11-bak | bakak-buves | buvol-egyik | egyip-ertun | erzek-folfe | folfo-hajta | hajto-huszo | hutle-karos | karri-kivil | kivin-lehel | lehet-megki | megko-negyv | nehan-oszon | oszol-remul | rende-szamt | szamu-tanye | tapas-udvar | ude-viasz | vicen-zurza
Fejezet
6010 3 | maradnak, és ki se mennek. Néhányunk azonban erõsen bízott az
6011 1 | üvegszekrényt vitt volna, sokkal nehezebben, mint anyját a halottvivõk,
6012 16| a száradó ruhák páráitól nehezedett el. A geológus azt gondolta
6013 22| hiába játszotta, hogy mindez nehezére esik, a keze, melyben a
6014 8 | azonban kihagyó szívveréssel nekidõltem a fehér falnak, melyet átfûtött
6015 3 | de úgy, hogy az orrával nekiment a falnak és a fogasnak.
6016 23| tere és ideje marad még a nekiszaladásra is, s lendülettel csaphat
6017 17| BOROTVA~Kasornya Kálmán, állás nélküli pincér, reggel korán kádjegyet
6018 10| mindnyájatokat.” Csak látszóan némák és mozdulatlanok a részegek.
6019 18| többi férfi csak erre várt. Némelyik a mellényét kigombolta,
6020 7 | merész fordulattal áttért a németre.~A leány nevetett, szó nélkül
6021 14| a bajom. Valamit mondott németül. Én pedig hosszan, idegesen -
6022 25| börtönné teszi szobánkat. Nemhiába az Isten is özönvízzel büntette
6023 1 | koncertet. Nyolc év óta nem némultak el a csengõk.~Csak este
6024 20| acélos. Füle karimátlan. Nemzetközi kalandjaira gondoltam, rossz
6025 16| tûzött. Hódolat a francia nemzetnek.~Oly boldog volt, hogy madarat
6026 20| kalandornõ vagy, egy szürke nénike, semmi egyéb. Te lennél
6027 23| meghatottsággal gondolt nénikéjére, ki mindig fehér ruhában
6028 8 | egészen üres volt. Amikor a nénikém megpillantotta a kopár sötét
6029 8 | Tavaly télen egy erdélyi nénikémet kirabolták. Reggel elment
6030 1 | ágyába.~- Menjünk - diktált a néninek.~A néni reszketve fektette
6031 1 | paplanáról. Gyanakodva nézett a nénjére.~Janka másnap nem volt otthon.
6032 10| elnevette magát.~- Mondj néhány népdalt.~A fûzfapoéta szavalni kezdett.
6033 9 | és úgy botladozott vele a népes utcákon, közben pedig állandóan
6034 17| korán kádjegyet váltott a népfürdõben. Kis szobába vezették, melynek
6035 10| szegi. Fene egye meg ez a népköltõt, egyre bánt, el kell intéznem.
6036 7 | tányért. Piros és kék rózsák. Népmûvészet. Imádom a népmûvészetet.~
6037 7 | rózsák. Népmûvészet. Imádom a népmûvészetet.~Megtörölte a száját, s
6038 21| háború viharfészke. Utóbb Neptunus, amely a tenger haragjáról
6039 15| maradékával leöntötte a borfiút:~- Nesze, öcsém, nagyra nõj.~Lassan
6040 13| is. Azt álmodta, hogy sok nesztelen, nehéz, reménytelen bársonyfüggönyt
6041 15| esett. A felesége, szegény, nesztelenül tett-vett. A haja ismét
6042 8 | az ujjaimat, melyekbõl a neuraszténia úgy bizsereg, mint a villamos
6043 17| jelent egy egész embert. Ez a név õt jelenti, fájdalmát, éhségét,
6044 1 | gonoszok az élet és az egészség nevében.~Aztán csak vigyázatosabban
6045 23| csak álmodunk? Az állomások neveit néha fél óráig hallja csengõ
6046 11| toporzékolni szeretett volna. Jó nevelése azonban mindig megakadályozta
6047 25| szegénységrõl, házasságról, nevelésrõl, politikáról, az élet céljáról,
6048 6 | a kormányt, a mai testi nevelést. Megtapogatja egy-egy diák
6049 22| volna rendreutasítani a neveletlen embereket, különösen a gyermekeket,
6050 19| gyûlölik mind a ketten. Ön nevelt belõlük züllött korhelyeket.
6051 21| neveltétek.~- Istenfélelemre neveltük - mondta a pap.~- Vigyáztunk
6052 19| felkeresem õt, megmondom igazi nevem, és elárulom neki, mit láttam.
6053 19| keményen. Ne vegyék rossz néven, de ez a nézetem. Talán
6054 8 | kutassam ki zsebeit.~- Ugyan - nevetek a dühtõl. - Ha holnap reggelig
6055 2 | arcára. Megfizettetek a nevetésért, barátaim. Nekem azonban
6056 10| gavallér zsebkendõjébe fojtotta nevetését, csurogtak a könnyei, pokolian
6057 3 | piros arcán semmi nyoma a nevetésnek. Nyugodt, dacos, az egészet
6058 1 | Nyolc év alatt leszokott a nevetésrõl.~A kis beteghez házi orvos
6059 3 | gondolkozik.~Csuklik és tüszköl a nevetéstõl.~- A fráter alszik. Csendesen
6060 3 | fráter. Párnánkba fojtottuk nevetésünket. Reggel gyufa pörkölte talpunkat,
6061 4 | fehér blúz, és túlél engem a nevetõ szamóca meg a zöld levél.~
6062 3 | gyûrtük a zsebkendõnket. A nevetõizmok reszketésétõl kipattant
6063 3 | nevet, békésen tûri.~- Nem nevetsz? - kérdezzük tõle csúfondárosan.~-
6064 3 | amit nem akar ismételni, nevettek és eltûntek. Késõbb hosszabb
6065 20| Comtesse Melanie.~- Mocskos - nevettem a fanyalgó érzelmességén -,
6066 2 | Valahányszor elénk kerül, nõvérei nevével bosszantjuk:~- Olga.~- Piroska.~-
6067 25| karján, ki szintén arról nevezetes, hogy elveszítette tollkését.
