11-bak | bakak-buves | buvol-egyik | egyip-ertun | erzek-folfe | folfo-hajta | hajto-huszo | hutle-karos | karri-kivil | kivin-lehel | lehet-megki | megko-negyv | nehan-oszon | oszol-remul | rende-szamt | szamu-tanye | tapas-udvar | ude-viasz | vicen-zurza
Fejezet
3501 7 | Párizs ezerszínû lángjai. Hûtlen gondolatok kóvályogtak a
3502 12| már nem is vigyázott, a hûtlensége nyílt titok lett mindenki
3503 8 | rendszertelen kereséssel hûtöm. Fölkutatom a szoba minden
3504 4 | fogtam meg télen, s a kilincs hûtötte a lázam. Mostan is sokáig
3505 22| hanyatt-homlok szaladt, hozta a hûtõvederben a pezsgõt, majd megsemmisült
3506 1 | hegyek és a folyók összes hûvössége se képes eloltani azt a
3507 3 | pedig várakozik, vissza akar húzódni, de mi a háta mögött állunk,
3508 4 | megyek a városba, szememre húzom a kalapomat, feltûröm a
3509 18| kötötte körül, és erõlködve húzta a dugót. Sokáig tartott.
3510 3 | hideg ágyainkba, fülünkre húztuk a paplanainkat, elfojtottuk
3511 1 | ágyat a család elborította ibolyával és orgonával.~Egy délután
3512 17| s meghatódnék azon, hogy ideérkezett. Vedlett nyúlprémjén dér
3513 14| öntudatom lassanként elvész, az idegeim bizseregni kezdenek, átadom
3514 8 | lehetetlen tovább csigázni idegeimet, elviselni tekintetét.~Izgatottan
3515 8 | mozdulata nekem szólt, s idegeinek minden erõfeszítésével nekem
3516 23| mozdulatlansággal zsibbasztotta idegeit. Az idegen elõre élvezte
3517 13| színházba, felcsigázott idegekkel, karját kissé feltette a
3518 21| szája körül, alázatosan, de idegenkedve.~HOLDAS EPERFÁK~Alig várta,
3519 23| osztályú fülkébe, egyenesen az idegennek. Mosolyogva viszonozta üdvözlését.
3520 15| szemeiben azonkívül valami idegenszerû fény is, mely csak mostanában
3521 2 | imponált. Úgy beszélt velünk, idegenül, mint egy miniszter.~Csak
3522 23| nemigen forgatta. Inkább talán idegességbõl nem merte abbahagyni és
3523 14| melyet hosszú, nagyon hosszú ideig ütöget. A lakásban nincs
3524 15| ezért nem volt érdemes idejönni. Magyarul kiabált az utcákon,
3525 9 | volt. Megöleltél, amikor idejöttem, szívesek vagytok mind a
3526 8 | este megkaptam az idézést („idézés bûnügyben”) egy piszokszín,
3527 8 | Tegnap este megkaptam az idézést („idézés bûnügyben”) egy
3528 6 | mintha raportra lennének idézve, eldarálják az étlapot:~-
3529 4 | szédült, elvesztette az idõérzékét. Azokra gondolt, kik most -
3530 13| gombolyagban csavarodtak az idõk szálai, nem tudta, merre
3531 1 | órák hosszat ülnek együtt. Idõközben a beteg elalszik, s az ápolók
3532 11| rohan, vágtat féktelenül.~Idõközönkint noszogatja: - Gyû!~1913~ ~
3533 2 | kezet szorítottunk. A régi idõkrõl beszéltünk.~- Lásd - mondta -,
3534 22| gondolhatják róla, hogy csak idõsebb fogalmazó vagy díjnok. Kellene
3535 22| Köszönöm... Egész nap itt idõztem a városukban... Csak a fõispán
3536 6 | kétségbeesetten szalad az igazgatóhoz.~- Ez a civil testedzés
3537 1 | tegyen borogatást a fejére, igazítsa meg a párnáját, adjon be
3538 2 | azonban csak részben bizonyult igaznak. Mert a kitartása meghozta
3539 20| Egy védtelen nõvel?~- Igazolja magát.~- Hallatlan - mondta
3540 24| személyazonosságom óhajtom igazolni - mondta.~- Milyen ügyben?~-
3541 24| sem adhatott. Mindenütt igazolta magát, és írást - pecsétes,
3542 20| szabadjegyeim, arcképes igazolványaim az összes hazai és külföldi
3543 19| érkezõ vonatok helyett az igazságot várnák. Olykor a sovány
3544 19| keményen, valamint önök is az igazukat keresik, önzõen és keményen.
3545 24| nagyon jó helyen van... egy igen-igen titokzatos helyen, szegény
3546 7 | helyeselt. Õ volt az utolsó igenmondó.~3~Általában mindent dicsért.
3547 21| jó, hogy rád vigyázzak. Ígérd meg te is, hogy nem teljesedik
3548 21| hogy nem teljesedik be.~- Ígérem - szólt a királyfi, és megcsókolta
3549 21| praesentiá-ja azt a reményt ígérte, hogy a gyermek életét egy
3550 4 | testvéremet. Egy kézfogás igézete volt benne attól, akit szerettem.
3551 13| pocsolyába, melynek hiába igyekezett végére jutni, mindig gyakrabban
3552 21| örömmel fogadták. Hiába igyekezték mérsékelni, mindig az elsõ
3553 20| mondta a nõ, álszent ijedelemmel.~A bõrönd homályos mélyén,
3554 22| elõkelõ tisztviselõ... Ne ijedjen meg... Maradjon csak itt,
3555 24| ravatal posztója. Csak most ijedt meg. Ki is ugrott ágyából,
3556 6 | kapott, hogy intézkedjék, ne ijessze el a diákokat. Az Arany
3557 16| kataraktáját zúdította rá, ijesztõ sebességgel. Schlossziarik
3558 14| az esõcsatornák áporodott illata csiklandja orromat, a vér
3559 5 | Bútoraimat leöntötte az illatával. Múlt héten elküldött ide
3560 5 | szivar várakozik rám, mely illatos parázzsal füstölög el fehér,
3561 6 | rajta ezt a tiszta és olcsó illatot. Egyáltalán mindene otkolónszagú.
