosan néztem a képet. Gyermekkoromban úgy éreztem, hogy halottnak
2871 3 | Minden nálam van, csak gyertek.~Kicsit izgatottnak látszik,
2872 1 | gyertyát emelt feléje, s a gyertyafény átszûrõdött a testén, látni
2873 3 | pálinkásbutykos. Néhányan gyertyafénynél kártyáznak, cigarettáznak.
2874 9 | elsötétítette volna a karácsonyi gyertyák vidám lobogását.~- Az a
2875 14| Meggyújt egy gyertyát. A gyertyaláng fényes karéja ide-oda libeg
2876 22| fájna a feje. Gubbasztott a gyertyavilágban. Vakargatta a sebeit, a
2877 8 | detektív, de õ nem félt, bár gyilkolt, félannyit se félt, mint
2878 12| színdarabból -, boldogságom gyilkosa, hitvesem elcsábítója! -
2879 25| Rablók voltak ezek, és kissé gyilkosok is.~- De én nem tartozom
2880 20| úr?~Nehogy magam váljak gyilkossá, gyáván és alázatosan félreálltam.
2881 19| gazember.~Lihegve gondolom el a gyilkosságot, úgyhogy kitátom a szám,
2882 5 | kemény és hajszálvékony gyökereket eresztett a padlóba. Amíg
2883 16| családjának is. Aztán zsebébe gyömöszölve a francia-magyar szótárat,
2884 6 | mustárt, a mohai vizet s a gyönge szilványi bort.~Ez a játék
2885 16| légköri nyomás nagyságáról. Gyöngéd figyelmét tanúsította az
2886 24| orvoslást. Kis, fekete, gyönggyel rakott fõkötõjét fejére
2887 3 | húz, számokat vet, apró gyöngybetûket ír. Szemén a pápaszem. Lesüllyeszti
2888 24| leveleket írt. Gyönyörû gyöngybetûkkel kezdte: nagytekintetû bizottság...
2889 5 | ízére, a pezsgõ zamatára és gyöngyére, melyet a tegnapi ebéden
2890 25| Lihegve ébredt. Homlokát hideg gyöngyök verték ki.~Még emlékezett
2891 15| nyakáról azokat a nagy fekete gyöngyöket, amelyek olyan feketék,
2892 24| feketében, mint õ, s fekete gyöngyökkel -, egymás nyakába borultak,
2893 1 | én hallok valakit.~- Nem, gyöngyöm, a szél.~A kis beteg elkomorodott,
2894 10| fecskéknek kitépte szárnyát, és gyönyörködött, hogy vergõdnek a véres
2895 4 | szed és tiltott, túlvilági gyönyörökbe mélyed, megriadtam a saját
2896 12| állt a szobában. Szerepét gyönyörûen játszotta, a dicsõség elkábította,
2897 14| sötétség, a csönd rémületes gyönyörûséggel bizsergett át a hátgerincemen.
2898 13| hasonlítson. Ekkor elsápadt a gyönyörûségtõl.~A cselédséget a kastélyban
2899 20| tudunk tisztázni, és addig gyötör, amíg megoldást nem talál.
2900 11| makrancos türelmetlenség gyötörte. A szoba egy sarkába húzódott
2901 10| álmatlanságokkal, még ostobább gyötrelmekkel.~A gavallér egyik megoldást
2902 13| összeráncolta homlokát, mint aki gyötrelmesen, önmagával viaskodva emlékezni
2903 25| vaskereskedésbe, és vesznek újat. Mit gyötrik vele az árva, ártatlan nyelvtanítónõket?~
2904 25| legtöbben - csúnyák és rothadók, gyógyíthatatlan betegek, kik hiába birkóztak
2905 16| több fogport, fogkefét, gyógyszappant tett, s elõkereste kék selyempaplanát,
2906 21| a nyilat.~Nagyon gyorsan gyógyult a sebe, a nyári napfény
2907 25| tovább. Még többet keresett. Gyógyultnak volt mondható. Újra szavak
2908 14| van valami halotti. A telt gyomor elnehezíti a testet. Végtelen,
2909 18| csúszott, onnan pedig a gyomorba került.~Most felzendül a
2910 21| minden siker nélkül kezelte a gyomorbaját, pépekkel és kenõcsökkel.
