Rész,  Fejezet

 1    2,  1703|   rábeszéltem őket, hogy engedjék át igáslovaikat, és így növeljük
 2    2,  1703|       majd parancsomra az erdőkön át járják körül az erősséget,
 3    2,  1703|      hegyek és erdők rejtekútjain át, és megtámadom őket. Előbb
 4    2,  1703|      ugyanannyi magyar lovas kelt át a folyón, a többiek a túlsó
 5    2,  1704|       amikor a császárnak engedte át jogait. Azt feleltem neki,
 6    2,  1706| tervezetre, amelyet Egerben adtam át Des Alleurs márkinak. A
 7    2,  1710|       Károlyi serege még nem kelt át a patakon, amikor az ellenségre
 8    2,  1710|     mocsár nélkül, amelyen gyalog át lehetett kelni, de lovon
 9    2,  1710|           közti síkságon vonultam át és a Tiszán vert hídon át
10    2,  1710|         át és a Tiszán vert hídon át akartam táboromba jutni.
11    2,  1710|           neki, mert féltem, hogy át kíván menni a Dunán, pedig
12    2,  1710|     ezredest elég kevés csapattal át tudtuk szállítani, mert
13    2,  1710|         részvétele nélkül küldtem át a Dunán, és panaszkodott,
14    2,  1710|           vár alatti Bodrog-hídon át, melyet maga mögött fölszedetett.
15    2,  1710|    kialakított haditervem alapján át kellett volna kelnem a Tiszán,
16    2,  1710|   Bercsényi huszonhatodikán lépte át a határt, és Jaroszlónak
17    2,  1711|        része Lengyelországba ment át. És minthogy a legvégső
18    2,  1711|           engem szárazon és vizen át követni törhetetlen hűséggel
19    2,  1711|  távollevő Károlyinak. Neki adtam át hadaim parancsnokságát,
20    2,  1711|      Rábírtam tehát, hogy engedje át a parancsnokságot Sennyei
21    2,  1711|      szemére, hogy Károlyba tette át azt a gyűlést, melyet én
22    2,  1711|          volna az Adriai tengeren át. Abban az évben, amelyben
23    2,  1711|        akinek országán követemnek át kellett mennie, már a cár
24    2,  1711|        dicsőség minden századokon át!~ ~