3562 13| szobáját. Az ágynemûire illatszereket fújt, és új, egészen új,
3563 23| tiszta törülközõ, s végül - illatszeres üvegben - kloroform, melyet
3564 3 | hatás emelésére - a tréfa illatszerészei is csatlakoztak. Nem bírtak
3565 20| feltûrte, és elborított illatszerével, az orchidea és a kaliforniai
3566 25| Nagyon tiszta. Ez a tisztaság illattalan, illedelmes, férfias, és
3567 11| levegõbe lila és keserû illatukat. De nemcsak a föld tarkállott.
3568 25| a tisztaság illattalan, illedelmes, férfias, és valahogy hangsúlyozza
3569 23| kutyaszemmel. Sehogy se illene nyakába a betörõk számozott
3570 5 | az utolsó pillanatban - illenék utánarohannom, egy kocsival
3571 11| hogy valami merészet és illetlent tegyen, és a síkos francia
3572 22| javította ki a hibáit:~- Illetmény... határozmány... bizottmány...
3573 6 | azután többé nem ismeri az illetõt.~A kisváros pár éven belül
3574 24| szótól, mely oly kevéssé illett a kövér, harminckét éves
3575 21| csak téged szerettelek, Ilona.~Ráejtette a fejét a leány
3576 21| vonás - mondta. - Csak azok ilyenek, akik korán kerülnek a koporsóba.~
3577 8 | biztosat, és ezek gyanúsak. Ha ilyeneket látok, halvány félelem fog
3578 20| természettudományos mûveltsége is van. Ilyennek képzeltem.~- Úgy van - mondta
3579 7 | aztán folytatta:~- Hol kapsz ilyent? Az emberek drága vendéglõkben
3580 23| át az idegen szívét. Soha ilyesmit nem érzett még. Minden percben
3581 9 | eszébe, hogy õ sohase tudna ilyet kiválasztani. Amit magára
3582 18| elõttük. Aztán mosolyogva, imádandó biztossággal a másik szobába
3583 7 | kék rózsák. Népmûvészet. Imádom a népmûvészetet.~Megtörölte
3584 23| csöndes szemet, mellyel oly imádságosan nézett, mint a haldokló
3585 15| mellett alusznak a fekete imakönyvben. Volt a szemeiben azonkívül
3586 9 | tízéves leányka, kezeit imára kulcsolta, szemét az égre
3587 24| Lustán, puhán, ördöngös imbolygással szállingóztak a koromszemek
3588 19| bizonyára korlátolt úr. Az imponál neki, amit nem ismer.~Verpeléty
3589 2 | mindannyian, mert egyik se tudott imponálni. A keserû iskolán már gyerekkoromban
3590 3 | mindenesetre nagyon érdekes, imponáló ember.~- Várjatok - suttogják -,
3591 14| feltûnõen fehér. Ebbõl az arcból imponálóan emelkedett ki egy nemes
3592 11| medicinát.~A parkban, ahol az impresszárióval sétáltak, a tavasz boszorkánytáncot
3593 12| Ilyenkor lázasan cserélték ki impresszióikat:~- Súgni, barátom - mondotta -,
3594 7 | haza, hogy elmesélje új impresszióit a grisette-ekrõl, a midinette-ekrõl,
3595 16| mondogatta, hogy mens sana in corpore sano.~Már alkonyodott,
3596 1 | lehetett, a csontok, az inak mozogtak, a természet mûhelye,
3597 1 | utcaköveken piros arccal, rugékony inakkal. Egyelõre azonban boldog
3598 15| prófunt-magazinod.~Vagy ezt mondta az inasának:~- Add ide a tökfödõmet.~
3599 12| prózai beszédek, királyok, inasok, szentek, züllött leányok,
3600 3 | arccal beszélt:~- Az ördög incselkedik veletek. Az ördög...~Igazat
3601 11| beteg?~- Dehogy, uram. Kissé indiszponálva vagyok. Különben örvendek,
3602 16| valamilyen titáni zuhanyt indítottak volna meg. Csuromvizesen
3603 23| hallatszottak, melyek az indulást jelzik. Ekkor jelent meg
3604 21| döntött.~Az orvoshoz ment, indulatosan, zavartan a vállára tette
3605 4 | minden mintha ellenséges indulattal fogadná a jövevényt. Leülök
3606 11| késével, lobog a lószõr, indulhatunk.~Eleinte kissé felhorkan
3607 4 | egy nyáron, hosszú útra indultam. Elhagyott olasz kisvárosban
3608 2 | Így a számításom állandóan ingadozott. Csak annyi bizonyos, hogy
3609 20| húsz és negyven év közt ingadoztam. Az is feltûnt, hogy félgyászban
3610 18| a hajót tenger dobálja - ingani kezd, a poharak feldõlnek,
3611 11| bársonyruháját, csipkegallérját, ingébe beletûzte gyémánt gombjait,
3612 24| drága, régi fehérnemûket, az ingeket, a zsebkendõket, abroszokat
3613 19| tegnapi, piszkos kemény ingemre, ezt ízlésesnek, világfiasnak
3614 24| Különösen egy rézgyertyatartó ingerelte. Ha ránézett, könnyek facsarták
3615 25| kiabálva, mint a süketek ingerült rokonai teszik, kik hallócsõbe
3616 1 | Ki ez? - kérdezte a beteg ingerülten.~Cukrot és narancsot hozott
3617 13| és hosszú hamuja fényes ingmellére hullott.~Egy novemberi délután
3618 3 | kivágott mellényt, ragyogó ingmellet, jó cipõket viselt, fekete
3619 25| megtanulták tõle a nyelvet, s ingyen, megnövekedett szókinccsel -
3620 19| magyarázott.~- Verpeléty ismeri az intencióimat. Részletesen kifejtettem
3621 3 | Jól mulattatok?~Némán intenek.~A diadal részegítõ szellõje
3622 19| azonban megjárhatnám. Az internacionális pedagógiai szervezet titkárának
3623 6 | feltétlen ura nekik, egy intésre hegyezik a fülüket, két
3624 13| nyugalmát. Szigorúan közelebb intette. Kezébe adhatta a csészét
3625 24| már messzirõl kíméletesen intettek, hogy senki se fogadhatja,
3626 17| szamár vagy. Gyorsan, öltözz, intézd el a három ügyet: a markõrt,
3627 3 | mozgathattunk, de az egész intézet a hatalmas melléképületeivel
3628 16| ezelõtt még a geológiai intézetben üldögélt, az oligocén és
3629 3 | éjen két fiú kiszökött az intézetbõl.~Átugrottak az alacsony
3630 24| elöljáróságok, biztosító intézetek palotái, melyek elõtt portások
3631 21| egymás után forró rohamot intézett az ég ellen, de minden ostrom
3632 22| tüzet meleggé tette, s úgy intézkedett, hogy a szamarak lehetõen
3633 6 | volt, elsápadt.~- Hogy én intézkedjek? Belátom, hogy önöknek igazuk
3634 6 | száz levelet kapott, hogy intézkedjék, ne ijessze el a diákokat.
