11-bak | bakak-buves | buvol-egyik | egyip-ertun | erzek-folfe | folfo-hajta | hajto-huszo | hutle-karos | karri-kivil | kivin-lehel | lehet-megki | megko-negyv | nehan-oszon | oszol-remul | rende-szamt | szamu-tanye | tapas-udvar | ude-viasz | vicen-zurza
Fejezet
9023 17| ismerõsétõl, hogy beállott vicénének, tudja is, hová. Kedves,
9024 15| fekete, szivarfüstös fogait vicsorgatta, tele szájjal, köhögve,
9025 20| tévesszen meg látszólagos vidámsága. Mert ajkán olcsó pirosító
9026 4 | felpezsdült a futamok ideges vidámságától, melyek végiglocsolták fiatal
9027 25| született ellensége minden vidámságnak és színnek, nemde? Valóságos
9028 22| szabályozatlan... Majd idõvel... Itt vidéken olyan nehéz valamit nyélbe
9029 20| csokorral. Bizonyosan valami víg özvegy - hogy elõkelõ-e
9030 7 | szûk cipõben járni?~Bogumil vígan sántikált az ünnepi napfényben.~
9031 21| vagyok, uram, és csak annyi vigaszt adhatok, mint a koldus.
9032 25| haldokló ágya elõtt, pusztán a vigasztalásra szorítkozva. Ha legalább
9033 21| vallás nem nyújtott neki vigasztalást. Ha feltekintett a hideg
9034 21| bizalmas embereit, hogy vigasztalnák õt.~A kis teremben hárman
9035 10| dolga lesz. Nem hagyja magát vigasztalni. Legjobban szerette volna
9036 5 | kegyetlenségem. Meg kell vigasztalnom ezt a buta tárgyat. Ne félj,
9037 24| intézmények rendre megismerték, de vigasztaló szónál többet egyik sem
9038 10| embereket s nyomorgó piktorokat vigasztalt, hogy az életüket elviselhetõvé
9039 10| kutya szeme.~- Nevetséges - vigasztalta magát -, mi közöm hozzá.
9040 3 | velünk. Október végén minden vigyázat ellenére egy kitûnõ társunknak
9041 3 | lavórt találtunk, amibe a vigyázatlanok sziszegve ültek bele, de
9042 1 | egészség nevében.~Aztán csak vigyázatosabban találkoztak, lehetõleg máshol,
9043 22| Ismerjük ezt a nótát. Jó lesz vigyázni. Aztán hozzágondolta, elégedetten:
9044 12| súgót. Késõbb már nem is vigyázott, a hûtlensége nyílt titok
9045 21| neveltük - mondta a pap.~- Vigyáztunk rá, mint a szemünk fényére -
9046 24| Isten óvjon, Károlyka, vigyázz magadra, Károlyka. A tarisznyájába
9047 21| csak arra volt jó, hogy rád vigyázzak. Ígérd meg te is, hogy nem
9048 6 | táborszernagy. Hurt ezredes vigyázzállásban beszélt vele a kaszárnya
9049 21| hogy fokozott figyelemmel vigyázzanak rá. Mindenüvé lakájok kísérték.
9050 21| fenyítette az apja, hogy vigyázzon, a kisfiú toporzékolt, fején
9051 9 | fölemelje a fatörzsrõl, és vigye-vigye, fölfelé.~1913~ ~
9052 21| Vásott, gonosz kölyök módjára vigyorgott. Hiába fenyítette az apja,
9053 3 | verejtékes. A szerb fiú vigyorog. Zsebébõl hatalmas üveget
9054 2 | pokoli rendetlenségben. Nõi viháncolástól reszkettek a falak. A szárnyasajtó
9055 21| Aztán rövidesen tengeri viharba kerül. Hajótörést szenved.
9056 21| õrület csillaga, a háború viharfészke. Utóbb Neptunus, amely a
9057 9 | A kereskedõ és a segédek viharosan tiltakoztak.~Máris csomagolták,
9058 15| vihar. Állandóan várta a vihart. Mert néha minden ok nélkül,
9059 5 | kitárta karját, megölelt a vihartól sötét szobában. Tudom, hogy
9060 2 | összeköttetéseivel még sokra viheti.~Gyula pedig jó testvér.
