Rész,  Fejezet

  1    2     |               ész.~Téboly dühöng fent és alant,~Megszáll boldog-boldogtalant,~
  2    4     |                se árnya.~Ki tûrve tûr és nincsen egy jaja,~Kinek
  3    4     |           vagyok, szegény útvesztett,~És roskadozva hordom a keresztet...~ ~
  4    5     |             nyájas világot,~Hol tréfa és dal önként megterem?~Recsegõ
  5    5     |            köténnyel, a gyermekleány?~És hova tûnt a fiu méla kedve,~
  6    5     |       redveset úgy, mint a nyirkosat,~És találgattuk, boldog álmot
  7    5     |     Világforrongás volt az anyja néki~És forradalmak az õ fiai.~Hogy
  8    5     |        évezredek véres bálványa volt,~És oduikból elõvánszorognak~
  9    5     |               óra, mint egy pillanat,~És félig ébren és félig álomba’~
 10    5     |              pillanat,~És félig ébren és félig álomba’~Piszkálgatom
 11    7     |         bordátlan, kering feneketlen,~És árbóca hegyén~Lobogója a
 12    7     | Hali-hé-hali-hó! -~A hazátlan hajó! -~És ahol megjelen és ahol partot
 13    7     |              hajó! -~És ahol megjelen és ahol partot ér,~Erõre kap
 14    7     |              szem nyílik, lánc szakad~És minden rab szabad -~- Hali-hé-hali-hó! -~
 15    8,  1 |           ellenségei vállveregetésére és barátai aggodalmas gyámkodására.
 16    8,  1 |   elbocsátotta mind az ezer feleségét és csak annyit mondott: mindegy!
 17    8,  1 |               voltam teljes életemben és amint valaki elmésen megjegyezte,
 18    8,  1 |               triposz álomhozó bûbája és írnom kelletett és válogatás
 19    8,  1 |             bûbája és írnom kelletett és válogatás nélkül, megrostálás
 20    8,  1 |          nektek, amit írtam: vegyétek és egyétek!~Két-három vers
 21    8,  1 |          magyar rögnek édes földszaga és megmondja nekem, annak örülni
 22    8,  1 |           mielõtt a tinta megszáradna és elpárologna a széna illata.
 23    8,  1 |          Tanuljunk a fiataloktól.~Ah! és én is voltam egyszer fiatal!
 24    8,  1 |              meresztették a szemeiket és azt mondták: mi nem látunk
 25    8,  1 |      betolakodott a Rozgonyi Cicellék és murányi Vénuszok közé és
 26    8,  1 |              és murányi Vénuszok közé és konkurrenciát csinált nekik.~
 27    8,  1 |               a mindennapi kenyérért. És most a finálé: az expiálás
 28    8,  1 |             kis könyvnek a története.~És most eredj, kis könyvem.
 29    8,  2 |               15 máriás ezüst huszast és~szabad ivást. Meg is kapta.
 30    8,  2 |                                       És utána reszketeg, szinte
 31    8,  2 |          mezõt~a galagonyabokor körül és távol tartották a~kártékony
 32    8,  2 |         madarakat, mert õ jámbor volt~és igaz. Négy pap elparentálta
 33    8,  2 |           igaz. Négy pap elparentálta és a~gyülekezet azokat a gyászénekeket~
 34    8,  2 |               öreg Rácz Pali temetése és a „Lehullott~a rezgõ nyárfa
 35    8,  2 |              Rajtakapták, agyonverték és~kilökték az akasztófadombra.
 36    8,  2 |             évadján elvitte a tetemet és~eltemették Miskolcon a gyülekezetben...~
 37    8,  2 |            gyülekezetben...~Hire ment és mindenki csodálkozással~
 38    8,  2 |              három patkóját, ami volt és~nemsokára kiadta a páráját...~                           *~
 39    8,  2 |            veretni mind a~négy lábára és gyémántból lesz a~patkószege.