3635 10| népköltõt, egyre bánt, el kell intéznem. Estére bankot adok a körben,
3636 11| dolognak tartotta. Ezzel el is intézte a levelezését.~A díványra
3637 1 | de ezzel egyelõre el volt intézve a dolog. A szerelmesek mindig
3638 25| fák, a házak. A szoba is intim. Ülünk-ülünk a kandallónál...~
3639 19| hallom a szavát. A beszéd intimebbé vált, a két ember - úgy
3640 19| szálakkal fonja át az ön intrikája, hogy három óra hosszat
3641 7 | a keze nem tapint, és az ínye nem érez semmi ízt. Csak
3642 21| csecsemõ a húsos ujját fogatlan ínyei közé szorította, meg akarta
3643 15| vicsorította a fogát, ajkát az ínyéig felhúzta, nagyokat nyelt,
3644 20| kocsonyásan reszketõ, halvány ínyekkel.~Ejnye, ez már mégis kellemetlen.
3645 21| keresztelõkút fölé tartotta, és ínyét sóval dörzsölte, hogy megóvná
3646 25| érdeklõdöm maga iránt.~- Irántam? - mondta, és magára mutatott
3647 22| tekintetével baktatott tovább más irányban.~Mit tegyen? Délfelé ötlete
3648 3 | megbotlik, a nevetés reá irányul, elsöpri õt, valami kibújót
3649 22| az úgynevezett modern irányzat... és örökös panaszok...
3650 20| bûze csapott ki. - Minden írása rendben van. Talán részeg
3651 6 | bajuszkötõje, a kesztyûje, még az írásai, a jegyzõkönyve is, amelyben
3652 20| és mint jó hivatalnok, az írását követelte tõle, melyet X...
3653 20| nyúlva elõszedett mindenféle iratot.~- Egy-kettõ.~- Itt vannak
3654 10| mely riadtan forog feléje, irgalmat esdekelve.~A gavallér nem
3655 7 | érezzek iránta, szánjam-e vagy irigyeljem-e összhangos életfilozófiájáért,
3656 2 | kapott, melyeket mindnyájan irigyeltünk. Volt egy szmokingja is.
3657 16| Családja helyzete sem volt irigylendõ. Még csak az avoir ragozásánál
3658 11| az étlapját maga az orvos írja elõ. Az idõ pedig múlik.
3659 11| egyedül volt.~Írni akart. Az íróasztal a szoba sarkában állott.
3660 6 | hogy sok nyelvet beszél. Íróasztalán több nyelvtan áll, felvágatlanul:
3661 8 | álltam ott, szememet az íróasztalomra meresztve, az óra hûlt helyére,
3662 8 | ragyogott, hirtelenül eltûnt íróasztalomról az aranyórám.~Egy pillanatig
3663 4 | halottan. Egy darabig nézem. Az íróasztalon üres papír, amin egy légy
3664 20| is írónõ vagyok, gyakran írogatok. Természetesen csak konzervatív
3665 16| Sárszegen elõször õ vett írógépet és töltõtollat, melyeknek
3666 12| Színészek, színésznõk, írók arcképei sorakoztak itt
3667 13| halállal, nem olvasott soha, az írókat és bölcseket kissé meg is
3668 19| feleségüket, bókolok a rossz íróknak, s tapsolok a piszoknak
3669 10| igazi, a legegyszerûbb.~8~Írómappájára nagy betûkkel ezt írta:~„
3670 20| dada.~- Ugyan melyik rossz írónál olvasta ezt?~- Bocsánat:
3671 24| melyek tintával, kék, vörös irónnal voltak aláhúzogatva, az
3672 20| ezt?~- Bocsánat: magam is írónõ vagyok, gyakran írogatok.
3673 25| kistáskával, melyben az irónt, órarendet, nyelvtant meg
3674 13| Mellette az asztalokon írópapírok hevertek, azokra reggel,
3675 12| mellé, akik emlékmondatokat írtak beléje, buzdító verssorokat
3676 13| lett, az étlapját orvosok írták elõ, naponta csak két szivarra
3677 16| lábadt föl tüdõgyulladásából, irtózatosan elprüsszentette magát.~Néhányan,
3678 24| kétségbeejtõ vakbuzgóság volt írva. Egy hónapig másolgatta-rendezgette
3679 19| alcímet: Alföldi pedagógia, Az iskola brigantija. Még van húsz.
3680 19| részegen járnak a tanyai iskolába? Ön miatt isznak. Ön miatt
3681 3 | Mióta neszét vették, hogy az iskolában forradalom üti fel a fejét,
3682 6 | Az ezredes látogatja az iskolákat is. A tornaórák elõkelõ
3683 20| árulnak, gyûjtenek leégett tót iskolákra, árvízkárosultak javára,
3684 2 | tudott imponálni. A keserû iskolán már gyerekkoromban átmentem.
3685 3 | a sakkmester, mint mi az iskolánkat. Mindent pontosan felmértünk.
3686 6 | mindenki reszket tõle, az iskolás gyerekek szívdobogva köszönnek
3687 6 | kedv. Sokáig öltözködik. Az iskolásfiúkon a templomtéren szemlét tart.