2911 16| gondolta magában, hogy tele gyomorral, ebéd után, kánikulában
2912 11| valami egész különöset és gyomorrontót, orvosi rendelés nélkül,
2913 14| zongorán oly szédületes gyorsasággal, mintha az ujjai versenyt
2914 16| geológus, amint az éjféli gyorshoz hajtattak, nézte az eltûnõ,
2915 16| gõzfürdõben, villanyon fõzetett, gyorsírást is tanult. A városi urakat
2916 19| és kiderült, hogy a másik gyorsra tizenegyig kell várakoznom
2917 13| felhõkbõl, mindent körülfon, nem gyorsul és nem lassul, hanem biztosan
2918 19| színpadi átkokat. Késõbb gyõz a belátásom. Elmehetnék
2919 21| hogy a sötét hatalmak mégis gyõzedelmeskednek. Egész éjjel az arca verejtékben
2920 21| király közben erõre kapott, a gyõzelmek szakadatlan sora megfiatalította,
2921 13| forradalma nemsokára mindenütt gyõzött. Belopódzott a hegyek közé,
2922 22| volna változtatni rajta. Nem gyõzte dicsérni azt a kifürkészhetetlen
2923 11| hangversenyterembe ment, mert már lassan gyülekezni kezdett a közönség.~A csodagyermek
2924 10| szomorúan, mint a föld keserû gyümölcse.~Reggel a cselédje vette
2925 3 | Világos szeptember volt. Gyümölcsök teljétõl roskadtak a fák,
2926 3 | meggyújtsunk egy szál gyufát. A gyufafényben sápadtak. Keresztbe tett
2927 10| egy márványasztalra, egy gyufára, egy székre néznek, s arcukon
2928 19| türelemjátékot próbálok. Kiveszek a gyufatartóból egy szál gyufát, mereven
2929 14| pecsételésekor szokás gyertyát gyújtani. Odamegy a zongorához, szakértõ
2930 6 | az ezredes legbecsesebb gyûjteménye.~Tiszttársai szigorú, kemény
2931 20| egyiptomi cigarettákat árulnak, gyûjtenek leégett tót iskolákra, árvízkárosultak
2932 2 | melyeket egykor zsugorian gyûjtögetett magának, aprópénzre váltotta,
2933 20| mi járatban volt itt?~- Gyûjtök - felelte halkan-, az amerikai
2934 1 | rendelte neki, maga köré gyûjtötte a családját, és ezt mondta:~-
2935 4 | homlokomat, cigarettára gyújtok. Nézem az ablakon át a kertet,
2936 8 | azok a napsugarak, melyek a gyûjtõlencse gyújtópontján haladnak át.
2937 5 | függönyökre és az arcomra.~Alig gyújtom meg a lámpát, megered az
2938 8 | napsugarak, melyek a gyûjtõlencse gyújtópontján haladnak át. Ez kellemetlen
2939 14| Már nem volt titok, miért gyújtott gyertyát azon a titokzatos
2940 13| a szoba, de a lámpát nem gyújtotta meg. Arra gondolt, hogy
2941 5 | álltam a középen, nem is gyújtottam meg a lámpát. Egy szív vert
2942 3 | Egy vékony faggyúgyertyát gyújtunk meg az éjjeliszekrényen.~
2943 12| tömeg tapsoló lázától lángra gyújtva. Arra is gondolt, hogy darabot
2944 7 | tovább ballagott. Lassanként gyulladoztak Párizs ezerszínû lángjai.
2945 19| foga. Alkoholos szemében gyûlölet szikrázott, szája keserû
2946 20| Évekig készítem majd a gyûlöletem italát, otthon zárt ablakok
2947 24| maradhat. Mindent fárasztónak, gyûlöletesnek talált. Különösen egy rézgyertyatartó
2948 19| miatt nem alszanak. Önt gyûlölik mind a ketten. Ön nevelt
2949 18| Nézte, visszafojtott dühvel. Gyûlölködve nézte a testét, az alacsony
2950 20| Nem félek már tõled, csak gyûlöllek. Évekig készítem majd a
2951 15| szutykos volt, ezer ránc és gyûrõdés. Nyakkendõt sohase kötött.
2952 3 | Gyáván kuncogtunk. Szájunkba gyûrtük a zsebkendõnket. A nevetõizmok
2953 13| hogy rárakhassa óráját, gyûrûjét, könyveit, melyeket elalvás
2954 8 | hogy tekintetét rászegezi, gyûrûmet, az ujjaimat, melyekbõl
2955 4 | fiatal testét, mint a patak habjai, s szürke szemébe beleült
2956 21| trombitalármában.~Nem is a háborúra gondolt a király. A fiára
2957 25| esõ - kezdi az órát, kis habozás után.~- Igen.~- Szereti
2958 16| kabint nyitottak neki, melybe habozva lépett be. Itt kissé elszomorult.