6068 16| kaszinót és Sárszeg egyéb nevezetességeit, melyekkel a városi urak
6069 22| méltóztatik rendelni.~- De minek nevezett engem?~- Nagyságos úr...~
6070 19| fontoskodott -, Pestre nevezik ki Verpelétyt. Csak a fegyelmimet
6071 24| nemegyszer Karcsikának nevezte, és késõbb Karikának, ahogy
6072 11| olvashatatlanul - azokra a névjegyekre, amelyeket az autogramkérõk
6073 22| pecsételt, aztán kivette a névjegyét és átadta a kunyerálónak.
6074 16| magyaros murira. A vendégek névsorában azonban öt külföldi is szerepelt.
6075 25| szavakat mormol. Már szinte névtelenül jár az utcán, mint „egyes
6076 22| nézte õket. Nem tudta a nevüket. A virágok közül csak a
6077 11| egy fekete bõrû herceg. New Yorkban két narancsot kapott.
6078 20| roppant hivatalos tekintéllyel nézegetett ránk, és kötelességtudóan
6079 18| madárcsontú termetüket, és tétován nézegettek körül, mintha húst, izmot,
6080 18| termete felmagasodott, a szeme nézése megkeményedett, úgy várt,
6081 21| rendeltetek neki, a szemetek nézésébõl, a kezetek simításából.
6082 19| vegyék rossz néven, de ez a nézetem. Talán nem tetszik?~Lesem
6083 12| súgó összebólintott. Azon a nézeten voltak, hogy a súgóknak
6084 22| Ott a tábornokot senki se nézheti közkatonának. De hányan
6085 25| vékony, és lornyonon át nézi az idegeneket, éles pillantással.
6086 11| sétáltatták a léggömböket.~Nézte-nézte a gyerekeket. Eddig alig
6087 18| látta a férfi. A szobát nézték, mely feldúltan hevert,
6088 7 | magamat, hogy félszemmel nézzek. Mondhatom, barátom, pompásan
6089 19| van azzal a Verpelétyvel. Nézzék, én okos ember vagyok, aki
6090 5 | hálótársam? Megint meg kell nézzem, jól odatámasztottam-e a
6091 13| ízesebb, mint a szesz vagy a nikotin. Ekkor találta meg az álmot.
6092 5 | könnytócsát sírt a padlón. Nini, egy síró esernyõ. Csakugyan,
6093 14| saját arcomat láttam, de egy nõalakot is - magas és karcsú volt,
6094 15| revolverét. A hõség pedig egyre növekedett. Úgy hevert a napfény a
6095 25| másképp hangzottak, mint a növendékeié, nem a szótár szavai voltak,
6096 25| törlõguminak.~Reggel nyolckor egy növendékénél ül.~- Esik az esõ - mondja.~-
6097 8 | ketreces állat s a csenevész növény. Az jobb lehet, mint ez
6098 11| liliputi alakját. Hosszan növesztett haját homlokára csapta,
6099 3 | viselt, fekete haját hosszúra növesztette, s érdekesen csapta halvány
6100 11| Gyorsabban, még gyorsabban - nógatta dühösen. - Ezzel nem állhatunk
6101 16| fáj a feje. A házigazda, noha meg volt gyõzõdve, hogy
6102 3 | tornász és vívó, a legelsõ nõhódító. Õ jött be legelébb. Cipõjét
6103 15| Nesze, öcsém, nagyra nõj.~Lassan indult a berlini
6104 14| mérhetetlenül tetszett az is, hogy a nõket fehérben, virágdísszel temetik
6105 5 | leszek. A feleségem lesz, a nõm, a hitvesem, amit akar.
6106 5 | pedig szinte virágozni és nõni kezdett, a tölgyerdõk õsi
6107 14| a báli ruhában mosolygó nõre, akinek arcképe ottan áll
6108 11| féktelenül.~Idõközönkint noszogatja: - Gyû!~1913~ ~
6109 22| barátom. Ismerjük ezt a nótát. Jó lesz vigyázni. Aztán
6110 21| orrába-szájába fröccsent, a hullámok nõttek, zölddé, tarajossá váltak.
6111 2 | fiú mártír.~Késõbb, amint nõttem, mélységes részvéttel néztem
6112 20| De igen.~- Egy védtelen nõvel?~- Igazolja magát.~- Hallatlan -
6113 21| mondta -, mert megárt.~November derekán leesett a hó.~-
6114 3 | jött be a matematikaórára.~Novemberben már járvánnyá vált a nevetés.
6115 13| ingmellére hullott.~Egy novemberi délután így ült - fásultan
6116 2 | Valahányszor elénk kerül, nõvérei nevével bosszantjuk:~- Olga.~-
6117 2 | Ti engemet kinevettetek a nõvéreim miatt, és lenéztetek, hogy
6118 2 | néha estefelé láttam. Egy nõvérét kísérte.~- Honnan jöttök?~-
6119 5 | kezd, mint a pólyásbaba, és nyafog hozzánk, mint az apjához.
6120 11| ajka kissé elfehéredett. Nyafogós és szeszélyes lett. Nyújtózkodott,
6121 24| hogy nincs bennük semmi nyájasság. Különösen a hosszú, szürke
6122 18| öröm. A karjait kitárta. Nyaka kedves és lendületes ívben
6123 20| hogy végképp lerázzam a nyakamról.~- Lekéstem - szólt a nõ
6124 23| korona csillogott a nõ kezén, nyakán. Halántékán - mint a márvány
6125 19| szõrmegalléros parasztbekecsben. Ez nyakas tanyai ember, csizmát visel,
6126 15| fejét leszegte, hogy a nyakával és az állával érezze az
6127 11| ráhágott a lépcsõre, merev nyakkal a hotel ajtaja felé tartott,
6128 10| Csokorra kötött, babos nyakkendõ lobogott a népköltõ piszkos
6129 4 | a spárgára felakasztott nyakkendõimet, a tarka, sok nyakkendõt,
6130 13| aranygyûrû, óriási jáspiskõvel, nyakkendõje olyan sárga, mint a fiatal
6131 10| mikor a tükör elõtt betûzte nyakkendõjébe a skarabeust, így gondolkozott:~-
6132 10| meggyszín selyemharisnya. Nyakkendõjében lángoló skarabeus. Aki azonban
6133 19| feltenném a tegnapi piszkos nyakkendõmet a tegnapi, piszkos kemény
6134 16| Nyáron tornacipõben és fehér nyakkendõvel tanulmányútra ment. Télen
6135 9 | gipszangyal, mely már régóta a nyakukon porosodott, s a tanító ily
6136 16| emelkedett.~- Ha ez itt meghal a nyakunkra.~- Irtózatos. Nekünk kell
6137 6 | bajuszára ráfröccsent egy kis nyál.~Ledõlt a padra, most szédült.~
6138 23| barátságtalan és hideg, nyálkás köddel és tintaszerû fellegekkel.