 40    8,  3 |           bolyongó~Hazátlanoknak hont és hangot ád:~És öröklõd én -
 41    8,  3 |      Hazátlanoknak hont és hangot ád:~És öröklõd én - a kicsi a nagynak ~
 42    8,  3 |          maga-sáfárja,~Homloka gránit és a szeme kék:~Így láttam
 43    8,  3 |             vándorsaru lábához tapadt~És sehol semmi õt nem marasztotta,~
 44    8,  3 |            fessen szivárványt az égre~És akkor nem lesz soha egyedül.~
 45    8,  3 |               õt híre nõttében,~Varsó és Bród, Kiev hódolt neki;~
 46    8,  3 |        Felujjongott e bársony ajkakon~És szívet, elmét megejtett
 47    8,  3 |             kikapós,~Egyik se zsörtöl és egyik se dohog,~S dalosnak
 48    8,  3 |               szûzek?~Ó csábító a dal és veszedelmes,~Hogyha legény
 49    8,  3 |           vének nagy tanácsba gyûlnek~És csapnak szörnyû nagy patáliát,~
 50    8,  3 |             így már nem lehet tovább:~És minden bajnak csak egy az
 51    8,  3 |       virrasszon! -~Szállt síkra most és támadt fel az asszony.~Testével
 52    8,  3 |              érje férfi-csók a száját~És lelkét soha nászi gondolat.~
 53    8,  3 |             való a sok misézés:~Oltár és ének - tapló és kova.~A
 54    8,  3 |        misézés:~Oltár és ének - tapló és kova.~A lányok várják be
 55    8,  3 |               várják be a virágérést,~És béketûrés az asszony joga!”~
 56    8,  3 |               gabalyoda.~Elmélet volt és enmagát csalá,~A kerékrõl,
 57    8,  3 |                     IV.~Szöges botját és gyalog saruját~Vilnának
 58    8,  3 |               vette észre.~Mire elért és Vilnát megtalálta,~Mint
 59    8,  3 |         kaftán, mint egy világrészbe,~És emberszámnál több a csõcselék.~
 60    8,  3 |     Belésüppedt a trón a dús penészbe~És a Jagellók eltemetve rég.~
 61    8,  3 |              vagy szabó.~Elébe szállt és üdvözlé szerényen~Az egész
 62    8,  3 |               P. T. publikum nevében.~És átnyújtott, mint illik és
 63    8,  3 |             És átnyújtott, mint illik és korrekt,~Egy szégyellõs
 64    8,  3 |   nemzet-ajándékot,~Vadonatúj kaftánt és süveget,~Prémes jószágot,
 65    8,  3 |           jószágot, ami van elég ott.~És új erszényt - a régi elveszett,~
 66    8,  3 |               e munka.~Beillik dühnek és beillik láznak:~Reb Mayer
 67    8,  3 |         Elrejti, kinek elrejtõje van,~És mozgolódni kezd a csõcselék.~
 68    8,  3 |             bûnbánást sokan,~De süket és vak is akad elég;~Morajlik
 69    8,  3 |              már a vörös kakas:~Eridj és pusztulj! Hordd el magadat,~
 70    8,  3 |            magadat,~Míg jó dolgod van és az út szabad.~Mert csapra
 71    8,  3 |               verjük itt ma a világot~És gõzben, vérben, szeszben
 72    8,  3 |           pántot rak, mint mi rakunk.~És azt a pallért, aki még zabál
 73    8,  3 |           belépe~- Ki tort ül gyengén és tort ül erõsön -~Sátán,
 74    8,  3 |             ide irhatnám, hogy Vége -~És nagyapámról nem szólna más
 75    8,  3 |              érzed unalmasnak, fádnak~És gyönyöreid más berkekben
 76    8,  3 |             vére, népe,~Fohász-, ima- és véres könny-adó!~Aztán lerázta
 77    8,  3 |              lerázta e rút föld porát~És ment hazátlan, földetlen
 78    8,  3 |          puska elsül, egy varjú esik,~És megmozdul a fekete nagy
 79    8,  3 |              reája mások,~Õ itt a vad és õtet kergetik.~Reb Mayer
 80    8,  3 |             mezõrõl púpja égbe mállik~És csillagok fején a korona.~
 81    8,  3 |               út vezet,~Akinek tiltva és be nem mehet!~Körülállják
 82    8,  3 |               halott,~El nem földelve és meg nem siratva:~De inni
 83    8,  3 |               dalra - cimbalom kiséri~És potyogó könny mind a két