9061 22| megesik. Különösen a mai világban.~- Igenis.~- No, hozzon
9062 19| milyen rabiátus ember volt világéletében.~- Rabiátus - szólt a sovány -,
9063 16| Hívassunk talán orvost?~- A világért se. Megtudják.~Maguk kezelték,
9064 19| ingemre, ezt ízlésesnek, világfiasnak s megtisztelõnek tartaná
9065 6 | tud, és egy elkövetkezõ világháborúban a japán kémekkel is társaloghatna.
9066 5 | lenni, az arcomból ki kell világítania tüzes és vakbuzgó szememnek,
9067 8 | forrt a fény. A délután világításában mindez hihetetlennek tetszett.
9068 13| körülnézett a szobában, melynek világítását és helyzetét pontosan fölismerte,
9069 19| milyen villámló ötlettel világítom meg a helyzetüket. Bevallom,
9070 25| melyek meggyulladtak és világítottak a sötétben. Marie nemigen
9071 16| természettudomány és pozitív világnézet harcosát olyan szórakozásban
9072 16| ügyvéd - természettudományos világnézete alapján - fél gramm aszpirint
9073 25| az erény? És fel kell-e világosítani a gyermekeket vagy sem?
9074 18| mélységeirõl a kupléírók világosították fel, és azok a zeneszerzõk,
9075 21| jött ez a kis poronty a világra, mint erõszakos vihar, tombolni,
9076 4 | kettévágott meggyes rétes, villa és kés, melyek a meggy levétõl
9077 16| csörömpöltek a kések, a villák.~4~Ebéd után az ügyvéd a
9078 14| zártnak hittem, a födelét villámgyorsan feltárja, birkózik vele,
9079 8 | találkoztam egy másik emberrel. A villamosban ültem. Nem tekintett rám,
9080 4 | zárva, a függönyök lógnak, a villamoslámpák lehunyt szemhéjjal vakon
9081 1 | az ágy mellé állítják, a villamoslámpákat kicsavarják, kivéve azt,
9082 17| fehér háztetõk, a meginduló villamosok az élet kedvét lehelték.
9083 5 | gyalog ment, apró lépésekkel, villamosra nincs pénze. Szegénykét
9084 13| múlva az indiai földeken villámvonatokon robogott, majd a budapesti
9085 20| aki fel is szállt az elsõ villámvonatra, és el is robogott U...
9086 18| részeg forradalmárnõk, rájuk villantották aranyfogukat. Az urak mozdulatlanul
9087 15| akarta oltani a villanyt. A villany úgy volt felszerelve, hogy
9088 9 | hosszan bámulta a homályos villanyfényben.~A gipszangyal most is mosolygott,
9089 23| elõvette kézi tükrét, hogy egy villanylámpa alatt megnézze arcát. Sárga
9090 12| próbákra, meggyújtotta a villanylámpát, és belebújt abba a kopott-arany
9091 22| leeresztett függöny, az a kis kék villanyláng, amely fönn ég, az a magány.
9092 9 | hangulatban vacsorázott. A villanyok szikráztak körötte, a fánk
9093 16| újonnan épített gõzfürdõben, villanyon fõzetett, gyorsírást is
9094 21| megfiatalította, agg teste csupa villanyosság volt. Éppen ebédnél volt,
9095 17| mintha kisírta volna, szúrós, villás bajuszt viselt, mely úgy
9096 16| felhõk tornyosultak, erõsen villogott az ég. Mihelyt kiléptek
9097 23| is elfelejtette magával vinni. Hajadonfõtt bukdácsolt
9098 6 | új gyepágyat ásta fel a violái számára. Mellette hasaltak
9099 6 | öntözgeti a kert sötét violáit. Utána kemény lépésekben
9100 11| léggömbök, a tavaszi levegõ virágai himbálóztak, és az egész
9101 7 | sárga hajú táncosnõ. Óriási virágbokrétával mászott fel a kígyózó falépcsõn,
9102 14| nyújtózkodik, a hinta áll, a virágcserepek mögé, a kõrakásokba hideg
9103 1 | fiatalember. Az õ kezében is virágcsokor volt.~A patikán át surrantak
9104 14| hogy a nõket fehérben, virágdísszel temetik el, a férfiakat
9105 5 | beleült. A szék pedig szinte virágozni és nõni kezdett, a tölgyerdõk
9106 5 | reggel megkérem õt. Már virrad. Künn megint megeredt az
9107 21| lassanként elnehezedett. Virradatkor kelt, hajnali háromkor,
9108 23| mikor és kik találják meg?~Virradni kezdett. A csöpögõ ablaküvegen
9109 25| Sokszor nem aludt. Rossz virrasztása közben megjelent elõtte
9110 23| beteg leánykájának álmát virrasztja. Ez rendben lenne. Friss
9111 3 | városba, éjjel állandóan virrasztott egy fráter. Mi azonban túljártunk
9112 21| õt.~A kis teremben hárman virrasztottak vele: a pap, az asztrológus
9113 14| állandóan mérges-fekete virzsínia égett.~5~Leült egy székre.