6139 22| fõispán nem volt otthon, nyaralt.~Szomorúan visszaballagott
6140 15| diákszobákban, ahol a fiúk nyaraltak - azelõtt régen -, a legyek
6141 25| valójában azért, mert még forró nyárban is fáznak vérszegény, zöldes
6142 15| valami paripa, amely napokig nyargalászik a pusztán, s aztán elvágódik.~
6143 17| megteljék a kád. A habok vidáman nyargalásztak benne. Elõrehajolva nézte
6144 5 | nem vagyok gyerekimádó nyárspolgár. Csak maradj künn, kópé.~
6145 21| Saturnus, a nyirkos és ragályos nyavalyák hírnöke. Csak hosszú vizsgálódás
6146 4 | hogy késõbb, ha felébred, nyávogjon és miákoljon neki, mint
6147 12| színész szívébe, aki meg se nyekkent, szótlanul elterült a földön.~-
6148 2 | paprikavörös lesz. Nagyokat nyel, pislog, összemorcolja szemét.
6149 22| vidéken olyan nehéz valamit nyélbe ütni... Néha még nekünk
6150 18| hisztérikák marokszámra nyelik a tûket, egészségük ártalma
6151 15| ínyéig felhúzta, nagyokat nyelt, úgy járt a vasúti fülke
6152 5 | mondom ezt, mintha parazsat nyeltem volna. Nem szeretem a gyereket,
6153 17| zsebébõl kivett egy fekete nyelû borotvát.~A borotvát szétnyitotta,
6154 25| végrehajtani a makrancos nyelveken. De nem lehet. Tisztán tüneti
6155 4 | ujjaim reszkettek, kiszáradt nyelvem a szájpadlásomhoz tapadt,
6156 14| haladtam elõre, és haraptam a nyelvemet, nehogy felkiáltsak. Végre
6157 7 | vacsora végén csettintett a nyelvével:~- Várj, most jön a java.~
6158 6 | beszél. Íróasztalán több nyelvtan áll, felvágatlanul: Egy
6159 25| gyötrik vele az árva, ártatlan nyelvtanítónõket?~Egyszer azt álmodta, hogy
6160 25| hiába birkóztak a mostoha nyelvvel, semmire sem mentek. Csak
6161 7 | sem kell, mennyi mindent nyer ezáltal. Egész lénye helyeselte
6162 21| szekerek. Ideges paripák nyerítettek a trombitalármában.~Nem
6163 11| száguldott, a verseny meg volt nyerve.~- Bravó - tapsolt a tanítója.~
6164 6 | kertészollót vesz a kezébe, nyesegeti a fákat, hernyózza a rózsatõket,
6165 11| g-húrt, amely fájdalmasan nyikkan, mint egy emberi hang, azután
6166 24| bolondságokat mûvel, mozog és nyikorog, mikor nincs otthon.~Este
6167 13| volt. Ágyúztak, percegtek, nyikorogtak a bútorok, mintha betegek
6168 22| az izgalomtól, és napokig nyilallt a szíve táján, mikor valaki
6169 8 | fekete, mint a puskacsõ nyílása, s mindegyik fölismer, és
6170 21| magától, és sokáig nézte a nyilat.~Nagyon gyorsan gyógyult
6171 24| ennyit mondott:~- Még nem nyilatkozhatom.~Az elsõ napokban teljesen
6172 18| de nem volt ideje, a tû nyílegyenesen a torkába csúszott, onnan
6173 22| szállóba, hol két egymásba nyíló, erkélyes szobája volt,
6174 13| megállt.~A szeme is tágra nyílott, csodálkozva, érthetetlenül
6175 1 | Fehér és halványlila virágok nyíltak a kertben. Az erõszakos
6176 19| irtózatos, a körszakálla nyírott, a vörös szõrös mutatóujján
6177 15| szakállát reggelenként ollóval nyírta. Ez arcának vad és harcias
6178 20| kérdeztem.~- Magánvagyonom.~- Nyissa ki.~- Szó sincs róla.~-
6179 18| szólt lelkendezve. ~- Nyisson új üveget.~A feladat túlságosan
6180 24| öblös, feje dacos, melle nyiszlett. Úgy viselte a fájdalmat,
6181 17| beszélhet vele, ilyenkor nyit kaput, a lépcsõházat söpri,
6182 7 | rázendített a Lohengrin nyitány-ra.~Bogumil élvezettel szívta
6183 18| nagyobbá vált. Ki kellett nyitniok az ablakokat. A szoba pár
6184 17| mint dupla hab a kávét.~Nyitogatta a csapokat, új-új vizet
6185 4 | akkor is... - Megnyugodva nyitom ki a szekrényemet, melybõl
6186 16| kedves lehet.~5~Egy kabint nyitottak neki, melybe habozva lépett
6187 8 | csöngetés vert föl. Elgyötörve nyitottam ki a szemem. Egy idegen
6188 16| olyan, mint a parázs.~- Hogy nyög. Mit tegyünk? Hívassunk
6189 3 | reákönyököl a késre, egy kis nyöszörgést hallunk, egész testével
6190 21| rebbent el fölötte.~- Mi az? - nyöszörögte a sötétbõl.~- Semmi - felelt
6191 7 | zongoraverklibe, mely siralmasan és nyöszörögve rázendített a Lohengrin
6192 6 | Reggel korán kel, s hattól nyolcig - télen-nyáron - célba lõ.