3688 3 | Lassan fûteni kezdtek. Az iskolaszolga, száraz, öreg szerb, reszketve
3689 19| kupaktanácsban, disznótorokon és iskolaudvarokon számtalanszor meghánytak-vetettek.
3690 19| csapkodta az asztalt.~- Hiszen ismered Verpelétyt, tudod, milyen
3691 4 | nyakkendõt, a ruháimat, melyek ismeretlenek, egy idegen ruháinak látszanak.
3692 10| Szervusz, szõke - ordított az ismeretlenre még erõsebben. - Ülj ide.~
3693 25| Egy idõben sok ilyen futó ismeretséget kötött. Az udvarlók megtanulták
3694 22| megtetszett neki.~- Nem ismeritek Páva tanácsost? - kérdezte
3695 22| Szegény-szegény barátom. Ismerjük ezt a nótát. Jó lesz vigyázni.
3696 4 | szememen volt. Semmi esetre sem ismernek fel, hiszen a szakállam
3697 13| csöndes magányban tölti el.~Ismerõsei már alig voltak, barátai
3698 24| Levelet is kapott néha ismerõseitõl, kik itt-ott olvasták az
3699 17| Nemrég hallotta egy cseléd ismerõsétõl, hogy beállott vicénének,
3700 25| tollkés. Szinte személyes ismerõsnek tekintette a tábornoknét.
3701 8 | viselkedett, minthogyha régi ismerõsök lettünk volna.~Széket vett
3702 4 | eláruljuk õket.~Elõttem két ismerõsöm megy. Jelentéktelen párbeszéd
3703 3 | elengedhetetlenül szükségesek voltak. Ismertük a terepet. Az egész diákotthon
3704 9 | tartóztatta föl.~- Részeg vagy - ismételgette a sógora. - Részeg.~- Nem
3705 3 | mondtak neki, amit nem akar ismételni, nevettek és eltûntek. Késõbb
3706 20| csúnya.~- Az okmányait - ismételtem.~- Kérem - szólt, s kebelébe
3707 19| Majdnem bizonyos. Verpeléty - ismétlem - bukik, csakhogy: fölfelé
3708 15| beszélt a parasztokkal.~Az ispánja levette a kalapját:~- Nagyságos
3709 15| bírt magával. Szidta az ispánját, a béreseit, a kanászait
3710 9 | kukoricagórékat, pajtákat és istállókat. Közben elfáradt. Leült
3711 20| Nem volt rokonszenves nõ, istenemre, nem volt rokonszenves,
3712 21| a halálra neveltétek.~- Istenfélelemre neveltük - mondta a pap.~-
3713 21| hogy az ember mindenható.~- Istenkáromló - kelt ki a pap.~- Bolond -
3714 1 | az ismeretlen és félelmes istenséget este beengedik az ajtón,
3715 16| Az eget, talán magát az Istent kereste ezekkel a szemekkel,
3716 23| maga is meghatódott ezen az istentelen, kajánul kitanult gyengédségen,
3717 6 | megjelenik az ünnepélyeken és az istentiszteleteken. Amikor az ünnepi tarackok
3718 21| koporsóban.~- Hát nem az Istentõl függ a sorsunk?~- Nem a
3719 11| egyik kisfiú cukorspárgából istrángot kötött, amelyet a társa
3720 2 | bakák, parasztok, iszákos polgárok között. De tudom,
3721 19| éppen a vád ellenük, hogy iszákosak és részegen járnak a tanyai
3722 25| olyanok, kik még a tudatlanság iszapos mélyén henteregtek, képtelenül
3723 19| tanyai iskolába? Ön miatt isznak. Ön miatt nem alszanak.
3724 15| ivott, nem kellett neki az ital, mégis alig bírt magával.
3725 20| készítem majd a gyûlöletem italát, otthon zárt ablakok mellet
3726 5 | kávéházba, rumos teát és puncsot itatni vele, aszpirint adni, aztán
3727 8 | apámtól egy ív vadonatúj itatóst és egy fél üveg vörös tintát,
3728 9 | Rátapostatok.~Vizet, feketét itattak vele, lassan ki is józanodott
3729 21| éves korában.~A halálos ítéletet a király mozdulatlanul hallgatta
3730 21| mondta az orvos -, majd õ ítélje el az ügyünket. Majd õ mondja
3731 1 | lesütötte a szemét, mintha ítélõbírája elõtt lett volna. Aztán
3732 24| kapott néha ismerõseitõl, kik itt-ott olvasták az újságokban a
3733 5 | bánt-e valami álmodban. Ittál este tejecskét? Csak aludj,
3734 15| világon mindenüvé, és most itthagyott, és most itt vagyok.~Az
3735 9 | hordoztok. A vacsoránál sört ittunk. Hol a söröskészletem? Lásd,
3736 1 | élet csicsergését minden ízében, és arca elégedett volt,
3737 15| földgolyót verné.~Testérõl pedig ízenként szaggatta le a ruháját.
3738 5 | örültem. Ki emlékszik a bor ízére, a pezsgõ zamatára és gyöngyére,
3739 13| áhítoztak, mely puhább és ízesebb, mint a szesz vagy a nikotin.
3740 12| keserû szájában a kudarc ízével, elszontyolodva, de hitt
3741 21| betegsége pedig sötétté és izgágává tette. Megfeledkezett az
3742 15| út, a hosszú, nyomasztó, izgalmas út, mely céltalan mivoltában
3743 9 | Nem tudott jól hegedülni. Izgalmát mégis legjobban csillapította
3744 15| tekintett ki, az a visszafojtott izgalom, hogy senkinek se panaszkodhatik
3745 3 | múlt el így, ebben az ájult izgalomban. A kém kirohant a folyosóra.
3746 23| halvány pirosságával az izgalomnak, negyvenéves, szikkadt férfiarc,
3747 19| ingaóra sétálója meg a mutató izgatottá tesz, mindkettõ azt mondja,
3748 16| a tudóst várták, annyira izgatottak voltak, hogy az ügyvéd -
3749 3 | van, csak gyertek.~Kicsit izgatottnak látszik, de fehér ajkán
3750 16| ide tanulmányozni. Annyira izgatta õt ez a probléma, hogy legjobban
3751 8 | közöm hozzájuk. Most azonban izgattak. A foglalkozás minden arcra
3752 20| Egy darabig sírdogált, izgett-mozgott, mint szürke egérke az egérfogóban.