 84    8,  3 |            szorulnak a kicsi szobába’~És álmélkodva hallgatják, lesik -~
 85    8,  3 |             Talán maga a garabonciás!~És viszi õket, ragadja magával~
 86    8,  3 |       Körülbecézik szóval, parolával.~És a jövevény végül itt marad.~
 87    8,  3 |            egy újabb õssel gazdagabb.~És nem is puszta véletlen talán,~
 88    8,  3 |           golyója mint a kénkõ égett:~És egyszer csak megálltak makacson~
 89    8,  3 |               csak megálltak makacson~És bambán néztek be az ablakon...~ ~
 90    8,  4 |           meddig zöldel még a pázsit!~És meddig bólint még a jegenye?~
 91    8,  4 |              süveg az éjszaka fején -~És lassan már elálmosodom én.~
 92    8,  4 |         elálmosodom én.~Mi haszna vér és tûz, szerelmek, vágyak;~
 93    8,  4 |             felé hajt minden lobogás,~És a legszínesebb szimfóniának~
 94    8,  4 |         Selyempárnára hajtom le fejem~És várom, hogy már éjszaka
 95    8,  5 |        nézeteltérések miatta vonul el és senki sem szedi ki a kocsi
 96    8,  5 |         eklézsiának szája, hirhordója és házasságközvetítõje. Idõ
 97    8,  5 |          hozzá tartozó kupaktanáccsal és publikummal. Reb Mayer Litvák
 98    8,  5 |             kultuszáról, amely elmult és a csökevény-babonáról, mely
 99    8,  5 |         hatalmaknak, ráolvassa bûneit és háromszor megforgatja feje
100    8,  5 |          melegén. A szokatlan motivum és a különös miliõ indokolja
101    8,  5 |               szomjuságbul,~Epe borom és só a kenyerem:~Átkom a rideg
102    8,  5 |               ütõdöm a nyitott ajtóba~És minden lompos engemet ugat;~
103    8,  5 |              országra tengert tereget~És megszökött a puszták délibábja~
104    8,  5 |        megszökött a puszták délibábja~És mezitláb jár a vizek felett.~
105    8,  5 |      falamiámról~Nem tudatik, hogy ki és mi légyen.~Nem is születtem,
106    8,  5 |             lettem a kürtöt megfujni,~És hosszunapon öltni gyászruhát -~
107    8,  5 |        dézsmálja,~Ezért kijár pogácsa és lepény:~Itt-ott legényt,
108    8,  5 |          legényt, lányt összeboronál,~És lakodalmon mókákat csinál.~-
109    8,  5 |        Álmodni véle már a kész halál.~És irva áll: e kárhozatvilágba~
110    8,  5 |               minden elfogyott: oltár és szentség~S nincs Áron, aki
111    8,  5 |        szentség~S nincs Áron, aki old és megbocsát;~Azonkivül megdrágultak
112    8,  5 |        kecskék,~De olcsóbb lett a bün és szaporább:~Mi eleink nagy
113    8,  5 |               nagyot:~Tehénkét csirke és kakas bakot.~És jóváhagyták
114    8,  5 |       Tehénkét csirke és kakas bakot.~És jóváhagyták rögvest odafent~
115    8,  5 |              az õ eltévelyült urának,~És ráolvassák, amikor betelt,~
116    8,  5 |              büneim én testálom neked~És tarajodra im ráolvasom:~
117    8,  5 |          felül két lábszárán ragadtam~És feldobám a puszta semmibe~
118    8,  5 |          Nincs semmi bibe!”~Biztattam és letettem egy darabban:~A
119    8,  5 |              vádol...~Küldj csolnakot és ne késsél sokat.~Tavaszi
120    8,  5 |         fényben csillan meg az ájer -~És evvel maradok: apád, reb
121    8,  6 |               fölötte mosolyog az ég,~És festi vizeit szürkére, barnára;~
122    8,  6 |          gyurni lehet sok szép alakot~És álmodni hosszan - se hossza,
123    8,  6 |             Tiszán is délibábok nõnek~És egyik szin a másikat veri.~
124    8,  6 |            õszi napnak hüvös hajnalán~És vártunk, vártunk, mintha
125    8,  6 |                mintha csak lesben,~Én és viruló arccal az édes anyám.~
126    8,  6 |            folyton édesen mosolygott,~És õ nyilván tudta is miért.~