6193 25| mint a törlõguminak.~Reggel nyolckor egy növendékénél ül.~- Esik
6194 8 | Ilyen tájban. Vagy este nyolctól tízig? Ön akkor mindig itthon
6195 16| párizsi gyorsvonat pedig nyolcvan kilométeres sebességgel
6196 23| betegségben szenvedett. Aztán nyolcvanéves korában halt meg. Végelgyengülésben.~
6197 8 | A szobában senki. Áruló nyom nincs. Öt percre ledõltem
6198 8 | a zárakon feszítõvasak nyomai, az ódon szekrényeket kések
6199 16| tájékozódhassék az alföldi légköri nyomás nagyságáról. Gyöngéd figyelmét
6200 24| mert a melle táján valami nyomást érzett -, és összekuszálta
6201 15| csomagolás, az út, a hosszú, nyomasztó, izgalmas út, mely céltalan
6202 5 | a szöszke masamódokat és nyomdászlányokat nem lehet bohémul szeretni,
6203 24| Ha legalább a névjegyére nyomhatott volna valamit, mint az özvegyek
6204 15| kellemetlenség történt. Aztán gyúrta, nyomkodta a kerek, szabályos turáni
6205 19| parázzsal pislákol. Egy darabig nyomogatom a fogaim közt, aztán büntetésbõl
6206 4 | undortól fuldokolva a párnákba nyomom a fejemet. Minek látni az
6207 10| szánalommal púpos embereket s nyomorgó piktorokat vigasztalt, hogy
6208 8 | megteszem jelentésemet. A nyomozás megindul.~- Biztos, hogy
6209 4 | vagyok - mondtam, és pénzt nyomtam a kezébe.~Benéztem csendesen
6210 13| oktalanabb birodalmakba nyomult. Ezekbõl a kilátástalan
6211 3 | s orrát a poros padlóra nyomva kereste a szemüveget. Gyáván
6212 7 | Agyában pedig millió gondolat nyüzsgött, az egész élete ott kalapált,
6213 3 | haltak meg, fekete bolyokban nyüzsögtek az ablakokon. Lassan szüretelni
6214 13| emlékezett, és visszakapta nyugalmát. Szigorúan közelebb intette.
6215 13| romokon azonban legalább a nyugalom szelleme lebegett. Azt magának
6216 6 | katonás.~Tíz évvel ezelõtt nyugalomba ment. Most civilruhában
6217 18| megszámolta. Zsibbasztó nyugalommal olvasta össze az asztalon
6218 5 | egy hónapja ismerem. Csak nyugtalanít és bosszant, de nem szeretem.
6219 15| levegõ kábító volt. A magyar nyugtalanul aludt. Azt álmodta, hogy
6220 7 | kocsik elõtt fel szokott nyújtani. Az utolsó vasárnap azonban
6221 20| agyagos, nyúlós, véres csatak, nyújtogatta nyakát, s akkor vettem észre,
6222 16| sugarak lövelltek ki. Még a nyújtóra is fölkapaszkodtak. Mert
6223 4 | szorongattam. Becsületesen nyújtottam neki kezet, az édes és ismerõs
6224 14| mely egészen a tûzfalig nyújtózkodik, a hinta áll, a virágcserepek
6225 11| Nyafogós és szeszélyes lett. Nyújtózkodott, mint a lázbeteg, ásított,
6226 8 | marcangolja a foglyul ejtett nyúl véres nyakát.~- Pár nap
6227 10| hízott az önérzete. Kísérleti nyulai rendszerint eltûntek. Amint
6228 5 | tehetek róla. Amihez nõk nyúlnak, egyszerre megelevenül,
6229 14| mintha skorpiófészekbe nyúlnék.~11~Néha azonban hõsiesen
6230 17| és a borotva után akart nyúlni.~„Majd késõbb - gondolta -,
6231 17| hogy ideérkezett. Vedlett nyúlprémjén dér fehérlett.~Sokat csatangolhatott
6232 20| Kérem - szólt, s kebelébe nyúlva elõszedett mindenféle iratot.~-
6233 15| széken.~Késõbb váratlanul õ-zni kezdett.~- Ögye mög a fene -
6234 16| vívmányával, a kultúrának ez a kis oázisa, a külföldi tudósnak csak
6235 5 | látom magamat a tengeren egy óceángõzös fedélzetén, köpenyem a szélben
6236 11| kattogása, a hajók füttye, az óceánok zúgása, amelyeket alig két
6237 15| káromkodni kezdett, nõk elõtt ocsmány, trágár dolgokat kiabált.
6238 25| tétlenség volt, de öröm, a lélek ocsúdása. Sokszor úgy érezte, hogy
6239 5 | hallom a hangját, borzongva ocsúdok, fáj a kegyetlenségem. Meg
6240 13| sötét tusák után dühöngve ocsúdott. Hiába erõltette emlékezetét,
6241 10| hogy mindenét elveszítse, odaadja a nyomorult flótásnak, és
6242 1 | köpenyemet.~- A papucsot.~Odaadta a papucsot.~- A vastag kendõt
6243 10| történt. A szõke alázatosan odacsúszott az asztalhoz, mélyen meghajolt
6244 10| ment, a négy vascsavarral odaerõsített ruhafogashoz, melyen a cseléd
6245 16| most kissé megszeppent. Odaintette feleségét:~- Te, ez megbetegedett.
6246 23| levõ erõs selyemzsinórral odakötötte a rézkapocshoz.~A beszélgetés
6247 14| szokás gyertyát gyújtani. Odamegy a zongorához, szakértõ szemmel
6248 12| lassúsággal leemelte. Nem mert odanézni, csak a tapogató ujjaival
6249 18| simultak a férfiakhoz, kezüket odanyújtották nekik, és mint a részeg
6250 5 | Megint meg kell nézzem, jól odatámasztottam-e a falhoz. Persze, hogy rosszul
6251 4 | beleharapni a párnákba, odatenni meggyötört szívemet, hogy
6252 18| háziasszony.~Vilma elé a võlegénye odateszi az üvegtálat. Vilma kivesz
6253 15| német állomásokon, ahol odautaztában botrányt csinált, a vasúti
6254 15| Déltájt órákig cél nélkül õdöngtek a piazzettán. Aléltak voltak,
6255 20| pályaudvar aszfaltos csarnokában õdöngtem, az üvegtetõ és zománcos
6256 12| levitte magához földalatti odújába, mely a pincék hideg és
6257 22| laknak szegények?... Piszkos odúkban... Ahogy a hírlapok írják...
