Rész,  Fejezet

 1    1       |     mindaz a jótétemény, amellyel engem, erre méltatlant megajándékozott,
 2    2,  1703|         király ez okból nem vehet engem nyíltan pártfogásába, de
 3    2,  1703|          keresés után megtaláltak engem. Előadták nekem a nép végső
 4    2,  1703|           az ő nevükben is kértek engem, ne hagyjak cserben ilyen
 5    2,  1703|         őt társaival együtt, hogy engem hozzájuk kísérjen vagy új
 6    2,  1703|          kolostorának főnöke, aki engem valaha még mint gyermeket
 7    2,  1703|     tartották helyénvalónak, hogy engem a hegyekben üldözzenek.
 8    2,  1704|      igazságosan sújt vele. Isten engem használt föl méltatlan eszközül,
 9    2,  1704|       apámnak tekintettem őt, s ő engem viszont fiának tekintett.
10    2,  1704|          említett főurak követtek engem, és udvaromban mint idegenek
11    2,  1705|         vezérüket pajzsra emelik, engem is a legfőbb urak karjukra
12    2,  1706| császárnak, aki személyesen ismer engem, és ha Őfelsége azzal a
13    2,  1706|       halasztásáért a közvélemény engem kárhoztat majd. Lesznek,
14    2,  1706|         küldött neki: ismerjen el engem Erdély fejedelmének, és
15    2,  1710|     falvakban éléshez juthat. Ami engem illet, az említett várak
16    2,  1711|      nyugalmának őszinte óhajtása engem Vajára vezet, hogy ott értekezzem
17    2,  1711|       kijelentették előttem, hogy engem a rendek választottak meg,
18    2,  1711|    hajlandóságuk nincs arra, hogy engem a rendeknek tett eskü alól
19    2,  1711|           a lemondásra, ők készek engem szárazon és vizen át követni
20    2,  1711|        jelentősebb ember követett engem Lengyelországba. Valamennyi
21    2,  1711|          el a fájdalmat, amellyel engem elhagytak.~Több ok gátolt