127    8,  6 |              oly puha, akár a remény.~És az a sok szárnyas, amely
128    8,  6 |              látogatóba~Vendég is jön és pontba ide talál,~Mintha
129    8,  6 |           csak szemünk elérte a tetõt~És a szinek még folyvást át-
130    8,  6 |              im felbukkan egy csolnak és rajta egy alak,~Egy dzsin
131    8,  6 |              vasból volna kemény izma~És márványból a bagariacsizma.~
132    8,  6 |           partot érve~S anyám odaront és sirva fakad,~Reáborul a
133    8,  6 |        szokásba.~S az áldás megfogant és hatott tovább,~Kegyetlen,
134    8,  6 |              Mely félig izgalmas volt és félig dõre.~Mely hiu lázban
135    8,  6 |              az árbocán,~Érezni fogom és tán meg is siratni,~Ha majd
136    8,  7 |                nem kapcsolódva másba,~És önmagától nõtt neved varázsa.~
137    8,  7 |               a dal kóbor mesterének.~És szállingóznak mint bus felhõrongyok,~
138    8,  7 |          felérne?~Alacsony volt a ház és düledékeny,~Szuvas gerenda
139    8,  7 |         Szuvas gerenda s ágas középen~És füstös, ronda, nyirkos -
140    8,  7 |       X-lábakon nagy asztal a közepén~És asztalon sok csorba cinedény,~
141    8,  7 |         asztalon sok csorba cinedény,~És büz, homály, borgõz és szesz
142    8,  7 |                És büz, homály, borgõz és szesz és lárma -~Éppen elég
143    8,  7 |               homály, borgõz és szesz és lárma -~Éppen elég egy szombat
144    8,  7 |            Litvák trónol,~Szakálla hó és a szeme bogár,~Sosem elég -
145    8,  8 |          arasz;~Az irást bujtam késõn és korán,~Ha õsz borult, ha
146    8,  8 |             kit nem nyügözhet a test,~És közbe csirkefogó quantum
147    8,  8 |                Vedlett subába, kaftán és talárba~A mi hadunk övezte
148    8,  8 |            talárba~A mi hadunk övezte és kísérte,~Estszürkületkor,
149    8,  8 |               a zsoltáros könyvet.~...És nõtt a szent pap virágos
150    8,  8 |  jártak-kelének,~Kevesebb volt a gond és zengõbb volt az ének.~Tizenhét
151    8,  8 |            apjának gondját õ viselte,~És istenfélõ volt a kis anyátlan,~
152    8,  9 |           Falu végén, a kertek alatt,~És elfelejtett fölkelni szegény,~
153    8,  9 |              sehol, sehol meg nem áll~És mondókáját szanaszét veri,~
154    8,  9 |            oszlott a nagy díszkiséret~És visszafordult mind hazafelé,~
155    8,  9 |             követte, a nyomába lépett~És bátran körülcsaholni meré,~
156    8,  9 |               Ment nádon, éren, sikon és lápon,~Nem válogatva ösvényt,
157    8,  9 |            élõnél a holtak nehezebbek~És a lovacska ingadozni kezdett.~
158    8,  9 |             sáv pitymallott,~Mikor ló és lovas végre hazaért,~A Litvák
159    8,  9 |         Szijakat csavart a balkarjára~És istent hívta ájtatos imára.~
160    8,  9 |        visszatérek,~De egyelõre csend és hallgatás!~Idõvel folytatom,
161    8,  10|              Litvák galambõsz fehéren~És Bolond Istók, az andalgó
162    8,  10|            Mindig csak türt, de bátor és szabad.~Mindenütt ott, hol
163    8,  10|             pernyéje álmomat meglopta~És nekem moccannom sem volt
164    8,  10|       Tulérzékeny volt a természetem.~És azt is, hogy amim van, mind
165    8,  10|              lehet ezen.~Korok jönnek és korok ismét mennek,~Ez igy
166    8,  10|            ismét mennek,~Ez igy marad és változást nem szenved.~És
167    8,  10|             és változást nem szenved.~És most is rám jár az idõk
168    8,  10|        hallgatás többet mond - sokat.~És Bolond Istók rápirit az
169    8,  10|               aki nem konok.~Felkapta és ragadta magasba,~Akit talált,