9114 6 | megvált a kardjától, azóta úgy viseli ezt, mint a kardot.~Hurt
9115 8 | ágyam elõtt. Otthonosan viselkedett, minthogyha régi ismerõsök
9116 8 | Természetesen kell tehát viselkednem, semmi okom sincs a félelemre.
9117 8 | magát. Egy darabig el tudtam viselni közellétét. Aztán lassítottam
9118 3 | nevettünk, büszkén és hõsiesen viseltük.~Egy decemberi éjen két
9119 2 | pongyolában, álmos szemmel, aki visítva suhant el, becsapva maga
9120 22| gyermekeket, akik sértõ módon visongtak körötte. Már-már egy messzemenõ
9121 11| Némán ment vele haza, és vissza-visszatekintett a kert rácsain át. Otthon
9122 13| sáros, elhagyott utak pedig visszaásítottak rá:~- Ó, ó, ó. ~Nagyon szenvedett
9123 22| otthon, nyaralt.~Szomorúan visszaballagott a szállójába gyalog, mutatva
9124 23| szájon csókolta õt, mire õ visszacsókolta, háromszor, elõször a száján,
9125 13| nem álmodott semmit. Ismét visszacsúszott abba a fekete mocsárba,
9126 11| meglátta, és látásától visszadöbbent.~- Csak nem beteg?~- Dehogy,
9127 10| már nem is emlékszik reám.~Visszafeküdt ágyába, de alig konyult
9128 23| Kezében az üveggel botorkált visszafelé a vonathoz. Az esõ keservesen
9129 18| láttára megdörzsölte szemét, visszahõkölt, nem tudta, kik ezek az
9130 8 | kellemetlen volt. Bármikor visszahúzhattam volna a kezem. De féltem,
9131 4 | elordítja magát, megõrül, sírból visszajáró léleknek néz, aki az emberi
9132 17| lerázni a nyakáról, aztán visszajön. Még akkor sem késõ.~Végigdörzsölte
9133 15| szülõket.~- Egy óra múlva visszajövök, de kérem, minden negyedórában
9134 13| mindenre emlékezett, és visszakapta nyugalmát. Szigorúan közelebb
9135 5 | éjszakába, az ajtó elõtt rítt, visszakéredzett apai keblemre, csak akkor
9136 22| mindenüvé. Sétált a korzón, hogy visszaköszönhessen mindenkinek az érdeme szerint,
9137 10| egyszerûbb az, hogy utalványon visszaküldi pénzét megduplázva. Aztán
9138 19| messze van innen, nem érdemes visszamenni, kinn csöpörög a reggeli
9139 15| kapott, és a temetés után visszament ezredéhez. Augusztusban
9140 9 | szûk homlokát ráncolgatva visszamosolygott rá. A kereskedõ és a segédek
9141 3 | kinéztünk. Végre egyik diák visszaoson a folyosóról:~- Valaki jár
9142 3 | megenyhülés sóhaja szakadt fel. Visszaosontunk hideg ágyainkba, fülünkre
9143 13| Ez idõ alatt a bútorok visszapattogzottak, a szekrények és asztalok
9144 3 | megigézett, buja rothadtsága visszarémített. Sárgadinnyék héjai széttaposva
9145 6 | parádéba vágja magát, beléje is visszatér a harci kedv. Sokáig öltözködik.