3753 7 | vizeszsömlét evett. Csodálkoztam az ízlésén. Kissé barbár dolognak tartottam,
3754 19| piszkos kemény ingemre, ezt ízlésesnek, világfiasnak s megtisztelõnek
3755 15| túladunai ejtéssel, kényes úri ízléssel. Most még a hangjában is
3756 9 | gipszangyalra, mely a maga gyári ízléstelenségével, mintha elsötétítette volna
3757 7 | melyet a gazdasszonya polgári ízléstelenséggel - csecsebecsékkel, üveggyöngyökkel
3758 20| keverékével. Általában nem jó ízlésû nõnek látszott. Körmeit
3759 15| kiült a piazzettára. Nem ízlett neki a keserû olasz szivar,
3760 16| végigropogtatva összes csontjait és izmait. Innen a hideg medencékhez
3761 10| gavallér már feszítette izmát, mert verekedést várt. Más
3762 18| nézegettek körül, mintha húst, izmot, hájat kerestek volna, hogy -
3763 21| Atlétacombjai feszültek, porcogói, izomszalagai megerõsödtek, keményen tartotta
3764 7 | és az ínye nem érez semmi ízt. Csak halottnak érdemes
3765 18| melyek nehezen csüggtek izzadt testükön. Ásítoztak és krákogtak.
3766 16| támadt rájuk. Apró, fényes izzadtságcsöppek lepték el testüket. A tüdõk
3767 12| sírta, és az „imprezárió”-ja felé fordult könyörögve. -
3768 16| átmentek a sûrû gõzbe. Hosszú jajgatások, zuhanylocsogások, érthetetlen
3769 15| ásítás volt ez, haragos és jajgató, darabokra töredezõ, kiabáló
3770 1 | félreverték a harangokat és jajveszékelnek.~Ilyenkor felül az ágyában.
3771 14| szatócsboltba, pár pohár jamaikai rumra. A felesége halála
3772 4 | törvényeket tiporva rémítgeti a jámbor halandókat.~Lihegve állok
3773 12| pillanatban ne feleljen a jambusok zengõ gorombaságával, most
3774 9 | borostás állal ébredt.~Januárban valami gazdához volt híva
3775 6 | elkövetkezõ világháborúban a japán kémekkel is társaloghatna.
3776 6 | alatt angolul, Egy óra alatt japánul. Nem bizonyos, hogy ezeket
3777 21| sorsunk?~- Nem a csillagok járásától?~- Nem - szólt az orvos -,
3778 8 | Mutatni akartam neki a járást, de õ biztosan ment, mintha
3779 20| kérdeznem - vallattam -, mi járatban volt itt?~- Gyûjtök - felelte
3780 21| tekintetét a három emberen járatta: a papon, az asztrológuson
3781 16| az emberek az utca egyik járdájáról a másikra, és nyáron estefelé
3782 13| semmit sem akart, végére járhat a dolognak.~Alig beszélt,
3783 6 | lázadozni kezdett. Mégse járja, hogy ez a csendes és rokonszenves
3784 16| tanulásra. Szobáikban le s föl járkálva, lázasan magoltak, különösen
3785 1 | egészségeseket, akik nyugodtan járnak-kelnek az utcaköveken piros arccal,
3786 19| Ez sem érdekel. A falon járó ingaóra sétálója meg a mutató
3787 17| látta. Azóta csak kocsmákba járogat, zongoraverklit hallgatni,
3788 24| hogy senki se fogadhatja, a járókelõket szólította meg az utcán,
3789 12| többi, úgyhogy a súgó a járókelõknek csak a cipõjét, harisnyáját
3790 3 | matematikaórára.~Novemberben már járvánnyá vált a nevetés. A nevetés
3791 13| ujján aranygyûrû, óriási jáspiskõvel, nyakkendõje olyan sárga,
3792 6 | gyönge szilványi bort.~Ez a játék minden áldott nap megismétlõdik.
3793 11| Ostoba kisfiúk ezzel a naiv játékkal szórakoznak. Ugye, komikus? -
3794 24| beletenni tejet, zsömlét, játékot. Azután ha beszélt róla,
3795 10| hebegett a gavallér -, játsszunk hitelbe.~- Nem.~- De engedje
3796 10| lapokkal, fényes üvegekkel játszanának.~Az egyik elkomorodik, és
3797 7 | Minden alkalommal ezt játszatta a verklivel, s hogy szerette,
3798 11| meg. Eszébe jut a lovat játszó két fiú. Játszani szeretne
3799 2 | némán.~Máskor ilyen jelenet játszódik le. Egy szeplõs, szõke kamasz
3800 7 | nyelvével:~- Várj, most jön a java.~Azzal felkelt, kivett a
3801 25| maga is unja. Szigorúan javítgatja a hibákat. Agyagot raktak,
3802 15| csengetett, orvost hívatott, jeget kért. Sietve az ágyba emelték.