6258 24| lett, mint a penge, arca öblös, feje dacos, melle nyiszlett.
6259 1 | Gyula regényeit olvasta. Az öccse nem is figyelt rá.~De mikor
6260 15| váratlanul õ-zni kezdett.~- Ögye mög a fene - kiáltotta maga
6261 9 | szeretném összetörni az öklömmel ezt az angyalt, ez a szegény,
6262 10| gavallér kétségbeesett, ökölbe szorult a keze, de azért
6263 15| darabokra töredezõ, kiabáló és ökröndözõ ásítás, mely a végén egy
6264 13| megnémultak, a cselédség ölbe tett kézzel várakozott.
6265 18| heroinája, aki ünnepi gesztussal öleli magába a világot, és a végzet
6266 23| légyen s egy egéren kívül nem ölt meg senkit. Szívében a sötét
6267 21| bivalytejet ivott, és gulyákat öltek le, hogy egy tányérnyi barna
6268 22| ötlete támadt. Szalonkabátot öltött, s elment a fõispánhoz,
6269 6 | utcáin, nyáron vitorlavászon öltözetben, télen pedig csizmában,
6270 18| érzett. A tükör elé ült. Öltözködés közben órákig vizsgálgatta
6271 6 | visszatér a harci kedv. Sokáig öltözködik. Az iskolásfiúkon a templomtéren
6272 6 | hasonlítanak a színésznõkhöz, s úgy öltözködnek, mint a vidéki primadonnák.~
6273 11| után eléje tartottak az öltözõjében, de az írást - alapjában -
6274 1 | koporsót.~A néni felugrott.~- Öltöztess fel.~A néni babrált a hálóingén.~-
6275 1 | felé mutatott.~A holttestet öltöztették a mosónõk.~5~Reggel mégis
6276 17| ostoba szamár vagy. Gyorsan, öltözz, intézd el a három ügyet:
6277 5 | próbálok elaludni, meleg hullám ömlik a fejemre, de az még nem
6278 11| Utóbb már megrokkant az önbizalma. Különösen mióta találkozott
6279 10| tegye. Közben hízott az önérzete. Kísérleti nyulai rendszerint
6280 16| Schlossziarik azonban újra önérzetesen dörzsölgette kezét. Tudta,
6281 16| házigazdájával, a boldog, önérzettõl dagadó ügyvéddel.~Otthon
6282 22| igazi érdemet, a munkát, az önfeláldozást, a fiatalságot figyelemre,
6283 21| éjszakán. Olyan volt, mint egy öngyilkos. Haja a szemébe lógott,
6284 9 | kiáltotta a tanító, az önkéntelen elragadtatás hangján.~Aztán
6285 25| volt, a szenvedés szerény, önkéntes gyakornoka, ki a beteljesedés
6286 15| a huszároknál szolgálta önkéntesi évét. Temetésén egy kiskatona
6287 4 | szürke szemébe beleült az önkívület. Már feleslegesnek érzem
6288 4 | Itten egészen elfeledtem önmagamat. Éltem, ahogy a többiek.
6289 4 | rájuk. Be voltam börtönözve, önmagamba. Az ágyon elnyúlva napokig
6290 13| mint aki gyötrelmesen, önmagával viaskodva emlékezni próbál.
6291 13| élünk? Az álmok mindenesetre önmagukért valók, útmutatások, akarnak
6292 20| intézmények cimborálnak önnel?~- Kérem, ne gyanúsítson.
6293 19| három óra hosszat beszéltek önrõl, hogy a borovicskás pohárba
6294 5 | puha, a lámpa egyenletesen önti olvasztott aranyát a bútorokra,
6295 3 | talpunkat, a cipõinkbe vizet öntöttek, a nadrágunk szárát, a kabátunk
6296 6 | hernyózza a rózsatõket, öntözgeti a kert sötét violáit. Utána
6297 16| buffogtak, szitáló permetesõ öntözte fejüket, durva vízkorbácsok
6298 16| Lerogyott egy fapadra. Öntudata lassanként alélt. Testét
6299 14| a vizeshordó peremén, az öntudatom lassanként elvész, az idegeim
6300 15| merte, csak mosolygott, önvédelembõl, nehogy õt is részesnek
6301 1 | vízióival. Különösen A zöld ördög-öt kedveli. A család már unja,
6302 24| ruhája fekete volt, mint az ördögé. Leesett a padlóra, és gondolkozni
6303 5 | bosszankodva gondolok rá, mi az ördögnek hagyta itt vádlóul. Nem
6304 21| az angyalokról is, s az ördögökkel és boszorkányokkal foglalkozott,
6305 20| vénebb volt, mint az ördög öreganyja. Szent isten, ez a nõ százéves
6306 18| le.~- Maradj állva.~Egy öregasszony, aki mindent citrommal kezel,
6307 24| egy-egy barátnéja - vézna öregasszonyka, többnyire feketében, mint
6308 13| ódon papír. Megroggyantan, öregen sétált fel-alá nagy termeiben.
6309 22| halálnál és az õrületnél: az öregség.~1915~ ~
6310 11| legyintett, mintha ezt mondaná:~- Öregszem.~Az impresszárió halkan
6311 16| geológus hórihorgas, sápadt öregúr volt, s inkább egy díjnokhoz
6312 18| a meghûléstõl. Késõbb az öregurak - a nõk megkérdezése nélkül -
6313 15| tele szájjal, köhögve, öregurasan nevetett, bár azelõtt nem
6314 6 | orráról, csipiszt mutatott az öregúrnak, és amíg szaladni kezdett,
6315 12| pillanatok ízét és mézét örökítették meg.~5~A feleségét gyakran
6316 17| kétségbeesetten dobott le, örökre. Magát is figyelte. Észrevette,
6317 21| Nyomban szekérre szállt, hogy örömben úszó országán át atyjához
6318 7 | barátom: Bogumil.~Kevés öröme lehetett az életben. Állandóan
6319 6 | hogy egy kopasz szájú ember örömest elfogadná bajusznak. Zúzmarás
6320 3 | elfojtottuk a mámoros, tûrhetetlen örömet, és tettettük az alvást.