9146 16| hullottak rájuk.~Most a francia visszatorpant, az ajtó felé pislogott,
9147 22| Elhatározta, hogy még holnap visszautazik Budapestre. Itt igazán semmi
9148 8 | dadogtam. - Én a följelentést visszavonom.~- Miért?~Nem tudtam felelni.~-
9149 22| hozzágondolta, elégedetten: ez se viszi sokáig.~Csak a hivatalában
9150 3 | mulatságból nevettünk tán. Viszketõ bizsergés szállt minden
9151 23| az idegennek. Mosolyogva viszonozta üdvözlését. Így beszélték
9152 10| a sarki rendõrt kereseti viszonyairól, takarítónõjével tárgyalt
9153 16| ájult júliusi koradélutánhoz viszonyítva is aránytalanul forró volt,
9154 16| mélységesen lenézte, félvállról vitatkozott velük. A vita hevében szeme
9155 21| már újra a sorba állott. Vitézei söpörték az ellenséget.
9156 21| hörgött:~- Háború.~Vasas vitézek tûntek fel a határon.~A
9157 21| azonnal fordítsák vissza a vitorlát, és amilyen gyorsan tudnak,
9158 16| egy-egy fehér rózsacsokrot vittek vendégük elé.~A gyorsvonat
9159 1 | összefércelt test, mint a hüllõ a viviszekciós kés alatt. Nem maradt semmi
9160 16| fölszerelve a modern kor minden vívmányával, a kultúrának ez a kis oázisa,
9161 3 | küldött, a legjobb tornász és vívó, a legelsõ nõhódító. Õ jött
9162 4 | szédüljek, iszom egy kicsit a vízbõl, megnedvesítem a homlokomat,
9163 8 | tavaszi szellõk, melyek messze vizekrõl szálltak felém. Erõsen sütött
9164 14| és amint elõbbre kúszom a vizeshordó peremén, az öntudatom lassanként
9165 14| tökéletessé tettem, hogy a vizeshordóban nemcsak saját arcomat láttam,
9166 14| az egész udvar vörös. A vizeshordóra hajlok, melynek tükrén látom
9167 2 | náluk nem mertem inni. A vizespohár, amibõl egy ebédnél ittam,
9168 7 | reggelire, s hozzá egy piros vizeszsömlét evett. Csodálkoztam az ízlésén.
9169 7 | szilvapálinkát reggelizett, vizeszsömlével. Úgy érzem, hogy ezzel az
9170 6 | kölyök alakjában. Nem, ez nem vízió. A kisgyerek kicsúfolta,
9171 1 | képeket összekeverni a láz vízióival. Különösen A zöld ördög-öt
9172 15| meg napszúrásban. Fenn a víziós égen rémlett egy óriási
9173 6 | hitte, hogy a nagy hõségtõl víziót lát, a forradalom szörnyû
9174 16| permetesõ öntözte fejüket, durva vízkorbácsok paskolták gerincüket, pofozták
9175 14| zongorához, szakértõ szemmel vizsgálgatja a billentyûket, és belevilágít.~
9176 18| Öltözködés közben órákig vizsgálgatta az arcát, de most ezt is
9177 6 | összeszorított szemével vizsgálja a „terep”-et „katonai szempont”-
9178 21| nyavalyák hírnöke. Csak hosszú vizsgálódás eredményeképpen bukkant
9179 22| és inkább a város lámpáit vizsgálta, melyek - észrevette - nem
9180 5 | egy lány, aki megbukott a vizsgán.~Legjobb lesz kivinnem az
9181 23| szemébõl, ebbõl az örökös víztartályból. Maga sem tudta, mi történt
9182 11| lekvárt, sok-sok lekvárt, egy vödör sárga baracklekvárt, amitõl
9183 4 | cigarettára. A cigaretta vörösen ég, vastagon füstöl, látom,
9184 14| hogy részeg, mert az orra vöröses fényben csillogott, és a
9185 13| fonalakban hullott, a hegyekben vörössárga pompában meredeztek a bükkök,
9186 1 | látni lehetett a vére sápadt vörösségét, mint amikor tenyerünket
9187 18| tárgyról a másikra, és végre a võlegényén állapodott meg.~- Adjon
9188 18| Percekig farkasszemet nézett a võlegényével. Nézte, visszafojtott dühvel.