3803 16| székre, alulról tréfás, jéghideg sugarak lövelltek ki. Még
3804 9 | hó esett. A hóra vékony jégkéreg fagyott. Ment-mendegélt
3805 15| Sietve az ágyba emelték. Jégkupacok közt feküdt a magyar, parázsló,
3806 15| ültek, egy fogas, egy üres jégszekrény. A fiúkról pedig szó sem
3807 13| a gyors hegyi patakon a jégtáblák, összezúzva és szilánkokra
3808 24| ami vele történt, nem volt jegye és szava.~Aztán megpróbált
3809 21| Bak jegyében, újhold idején született.~-
3810 16| terjedt el. Az ügyvéd két jegyet váltott, aztán az elõcsarnokba
3811 21| aztán a király.~- Uram - jegyezte meg egy hízelgõ aggastyán -,
3812 21| asztrológia annáleszeiben fel van jegyezve ez: „...Keresztély dán király
3813 23| olvasott. Miután kiment a jegyszedõ, magukra maradtak. Kevesen
3814 13| hogy hosszú, véget nem érõ jegyzeteit rendezte, javította. Pazarlóknak
3815 6 | kesztyûje, még az írásai, a jegyzõkönyve is, amelyben régi nõi arcképeket
3816 21| JÓSOLTAT~Ez az álom a királynak jel volt, hogy a fia gyors fejlõdése
3817 21| Az égi tudomány minden jele arra vall - recitálta az
3818 21| az elsõ órában rettenetes jelek mutatkoztak. Mars tûnt fel,
3819 25| elsõszemély” és mint „folyamatos jelen idõ”. Beszélni azonban nem
3820 12| az ötödik felvonás utolsó jelenete. „Voltak és a férj.” „Kitörõ
3821 13| és elõrehajlik az izgató jelenetek alatt. Lassan lehunyta szempilláit:
3822 25| álmosság csípi, meg is szokott jelenni a tábornokné az ágya elõtt,
3823 13| éjszaka kísértette ez a jelenség. Mintegy egymásra következõ
3824 13| tépelõdött. Élete apró eseményei jelentek meg elõtte, gyorsan elvillanó
3825 4 | halkan mondta:~- Mindjárt jelentem.~- Egy szóval se árulja
3826 8 | rendõrtiszt elé állok, megteszem jelentésemet. A nyomozás megindul.~-
3827 8 | reggelig nem kerül meg, jelentést teszek a rendõrségnél.~-
3828 23| éve. De néha hónapokig se jelentkezik.~- Igen, igen, egy kis szédülés.
3829 13| hálószoba így ünnepi és jelentõs volt. Fehéren állt benne
3830 22| másnapi újságokban nevét a jelenvoltak között. Mikor pedig felgyógyult
3831 22| Általában helyes lenne valahogy jelezni, hogy egy hozzá hasonló
3832 19| a magyar vidéki városok jellegzetes éttermi csendéletét. Nincs
3833 19| rossz ember. Verpeléty csak jellem. Verpeléty is csak az igazat
3834 8 | cigarettám hamujából megállapítja jellememet? Ugyan. Akkor azonban semmi
3835 12| állt, ijedten, a színház jellemszínésze pedig egy széket szorongatott
3836 24| székeknek, melyek erre a jelre sorakoznak. Táncolt az egész
3837 6 | Erre felemeli a kezét, jelt ad, ami körülbelül azt jelenti:
3838 16| gomblyukában a vándorgyûlés jelvényével, mint a progresszió harcosa.~
3839 19| vasutas, a kezében csengõvel, jelzi, hogy indul a vegyesvonat
3840 23| hallatszottak, melyek az indulást jelzik. Ekkor jelent meg a peronon
3841 20| kis szobába értünk, hol jelzõlámpák, felgöngyölt piros lobogók
3842 4 | melybe kapaszkodhatom, a jóakaróm, a pártfogóm, a bûntársam.~
3843 19| Verpeléty tata, legyünk jóbarátok.~Mégis jobb lenne szõrmentében
3844 3 | Mindent békével tûrt.~- Jöjjetek - mondja végül a vezér,
3845 3 | kinéztünk a folyosó ablakán, nem jönnek-e? A havas kertben fújt a
3846 16| furcsa dolog gõzfürdõbe jönni. Bizonyára így gondolkozott
3847 23| erre nem minden büszkeség, jóérzés nélkül gondolt. Arca az
3848 22| a fõispán úr õméltóságát jöttem meglátogatni, de nem volt
3849 2 | nõvérét kísérte.~- Honnan jöttök?~- Teáról.~- Hová mész?~-
3850 5 | vihar, a hegyekbõl szaladva jöttünk, lihegve álltunk meg a lépcsõházban,
3851 4 | ellenséges indulattal fogadná a jövevényt. Leülök a díványra. Csak
3852 21| csillagjós -, aki láttam a jövõjét?~- Téged vádollak, aki halált
3853 21| magatok parancsoljatok a jövõnek, nem mertétek átlátni, hogy
3854 21| ember nemcsak a jelent, de a jövõt is a kezében tartja, hogy
3855 15| mind a két körtét.~- Ide se jövünk többet - mondta a feleségének. ~
3856 3 | urai a helyzetnek, élnek a jogaikkal, parancsolnak velünk. Csak
3857 21| fel a fia. Kezébe vette a jogart, és fejére tette a koronát.
3858 16| szótárt vásárolt, s feleségét, jogász fiát is ráfogta a tanulásra.
3859 4 | tudom, mitõl féltem. Hiszen jogom volt hazajönni a saját lakásomba,
3860 7 | filozófiája is, s nem egészen jogosan mosolyogtam rajta, hogy
3861 16| Kiszáradt arcáról a tudásvágy, a jóindulat és szerénység tükrözõdött.~
3862 9 | vétettem én nektek? Miért nem jók az én ajándékaim? Ezen is
3863 7 | Szelíd fiú volt. Mikor jókedve kerekedett - csendesen és
3864 17| egyenként - a lábait, és jókedvûen prüszkölt. Néha a borotva
3865 2 | a Lujzának... vagy a Jolánnak...~Ma is úgy emlékszem a
3866 4 | vastagon füstöl, látom, hogy jólesik neki. Arcom eltorzul a fájdalomtól.~
3867 1 | kísérte, félénk, kedves, jómodorú fiatalember. Az õ kezében
3868 1 | állapota azonban nem fordult se jóra, se rosszra. Ha az orvos
3869 23| Kevesen utaztak, az utasok jórésze le is feküdt, a vonatra
3870 13| Mindent számon tartott. Napját jórészt azzal töltötte el, hogy
3871 23| drága, tiszta, fehér víz, a jóság nedvessége a két szemébõl,
3872 23| himnuszokat akart dalolni a jóságához és az emberhez. De ekkor
3873 10| leánykák rózsapiros ajkáról, a jóságos, drága anyjáról. Aztán énekelt
3874 10| vezessetek haza.” A sarokban ülõ jóságosan prédikál: „Szeressétek egymást,
3875 1 | könnyezik, mert kék szemei a jóságtól, a meghatottságtól, a gyengeségtõl
3876 21| az a tenger, amelyrõl a jóslatban olvasott. Meg is parancsolta,
3877 21| alázatosan a pap.~- Beteljesült a jóslatom - mondta gõgösen az asztrológus.~
3878 21| aztán közöltétek vele a jóslatot. Én láttam õt azon az éjszakán.