6321 13| hevert a párnán. Ismeretlen örömök bizsergették mellét. Mindennap
6322 16| Kopaszos fején a hirtelen örömtõl hajhagymái vékony, csenevész
6323 12| szentek, züllött leányok, örültek végtelen, érthetetlen, hosszú-hosszú
6324 5 | elfelejtettem, és ennek nagyon örültem. Ki emlékszik a bor ízére,
6325 3 | szállt minden tagunkba. Örültünk nagyon az életnek, s talán
6326 3 | felmelegszünk az ágyban, örülünk a késõ éj szokatlanságának.
6327 11| indiszponálva vagyok. Különben örvendek, hogy láthatom.~- Kilenc
6328 12| színház lelke.~A két súgó összebólintott. Azon a nézeten voltak,
6329 15| feküdt a koporsón. Haja összeborzolódott, rendetlen csomókban hevert,
6330 7 | egész nap zuhogott. Ruhája összecsapzott, a haja is csurgott a víztõl.~
6331 5 | majdnem csikorognak, amikor összecsukom. Arra gondolok, hogy sötét
6332 20| egymáshoz, hogy arcaink majdnem összeértek. Pállott volt az arca, mint
6333 24| szoba. Õ pedig figyelt az összeesküvésre, látta, hogy a gyanúja nagyon
6334 1 | nyújtott ez a hitványul összefércelt test, mint a hüllõ a viviszekciós
6335 25| kapta magát rajta, hogy összefüggéstelen szavakat mormol. Már szinte
6336 11| hálóingecskéjét. Az ingét összegombolta, nehogy meghûljön, gondosan
6337 12| pályája” minden szemetjét összegyûjtötte. Színészek, színésznõk,
6338 18| poharak feldõlnek, az abrosz összegyûrõdik, a társaság egy pillanat
6339 11| többit, és egy pillanat alatt összehurkolja s a szék támlájába akasztja.~
6340 25| azonban nem szeret. Néha-néha összejön kartársnõivel, kávéházakban
6341 3 | üldöztetés még erõsebben összekapcsolt, és most már a kétségbeesés
6342 13| láthatatlan, vandál hatalmak összekarcoltak és felhasítottak, a romokon
6343 7 | aranypaszományos blúzuk pedig összekeveredett elõtte a mámor fellegeivel.~
6344 1 | ezerszer látott képeket összekeverni a láz vízióival. Különösen
6345 11| gombjait, haját mûvésziesen összekócolta, arcát egy csöppet kipirosította.~
6346 18| kigombolták a ruhájukat, összekócolták a hajukat, hamuba mártották
6347 15| neki a keserû olasz szivar, összeköpdöste az egész piazzettát. Még
6348 20| pályaudvarról nincs is közvetlen összeköttetése.~- Tudom... de...~Sötéten
6349 2 | de a szorgalmával és az összeköttetéseivel még sokra viheti.~Gyula
6350 10| furcsa alak ült. Tétlenül, összekulcsolt kezekkel nézett bele a semmibe.
6351 1 | egy nádszéken, és kezét összekulcsolva imádkozott, mint hogyha
6352 7 | mint az egész élete. Az összekuporgatott fillérjeibõl kiutazott Párizsba.
6353 24| rá, megfájdult a feje, és összekuszálódtak gondolatai. Leült egy székre,
6354 24| valami nyomást érzett -, és összekuszálta otthonosan csenevész, gyér
6355 19| abroszán rángatódzott két összemarcangolt tanítószív. Reggel korán
6356 2 | Nagyokat nyel, pislog, összemorcolja szemét. Alapjában neki van
6357 24| ilyenkor elnémultak, és sötéten összenéztek.~Õ pedig ujját a szájára
6358 9 | szikráztak körötte, a fánk párája összeölelkezett a fenyõfa s a csepegõ viaszgyertyák
6359 3 | mint a pokol rostélyai, és összeolvadnak a trombitabandák vörös hangjaival.
6360 13| eredménye. Reggel mindig összerakta az éji álmok teljes díszletét.
6361 8 | Biztos - felelem.~Aztán összeráncolom szemöldököm:~- Valószínû.~
6362 13| kinyitotta az ajtót, az ura kissé összerezzent. Föl is könyökölt a párnára,
6363 14| Attól féltem, hogy a szék összeroskad súlya alatt. Nálunk az élet
6364 14| megállottam. Minden erõmet összeszedtem, a sötétség, a csönd rémületes
6365 6 | behavazott piactéren megáll, és összeszorított szemével vizsgálja a „terep”-
6366 18| kabátjukat, de a háziak összetett kézzel rimánkodnak, ne keltsenek
6367 9 | állandóan reszketett, hátha összetörik a szobor. De nem történt
6368 9 | rajta. Legjobban szeretném összetörni az öklömmel ezt az angyalt,
6369 12| hölgyeim - hadarta -, az órát összetörtem.~A társaság belenézett a
6370 7 | könnyebb lebonyolítására az összetorlódott kocsik elõtt fel szokott
6371 15| láza lett. Éjjel a tanárok összevagdalták az egész jobb karját.~-
6372 7 | mert franciául beszélnek -, összezavarodott, s a francia szavak közé
6373 10| rongyos gavallér. A szõke erre összezsugorodott, mint a sün.~- Szervusz,
6374 15| délelõttje. A szemei is összezsugorodtak a hájtól, s mérgesen pislogtak,
6375 13| hegyi patakon a jégtáblák, összezúzva és szilánkokra törve, mint
6376 9 | karácsonyfa felé tántorgott, hogy összezúzza a gipszangyalt. Csak a húga
6377 7 | szánjam-e vagy irigyeljem-e összhangos életfilozófiájáért, mellyel
6378 17| kutyamódra szaladt utána, öt-hat utcán, csak neki nem volt
6379 22| irányban.~Mit tegyen? Délfelé ötlete támadt. Szalonkabátot öltött,
6380 23| kényszeredetten mosolygott az ötleten, és komoly meghatottsággal
6381 19| egyszerre milyen villámló ötlettel világítom meg a helyzetüket.