9189 23| mi történt vele, náthás volt-e vagy érzelgõs. Keservesen
9190 9 | Nehéz volt ezt eldönteni. Voltaképp kevés dologgal lehet meglepni
9191 7 | kérdeztem tõle, mi lelte.~- Voltál orvosnál?~- Nem.~- Miért
9192 20| okmányok és útlevelek hamis voltát nem fedezte fel, kinyitotta
9193 21| azt imádja, mert gyávák voltatok ahhoz, hogy magatok parancsoljatok
9194 3 | kísértetiesen még mindig ott vonaglik valami eltorzult nevetés.~-
9195 23| asszonyom?~A szája fuldokolva vonaglott.~- A feje fáj?~- Nem - szólalt
9196 23| Halántékán - mint a márvány vonalai - vékony, finom bõrön át
9197 17| derengését és rajta az erek kék vonalait. Fejét leszegte, szemét
9198 3 | egy ingben; vörös tintával vonalakat húz, számokat vet, apró
9199 5 | ablakfára, hosszú és rövid vonalkákat, melyekbõl lassanként egy
9200 2 | lerajzolta kócos fejünket néhány vonallal, amelybõl megértés, humor,
9201 14| napra, szembogara vékonyka vonalnak látszik. Ha végigsimítjuk
9202 21| meg se látott.~- Ez az a vonás - mondta. - Csak azok ilyenek,
9203 15| volna, most felduzzadt, szép vonásai a könnyektõl csúf, érzéki
9204 13| vissza ilyen váratlanul? Vonásait az álomban még csak sejtette,
9205 18| azelõtt. Az orrán csúnya vonást fedezett fel, a haja szálában,
9206 15| vendéglõbe, hogy a berlini vonatig megvacsorázzon.~A pincér
9207 11| lihegõ hajsza volt. Fülében a vonatkerék kattogása, a hajók füttye,
9208 11| galoppoztak a húrokon, a vonó száguldott, a verseny meg
9209 11| akasztja.~Hol az ostor? A vonót felmetszi a késével, lobog
9210 20| azonban letartóztatlak.~Már vonszoltam kifelé a folyosóra, hol
9211 12| feleségét gyakran magához vonta:~- Jöjj a keblemre, ó, te
9212 13| közönyös és borús dolgokról, vontatott ütemben, szótlanul evett,
9213 21| recitálta az asztrológus vontatottan és nagyon szomorúan -, hogy
9214 24| titokkal a kis udvari szobába vonult, hol közel egy évig lakott.
9215 24| szürke vagy sárga házak vonzották, gyárak és raktárak, vagy
9216 22| Sprechen Sie deutsch?... Parlez vous français?... English spoken?...
9217 7 | elvétette a számot, s a Wagner-nyitány helyett a Ladi-ladilom-ot
9218 11| gondosan becsukta, mint a wertheimszekrény ajtaját.~- Jó éjt - mondta
9219 20| X... KALANDORNÕ~Y... pályaudvar aszfaltos
9220 11| fekete bõrû herceg. New Yorkban két narancsot kapott. Koppenhágában
9221 20| el is robogott U... vagy Z... felé.~- Többszörös gyilkos -
9222 15| kigyelmed valami böcsületes zabálni valót - mondta, és rácsapott
9223 25| mindennel, smaragd fûvel, zafír rózsákkal, szökõkúttal,
9224 7 | mosolygott csodálta a körutak zaját, a rengeteg fényeket, a
9225 4 | bús délutánt. Ami elõttem zajlott, elhalványult és ködössé
9226 2 | bizonyos, hogy a cifra és zajos ház mindig furcsán hatott
9227 3 | ültek bele, de nem ütöttek zajt, nehogy észrevegye a fráter.
