Rész,  Fejezet

1    8,  1|     mindegy. Ebben a korban az ember már csak pipál. Pipál mindenre,
2    8,  2|      vonások.~Verekedõ, kemény ember volt az öregem, az isten~
3    8,  3|    bölcseség ebben kimerül,~Az ember fessen szivárványt az égre~
4    8,  3|      nem lesz soha egyedül.~Az ember rakjon várat vár hegyébe,~
5    8,  3|   Tudod ez micsoda?~Jer, nótás ember! mondok valamit.~Üzent a
6    8,  5| félelmes lávafény:~Jó, hogy az ember oda nem talál,~Álmodni véle
7    8,  9|     ott keresi erdõk mélyiben,~Ember magától rá nem bukkan soha.~
8    8,  9|   gyorsan sietõ fellegben~S az ember lenn, hajszolva a lovat.~
9    8,  9|      Litvák maga-biztatóra~(Az ember sohse tudja, mire jó),~Rágyujtott