6382 22| Mennyibe kerül itt egy ötszobás lakás?... Elég olcsó...
6383 19| Mióta itt vagyok, vagy ötvenszer hallottam ezt a nevet:~-
6384 23| hideg esõ. Álldogált az özönvízben. Kotorászott zsebében. A
6385 25| szobánkat. Nemhiába az Isten is özönvízzel büntette az embereket...~
6386 24| özvegyek a három betûcskét: özv. De annak, ami vele történt,
6387 20| csokorral. Bizonyosan valami víg özvegy - hogy elõkelõ-e vagy közönséges,
6388 24| A személyazonosságom óhajtom igazolni - mondta.~- Milyen
6389 20| nõ, jaj de csúnya.~- Az okmányait - ismételtem.~- Kérem -
6390 20| azonban vallanom, hogy az okmányokon nyoma sem volt a hamisításnak,
6391 8 | tehát viselkednem, semmi okom sincs a félelemre. A detektívregények
6392 22| Az emberek nem élnek okosan... mint én... nincs is módjukban...
6393 13| ide, búvár módjára, mindig oktalanabb birodalmakba nyomult. Ezekbõl
6394 7 | Beleszólt az étrendünkbe, oktatott, hogy mit, hogy kell enni,
6395 7 | vagy postás - szemén fekete okuláré -, és az ujjaival egyenként
6396 20| Hol is hallottam? Valahol okvetlenül hallanom kellett, többször,
6397 22| hosszú esztendeig? Forró olajat, tüzet, vesszõt ennek a
6398 6 | millió arckép. A falakon olajfestmények, a király arcképei, ötéves
6399 1 | meggyújtják a laterna magica olajlámpácskáját, s a lepedõre színes képeket
6400 7 | nap minden órájában jól és olcsón lehet étkezni. Minél tovább
6401 5 | az ágyamba kéredzik, az oldalam mellé, s a mellemre akarja
6402 20| szólított meg az idén nyáron, oldalt, suttyomban jött, vékony,
6403 2 | nõvérei nevével bosszantjuk:~- Olga.~- Piroska.~- Erzsi.~- Ilonka.~-
6404 22| miniszterpapíros, az enyv, az olló, a vörös tinta. Másnap mohón
6405 19| Kinyitom mind az öt ágát, az ollót, a dugóhúzót és a körömráspolyt
6406 15| Deresedõ szakállát reggelenként ollóval nyírta. Ez arcának vad és
6407 20| Pállott volt az arca, mint egy ólomtányér, szuvas bütykök emelkedtek
6408 15| hotelban lefeküdt. El akarta oltani a villanyt. A villany úgy
6409 5 | a hitvesem, amit akar. Oltár elé vezetem, mirtuszkoszorút
6410 1 | beteg celebrál, az ágy az oltára és a család a segédlete.
6411 24| legyenek.~A lámpa, minthogy nem oltotta el, tovább égett az asztalon,
6412 13| karjába szúrta a morfiumos oltótût. Könnyen és boldogan elaludt,
6413 8 | fölfrissültem. Künn az utcán az olvadás szele lengedezett, részegen
6414 1 | meglepheti õket.~2~Az apa puha, olvadozó szívû ember. Nem lehet tudni,
6415 13| vagy álmatlan éjszakáin olvas. A hálószoba így ünnepi
6416 22| többi. Õ is csak egy „utas”. Olvasgatni kezdte a hirdetményeket.
6417 11| lefirkantani - gyorsan és olvashatatlanul - azokra a névjegyekre,
6418 25| órarendet, nyelvtant meg az olvasókönyvet tartotta, a mûszereket,
6419 1 | felébredt, és reászólt:~- Olvass.~A lány tovább olvasott.~
6420 16| elõtti bádogkertben újságokat olvastak, föltekintettek.~- Csöndesen -
6421 24| ismerõseitõl, kik itt-ott olvasták az újságokban a hírt, és
6422 15| régen a történelemben azt olvastam, hogy a régi magyarok elpusztították
6423 22| végzéseket és rendelvényeket olvastatott vele, és mosolyogva javította
6424 5 | lámpa egyenletesen önti olvasztott aranyát a bútorokra, a függönyökre
6425 1 | ugrándozott girhes bordái között. Olyanforma képet nyújtott ez a hitványul
6426 16| az elõkelõ idegen, aki - olyasmit sejtett - mégiscsak az õ
6427 22| városukban... Csak a fõispán úr õméltóságát jöttem meglátogatni, de
6428 16| János köz- és váltóügyvéd õnagyságához küldi.~Schlossziarik, mikor
6429 8 | ember, szikár, kedélytelen, ónszín szemekkel, bajusza deres,
6430 25| hogy kicsit pihenjen.~1916~.oOo.~
6431 25| beteg emberiséget meg kell operálni. Különbözõ betegei voltak.
6432 5 | azt a ronda emlékmondatot, operatõrtûvel és antiszeptikus cérnával
6433 6 | polgármester, aki egy félénk, opportunus ember volt, elsápadt.~-
6434 7 | szörnyethalt.~A szegény optimista holttestét két hétig szállították
6435 7 | fejét lógatta, de nagyobb optimistát alig ismertem nála. Szelíd
6436 3 | kaszárnya elõtt sétál az õr.~1912~ ~
6437 21| arany pöttyeit. Már az elsõ órában rettenetes jelek mutatkoztak.
6438 7 | kiírva: Itt a nap minden órájában jól és olcsón lehet étkezni.
6439 25| ivott, hogy másnap megint órákat adhasson. Az ágyban eszébe
6440 22| fehér mellényét és az arany óraláncát. Semmi hatás. Az ebédnél
6441 19| kopott, seszínû ruhát, ezüst óraláncot. Látszik véres, kicsi szemén,
6442 25| kistáskával, melyben az irónt, órarendet, nyelvtant meg az olvasókönyvet
6443 12| tojás sohasem változott órává, sohase jött ki az a kártya,
6444 18| a vastag aranyláncát az órával együtt odatette az asztalra.