2959 17| kádban. Haja megõszült a habtól, sikamlós testét vastagon
2960 21| fenyegette. Az ellenséges had, amely betört, tizedrésze
2961 8 | Elveszett az aranyórám - hadarom -, a szobában senki sem
2962 16| Csöndesen - szólt az ügyvéd, és hadarva magyarul kezdte magyarázni,
2963 2 | Egy határszéli garnizonban hadnagy vagyok, piszkos [...] bakák,
2964 11| orgonaágból készített ostorral hadonászott.~- Mi ez? - kérdezte bámulva.~-
2965 6 | vezényli õket, mint a támadó hadoszlopot. Délután a kultúrának áldoz
2966 4 | reám ilyen benyomást:~„A hagyaték” - szólok magamban.~Aztán
2967 5 | mondom neki -, ne zavarj, hagyj aludni.~Csakugyan alszom.
2968 3 | A szerb a legvígabb.~- Hagyjátok, gyerekek. Valami újat kellene
2969 6 | eldarálják az étlapot:~- Hagymás rostélyos.~- Pácolt nyelv.~-
2970 13| lázasan forgolódnának valami hagymázos álomban. Xavér félt, meggyújtotta
2971 25| születik. Abba is kellett hagynia, azonnal.~Õ még naponta
2972 4 | megsejtsen. Még nyomot sem szabad hagynom magam után. Csak a díványra
2973 25| négyezer szóval - faképnél hagyták, kiraboltan. Rablók voltak
2974 19| sovány és te is, kövér. Itt hagytatok engem a marcangoló, nyomorult,
2975 2 | fekete és szõke gubancokat hagyva. Többször láttam ilyen tollászkodást.
2976 19| dugóhúzót, hogy kilyukad a hájad, és szétfröccsen a véred,
2977 8 | levegõt. Két csendõr bekísér. Hajam lenyírják, földszínû rabruhába
2978 6 | gyerekek hóból csavartak hajat, bajuszt és szemöldököt,
2979 18| körül, mintha húst, izmot, hájat kerestek volna, hogy - mint
2980 16| fején a hirtelen örömtõl hajhagymái vékony, csenevész hajszálakat
2981 6 | Ez a civil testedzés egy hajítófát se ér. Harcias nevelés kellene,
2982 17| levetkõzzék. Egymás után hajította a földre pecsétes, fényes
2983 20| árvízkárosultak javára, kalandra is hajlandók, de az elsõ óvatlan pillanatban
2984 17| kedve szerint vissza tudja hajlítani. Ötször-hatszor megpróbálta.
2985 14| udvar vörös. A vizeshordóra hajlok, melynek tükrén látom az
2986 21| azonban meg kell adnia magát. Hajnalban a földre borult, úgy imádkozott,
2987 5 | talán érzi is, hogy ezt hajnalnak hívják, siet haza, hogy
2988 19| ezen az álmos, utolsó hõsi hajnalomon meg akartalak ölni. Alapjában
2989 20| kéreget. Budapest, Üllõi út, hajnaltájt: haldokló urának kell orvosság.
2990 21| tengeren vihar töri össze hajóját, és lázas betegségben halálozik
2991 11| vonatkerék kattogása, a hajók füttye, az óceánok zúgása,
2992 22| magát. Mélyen meg kellett hajolnia, meg kellett csókolnia a
2993 4 | magam után. Csak a díványra hajolok egy kicsit. Szeretnék beleharapni
2994 18| a szoba - mint mikor a hajót tenger dobálja - ingani
2995 21| rövidesen tengeri viharba kerül. Hajótörést szenved. De innen is megmenekül.~
2996 16| hajhagymái vékony, csenevész hajszálakat hajtottak. Fogorvosával
2997 5 | õsi erejével, kemény és hajszálvékony gyökereket eresztett a padlóba.
2998 2 | tudott olyan leheletszerû hajszálvonalat húzni, mint õ, és diribdarab
2999 5 | mellé, s a mellemre akarja hajtani összeázott fejét.~- Ezt
3000 16| amint az éjféli gyorshoz hajtattak, nézte az eltûnõ, törpe
|