9228 13| hogy pisztolyból lõttek. Zakatoló szívvel ült az ágyban, fölgyújtotta
9229 12| töltésekre, ahol vonatok zakatoltak, szüntelenül. A csend megdermesztette
9230 11| összeráncolta. Ez az év zaklató és lihegõ hajsza volt. Fülében
9231 12| súgónak elõbb homályos és zaklatott karrierje volt. Húszéves
9232 15| szemközt, számmal a nyakában. Zaklatottan ébredt. Az arca, melyet
9233 22| szerette, ha protekcióért zaklatták. Elõbb - hogy az utolsó
9234 3 | gondoltunk. Az õsz érzéki zamata megigézett, buja rothadtsága
9235 5 | emlékszik a bor ízére, a pezsgõ zamatára és gyöngyére, melyet a tegnapi
9236 20| feszegetni kezdtem a zárat. A zár kinyílt.~- Az ég szerelmére! -
9237 8 | tárva-nyitva találta, a zárakon feszítõvasak nyomai, az
9238 20| erõmmel feszegetni kezdtem a zárat. A zár kinyílt.~- Az ég
9239 20| gyûlöletem italát, otthon zárt ablakok mellet élesítem
9240 14| melyet mindig szilárdnak és zártnak hittem, a födelét villámgyorsan
9241 1 | lett volna. Aztán halálos zavarban megint átmentek a másik
9242 5 | itt - mondom neki -, ne zavarj, hagyj aludni.~Csakugyan
9243 13| Meghagyta, hogy semmi áron se zavarják, az ajtókat pedig maga zárta
9244 2 | hallottam, hogy anyagi zavarokkal küzdötök, észrevettem azokat
9245 10| idõ hideg volt, szeles és zegernyés.~4~Fényes délben, mikor
9246 8 | Fölkutatom a szoba minden zegét-zugát, a szekrényeket eltolom,
9247 3 | kuporgást a padlón, csendes zendülés van készülõben. Egyszerre
9248 13| is. Most már nem félt a zenebonától, járkált a bútorok közt,
9249 2 | maga elõtt, nem a szférák zenéjét hallja, hanem unatkozik,
9250 2 | folyamatossággal beszélt zenérõl, mûvészetrõl, színházakról,
9251 3 | mûködtek a tréfa tüzérei, zenészei, akikhez aztán - a hatás
9252 1 | angyaléhoz.~Megindult a menet. A zenészek az égnek fordították trombitáikat,
9253 18| világosították fel, és azok a zeneszerzõk, akik a szezon táncdarabjait
9254 7 | húszfillérest.~- Szereted a zenét?~Bólintottam. A húszfillérest
9255 1 | kamrája reggeltõl estig zengett is, akár a holdas éjszakákon
9256 12| pillanatban ne feleljen a jambusok zengõ gorombaságával, most a fal
9257 23| nézett, mint a haldokló zerge. Az a bódító gõz, melyet
9258 21| fröccsent, a hullámok nõttek, zölddé, tarajossá váltak. Kissé
9259 6 | két borfiú, szepegve és zölden, lógó szalvétákkal a kezükben.~-
9260 14| üvegek közé. Szemem a homályt zöldnek látja. Ha kijövök, akkor
9261 16| zuhanylocsogások, érthetetlen zörejek hallatszottak, melyek képzeletét
9262 4 | másodperceket, és a vonat zörgésével együtt énekeltem:~- Most
9263 23| alagútba, melyben pokolian zörömböl a vasút, úgyhogy minden
9264 14| földnek elkezd hangosan zokogni. Meggyújt egy gyertyát.
9265 15| óta.~- Ma két esztendeje - zokogta az asszony -, ma két esztendeje,
9266 20| õdöngtem, az üvegtetõ és zománcos falak kalitkájában, egyes-egyedül,
9267 14| asszonyát, a fekete és tág zongorában, ebben a koporsóban, s most
9268 12| voltak a fogai, mint a régi zongorabillentyûk. A fahang pedig, mely a
9269 4 | szívecskéje elszorult a zongoradarab bánatától, a vére felpezsdült
9270 14| megbolondult volna, ráveti magát a zongorára, melyet mindig szilárdnak
9271 14| hagyta, és becsukta mögötte a zongoraszoba üvegajtaját.~6~Vajon mit
9272 14| Esténként be kellett mennem a zongoraszobába - négy másik sötét szobán
9273 7 | háttér gõzeiben pácolódó zongoraverklibe, mely siralmasan és nyöszörögve
9274 17| csak kocsmákba járogat, zongoraverklit hallgatni, kártyázni durákot
9275 2 | a hangversenyen. Közepes zongoravirtuóz, de a szorgalmával és az
9276 2 | Aztán egyszerre abbahagyta a zongorázást, a rajzot, mindent.~Nem
9277 6 | mozgatni kezdte az ujjait, zongorázott a levegõben, lassan-lassan,
9278 2 | férjhez, rajzoltak, igen jól zongoráztak, nyelveket beszéltek, és
9279 16| járt, mint egy mártír, ki zsakettjén kívül hordozza véres szívét,
9280 15| estét. Az est láthatatlan zsákjából fekete meleget döntött rájuk,
9281 24| kezében a fegyverrel, hátán a zsákkal búcsúzkodni jött hozzá.