6445 20| elborított illatszerével, az orchidea és a kaliforniai mák olcsó
6446 12| dühös lábaktól, a hõsök ordítottak, a hõsnõ pedig vérbe fagyva
6447 20| szívek.~- Hát te vagy az? - ordítottam magamon kívül. - Te lopod
6448 17| is a nevét a lapokban, az orfeum plakátján, a villamos újságban.
6449 17| kézzel sokan hegedülnek, orfeumba mehetne, csak gazdag mecénást
6450 11| többnyire sápadt mûvészek az orfeumból vagy a színházból, egy nyolcéves
6451 11| akasztott, a kezében pedig egy orgonaágból készített ostorral hadonászott.~-
6452 11| cifra virágok lengtek, az orgonák pedig hatalmasan ontották
6453 6 | sorjában állnak ott, mint az orgonasípok. Legelöl a kövér és hatalmas
6454 1 | elborította ibolyával és orgonával.~Egy délután a lány óriási
6455 25| megnõve, fenyegetõ kísértet, óriás pengével. Erõt érzett magában,
6456 21| közepette, alabárdosok szigorú õrizete mellett.~Éjjel a király,
6457 14| ronccsá züllött, gyémántként õrizte a zseniális, pontos hallószervét,
6458 15| rémlett egy óriási tûzhányó orma. A magyar kiült a piazzettára.
6459 4 | kilincs is úgy égett, mint egy ormótlan parázs. Minthogy senki se
6460 5 | ágy reámordult, mint egy oroszlán, a zongora vicsorította
6461 14| nemes vágású, merész és szép orr. Sokan azt hitték, hogy
6462 21| Az émelygõ, sós tajték az orrába-szájába fröccsent, a hullámok nõttek,
6463 6 | csúfondárosan, levette a kezét az orráról, csipiszt mutatott az öregúrnak,
6464 8 | áram, egyenként rabul ejti. Orrcimpái kitágultak, szimatolt.~Egy
6465 22| orra elfehéredett, és az orrcimpáját kék karikák vették körül.
6466 14| áporodott illata csiklandja orromat, a vér fejembe tódul, és
6467 23| piros bársonyon, és a sápadt orrot, melyet elkábít a kloroform,
6468 18| kabátjukat, a kezük, az arcuk, az orruk mocskos és szürke volt tõle.
6469 15| szúnyogok táncoltak, a por az orrukat csiklandozta, a levegõ kábító
6470 3 | gurult, annyira aláaknáztuk orsókkal, spárgákkal és drótokkal.
6471 16| süstörgõ fürdõ egy idegen ország idegen városkájában, nyilván
6472 21| szállt, hogy örömben úszó országán át atyjához robogjon. Amikor
6473 21| hogy maga megy a háborúba. Országát semmi nagyobb veszély sem
6474 21| egy lovascsapat tört be az országba. Felperzselt egy falut,
6475 21| Ez a gyermek mindenem. Az országom terhét akarom vállára helyezni.~
6476 19| Azt hazudnám, a Tanítók országos felügyelõségé-nek a fõ-fõ-fõfelügyelõje
6477 21| mindent. Reád akarom bízni az országot.~A királyfi sápadt volt,
6478 3 | körtéken. Este a szõlõk felé az országutakon csodálkozva álltunk meg,
6479 14| tébolyultat látok menni az országúton, szakadt tarisznyával, könnyes
6480 20| felgöngyölt piros lobogók álltak õrt. Itt egy lélek sem volt.
6481 21| Mars tûnt fel, a vér és õrület csillaga, a háború viharfészke.
6482 22| csúnyább a halálnál és az õrületnél: az öregség.~1915~ ~
6483 8 | Szomszédos a csodával, az õrülettel. Tavaly télen egy erdélyi
6484 3 | gõzölgött. Mi egyre vadabb és õrültebb kalandokon törtük a fejünket,
6485 3 | magunkat a falon, mint az õrültek és rohanunk. Elõttünk a
6486 19| döglött és korrupt társadalom õrültjeként. Halj meg, zsarnok. Revolvert
6487 11| különöset és gyomorrontót, orvosi rendelés nélkül, lekvárt,
6488 24| rágalmak” ellen - itt keres orvoslást. Kis, fekete, gyönggyel
6489 15| pedig tanultak. Az egyik orvosnak készült, a másik beiratkozott
6490 25| azt hitte magáról, hogy orvosnõ. Házról házra járt, kezében
6491 13| ötvenéves lett, az étlapját orvosok írták elõ, naponta csak
6492 21| az asztrológuson és az orvoson.~Végre döntött.~Az orvoshoz
6493 20| hajnaltájt: haldokló urának kell orvosság. Érdekes, sohase törõdik
6494 1 | kötést. Négy órakor a barna orvosságból egy evõkanállal. Ha elalszom,
6495 1 | nem értett a hõmérõhöz, az orvosságoknak nevét sem tudta, bóbiskolt
6496 1 | se szabad hiányozni. Az orvosságos üvegeket meg a porokat elrendezik
6497 1 | meg a párnáját, adjon be orvosságot.~Egy este ismét együtt voltak.
6498 4 | külföldi, s az élet a maga õsiségében folydogál. Itten egészen
6499 4 | mindig alszik. Most el kell osonnom lábujjhegyen, nehogy megsejtsen.
6500 22| nehogy észrevegyék, utánuk osont. Otthon pedig megállt a
6501 10| újabb álmatlanságokkal, még ostobább gyötrelmekkel.~A gavallér
6502 2 | fogom elkövetni azokat az ostobaságokat, miket ti majd mindannyian
6503 11| támlájába akasztja.~Hol az ostor? A vonót felmetszi a késével,
6504 11| egy orgonaágból készített ostorral hadonászott.~- Mi ez? -
6505 21| intézett az ég ellen, de minden ostrom után aléltan hullt vissza
6506 16| geológiai rétegeket. Házában ostromállapot volt. Senkit se fogadott,
6507 25| zümmögtek körülötte, céltalan, ostromló szavak, csörögve a száraz
6508 25| oka. Másrészt - legyünk õszinték - egy tollkés nem is játszik
6509 3 | Úgy éreztük, hogy ezen az õszön az ördög tréfál, az áll
|