3879 21| fiára gondolt, és arra a jóslatra. Félt, hogy a sötét hatalmak
3880 21| jósoltál neki. Ha hosszú életet jósolsz, akkor ma is él, s nem fekszik
3881 21| orvos -, az ölte meg, aki jósolt neki.~- Engem vádolsz -
3882 21| Téged vádollak, aki halált jósoltál neki. Ha hosszú életet jósolsz,
3883 21| kibuggyanó vér.~A KIRÁLY JÓSOLTAT~Ez az álom a királynak jel
3884 5 | Inkább szeretek egy eleven jószágot, mint ezeket a holt tárgyakat.
3885 24| postahivatal, a bankok, a jótékonysági intézmények rendre megismerték,
3886 20| gyanúsítson. Én az emberiség jótevõje vagyok. A dada. Az igazi
3887 16| Télen lámpája mellett a Journal Amusant-t olvasta, melyet -
3888 9 | itattak vele, lassan ki is józanodott és elcsitult. Akkor egy
3889 16| boldogíthatja:~- Progresszió.~2~Júliusban a természettudósok Sárszegen
3890 16| hõséghez, a megrekkent és ájult júliusi koradélutánhoz viszonyítva
3891 13| nap bolyongott, egyedül. Június utolján, egy délután a tikkasztó,
3892 16| szolgája, hogy ilyen helyzetbe jusson, s vajon mikor szakad vége
3893 13| hiába igyekezett végére jutni, mindig gyakrabban ereszkedett
3894 23| Lassanként sikerült odáig jutnia, hogy nem is látott benne
3895 8 | a ravasz alakot börtönbe juttatom. Igazi rabarca van. Deresedõ
3896 21| szemével ette-falta a papírt, a kabalisztikus jeleket.~- Ennek nem szabad
3897 24| kitárta két ajtaját, mint a kabát szárnyát, s az asztal felé
3898 7 | találkoztam vele, vékonyka kabátban járt, lerongyolódva, éhes
3899 18| mindent citrommal kezel, a kabátok zsírpöttyét éppúgy, mint
3900 3 | öntöttek, a nadrágunk szárát, a kabátunk ujját cukorspárgával kötözték
3901 16| kellemes és kedves lehet.~5~Egy kabint nyitottak neki, melybe habozva
3902 15| orrukat csiklandozta, a levegõ kábító volt. A magyar nyugtalanul
3903 11| hasmánt fekszik a padlóra, úgy kacag.~Egész éjjel keresni fogják,
3904 18| TÛ~Kacagás, lárma, fény.~A hosszú asztalon
3905 16| ugrándozott elõtte, s épp egy kis kacér köténykét kötött dereka
3906 20| dicsérik jobb kritikusaink.~Kacéran felhúzta szoknyáját, melynek
3907 22| sóhajtozott, hogy mennyi a dolga. Kacérkodott a hivatalával, mint egymással
3908 19| Sportot, otthon kacsát fõztök kacsapaprikásnak, és berúgtok a karcos bortól.~
3909 19| Drámát és a Sportot, otthon kacsát fõztök kacsapaprikásnak,
3910 4 | párolog, hûvös bozótjaival, kacskaringós útjaival, a gyepen a holdfény-liliommal
3911 17| lábát, új vizet engedett a kádba. Mind a két kezével csapkodta
3912 17| nélküli pincér, reggel korán kádjegyet váltott a népfürdõben. Kis
3913 3 | a békarakéták, a pattogó kakasgyufák kiszámított négyszögekben
3914 23| fehér ruhában járt, s diós kalácsot, narancshéjat, mazsolaszõlõt
3915 7 | Párizsi szokás. Remek kaland.~Egyedül kószált az esõben,
3916 20| Füle karimátlan. Nemzetközi kalandjaira gondoltam, rossz éjszakáira,
3917 3 | egyre vadabb és õrültebb kalandokon törtük a fejünket, különösen
3918 5 | látja, a szájamat, a mai kalandot. Igaz, mindennek õ az oka.
3919 20| árvízkárosultak javára, kalandra is hajlandók, de az elsõ
3920 12| után hangosan beszélve, kalap nélkül szaladt haza, fejében
3921 14| üres testét, a húrokat, a kalapácsokat.~Amália itt sincsen.~Holnap
3922 7 | nyüzsgött, az egész élete ott kalapált, s egy pillanat alatt végiggondolta,
3923 1 | meg cseresznyés, tavaszi kalapban. Egy fiatalember kísérte,
3924 4 | városba, szememre húzom a kalapomat, feltûröm a gallérom. Még
3925 1 | hajára egy rossz fekete kalapot csapott.~Utánuk a rokonok.~
3926 20| illatszerével, az orchidea és a kaliforniai mák olcsó keverékével. Általában
3927 20| üvegtetõ és zománcos falak kalitkájában, egyes-egyedül, éjfél után.