9282 13| ragyogó fénysávot, melyet a zsalu résén beszûrõdött napsugár
9283 16| Senkit se fogadott, az összes zsalukat becsukatta, nehogy valaki
9284 13| kicsit ki kellett nyitni a zsalut, hogy minden csalódásig
9285 23| Segítség.~Az idegen a zsebéhez kapott, hogy védekezzen,
9286 3 | furcsa kamaszok. Átkutatták a zsebeinket, a fiókjainkat, nem szabad
9287 5 | melyet itt hagyott, egy zsebkendõ, egy parfümös üveg, egy
9288 10| repedtfazék-hangon. A gavallér zsebkendõjébe fojtotta nevetését, csurogtak
9289 24| fehérnemûket, az ingeket, a zsebkendõket, abroszokat az asztalra
9290 5 | csupa ártatlanságból. Ha egy zsebkendõmet megszagolom, a parfümjét
9291 3 | kuncogtunk. Szájunkba gyûrtük a zsebkendõnket. A nevetõizmok reszketésétõl
9292 3 | havonta kétszáz korona zsebpénzt küldött, a legjobb tornász
9293 3 | pillanatot, mely eddig eltelik. Zsebünkben készen álltak a dióhéjak,
9294 11| bõrülésbe belesüppedve ült a kis zseni, a nyolcéves hegedûmûvész,
9295 14| züllött, gyémántként õrizte a zseniális, pontos hallószervét, a
9296 13| egyre sûrûbb, mákonyosabb zsibbadást vágyott szegény, hogy talán
9297 13| délután így ült - fásultan és zsibbadtan - a zsöllyében. Már szürke
9298 9 | igénytelen volt, mint õ. Édes zsibbadtság bizsergette tagjait, és
9299 23| Ezzel a mozdulatlansággal zsibbasztotta idegeit. Az idegen elõre
9300 11| Játszani szeretne õ is. Zsinege azonban nincs. Csak a hegedû
9301 13| tükör fölé hajolt, hálóinge zsinórját gavallérosan csokorra kötötte,
9302 18| citrommal kezel, a kabátok zsírpöttyét éppúgy, mint a torokgyulladást
9303 10| mulatott.~- Miért rúgtál be, zsivány? - kérdezte tõle a gavallér.~-
9304 23| rendõri albumokban levõ zsiványfotográfiákon látni. Ez lenne a rabló,
9305 13| szaporábban esett az esõ. A zsöllyébe telepedett, meleg párnák
9306 13| fásultan és zsibbadtan - a zsöllyében. Már szürke volt a szoba,
9307 18| árnyékok szálltak a sötét zsöllyék, a riadt emberek fölé. Egy
9308 12| szaladt haza, fejében szavak zsongtak, verses és prózai beszédek,
9309 15| indult a berlini gyors, zsúfolt kocsikkal, alig akadt helye.
9310 2 | kincseket, melyeket egykor zsugorian gyûjtögetett magának, aprópénzre
9311 8 | megjelent elõttem a kék zubbonyos munkás, ki olyan közönyösen
9312 17| a csapokat, új-új vizet zúdított magára, a szappan már vékony,
9313 16| udvariasságok valóságos kataraktáját zúdította rá, ijesztõ sebességgel.
9314 19| és a bánatot, el akarnak zülleni. Életemben egyetlenegyszer
9315 25| volt mondható. Újra szavak zümmögtek körülötte, céltalan, ostromló
9316 13| lebben fel a függöny. A fülei zúgnak: most csöngetnek. A köd
9317 3 | négyszögekben voltak elszórva, a zúgó szerszámok kezelõi alkalmazkodtak
9318 25| is végigsétált. Elment? Zúgott a feje, és a kérdõ mondatot
9319 17| megrántotta a zuhanyt.~A zuhany végigmosta õt. Fröccsenve
9320 16| gõzbe. Hosszú jajgatások, zuhanylocsogások, érthetetlen zörejek hallatszottak,
9321 16| gyermekek gyanánt ugráltak a zuhanyok recés érclemezein, csapok
9322 7 | zápor.~A zápor egész nap zuhogott. Ruhája összecsapzott, a
9323 13| Künn pedig szakadt az esõ, zuhogtak az ég csatornái, szünet
9324 18| Aztán felszólal a feleselõ zûrzavar. Nem lehet, képtelenség,
|