3928 15| Tíz percig nyekergette a kallantyúkat, aztán összetörte mind a
3929 15| fantasztikummá torzult, a nõnek kálvária volt, a férfinak pedig valami
3930 8 | keménykalapot hordott, kamáslit, s rossz parfümmel szagosította
3931 3 | gyerekek, vásott, furcsa kamaszok. Átkutatták a zsebeinket,
3932 1 | az elõszoba, a cselédek kamrája reggeltõl estig zengett
3933 13| még rumot is öntött, s a kanalára pár csöppöt abból a kis
3934 23| melyben az áldozat - kis véres kanári - vergõdik, halkan, sikoly
3935 15| ispánját, a béreseit, a kanászait mint a bokrot. A kocsiszínek
3936 7 | a diáknegyedben egy kis, kancsal leányra akadt, aki egy gázláng
3937 15| másik szemét pedig halkan és kancsalul az urára emelte. Késõbb
3938 9 | jutott a söröskészlet, a kancsó, amelyre aranybetûvel van
3939 18| poharakat, a késeket, a kancsókat. Nézett egy kis pisze gipszszobrot
3940 25| is intim. Ülünk-ülünk a kandallónál...~Kilenckor még mindig
3941 13| az álmok színes ablakain kandikálnak be, a szembogarak, melyek
3942 4 | Vasárnap délután volt, a kánikula vége felé. Idõnként félretoltam
3943 16| tele gyomorral, ebéd után, kánikulában furcsa dolog gõzfürdõbe
3944 15| õrült svadron megeresztett kantárszárral végigvágtatott rajta.~A
3945 11| korában két hónapig feküdt kanyaróban, és akkor olyan boldogan
3946 11| Egy rengeteg, kék Mercedes kanyarodott a hotel elé. Benne négy
3947 3 | bor, mint a parasztpezsgõ, kaparta - mérgével és mézével -
3948 4 | egyetlen szilárd pont, melybe kapaszkodhatom, a jóakaróm, a pártfogóm,
3949 14| bizonytalannak mutatkozott. Gyakran kapaszkodott egy fába, a falhoz dõlt,
3950 20| emberek gondolatban is valami kapcsolatot sejtenek köztem és e perszóna
3951 21| szólt a lány, és nézte, hogy kapcsolják rá a páncélját.~- Szemébe
3952 23| Akkor legalább konyakot kaphatnánk. Különben a legközelebbi
3953 18| sebbel-lobbal magukra kapják, és kirohanjanak vele.~A
3954 23| hogy a beteg friss levegõt kapjon és mégse hûljön meg, a függöny
3955 1 | lázamat. Félóra múlva kinint kapok. Minden tíz percben új borogatást
3956 7 | és émelyítõen fojtott a káposzta- és a hurkaszag. Majdnem
3957 7 | s aztán folytatta:~- Hol kapsz ilyent? Az emberek drága
3958 25| régen elmúlt.~Nemegyszer kapta magát rajta, hogy összefüggéstelen
3959 9 | tanyára.~Pár nap múlva levelet kaptak tõle, abban bocsánatot kért,
3960 25| találkoztak még. Utolszor a fiú a kapualján megcsókolta kesztyûs ujját.
3961 15| annyi-e, mint szenvedni?”~Kapuja elõtt megint rágondolt:~„
3962 24| keringett körülük. Ha a kapuk elõtt haladt el, melyekben
3963 3 | valamit keresünk, erõre kapunk a kudarctól, a szeszélyünk
3964 9 | óta töprengett azon, hogy karácsonykor milyen ajándékkal lepje
3965 15| jobb kezét. Jelentéktelen karcolás volt. Maga a tanár mosta
3966 2 | barázdákat, melyeket a nõk karcolnak a férfiak arcára. Megfizettetek
3967 8 | ódon szekrényeket kések karcolták össze, az egyik szoba egészen
3968 19| kacsapaprikásnak, és berúgtok a karcos bortól.~Minden rendben van.
3969 23| bátran lekapcsolhatná a karcsatot, függõt, gyûrût. Miért nem
3970 24| beszélt róla, nemegyszer Karcsikának nevezte, és késõbb Karikának,
3971 12| veszte. A súgólyukból egy kardalos lány kövér térdét bámulta
3972 21| kötött köréje. Amikor pedig a kardinális a keresztelõkút fölé tartotta,
3973 6 | nála van. Mióta megvált a kardjától, azóta úgy viseli ezt, mint
3974 6 | azóta úgy viseli ezt, mint a kardot.~Hurt ezredes otkolónszagú.
3975 14| gyertyát. A gyertyaláng fényes karéja ide-oda libeg a még fényesebb
3976 14| Nem tudja, hogy a kerevet karfája mögött én lapulok meg. Belemélyed
3977 14| kényszerû semmittevés, amire kárhoztatva vannak a sírban, a föld
3978 12| elõadást”, úgy megy, mint a karikacsapás. Mert a súgó minden. A súgó
3979 24| Karcsikának nevezte, és késõbb Karikának, ahogy egyéves korában.
3980 20| vékony, de acélos. Füle karimátlan. Nemzetközi kalandjaira
3981 6 | Megtapogatja egy-egy diák karizmát.~- Hogy állsz meg te, öcsém,
3982 23| szájjal, hogy segítség. Bal karja lelógott a földre. Annak
3983 13| és az, akit keres. Este karjába szúrta a morfiumos oltótût.
3984 21| lelkét a leendõ hitvese karjában, és meghalt az Úrban, keresztény
3985 25| fehér hajú tábornok férje karján, ki szintén arról nevezetes,
3986 11| táján egy karika esett a karjára, amikor pedig újra leültek,
3987 16| lepedõket cipelve meztelen karjukon. Messze valahol gõz sivalkodott,
3988 3 | biblia szörnyû szavaival, kárminnal és feketével festette le
3989 15| nyelve hebegni kezdett, kárminvörös arca elsápadt.~Az asszony
3990 19| vörös szõrös mutatóujján karneol pecsétgyûrû. Ezt az embert
3991 14| ott a szoba közepén - lógó karokkal és lehorgadt fejjel -, hogy
3992 16| után az ügyvéd a vendégébe karolt, és sétálni vitte a városba.~
3993 24| Mindig csak úgy hívta, Károly. De ekkor egyszerre kiszaladt
3994 8 | vadul - levágták volna fél karomat. Merényletet követtek el
3995 15| felbugyborékolt néhány csúnya káromkodás a szájából, de amint a nyelve
3996 15| utcán, hangversenyeken, káromkodni kezdett, nõk elõtt ocsmány,
3997 15| szavát se hallottam, csak káromkodott és nevetett és dühöngött
3998 24| tisztviselõ pedig gyengéden karon fogta, és kivezette.~Õ azonban
3999 5 | egészséges fogaim között, a karosszék puha, a lámpa egyenletesen
4000 4 | Amikor utoljára láttam, bordó karosszékben ült, mályvaszínû pongyolában,
4001 1 | átcipelte a széles bordó karosszékre, és az ablak elé tolta,
|